Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali."— Előadás másolata:

1 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 58. fólia 4. Távközlési jelzésrendszerek Jelzésrendszerek alkalmazási helye Analóg és digitális előfizetői jelzésrendszerek Analóg és digitális központközi jelzésrendszerek

2 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 59. fólia Hazai távközlési jelzésrendszerek és alkalmazásaik MUX = digitális multiplexer végberendezés Csatornával társított, digitalizált központközi jelzések (CAS): digitalizált R2 Digitális központközi jelzésrendszer (CCS): 7-es jelzésrendszer (SS7) Analóg, hurokáramos előfizetői jelzések Analóg (pl. crossbar) kapcsoló- központ MUXMUX Digitális (ISDN) előfizetői jelzésrendszer: DSS1 ISDN munka- állomás NT1 Analóg csatl. ISDN csatl. Digitális kapcsoló- központ ISDN csatl. Analóg csatl. Digitális kapcsoló- központ ISDN munka- állomás NT1

3 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 60. fólia Előfizetői jelzések (hívó oldal) Előfizetői jelzések (hívott oldal) Központok közötti jelzések P Sz H P H Analóg Hurok- áramos CCS (SS7) Digitális ISDN (DSS1) ISDN Crossbar Analóg P Sz P H Hurok- áramos CAS (R2) CCS (SS7) Digitális ISDN ISDN (DSS1) H Crossbar Analóg P Sz P Crossbar Hurok- áramos CAS (R2) CCS (SS7) Digitális H H Összeköttetések és jelzésrendszerek – I.

4 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 61. fólia P Sz H P H Analóg ISDN Hurok- áramos CCS (SS7) ISDN (DSS1) Digitális P Sz H P H ISDN CCS (SS7) ISDN (DSS1) Digitális Összeköttetések és jelzésrendszerek – II. Előfizetői jelzések (hívó oldal) Előfizetői jelzések (hívott oldal) Központok közötti jelzések

5 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 62. fólia 5. Analóg csatlakozású előfizetői/használói helyszínek jelzései

6 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 63. fólia Analóg csatlakozású előfizetői helyszínek jelzései – I. Egyenáramú (hurokáramos) jelzések: tartós hurokzárás → hurokállapot (pl. hívásnál, hívott jelentkezésénél) tartós hurokmegszakadás → bontás, nyugalmi állapotba kerülés rövididejű hurokmegszakadás → impulzus (számjegybeadás, flash), rövididejű hurokzárás → impulzusok elválasztása (sorozaton belül), hosszúidejű hurokzárás: → impulzussorozat vége Hangfrekvenciás jelek, diszkrét jelzések továbbításához : Sávon belüliek:300 és 3400 Hz közötti tartományban, Sávon kívüliek:3400 Hz-es határérték fölött Kisfrekvenciásak:300 Hz alatti tartományban Hangfrekvenciás jelek, kódolt jelzések továbbításához: DTMF-kódolásúak:5-ből / 6-ból 2 frekvencia egyidejűleg, 10 /15 decimális / hexadecimális érték továbbításához FSK-kódolásúak:két frekvenciából az egyik, bináris 0 vagy 1 érték továbbításához

7 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 64. fólia Analóg csatlakozású előfizetői helyszínek jelzései – II/a. Nyugalmi helyzet, csengetés fogadása, bontás jelzése: HELYI KÖZPONT Bontás Jelzések a vezérlésnek: Csengetés Analóg vonaláramkör Előfizetői vonal Váltóáramú hurok a csengetésvevővel Nyitott villa-kapcsoló (hurok megszakítása) Központ-oldali interfész (rendező) Előfizető-oldali interfész (fali csatlakozó) Összenyomott rugó Mikrofon-érpár Hallgató-érpár DTMF hívómű M H Letéve A kézibeszélőt tartó villa Hibrid- áramkör Cs

8 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 65. fólia Analóg csatlakozású előfizetői helyszínek jelzései – II/b. Hívás jelzése, számjegyek adása: Egyenáramú hurok HELYI KÖZPONT Felvéve M H Jelzések a vezérlésnek: Analóg vonaláramkör Előfizetői vonal Központ-oldali interfész (rendező) Előfizető-oldali interfész (fali csatlakozó) Kitágult rugó Mikrofon-érpár Hallgató-érpár DTMF hívómű Zárt villa-kapcsoló (hurok zárása) Csengetésvevő leválasztása Hívás Hívott válaszol Számjegyek Hangjelzések A kézibeszélőt tartó villa Hibrid- áramkör Cs

