1 Perifériáknak nevezzük azokat a részegységeket, amelyek a számítógépet összekapcsolják a külvilággal, az alap- működéshez azonban többnyire nélkülözhetőek,

Az előadások a következő témára: "1 Perifériáknak nevezzük azokat a részegységeket, amelyek a számítógépet összekapcsolják a külvilággal, az alap- működéshez azonban többnyire nélkülözhetőek,"— Előadás másolata:

1 1 Perifériáknak nevezzük azokat a részegységeket, amelyek a számítógépet összekapcsolják a külvilággal, az alap- működéshez azonban többnyire nélkülözhetőek, s a központi egységtől függetlenül 1-1 speciális feladatot látnak el. A perifériák

2 2 Kapacitás

3 3 A perifériák fajtái: beviteli (input) kiviteli (output) ki- és beviteli (input-output = I/O; háttértárak)

4 4 Beviteli perifériák Billentyűzet Egér Trackball Fényceruza Joystick Mikrofon Digitális fényképezőgép Digitális kamera Webkamera

5 5 Billentyűzet - (keyboard) Működése: A billentyűzet saját integrált áramköröket tartalmaz. Minden gombjához tartozik egy kis elektromos kapcsoló. A gombok állapotát a billentyűzetbe épített processzor állandóan figyeli. Ha megnyomunk egy gombot, a billentyűzet jelzi a számítógépnek, hogy változás következett be az állapotában, megszakítást kér, azaz magára tereli a processzor figyelmét. A processzor ilyenkor félbeszakítja az addigi tevékenységét és megvizsgálja, hogy mit akar tőle a billentyűzet. A programozóktól függ, hogy az egyes billentyűk lenyomása mit fog eredményezni az adott programban.

6 6 Infra keyboard

7 7 Egérpadon mozgatható speciális adatbeviteli eszköz (egérkurzor- mozgató). Mozgatásakor a benne lévő gumiból készült golyó elgördül az alátéten. Ez a golyó két görgőt hajt meg, azok pedig speciális, résekkel ellátott tárcsákat forgatnak. A LED-ek által a réseken átvilágított kódolótárcsák mögötti érzékelőkön, az egér mozgását jellemző jel keletkezik. Egér

8 8 „Rádiósegér” A „rádiósegér” kifejezést a vezeték nélküli egérre használják.

9 9 Hanyatt egér Egyéb elnevezések: trackball, pozícionáló- gömb. Egy hanyatt fordított egér, melynek mi magunk forgatjuk a golyóját. A gombok a golyó mellett kapnak helyet. Főleg hordozható számítógépeknél használják. Legtöbbször már eleve be vannak építve a gépbe, de lehet őket kapni önálló egységként is. Előnye, hogy kevesebb hely kell az irányításához és mozgatása kisebb megterhelést jelent a csuklónk számára (ez utóbbi különösen azoknak előnyös, akiknek fáj a csuklójuk).

10 10 Vonalkódolvasó - (input periféria) A vonalkódolvasót tárgyak beazonosítására használják boltokban, patikákban, könyvtárakban stb. Működése: a vonalkód különböző szélességű, egymástól megfelelő távolságra lévő fekete és fehér csíkokból áll, melyeket leolvasáskor a vonalkódolvasó megvilágít. A fekete és a fehér csíkok eltérő mértékben verik vissza a fényt, amit a készülék érzékel és értelmez (dekódol), majd az adatokat továbbítja egy számítógépnek. A sikeres leolvasást hang- és fényjelzés szokta kísérni.

11 11 Kézi szkenner (scanner) Kézi szkenner: mi magunk mozgatjuk a szkennert a kép fölött. A kézi szkenner hátrányai: nem tudjuk egyforma sebességgel mozgatni a kezünket, széles képek esetén csíkokból kell összerakni a képet.

12 12 Síkágyas szkenner Ez a legelterjedtebb. Ezzel lehet könyvben, lapon lévő képet, szöveget beolvasni. (scanner)

13 13 Digitalizáló tábla Mérnöki tervezőmunkában használják, illetve számítógépes grafikai tevékenységek esetén. Két részből áll: egy rajzlap nagyságú táblából és a rajta mozgatandó adóból. A mozgás érzékelője lehet az adóban és a táblában is.

14 14 Touchpad (érintőpad) Ugyanolyan céllal készült, mint a hanyatt egér, de ennek nincs mozgó alkatrésze. Az ujjunkat kell végighúznunk a pad felületén, és ezt a mozgást érzékeli ez a különleges egér. Itt is megvan a két gomb, de a bal gombra kattintás helyett az érintőpadra való koppintással is dolgozhatunk, dupla koppintás a padon dupla kattintással egyenértékű, vonszoláshoz (meszeléshez) pedig a dupla koppintás után húznunk kell az ujjunkat.

