Fogyasztóvédelmi ellenőrzések Mit és hogyan? Az alábbiakban a fogyasztóvédelmi felügyelőség vizsgálati programjaiban szereplő témavizsgálatok, néhány kiválasztott.

Az előadások a következő témára: "Fogyasztóvédelmi ellenőrzések Mit és hogyan? Az alábbiakban a fogyasztóvédelmi felügyelőség vizsgálati programjaiban szereplő témavizsgálatok, néhány kiválasztott."— Előadás másolata:

1 Fogyasztóvédelmi ellenőrzések Mit és hogyan? Az alábbiakban a fogyasztóvédelmi felügyelőség vizsgálati programjaiban szereplő témavizsgálatok, néhány kiválasztott téma ellenőrzési szempontjai (mit?) és az azokban alkalmazott ellenőrzési módszerek (hogyan?) kerülnek bemutatásra. És rövid tájékoztató a vasárnapi nyitva tartás kérdéseiről.

2 A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben kiemelt fogyasztói érdekek biztonságos áruhoz és szolgáltatáshoz vagyoni érdekek védelméhez a megfelelő tájékoztatáshoz oktatáshoz

3 A vállalkozók tájékoztatása az éves ellenőrzésekről A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság éves ellenőrzési programja (EVP),melyet a fővárosi és megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségei hajtanak végre, az NFH weboldalán közzé van téve! (www.nfh.hu)www.nfh.hu

4

5 A felsorolt témavizsgálatok elvégzése A témavizsgálatok ellenőrzései a szakmai irányító szerv által összeállított útmutató alapján kerülnek lebonyolításra : Az útmutató tartalmazza: a témavizsgálat időszakát (pl. 2015. március 2. - március 27.) az ellenőrzéshez tartozó jogszabályokat vizsgált termékkört, Ellenőrzések helyszíneit, a résztvevő megyéket javasolt ellenőrzési számot, a megye méretéhez igazítva AZ ELLENŐRZÉSI SZEMPONTOKAT a felelősségi köröket és eljárási jogi tudnivalókat (jogászoknak)

6 Az eljárás fő szakaszai Helyszíni ellenőrzés Az ellenőrzésben feltárt tényálláshoz kapcsolódó nyilatkozatok, bizonyítékok bekérése ill. befogadása Jogi döntés = határozat Jelenleg a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek helyszíni bírságot nem szabnak ki! A helyszíni ellenőrzést felügyelők végzik, a döntést jogi munkatársak hozzák a feltárt tényállás és az országban egységes szankciójavaslat alapján.

7 Rendkívüli (soron kívül elrendelt) vizsgálat A szakmai irányító szerv a honlapon közzétett Éves Vizsgálati Programon túl elrendelhet rendkívüli ellenőrzést (ilyenek lehetnek): Különösen veszélyes termék keresése (RAPEX, KPIR riasztásból) Aktuális veszély elhárítása: pl.: CO érzékelők, tűzijátékok, etc. Nagyszámú fogyasztót érintő rendkívüli esemény: pl. megszűnő áruházláncnál a jótállási és szavatossági jog biztosításának ellenőrzése, Bricostore, Baumax Szezonálisan megjelenő mezőgazdasági terményeket kínáló kitelepülések ellenőrzése (dinnye, zsákos burgonya, hagyma) Nem tervezett eseményhez kapcsolódó értékesítés vagy szolgáltatás ellenőrzése (fesztiválok, vásárok) Új jogszabály miatt elrendelt vizsgálatok

8 Fogyasztói beadvány alapján lefolytatott ellenőrzés vagy szemle (az év bármely szakában) A fővárosi/megyei Felügyelőségekre érkezett panaszok kivizsgálása (21 illetve 30 napon belüli döntés megelőzően): KÉRELEM : névvel, címmel ellátott, a hatóság vizsgálatát kifejezetten kérő, egyéni érdeksérelem orvoslására irányuló beadvány kivizsgálása Nem ellenőrzésben, hanem helyszíni szemlében történik A helyszíni szemlében csak a kifogásolt gyakorlatot vizsgálja a hatóság. KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉS : bejelentő olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetve megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdeke A vizsgálat hivatalból indított eljárásban, helyszíni ellenőrzésben történik.