9 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 66. fólia Analóg csatlakozású előfizetői helyszínek jelzései– III/a. A-oldali előfizetői jelzések B-oldali előfizetői jelzések Beszédállapot Csengetőjel + hívószám-küldés (FSK) Hívott jelentkezik Hívott letesz (nyugalmi helyzetbe kerülés) Az előfizetői jelzéseket kezelő vezérlés működési állapotai Hívó („A”) oldal Hívott („B”) oldal Helyi központ Hívásigény jelzése Tárcsázási hang 1. számjegy küldése (DTMF) 2. számjegy küldése (DTMF) Utolsó számjegy küldése (DTMF) Csengetési hang Hívó letesz (bont) FSK díjszámláló jelek = egyenáramú jelzés = Hangfrekvenciás jelzés Jelmagyarázat: Blokkoltsági hang a hívottnak Számjegyek analizálása, kapcsolás felépítése

10 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 67. fólia Analóg csatlakozású előfizetői helyszínek jelzései – III/b. Működési állapotok jelentése (vö.: előző fólia): 1 = egyenáramú hívásjelzés (hurokzárás) adása, annak érzékelése, válaszolás hangfrekvenciás készenléti jellel (T-hang); 2 = a hívott vonal DTMF-kódolású kapcsolási számának számjegyenkénti bevételezése; 3 = a bevett szám analizálása a helyi központban, az eredmény alapján az összeköttetés felépítése; 4 = a helyi központ a hívottnak kisfrekvenciás (60V eff – 25Hz) csengetőjelet küld, és FSK-kódolással, a csengetési szünetben bináris formátumban kiküldi a hívó kapcsolási számát, ezzel egyidejűleg a hívónak hangfrekvenciás csengetési hangot küld; 5 = a hívott jelentkezésének (egyenáramú hurokzárás) észlelése, csengetés leállítása, díjszámlálás indítása; 6 = a beszélgetés állapota alatt FSK kódolású díjszámláló jelek küldése a hívónak; 7 = hívó letesz, a „hívó bont” (egyenáramú hurokszakadás) jelzés érzékelése, a kapcsolat megszüntetése; 8 = a hívott vonal blokkolt állapotba helyezése, blokkoltsági hangjelzés adása; 9 = hívó is letesz, a „hívott bont” (egyenáramú hurokszakadás) jelzés érzékelése, a blokkolás feloldása, a hangjelzés leállítása.

11 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 68. fólia 6. Digitális csatlakozású, ISDN előfizetői/használói helyszínek jelzésrendszere – DSS1

12 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 69. fólia ISDN előfizetői/használói helyszínek és a helyi központ kapcsolata TE = ISDN-kompatibilis végberendezés (telefon, fax, számítógép stb.) NT1 = 1-es típusú, ISDN hálózat-végződtető egység NT2 = 2-es típusú ISDN hálózat-végződtető egység (pl. ISDN alközpont) S ISDN használói helyszín (pont-többpont összeköttetés) S/T interfész TE NT1 S/T busz NT2 NT1 T interfész U interfész* BRA (2B+D) struktúrájú, digitális előfizetői vonal ISDN használói helyszín (pont-pont összeköttetés) Helyi ISDN központ U interfész* BRA (2B+D) struktúrájú, digitális előfizetői vonal *Az U interfésznek – a többi ISDN-interfésszel ellentétben – csak szolgáltatói szabványai vannak. ITU-T ajánlások vagy ETSI előírások az U interfészre nem léteznek. négyhuzalos kábel S Kis kapacitású ISDN alközpont LTET Vonali kártya LTET Vonali kártya

13 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 70. fólia Digitális előfizetői jelzésrendszer (DSS1) – I. A DSS1 főbb jellemzői: Az előfizetői végberendezések és a helyi központ közötti jelzésátvitel külön adatcsatornán (ld.: D-csatorna) keresztül megy végbe. A D-csatornában a jelzésátvitel csomagkapcsolt üzemű. A DSS1 jelzésrendszer hardver- és szoftverelemei a jelzéskapcsolatok mindkét végpontján (az előfizetői végberendezésben, illetve a helyi kapcsolóközpontban) réteges struktúra szerint működnek. A réteges struktúra jellemzői: A jelzési feladatok tulajdonságaik és céljaik szerint csoportosítva vannak, egy- egy csoport neve: réteg. Ennek megfelelően a szoftver- és hardver-feladatokat a jelzéskapcsolatok mindkét oldalán valamelyik réteghez rendelik hozzá (vö.: OSI referencia-modell), és ezek a rétegek hierarchikus kapcsolatban vannak egymással. A rétegek a hierarchiának megfelelő számozással, illetve a funkcióikat jellemző névvel vannak ellátva.