15 15 Lightpen- fényceruza (Beviteli = input periféria) Az egérnél bonyolultabb, de szolgáltatásaiban is teljesebb beviteli eszköz. A számítógép monitora elektronsugarat állít elő, amely másodpercenként kb. hatvanszor végigpásztázza a képernyőt, de az emberi szem lassabb reakcióideje miatt ezt nem érzékeljük: a képernyőt folyamatosan fényesnek látjuk. A képernyő felületéhez érintve a fényceruzát, megnyomjuk annak gombját, az eszköz elektromos impulzusokká alakítja az érzékelt jelet, és továbbítja a számítógépnek. Fő alkalmazási területe kezdettől fogva a számítógépes grafika, tervezés terén van.

16 16 Botkormány (joystick) A játékprogramok használatánál sokszor nélkülözhetetlen beviteli eszközök. gamepadkormány

17 17 Mikrofon  A mikrofon a hangrögzítés egyik eszköze.  Ha egy multimédiás számítógéphez mikrofon csatlakozik, akkor telefonálásra is használható.  A mikrofon segítségével akár az operációs rendszert is vezérelhetjük.

18 18 Digitális fényképezőgépek Jellemzői:  A képeket memóriakártyán tárolják.  Összeköthetjük a számítógéppel, így az elkészült felvételek áttölthetők.  Egyes típusok mozgókép rögzítésére is alkalmasak.  A számítógép által használt formátumban állítja elő a képeket, nincs szükség további digitalizálásra.

19 19 Digitális kamerák A digitális videózás előnye a korábbi analóg technikával szemben, hogy az elkészült felvételt minőségromlás nélkül tölthetjük át számítógépünkre és a különböző videószerkesztő programok segítségével a felvételt feldolgozhatjuk.

20 20 Webkamerák

21 21 Kiviteli perifériák Monitor Nyomtató Rajzgép

22 22 Monitor A képernyő adatkiviteli eszköz, output periféria, a felhasználókkal való kapcsolattartás legfontosabb eszköze, a számítógép által feldolgozott adatok megjelenítésére szolgál. A képet több ezer apró, színes pont (pixel) alkotja. A kép megjelenítésének elve szerint három fő típusa létezik: 1.katódsugárcsöves monitor (CRT) 2.folyadékkristályos monitor (LCD) 3.gázplazmás monitor

23 23 Katódsugárcsöves monitor ( Cathode Ray Tube=katódsugárcső) A monitorok többsége fizikailag ugyanúgy működik, mint a televízió. A képalkotáshoz katódsugárcsőre van szükségük. Ez egy légmentesen lezárt üvegcső, mely kiegészül néhány eltérítő tekerccsel. Ha az eltérítő tekercsekre feszültséget kapcsolunk, a köztük áthaladó elektronokat vonzani vagy taszítani fogják. Így irányítani tudjuk, hogy a képernyő belső, lapos felületének mely pontjára csapódjanak be az elekt- ronok, ahol becsapódáskor felvillannak.

24 24 Katódsugárcsöves monitor Ez az ernyő akár több millió képpontból is állhat. Egy ilyen pont egy-egy zöld, piros, és kék pontocskát foglal magába, amelyek az elektronok hatására fényt bocsátanak ki. Színes kép létrehozásához három sugárra van szükségünk: a három alapszínre: vörös (Red); zöld (Green); kék (Blue). Ezért szokták ezeket a monitorokat RGB-monitornak is nevezni. Ha elég sűrűn csapódnak az elektronok az ernyőbe, a képernyőt néző felhasználó úgy érzékeli, hogy az adott pont folyamatosan világít. Ha pedig a pásztázó mozgás is elég gyors, összefüggő képet láthat szemünk. Fontos szempont az is, hogy minél kisebb legyen egy-egy képpont mérete (jobb monitorok esetén ez 0,25-0,28 mm).

25 25 Folyadékkristályos monitor (LCD) A hordozható számítógépeknél nem használható CRT képernyő, nagy méretei és viszonylag nagy súlya miatt. Ezért más megjelenítési módot kellett választani. Egy olyan lapos képernyőt kellett létrehozni, amelyet egybe lehet építeni a számítógéppel és súlya sem olyan jelentős, mint a CRT-s monitoroknak. Így jelentek meg a piacon a folyadékkristályos, LCD- kijelzők (ilyen elven működnek a zsebszámológépek kijelzői is). Ezek a lapos monitorok még drágák, fényerejük és felbontásuk pedig nem versenyezhet a hagyományos monitorokéval. Csábító tulajdonságuk viszont hordozhatóságuk, laposságuk. A nagy monitorgyártók mostanában egymás után jelentik be nagy felbontású LCD-kijelzőiket asztali számítógépekhez. A technológiai újítások révén ezek már megfelelő fényerejűek, és látómezőjük is már megközelíti a 120 fokot, de még mindig drágák.