9 Tipikus ellenőrzések A következő képeken néhány kiemelt témavizsgálat helyszíni ellenőrzését részletezzük, a módszer és az ellenőrzési szempontok felsorolásával. A részletezett témavizsgálatok: 1. Árvizsgálat 2. Idegenforgalmi vizsgálat 3. Piacfelügyeleti vizsgálat, mintavételezés 4. Fiatalkorú kiszolgálásának ellenőrzése

10 Árvizsgálat: eladási- és egységár feltüntetés, árfelszámítás és általános kereskedelmi feltételek ellenőrzése Minden évben, az országban mindenhol, és egész évben zajló témavizsgálat. Kiemelt időszak: húsvét és karácsony (ilyenkor a fokozott - nagyobb számú - ellenőrzés elsősorban szezonális termékekre irányul) Ellenőrzés helyszínei: Élelmiszer-áruházláncok, kis élelmiszerüzletek, valamint a franchise rendszerben üzemeltetett egységek,Ital és édesség diszkontok, Hús-hentesáru üzletek, Vásárcsarnokok, piacok, zöldség-gyümölcs üzletek, Pékségek, látványpékségek, Malomipari mintaboltok, Barkács-áruházak/szaküzletek, Műszaki áruházak, számítástechnikai, mobiltelefon-szaküzletek,Ruházati üzletek,Cipőboltok, Drogériák, parfümériák,Játékboltok,Sportszerüzletek, Vasedény, konyhafelszerelés üzletek, Szaniter szaküzletek, Lakberendezési szaküzletek, Csillár szaküzletek, Hobbi boltok, Kreatív boltok, Lakástextil boltok, Rövidáru szaküzletek,Borházak, szaküzletek, Teaházak, Kávészaküzletek, Fodrász-, műköröm kellékes üzletek, Kertészeti árudák, Mezőgazdasági szaküzletek, Gazdaboltok, Táp-, takarmányboltok, Állateledel szaküzletek, Festék szaküzletek és szolgáltatásaik (színkeverés), Háztartási vegyi áru szaküzlet, 100 forintos üzletek,Táska, bőráru szaküzletek, Kismama, illetve bababoltok, Virágüzletek, Szolgáltatók (pl.: mosoda, cipész), Fenyőfa értékesítők,Egyéb üzletek.

11 A helyszíni ellenőrzés menete I. (árvizsgálat) 1. Az üzletet szúrópróbaszerűen választják ki a felügyelők. 2. Az üzletbe vásárlóként lépnek be és a kiválasztott termékekkel a pénztárhoz mennek. 1. Akciós, 2. Egységár.feltüntetésre kötelezett (50 g, 50 ml, 50mm-nél nagyobb kiszerelésű, és több azonos darabot tartalmazó termékek) (tojásnál db és kg ár is elő van írva) 3. Tömegre értékesített termékeket amennyiben vannak - feltétlenül vásárolnak 3. A kért összeget kifizetik. 4. A nyugtaadást követően bemutatkoznak. 5. Nyugtaadás elmulasztása esetén az ajtón kilépnek, majd visszatérnek és bemutatkoznak és igazolványuk bemutatásával közlik jövetelük célját. 6. Az üzletben jelen levő felelős vezetővel együtt a próbavásárolt termékek eladási és egységárának feltüntetését 7. a pénztárnál felszámított és nyugtán szereplő összegek és a feltüntetett árak azonosságát viszza ellenőrzik = árfelszámítás ellenőrzése.

12 A helyszíni ellenőrzés menete II. (Árvizsgálat) 9. A tömegre értékesített termékeket visszamérik, a használt mérlegek hitelességét ellenőrzik. (jellemző hiba a csomagolóanyag belemérése) 10. Az általános kereskedelmi feltételek ellenőrzése 1. Nyitvatartási idő fel van-e tüntetve, 2. Vásárlók könyve hitelesített, jól látható és elérhető helyen van-e. 3. Panaszügyintézésről szóló tájékoztató ki van-e helyezve. 11. A próbavásárolt termékeken túl, további szúrópróbaszerűen kiválasztott termékek eladási és egységára feltüntetésének ellenőrzése. 12. A felügyelők jegyzőkönyvben rögzítik a tapasztaltakat, a termékek az üzletben maradnak, a fizetett összeget visszakapják. Ha szükséges digitális fényképeket készítenek. A legfontosabbak az eladási és egységár feltüntetésének helyessége, a helyes árfelszámítás, és a helyes mérés.