14 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 71. fólia Digitális előfizetői jelzésrendszer (DSS1) – II. A DSS1 rendszer rétegeinek számozása és elnevezése 1-es számú réteg: fizikai funkciók rétege → fizikai réteg a jelelemek (bitek, vagyis 1-esek és 0-ák) kétirányú átvitelének megbízható fenntartásával kapcsolatos feladatok, tehát annak biztosítása, hogy ami 1-ként (0-ként) indul az egyik oldalon, az a másik oldalra is nagy valószínű- séggel 1-ként (0-ként) érkezzen meg; minden ehhez szükséges feladat az 1-es rétegre tartozik (vö.: tápfeszültség, szinkronizálás, mechanikai csatla- kozók stb.) 2-es számú réteg: kapcsolati funkciók rétege → kapcsolati réteg a jelzésüzenetek megbízható továbbításának feladata, pl. hibafelismerés végzése, és szükség esetén ismétlés kérése; protokollja az ITU-T által specifikált LAP-D (Link Access Protocol for D-channels) 3-as számú réteg: hálózati funkciók rétege → hálózati réteg az áramkör-kapcsolt hívások felépítésével, fenntartásával és bontásával, valamint az ebbe a körbe tartozó szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok; a csomagkapcsolt adattovábbítás és a használók közötti jelzéstovábbítás (user-to-user signalling) feladatainak megvalósítása is ehhez a réteghez tartozik

15 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 72. fólia Digitális előfizetői jelzésrendszer (DSS1) – III. Információtovábbítás a rétegek között: A különböző szintű, de azonos végponton lévő rétegek között ún. primitívekkel, szoftveres úton történik az információtovábbítás. Két végpont között a fizikai kapcsolat csak az 1-es rétegen keresztül létesülhet (vö.: fizikai réteg). A két végpont 2-es, illetve 3-as (kapcsolati, illetve hálózati) rétegéhez rendelt funkciók között csak virtuális kapcsolat épülhet fel, amelyet fizikailag az 1-es réteg közvetít. A virtuális kapcsolatok nyugtázásos vagy nyugtázás nélküli üzemmódban valósulnak meg. A nyugtázásos üzemmódban használatos primitívek elnevezése: Igénybejelentő (request) Jelző (indication) Válaszadó (response) Megerősítő (confirm) A nyugtázás nélküli üzemmódban használatos primitívek elnevezése: Unitdata igénybejelentő (request) Unitdata jelző (indication)

16 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 73. fólia Digitális előfizetői jelzésrendszer (DSS1) – IV. Információtovábbítás a rétegek között Üzenetek a fizikai úton Kezdeményező oldal Igénybejele ntő primitív (Request) Megerősítő primitív (Confirm) Igénybejele ntő primitív (Request) Megerősítő primitív (Confirm) 3-as réteg 2-es réteg 1-es réteg Fogadó oldal Válaszadó primitív (Response) Jelző primitív (Indication ) Válaszadó primitív (Response) Jelző primitív (Indication ) Társrétegek közötti (peer-to- peer), virtuális kapcsolat Üzenetek a fizikai úton Valóságos üzenet-kapcsolat Társrétegek közötti (peer-to- peer), virtuális kapcsolat 3-as réteg 2-es réteg 1-es réteg

17 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 74. fólia ISDN telefonkészülék réteges struktúrájú vezérlése Belső busz Jelzések Billentyű-parancsok DSS1 1-es réteg Processzor Az S/T busz jelei Jelzések S/T buszvezeték- kezelő S/T-busz S/T interfész NT1-hez A készülék tápáramellátása DSS1 3-as réteg (hálózati funkciók) DSS1 2-es réteg (LAPD- kezelés) H Kézibeszélő Alfanumerikus kijelző Vezérlés Programozható billentyűk * # Alfanumerikus (számjegy- és SMS- beadó) billentyűk Perifériakezelő A D Kodek Vezérlés Hívásjelző ~ Megszólaltatás / kikapcsolás Beírás / törlés Felemelet / letett jelzése Kézibeszélő / kihangosító átkapcsolása Kihangosító H M M Kézibeszélőt érzékelő billentyű DSS1 3-as réteg (hálózati funkciók)

18 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 75. fólia DSS1 fizikai réteg (1-es réteg) átviteli út használói oldala S/T busz S/T 12 8 S/T kezelése ISDN végberendezés DSS1 kapcsolati réteg (LAP-D – 2-es réteg) Rétegközi kapcsolat Előfizetői/használói oldal Hálózati oldal A hálózat más része (szomszédos központok) felé Helyi ISDN központ vezérlése Híváskezelő program ETLT Vonali kártya DSS1 fizikai réteg (1-es réteg) átviteli út hálózati oldala Központközi jelzéskezelé s Előfizetői jelzéskezelés DSS1 hálózati réteg (3-as réteg) Rétegközi kapcsolat NT1 Használói szoftverelemek Használói hardverelemek DSS1 hálózati réteg (3-as réteg) DSS1 kapcsolati réteg (LAP-D – 2-es réteg) D 2B ISDN vonal (2B + D) Digitális előfizetői jelzésrendszer (DSS1) – V. Szolgáltatói felügyelet/felelősség határpontja