26 26 Gázplazmás monitor A plazmaképernyőben /angolul: Plasma Discharge Panel, PDP/ két, átlátszó lap erősen ritkított világító neon- vagy argongázt zár közre. Az első lapot nagyon vékony, átlátszó és vízszintes elrendezésű elektródasorok borítják, a hátsó lapon pedig megfelelő függőleges elrendezésű elektródák találhatók. Közöttük állandó villamos feszültség van, a gáz világítani kezd. Ha a feszültségimpulzus megszűnik, akkor az alapfeszültség a kisülést fenntartja. Ezzel a módszerrel egy világos-sötét képpontokból álló raszterképet lehet felépíteni. A kép törlése az összes villamos feszültség kikapcsolásával történik. Hátránya: legtöbbször csak egyetlen szín érhető el, intenzitásfokozatok nincsenek, és a kép különálló részeit nem lehet törölni.

27 27 TFT A legújabb palmtopok és PDA-k egy új kijelzőt használnak, a TFT-t (Thin Film Transistor – vékony filmtranzisztor). A mátrix megjelenítők a mátrixháló csúcsaiban egy-egy átlátszó tranzisztort tartalmaznak, melyek megfelelő feszültség hatására elsötétedhetnek. Hátránya, hogy a rengeteg pont esetén mindig van néhány, melyik nem működik, ezért sok a selejt, és drága. A TFT kijelző kevésbé bántja a szemet, mint a CRT. Síkképernyős monitorok alkalmazásával az emberi szem kevésbé fárad, és nem kell különböző helyekre fókuszálnia.

28 28 Touchscreen – érintőképernyő ( input- output periféria)

29 29 Nyomtatók  Mátrix  Tintasugaras  Lézer

30 30 Mátrixnyomtató Az ütőnyomtatókhoz tartozik. A betűk, és grafikák apró pontokból állnak, melyeket 9, 18, 24 apró tű segítségével nyomtat ki a nyomtató (minél több a tű, annál jobb minőségű a nyomtatás). Az írófej és a papír között festékszalag található, a tűk ráütnek a festékszalagra, így kerül a festék a papírra. A PC vezérli, hogy az adott helyen mely tűk üssenek a papírra. Nyomtatás alatt a fej a papír előtt mozog jobbra majd balra, a nyomtatás általában mindkét irányban történik (régebbi nyomtatók csak balról jobbra tudtak nyomtatni). A pontokból történő összerakás miatt bármit lehet vele nyomtatni. Olcsó és tud többrétegű papírra, leporellóra is nyomtatni, de zajos és gyenge a nyomtatási minősége.

31 31 Tintasugaras nyomtató Egy jel kialakításához sokkal több pontot használ, mint a mátrixnyomtató, ezért (is) szebb az írásképe. A tűmátrix-nyomtatóhoz hasonlóan, ez is mátrix- elvű, egy pontsort nyomtat, miközben a nyomtatófej mozog a papír előtt. Apró porlasztókon át finom tintacseppeket juttat a papírra, de nem festékszalagról, hanem tintapatronból. Ezek a pontok kisebbek, mint a tűmátrix-nyomtató esetén, de nagyobbak, mint a lézernyomtatónál. A tintasugaras nyomtatókon belül több típus létezik aszerint, hogy a tinta milyen módszerrel kerül a papírra. Egy teli patronnal kb. 2000 szöveges oldal kinyomtatása lehetséges. Mivel nem ütő, ezért csak egypéldányos nyomtatásra alkalmas. Viszonylag drága az üzemelése, képes lehet színes nyomtatásra is.

32 32 Lézernyomtató A lézernyomtató apró tintapor pontok százaiból rakja össze a betűket, grafikákat. Egy lézersugár az elektromosan feltöltött félvezető (szelén) henger felületére rajzolja a jeleket. Fény hatására a henger a megfelelő helyen kisül (elveszti töltését), így a hengeren csak a nyomtatandó helyen marad festék, mely innen a papírra tapad. A festék azután forró hengerek közt haladva a papírra olvad. A lézernyomtatók működését beépített számítógép vezérli. Kitűnő nyomtatási minőség, nagy sebesség, alacsony üzemelési költség jellemzi. Csak egypéldányú nyomtatást végez. Van olyan változata is, amely kétoldalas nyomtatásra is képes. A nyomtatók sebességét lap/percben adják meg.

33 33 Plotter = rajzgép – (output periféria) Nagyméretű vonalas ábrák, műszaki rajzok elkészítéséhez nyújt segítséget. Két fajtája van: sík plotter dob plotter (itt is cserélhető a toll, sőt, a toll helyére tehető kés is, s így egy fóliakivágót kapunk, mellyel reklámgrafikák készíthetők)