13 A helyes árfeltüntetés A megfelelő ár- és díjfeltüntetést a termékek ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet határozza meg. „A termék eladási- és egységárát a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken.” A Fogyasztóvédelmi trv. előírja továbbá, hogy „Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.”

14 Idegenforgalmi vizsgálat és az ellenőrzés menete Minden évben, az országban mindenhol, és nyári időszakban (jún.-aug.) zajló témavizsgálat. Kiemelt ellenőrzöttek: személy-taxik, rendezvényekre kitelepült árusok Ellenőrzések helyszínei: Az idegenforgalmilag frekventált vendéglátó-ipari egységek, strandok, fürdők területén, fesztiválok, éttermek, sörözők, büfék, lacikonyhák, gasztronómiai és kulturális rendezvények, turisztikailag frekventált helyszínre kitelepült egységek, zenés táncos rendezvények, discok. Az ellenőrzés menete megegyezik az árvizsgálat menetével, azzal a különbséggel, hogy térfogatra értékesített szeszes és/vagy üdítő italokat is próbavásárolnak a felügyelők. A kimért mennyiségét kalibrált mérőhengerrel ellenőrzik vissza a bemutatkozást követően. A legfontosabbak az eladási és egységár feltüntetésének helyessége, a helyes árfelszámítás, és a helyes mérés.

15 Helyes mérés contra szűk mérés 1. Gyakran tapasztalt hiba, hogy a hiteles fém-űrmércét nem használja megfelelően a kiszolgáló. Nyári munkában alkalmazott diáknál a mérés körültekintő betanítását javasoljuk. 2014-es nyári szezonban 266 és 215 Ft-os megkárosítás is előfordult a szűk mérés miatt. Az űrmércét színig kell tölteni és cseppmentesen kell áttölteni a pohárba. 2. Másik gyakori hiba a tömegre értékesített ételek nem megfelelő mérése: Papírtálca, vagy fagyott étel ne kerüljön lemérésre. A melegítést követően jelentős eltérések keletkeznek. A 3500,-Ft/kg egységárú sült hekk esetén a papírtálca „beleméréséből” 87,- Ft megkárosítás adódott.

16 Piacfelügyeleti ellenőrzés Minden évben, az országban mindenhol, és egész évben zajló témavizsgálatok, melyek termékköre és ellenőrzés-száma növekszik. Az ellenőrzések kiemelt helyszínei: Játékboltok, Ruházati üzletek, Villamossági, háztartási gépeket kínáló üzletek, Strandcikkeket árusító üzletek Építési termékeket árusító üzletek, 1€-s vagy 100 Ft-os boltok, Kitelepülések, Termékbemutatók. etc

17 A helyszíni ellenőrzés menete (Piacfelügyelet) 1. Az üzletet a vizsgált termékkör alapján választják ki a felügyelők. 2. Az üzletbe lépve bemutatkoznak, igazolják magukat és közlik jövetelük célját. Próbavásárlásra csak akkor kerül sor, ha kétség merül fel a kiskereskedelemről. 3. Az árukészletből a vizsgált termékkörhöz tartozó termékeket szemrevételezéssel megvizsgálják. 4. Az eladásra kínált termékeket összehasonlítják a riasztási rendszerekből (KPIR, RAPEX) kigyűjtött veszélyes termékekkel. 5. A termékeken,a csomagoláson és a címkéken elhelyezett és biztonságos használatra vonatkozó adatokat megvizsgálják a termékre vonatkozó szabvány alapján. 6. Jegyzőkönyvben rögzítik egy esetlegesen veszélyes termék megtalálásának tényét, a jelölések hiányát vagy nem megfelelősségét. 7. Amennyiben felmerül a gyanú a termék veszélyességével kapcsolatban, mintavételezési jegyzőkönyv rögzítésével ingyenes mintát vesznek, laboratóriumi bevizsgálás céljából. 8. A hivatali helyiségben nyilatkozattételre és adatközlésre felhívó végzések küldésével feltárják a forgalmazói láncot.