19 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 76. fólia A híváskezelés feladatai és jelzésigényei Kezdeményezett/végződő hívásigény detektálása A hívó (hívó hozzáférési pont) azonosítása A végződő hívás végpontjának azonosítása és állapotának megvizsgálása Az igényelt szolgáltatás(ok) azonosítása és aktiválása A felépítendő kapcsolat létrehozásához szükséges adatok továbbítása/megszerzése Az áramkörkapcsolásos összeköttetés létrehozása A kapcsolat felügyelete A kapcsolat bontása

20 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 77. fólia Digitális előfizetői jelzésrendszer (DSS1) – VI.  A 3-as réteg által küldött üzenetek előbb a 2-es rétegbe jutnak, amely keretekbe sorolva, primitívek révén juttatja el azokat az 1-es rétegbe  Az 1-es rétegbe jutott információ a fizikai úton (a D-csatonában) továbbítódik a másik oldal 1-es rétegébe, ahonnan előbb – ugyancsak primitívek révén – előbb a 2-es, majd onnan a 3-as rétegbe jut el  A 2-es réteg nemcsak a 3-as rétegből származó üzeneteket továbbít, hanem vannak „saját” üzenetei is, amelyek kizárólag a másik oldal 2-es rétegének szólnak  A 2-es réteg által összeállított LAP-D keretek így az alábbi formátumok egyikéhez rendelhetők hozzá: I-formátumú keretek: csak 3-as rétegből származó információt továbbítanak, amelyre mindig nyugtázással (I- vagy S-formátumú kerettel) kell a másik oldalnak válaszolnia U-formátumú keretek: az általuk továbbított információra (amely eredhet akár a 3-as, akár a 2-es rétegből), nem kell a másik oldalnak nyugtázó kerettel válaszolnia (de a nyugtázás nem tiltott!) S-formátumú keretek: a 2-es rétegek egymás közötti jelzésének eszközei; a 2-es rétegek ilyen kerettel nyugtázzák a másik oldalnak egy I-formátumú keret vételét, vagy azt, hogy a keretet meg kell ismételni, valamint ilyen formátumú kerettel jelzik, ha valamilyen okból nem tudnak I-formátumú kereteket venni, illetve amikor ez az akadály már elhárult

21 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 78. fólia DSS1: Keretformátumok A DSS1 rendszer LAP-D keretformátumai  I-formátum: sorszámozott, információs keret (angolul Information frame) I-formátumú keretből csak egyetlen típus, az I jelű keret létezik. Az ilyen I-keretek mindegyike az információmező nevű tartományában valamilyen Q.931-es protokollú, 3- as rétegbeli jelzésüzenetet hordoz, vagyis a DSS1 rendszerű előfizetői jelzések továbbítása a használói végberendezések és a helyi ISDN központ között I-formátumú keretek igénybevételével megy végbe.  S-formátum: felügyeleti vagy nyugtázó keret (angolul Supervision frame) S-formátumú keretekből háromféle típus létezik, amelyeket az RR, RNR és REJ betűjelekkel különböztetnek meg egymástól. Az S-formátumú keretek nem tartalmaznak információmezőt, ezért nem képesek Q.931-es protokollú jelzésüzenetet továbbítani, hanem a vezérlőmezőjük 1-es oktetjében lévő bitkombinációban hordozzák a kerettípus, illetve az ezzel azonos utasítás/válaszjelzés kódját, és vezérlőmezőjük 2-es oktetje az I- keretek pozitív vagy negatív nyugtázására alkalmas információt hordozhat  U-formátum: sorszámozás nélküli keret (angolul Unnumbered frame) U-formátumú keretekből ötféle típus létezik, ún parancsadó SABME, UI és DISC, illetve válaszadó DM és UA betűjelekkel jelöltek. Ezek közül csak az UI jelű képes Q.931-es protokollú jelzést továbbítani

22 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 79. fólia 2-es réteg LAP-D keret-struktúrája 0 (az 1. oktetben) 1 (a 2. oktetben) Hálózat →végberendezés irány esetén Végberendezés →hálózat irány esetén Parancskeretben:10 Válaszkeretben:01 A C/R (parancskeret / válaszkeret jelző) bit értéke: A címtartomány-kiterjesztő EA bit értéke: Idő Átvitel iránya 7-bites végberendezés-azonosító (TEI) EA bit 6-bites szolgáltatáselérési pont azonosító (SAPI) C/R bit EA bit Címmező: első oktet Címmező: második oktet Záró zászló: Keretellenőrző bitek (vö.: CRC!) Információ- mező Vezérlőmező (1 vagy 2 oktet) Címmező (2 oktet) Nyitó zászló: A 3-as rétegben létrehozott üzenet tartalma I-formátumú keretekben mindig létező mező, U-formátumú keretben csak akkor, ha a 3-as rétegből való információt hordoz. S-formátumú keretben nincs ilyen mező