18 RAPEX (Az Európai Bizottság riasztási rendszere) http://ec.europa.eu/consumers/consumers_safety/safety_products/rapex/index_en.htm

19 Fiatalkorú alkoholtartalmú itallal és/vagy dohánytermékkel történő kiszolgálásának ellenőrzése Minden évben, az országban mindenhol, és egész évben zajló témavizsgálat. Ellenőrzés helyszínei: vendéglátó ipari egységek, szórakozóhelyek, ÁRUHÁZLÁNCOK és élelmiszer üzletek is! Az ellenőrzés módjai: I. Fiatalkorú bevonásával (megbízó levéllel) 1. A megbízott fiatalkorú alkoholtartalmú italt kísérel meg vásárolni. A kiszolgálás megvalósul: üzletben: vételár átvétele és a nyugta átadása vendéglátó-ipari egységben: az ital felszolgálásával, átadásával (pultnál) 2. A kiszolgálás megvalósulását követően bemutatkoznak a felügyelők, igazolják magukat és a fiatalkorút, majd jegyzőkönyvben rögzítik a kiszolgálás tényét.

20 Ellenőrzés menete: II. Megfigyeléses (rendőrség bevonásával) 1. A felügyelők a rendőrökkel együtt tartózkodnak a szórakozóhelyen. 2. Amennyiben felmerül annak gyanúja, hogy a kiszolgált vendégek valamelyike fiatalkorú, a rendőrök igazoltatják. 3. A felügyelők jegyzőkönyvben rögzítik a kiszolgálás tényét, amennyiben a kiszolgált még nincs 18 éves. Jogkövetkezmény: Minden esetben fogyasztóvédelmi bírság.

21 Nemzeti dohányboltok ellenőrzése Ameddig a dohányboltban fiatalkorú tartózkodik a kiszolgálást meg kell szakítani. Az ellenőrzés megegyezik az alkoholtartalmú itallal kiszolgálás ellenőrzésével Különbségek: 1. Arculatnak való megfelelés ellenőrzése 2. Elkülönítés ellenőrzése 3. Kötelező tájékoztatások meglétének ellenőrzése 4. Belépési tilalom (nem a fogyasztó hanem az üzlet felelőssége a betartatása) - fel kell szólítani a fiatalkorút és a kiszolgálást meg kell szakítani, - ha nem tesz eleget, rendőrt kell hívni. 5. A kiszolgálás ellenőrzése (mint az alkoholnál)

22 Vasárnapi nyitva tartás Jogszabályok: A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény (2015.Március 15-től hatályos). A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről szóló 53/2015. (III. 17.) Kormányrendelet (alkalmazásának feltétele, hogy a Kormány a feltételrendszert meghatározza)

23 A 2014. évi CII. törvényről A törvény nem terjed ki: 1. a gyógyszertárak nyitva tartására; 2. a nemzetközi közforgalmú repülőtéren kialakított üzlet nyitva tartására; 3. a közforgalmú vasúti és autóbusz pályaudvarok területén kialakított üzlet nyitva tartására azzal, hogy kétség esetén a jegyző – a pályaudvar üzemeltetőjével egyetértésben – határozza meg azt, hogy a pályaudvar területe meddig terjed; 4. a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő kereskedelmi tevékenységre; 5. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott egészségügyi intézmények területén történő kereskedelmi tevékenységre; 6. a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre; 7. a vásárokon folytatott kereskedelmi tevékenységre; 8. az üzemanyagtöltő-állomások nyitva tartására; 9. a katonai objektumokon belül folytatott kereskedelmi tevékenységre; 10. a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységre; 11. a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre; 12. a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységre; 13. a vendéglátásra; 14. a világörökségi területen található üzletekre, valamint (változtatás alatt van) 15. a kulturális tevékenységet és a fürdő szolgáltatást kiszolgáló kereskedelmi tevékenységre.

24 Néhány - gyakran kérdezett – meghatározás 1 1. segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég tagjának, a gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagjának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi. V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozója (a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér), aki a kereskedelmi tevékenység folytatásában személyesen vesz részt. A közeli hozzátartozás ténye igazolható teljes bizonyító erejű magánokirattal : - amelyet a kiállító saját kezűleg írt és aláírt; - amelyen két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el [ilyenkor az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni]; (a nyomtatott magánokiratokra jellemző forma) - amelyen a kiállító aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesítette; - amelyet a gazdálkodó szervezet az üzleti körében állított ki, s amelyet szabályszerűen aláírtak; - amelyet ügyvéd (jogtanácsos) készített, s amelyen szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, valamint hogy a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik

25 Néhány - gyakran kérdezett – meghatározás 2 2. újságot árusító üzlet: (6-12) az az 50 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel rendelkező üzlet, amelyben a keletkező árbevétel legalább kétharmada újság, napilap, folyóirat, periodikus kiadvány értékesítéséből származik 3. virágot árusító üzlet: (6-12) az a 150 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel rendelkező üzlet, amelyben a keletkező árbevétel legalább kétharmada vágott virág (vágott zöld), illetve cserepes dísznövény értékesítéséből származik 3. Az árbevétel 2/3-os igazolása 3. 50, 150, 200 négyzetmétert meg nem haladó árusítótér? Az árusítótér nagyságába a termékek bemutatására szolgáló terület is beleszámít, függetlenül attól, hogy szabadtéren vagy az üzletben található. Az árusító térbe beletartozik az üzlet pult mögötti része is.

26 Jó ha tudjuk 1. 1. Ha a vállalkozó vagy közeli hozzátartozója folytatja a kereskedelmi tevékenységet egy 200 m 2 –nél kisebb üzletben, akár 0-24 nyitva tartás is lehet. 2. A nemzeti dohányboltot üzemeltetőknek is a jegyzőnél kell nyilvántartásba vetetni a „tetszőlegesen megjelölt” vasárnapot. (15 nappal az adott vasárnap előtt) 3. Az eddig vasárnapon nyitva tartó, de a jogszabály miatt zárva tartásra kötelezett üzletek üzemeltetőinek a megváltozott nyitva tartást be kell jelenteni a jegyzőnél. 4. A web-áruházban rendelt termék vasárnapi kiszállítása kereskedelmi tevékenység. 5. A termékbemutató is kereskedelmi tevékenység, ha szerződést lehet kötni (szálláshelyen vasárnap is lehet, mivel arra a helyszínre nem terjed ki a trv). 6. Ha azonos helyen kereskedelem és vendéglátás is történik, az általános zárva tartási időszakban csak a vendéglátás folytatható. 7. Kizárólag pékárut és tejterméket árusító üzletnek az az üzlet számít, ahol a hét minden napján kizárólag pékárut és tejterméket árusítanak. (leválasztás nem lehet) 8. Az elsősorban szolgáltatást nyújtó vállalkozások a szolgáltatáshoz kapcsolódó termékeket értékesíthetik vasárnapi napon is a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóknak. (szolárium, autószerviz,edzőterem)

27 Jó ha tudjuk 2. 9. Piacnak és termelői piacnak az önkormányzat által meghatározott terület minősül. Erre a területre nem terjed ki a törvény. 10. A kis- és nagykereskedelmi tevékenységet is folytató üzletekre kiterjed a törvény korlátozása. 11. A kulturális tevékenységet és fürdőszolgáltatást kiszolgáló kereskedelmi tevékenység, ami az intézmény vagy a fürdő területén található. Fontos azonban, hogy a kiskereskedelmi tevékenység szorosan kapcsolódjon a kulturális tevékenységhez vagy a fürdő szolgáltatáshoz. (strandcikkes igen, dohány- vagy élelmiszerbolt nem.)

28 A kormányrendeletről A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről szóló 53/2015. (III. 17.) Kormányrendelet már hatályban van. A rendelet alcímei: -a nyitvatartási tilalom alóli mentesülés engedélyezésével kapcsolatos eljárás -a nyitvatartási tilalom alóli mentesülésre vonatkozó kérelmek és engedélyek nyilvántartásának rendje Fontos azonban, hogy a rendelet csak akkor lesz alkalmazható, ha a Kormány a mentességi feltételeket meghatározza. Milyen mentességi feltételek várhatók a törvény 8. §-a alapján? : az adott település (településrész) sajátosságai – különösen -az idegenforgalom kiszolgálásának igénye, -a vásárlási szokások, -a foglalkoztatottak száma és -a lakókörnyezet érdekei.

29 Köszönjük megtisztelő figyelmüket!