23 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 80. fólia A SAPI azonosító kód A SAPI (Service Access Point Identifier) értelmezése: Egy 3-as rétegbeli folyamat (funkcionális elem) a 2-es réteg szolgáltatás- elérési pontjain (Service Access Point = SAP-okon) keresztül érheti el a réteg szolgáltatásait. Minden SAP-ot egy 6-bites SAPI azonosító kód definiál A 6-bites SAPI 64 lehetséges kombinációjából jelenleg csak 3 használatos, a decimális 0, 16, illetve 63: SAPI = 0  ISDN híváskezelő folyamatokhoz tartozó jelzések; SAPI = 16  használók közötti csomagkapcsolásos kommunikáció; SAPI = 63  TEI-t menedzselő eljárások üzenetei. A keretben található SAPI tehát azt jelzi, hogy a keret információs mezőjének tartalma a 3-as réteg melyik funkcionális eleméhez van hozzárendelve. Például a SAPI jelezheti a 3-as rétegnek, hogy a kapott keret egy áramkör-kapcsolásos hívás felépítéséhez tartozik-e, vagy egy csomagkapcsolt folyamat híváskezelésének része

24 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 81. fólia A TEI azonosító kód TEI (Terminal End-Point Identifier) értelmezése: Egy SAPI-n keresztül több végberendezéshez is hozzá lehet férni, ezért egy előfizető végberendezéseit – amikor hívnak, vagy amikor őket hívják – a DSS1 rendszer egy azonosító kód, a TEI használatával rendeli hozzá az általuk elérhető SAPI-hoz. A TEI hét bitből áll, vagyis egy SAPI-hoz hozzárendelhető lehetséges azonosítók száma 128 (decimálisan: 0 és 127 közötti számok) A 127-es érték (binárisan: ) az ún. „broadcast call” számára van fenntartva, a 0 és 126 közötti többi érték szolgál az előfizető végberendezéseinek azonosításra A TEI-tartomány két részre osztható: a hálózat felőli automatikus kijelölések, és a hívást kezdeményező használók nem automatikus kijelölései számára A TEI és a SAPI megadása tehát egyértelművé teszi, hogy az érintett keret melyik összeköttetéshez, és azon belül melyik végberendezéshez van hozzárendelve

25 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 82. fólia DSS1: LAP-D keretformátumok összehasonlítása U-formátumú, UI típusjelű keretek: Záró zászló Cím- mező Nyitó zászló Keretellen- őrző bitek Információ- mező Vezérlő- mező 1 U-kód U-formátumú, SABME és DISC, illetve DM és UA típusjelű keretek: Záró zászló Cím- mező Nyitó zászló Keretellen- őrző bitek Vezérlő- mező 1 U-kód I-formátumú keretek: Záró zászló Keretellen- őrző bitek Információ- mező Vezérlő- mező 1 Cím- mező Nyitó zászló Vezérlő- mező 2 I-kód S-formátumú, RR, REJ és RNR típusjelű keretek: Záró zászló Cím- mező Nyitó zászló Keretellen- őrző bitek Vezérlő- mező 1 Vezérlő- mező 2 S-kód P bit P/Fbit P/F = Poll/Final bit [a.m. lekérdezés/lezárás bitje] P = Poll bit [a.m. lekérdezés bitje]

26 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 83. fólia DSS1 LAP-D keretek: Vezérlőmező-bitek kiosztása az I, S és U keret-formátumokban P/F P 0 DM UA UI SABME DISC RR REJ RNR I Keret- típus betűjele F F P P P U N(R): vett üzenetek modulo128-as sorszám- mezője (poz./neg nyugtázás S N(R): vett üzenetek modulo128-as sorszám- mezője (pozitív nyugtázás) N(S): küldött üzenetek modulo128-as sorszámmezője I Vezérlő-mező 2-es oktetjének bitjei: Vezérlő-mező 1-es oktetjének bitjei: LAP-D keret- formátum betűjele Nem létező oktet P = Poll bit [a.m. lekérdezés bitje] P/F = Poll/Final bit [a.m. lekérdezés/lezárás bitje]

27 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 84. fólia Digitális előfizetői jelzésrendszer (DSS1) – VII. A virtuális kommunikáció megvalósítása Igénybejelentő típusú primitív a 3-as rétegből Igénybejelentő típusú primitív a 2-es rétegből A 3-as társrétegek közötti virtuális kapcsolat Jelző típusú primitív az 1-es rétegből Jelző típusú primitív a 2-es rétegből Keretek fizikai továbbítása 3-as réteg 2-es réteg Kezdeményező oldal Üzenet 1-es réteg 2-es réteg 3-as réteg Végződő oldal 3-as réteg protokollja szerinti csomag 2-es réteg protokollja (LAP-D) szerinti csomag Fejrész Üzenet Fejrész Üzenet Fejrész Üzenet Fejrész Üzenet A 2-es társrétegek közötti virtuális kapcsolat

28 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 85. fólia 3-as rétegek közötti, nyugtázott üzenet-továbbítás (virtuális kapcsolat) Kapcsolat igénye Létrehozás igazolása Adatküldés igénye Bontás igénye Adatküldés indikálása U-formátumú SABME keret DSS1 kezelő 2-es rétege Az 1-es réteggel továbbított keretek A 2-es és 3-as rétegek közötti primitívek U-formátumú nyugtázó keret F DSS1 kezelő 3-as rétege 1ig1m2ig2m3ig3m Idő DSS1 kezelő 3-as rétege 1in2in3in Idő Befejezés megerősítése F = feldolgozásSABME = kapcsolatfelépítő parancs neve (Set Asynchronous Balanced Mode Extended) Használói végberendezés Helyi központ Kapcs.-igény indikálása Bontás-kérés indikálása I -formátumú, üzenetet vivő keret I/S-formátumú nyugtázó keret U-formátumú, bontást kérő keret U-formátumú, bontást nyugtázó keret F F F F F Bontás meg- erősítése

29 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 86. fólia A 3-as réteg hívásfelépítő üzenetei – 1. változat Csengetési hang kikapcs. SETUP SETUP ACK T-hang 2. szj. 1. szj. n-ik szj. Kézibeszélő felemelése INFORMATION Hívás felépítése SETUP CALL PROC Csengetés ALERTING Csengetési hang B-csatorna bekapcs. Hívott jelentkezik CONNECT Csengetési hang bekapcs. CONNECT ACK Végberendezés kompatibilitás- vizsgálata Hívás- kezelés Hívó használó Hívott használó TEET TELE CONNECT ACK Beszéd- állapot CONNECT Beszéd- állapot B-csatorna bekapcs. Számjegyek bevételezése Helyi központ NT1 TE TH be TH ki Hívás azonosítása Csengetés kikapcs.

30 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 87. fólia A 3-as réteg hívásfelépítő üzenetei – 2. változat

31 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 88. fólia A jelzésátviteli hibák elleni védelemről Hibafelismerés módszere a DSS1-ben Hibajavítás módszere a DSS1-ben

32 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 89. fólia DSS1: A CRC hibafelismerő eljárás CRC = Cyclic Redundancy Check (= ciklikus redundancia-ellenőrzés) Ugyanezt az eljárást alkalmazzák az SS7 rendszernél is (ld.: központközi jelzések!). Az eljárás a jelzéskeretek jelzésúton bekövetkezett hibáit ismeri fel, keretenként jelzi de nem javítja azokat.

33 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 90. fólia A CRC eljárásról – Az eljárás alkalmazását az ITU-T olyan adó-vevő párok esetében ajánlja, amelyek legfeljebb 8000 km távolságban vannak egymástól. Ennél nagyobb távolságban lévő adó-vevő párok esetében a PCR (Preventive Cyclic Retransmission) módszert javasolják (ld. Q.703 ajánlás). –A CRC eljárás elvi alapja: A továbbítandó információt (amely valamilyen száminformációnak tekinthető) a továbbítás előtt elosztanak egy meghatározott számmal. Az osztásnál kapott maradékot csatolják az eredeti információhoz, és együtt továbbítják azokat a vevőoldalra. A vevőoldalon az információs részt ismét elosztják az adóoldalon használt osztóval, majd az osztás maradékát összehasonlítják az adóoldalról érkezett maradékkal. Ha a két mennyiség azonos, akkor a továbbítás sérülésmentes volt. Ha a két mennyiség különbözik egymástól, akkor bizonyos, hogy az átvitel során az információ vagy a maradék (vagy mindkettő) sérülést szenvedett.

34 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 91. fólia A CRC eljárásról (folytatás) –A CRC eljárás tehát a továbbítandó és hibák ellen védendő, alkalmanként változó tartalmú és változó hosszúságú üzenetcsomagokat polinom-kódoknak tekinti. –A polinom-kódok olyan lineáris kódok (azaz lineáris algebrai műveletekkel előállítható kódok), amelyekkel a bináris jelsorozatok (bitkombinációk) polinomként ábrázolhatók, vagyis az információt hordozó bitkombinációk egy hatványsor összegeként értelmezhetők. Például a 8-bites, kombinációt az alábbi, 7-ed fokú P(x) polinom-egyenlet reprezentálja: P(x) = 1×x 7 + 0×x 6 + 0×x 5 + 0×x 4 + 1×x 3 + 1×x 2 + 0×x 1 + 1×x 0. Az egyenletben elhagyva a 0 (zérus) együtthatójú tagokat, és nem írva ki az 1 értékű együtthatókat, a polinom-kódot az alábbi egyszerűbb formára írhatjuk át: P(x) = x 7 + x 3 + x A CRC eljárás adó- és vevőoldali osztója ugyancsak polinom-kód, amelyet a többi polinom-kódtól való megkülönböztetés érdekében generátor-polinomnak nevezünk.

35 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 92. fólia A CRC eljárásról (folytatás) Az ITU-T szerinti generátor-polinom alkalmazásával a DSS1 (és az SS7) jelzéskeretek továbbításánál bekövetkezett hibák felismerése 100%-os biztonságú az alábbi hiba-típusok esetében: – valamennyi egy- és kétbites hibánál; – valamennyi páratlan számú bithibánál; – csoportos (csomósodott) bithibáknál, ha a megsérült bitek száma nem több, mint 16; Az ITU-T mind a DSS1, mind az SS7 jelzésrendszer kereteihez az alábbi generátor-polinomot ajánlja CRC módszer szerinti hibafelismerés alkalmazásához: G(x) = x 16 + x 12 + x Ha csoportos bit-hibák esetén a sérült bitek száma több, mint 16, vagyis17, 18 vagy annál több, akkor a hiba-felismerés valószínűsége kisebb 100%-nál (17 bit esetén 99,998%, 18 vagy annál több bit esetén 99,997%).

36 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 93. fólia A CRC eljárás vázlata és funkcionális elemei E = 0, ha R B = R * A Jelzésvevő (hibafelismerés működtetése) C* INFO * (osztandó) RBRB INFO * Modulo 2 osztó Késleltető INFO * = INFO (ha E = 0) Ismétlés kérése (ha E=1) Kap- csoló Modulo 2 osztó Jelzésadó (hibavédelem beépítése) INFO RARA G(x) (osztó) C INFO (osztandó) Kom- parátor E = 0 G(x) (osztó) R* A C jelzéskeret formátuma: idő átvitel iránya RARA INFO C* jelzéskeret formátuma: R*R* A INFO * idő átvitel iránya Zajos átviteli út R A = az adóoldali modulo 2 osztás maradék-polinómja R* = az R A értéke zajos úton történt továbbítás után R B = a vevőoldali modulo 2 osztás maradék-polinómja A A E = 1, ha R B  R* vagy 1

37 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 94. fólia DSS1: Hibajavítás ismételt információ-küldéssel  A vételi oldal minden (I-, U- vagy S-) keret-formátumot CRC eljárással ellenőriz (ld. később), hogy a bitjei sértetlenül érkeztek-e meg, és csak akkor veszi figyelembe és dolgozza fel egy ellenőrzött keret tartalmát, ha a CRC eljárás a keret valamennyi bitjét sértetlennek találta.  A vevőoldal a hibátlanul vett I-formátumú keretekről pozitív nyugtajelzést tartalmazó keretet küld az adóoldalnak. A hibátlanul vett S- vagy U-formátumú keretekről a vevőoldal semmilyen nyugtajelzést nem küld.  A pozitív nyugtajelzést tartalmazó keretek mindig egy utoljára hibátlanul vett keret sor- számát tartalmazzák. Az ennél kisebb sorszámú keretek tehát – az ezt megelőzően ugyan- csak hibátlanként nyugtázott kerettől számolva – automatikusan hibátlannak minősülnek.  Amikor a vevőoldal hibásnak talál egy keretet, akkor azt „eldobja” (figyelmen kívül hagyja), és negatív nyugtajelzést tartalmazó keretet küld az adóoldalnak, amelyben megadja az utoljára hibátlanul vett I-formátumú keret sorszámát, vagyis az adóoldalnak a következő sorszámtól kezdődően meg kell ismételnie valamennyi, korábban már elküldött az I- formátumú keretet.

38 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 95. fólia Pozitív és negatív nyugtázás jelzése a DSS1 rendszerben Ha a nyugtázást I-formátumú keret továbbítja, akkor az csak pozitív nyugtajelzés lehet. Ha a nyugtázást S-formátumú keret továbbítja, akkor az egyaránt lehet pozitív vagy negatív nyugtajelzés, attól függően, hogy mi az S-formátumú keret típusjele. A pozitív nyugtajelzést RR, a negatív nyugtajelzést REJ típusjelű keretek továbbítják.

39 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 96. fólia DSS1: LAP-D keretformátumok – 1. I-formátum (nincs külön típusa) Idő Átvitel iránya Sorszámozott, nyugtázást igénylő előfizetői jelzést továbbító LAP-D keret (a záró zászló a következő keret nyitó zászlója is lehet) A DSS1 3-as rétegének előfizetői protokollja szerint összeállított jelzésüzenet Korábbi vétellel hibamentesen érkezett I-formátumú keret (vagy keret-csoport) pozitív nyugtázása, az itt beírt sorszámmal. A pozitív nyugtát az I-kód (a keret-formátuma) indikálja. Keret-formátum kódja Végberendezés azonosítója (TEI) és a helyi központ szolgáltatás-elérési pontjának azonosítója (SAPI) Nyitó zászló Záró zászló Kerethibákat ellenőrző bitek Jelzés- információ N(R) = nyug- tázó sorszám P-bit Kapcsolat címzése I-kód N(S) =Adás- sorszámozás

40 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 97. fólia DSS1: LAP-D keretformátumok – 2. S-formátum: RR, REJ és RNR típusjelű keretek Felügyeleti vagy nyugtázó funkciójú LAP-D keret (a záró zászló a következő keret nyitó zászlója is lehet) Idő Átvitel iránya Hibamentesen érkezett I-formátumú keret pozitív nyugtázása RR típusjelű kerettel. Hibásan érkezett I-formátumú keret negatív nyugtázása REJ típusjelű kerettel. CRC hibajelzés küldése RNR típusjelű kerettel Végberendezés azonosítója (TEI) és a helyi központ szolgáltatás-elérési pontjának azonosítója (SAPI) Záró zászló Kerethibákat ellenőrző bitek Nyitó zászló Kapcsolat címzése N(R) = nyug- tázó sorszám P/F S-kód RR, REJ vagy RNR kód Keret-formátum kódja Utoljára hibamentesen vett I-formátumú keret sorszámának megadása

41 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 98. fólia DSS1: LAP-D keretformátumok – 3. U-formátum: SABME, DISC, DM vagy UA típusjelű keretek Sorszámozás nélküli, vezérlő funkciójú LAP-D keret (a záró zászló a következő keret nyitó zászlója is lehet) Keret-formátum kódja Végberendezés azonosítója (TEI) és a helyi központ szolgáltatás-elérési pontjának azonosítója (SAPI) Idő Átvitel iránya Nyitó zászló Záró zászló Kerethibákat ellenőrző bitek Típusjel (pl. SABME) kódja Kapcsolat címzése U-kód A keret-típus kódja egyúttal a típusra jellemző parancskódot is jelenti.

42 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 99. fólia DSS1: LAP-D keretformátumok – 4. U-formátum: UI típusjelű keretek Sorszámozás nélküli, vezérlő funkciójú LAP-D keret (a záró zászló a következő keret nyitó zászlója is lehet) Idő Átvitel iránya Nyugtázást nem igénylő jelzésüzenet Keret-formátum kódja Végberendezés azonosítója (TEI) és a helyi központ szolgáltatás-elérési pontjának azonosítója (SAPI) Jelzés- információ Nyitó zászló Záró zászló Kerethibákat ellenőrző bitek UI típusjel kódja Kapcsolat címzése U-kód

43 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 100. fólia I-keret [N(S) A = n; N(R) B = m] n-edik I-keret vétele A-tól; az (m-1)-edik I-keret pozitív nyugtázásának vétele: N(R) B =m. n-edik I-keret adása A-ból; B-től előzőleg vett (m-1)-edik I-keret pozitív nyugtázása: N(R) B =m. I-keret [N(S) B = m; N(R) A = n+1] (m+1)-edik I-keret (válaszüze- net) adása B-ből; A-tól vett n-edik I-keret pozitív nyugtázása N(R) A =(n+1)-gyel. m-edik I-keret vétele B-től; A-tól vett n-edik I-keret pozitív nyugtá- zásának vétele: N(R) A =(n+1). I-keret [N(S) A = n+1; N(R) B = m+1] Átviteli hiba: sérült keret eldob- va! B-nél hiányzik: (n+1)-es I- keret és N(R) B =m+1 poz. nyugta (n+1)-edik I-keret adása A-ból; B-től kapott m-edik I-keret pozitív nyugtázása: N(R) B =(m+1). I-keret [N(S) A = n+2; N(R) B = m+1] Hibátlan átvitel, de N(S) A -nál sor- számozási hiba, ezért a keret eldobva; B-oldalon tehát hiányzik az (n+1)-es meg (n+2)-es I-keret, és az N(R) B =(m+1)-es nyugta. (n+2)-edik I-keret adása A-ból; B-től kapott m-edik I-keret ismételt pozitív nyugtázása: N(R) B =(m+1). REJ típusú S-keret; [N(R) A = n+1] Negatív nyugtázás, ahol az N(R) A =n+1 érték az ismétlés kezdő sorszámát adja. Megjött B-ből az (n+1)-edik I- keret ismétlésének kérése (negatív nyugtázás). I-keret [N(S) A = n+1; N(R) B = m+1] (n+1)-edik I-keret vétele A-tól; B-től vett m-edik I-keret pozitív nyugtázása: N(R) B =(m+1). Kérésre az (n+1)-edik I-keret megismételt adása A-ból; Az N(R) B =m+1 pozitív nyugtázás újra küldése. I-keret [N(S) B = m+1; N(R) A = n+2] (m+1)-edik I-keret (válaszüzenet) adása B-ből; A-tól vett (n+1)-edik I-keret poz. nyugtázása: N(R) A =(n+2). (m+1)-edik I-keret vétele B-től; A-tól vett (n+1)-edik I-keret poz. nyugtá- zásának vétele: N(R) B =(n+2). 2-es réteg: A oldal 2-es réteg: B oldal Üzenetismétléses hibajavítás vázlata a DSS1-ben (példa)


Letölteni ppt "Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali."

Hasonló előadás


Google Hirdetések