Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdasági kamarák új szerepe a duális szakképzésben Szakképzés jelene és jövője.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdasági kamarák új szerepe a duális szakképzésben Szakképzés jelene és jövője."— Előadás másolata:

1 Gazdasági kamarák új szerepe a duális szakképzésben Szakképzés jelene és jövője

2 Szakmai é s vizsgak ö vetelm é nyek gondozása, karbantartása K ö zponti programok fel ü lvizsg á lata Szakmai vizsg á k vizsgat é teleinek, azok é rt é kel é si ú tmutat ó j á nak kidolgoz á sa Szakmai z á r ó vizsg á ra vizsgaeln ö ki deleg á l á s, a tagi deleg á l á s á tad á sa az é rdekk é pviseleteknek Szintvizsg á k szervez é se, koordin á l á sa SZKTV, Wordskill, Euroskill szakmai versenyek szervez é se, a felk é sz ü l é st elők é sz í tő bizotts á g műk ö dtet é se Az á tadott szakm á kban a kamara k ö zreműk ö dik a p á lyav á laszt á si á s tan á csad á si rendszer feladataiban A szakképzési megállapodás tartalma 125 szakma

3 1.Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelése, a magyar szakképzés gyakorlatorientáltságának fokozása 2. A szakmai záróvizsgáztatásban a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák értékelésének és mérésének előtérbe helyezése, szakmai záróvizsga idejének csökkentése, hozzá tartozó bürokrácia visszaszorítása Fő aktivitási területek

4 Dr. Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 3. Az OKJ rendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése olyan formában, hogy a felhasználói szféra számára átlátható, használatra alkalmas legyen. A szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe 4. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében. A szakképzés vonzerejének és a tanulók számának növelése

5 A tankötelezettség felső korhatára az európai országokban 14 éves kor15 éves kor16 éves kor17 éves kor18 éves kor Horvátorsz ág Koszovó Törökorsz ág Albánia Ausztria Bosznia- Hercegovi na Ciprus Csehorszá g Görögorsz ág Írország Liechtenst ein Luxembur g Montenegr ó Portugália Svájc Szerbia Szlovénia Anglia Bulgária Dánia Észtország Finnország Franciaorsz ág Izland Lengyelors zág Lettország Málta Moldova Norvégia Olaszorszá g Románia San Marino Skócia Spanyolors zág Svédország Szlovákia Litvánia Macedóni a Moldova Ukrajna Oroszorsz ág Belgium Hollandia Magyarország Németország Egyedül Magyarország, ahol 18 éves korig az iskolapadban kell ülni A tankötelezettség részképzéssel is teljesíthető: - Belgium - Németország - Hollandia

6 Problémák A tanulók alapkészségeinek hiány A tanulás iránti érdektelenség Teljesítmény nélküliség A fizikai munka elutasítása Minden iskola azt csinál, amit akar!

7 Magyarország eredményei a 2006-os PISA felmérésben A lemaradás alapvető oka az elemi készségek hiányosságai Magyarország eredményei a 2006-os PISA felmérésben

8 Problémák és következmények  Tudomásul kell venni, hogy nincs lehetőség valamennyi műveltségi terület összes fejlesztési célját egy időben biztosító programok alkalmazására  Azok a tanulók, akik nem szeretnének sokat az iskolapadban ülni a szakiskolát választják  Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modelljének megalkotása  A képzés középpontjába a szakmai cselekvőképességet kell állítani

9 Problémák és következmények 2.  A szakmai elmélet jelentős változáson ment át: gyakorlatorientáltabb lett  A duális képzés élő környezetben szocializálja a tanulót  A tanuló megtanulja hogyan működik a valós gazdaság, gondolkodásában erősödik a cselekvőképesség.  Megtanulja, hogy cselekedeteiért felelősséget kell vállalni.

10 Duális képzés A képzés túlnyomórészt az üzemben zajlik – szakképző iskolák elméleti oktatásával kísérve Mindkét képzési helyen önálló – de egymással összehangolt – szabályok érvényesülnek A képzés középpontjában a szakmai cselekvőképesség áll A képzési rend szabályozza:  képzési idő  szakmakép (minimumkövetelmények, előfeltételek)  képzési keretterv az iskolában: tárgyi és időbeli tagozódás  vizsgakövetelmények

11 „A változó munkavilágban a szakképzésnek meghatározott tanmenet szerint a szükséges szakmai készségeket, ismereteket és képességeket (szakmai cselekvőképesség) kell közvetítenie. A megkívánt szakmai tapasztalatok megszerzését kell lehetővé tennie.” /Szakképzési törvény 1. § 3. fejezet/ Szakmai cselekvőképesség MódszerkompetenciaSzociálkompetencia Szakkompetencia

12 Érvek a duális képzés mellett Előnyök a gazdaság számára + Előnyök a fiataloknak  Szakemberigény biztosítása  Betanítási költségek csökkentése  Motiváció és munkahelyi hűség növelése  Megfelelő szakképzettség Jó esélyek a munkaerőpiacon Jó esélyek a munkaerőpiacon Elismert bizonyítvány Elismert bizonyítvány Gyakorlatközelség Gyakorlatközelség Szakképzési javadalmazás Szakképzési javadalmazás

13 A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2017-ig

14

15

16 Az általános iskolából, illetve azt követően kimaradók számaránya év a legkritikusabb!  között általános iskolába járók száma: lemorzsolódás 4 ezer fő (3,6 %)  2010-ben a 18 évet betöltött korosztály létszáma 125 ezer fő volt, ebből 25 ezer főnek 8 osztályos vagy alacsonyabb iskolai végzettsége volt (20%)

17 Forrás: Eurostat Alacsony ifjúsági munkanélküliség és a jó szakképzési rendszer átlag25 éves

18 Forrás: KSH

19

20 Civilizációs tantárgyak Alapvető műveltségi ismeretek, gyakorlatias és életközpontú tanulási mezők. Személyi, társadalmi és kulturális tudatosság fejlesztése  Alapvető írás, olvasás, számolás és szövegértés  Idegen nyelvi kommunikáció, szakmai központú idegen nyelv  Életvezetési ismeretek, mentálhigénia, egészséges életmód  Állampolgári ismeretek, felkészítés a munka világára  Alkalmazott számítástechnika, infokommunikációs ismeretek  Környezetünk védelme, fenntartható fejlődés, modern világ

21

22

23 A tanulószerződés intézményrendszere  A munkával egybekötött szakképzés – munkára szocializálás  A munkatapasztalatokra épülő gyakorlati képzés – sikerélmény  A szakképzés vonzerejének növelése: amiben tehetségesek  A munka világába történő átmenet segítése  A fizikai szakmák társadalmi presztízsének a növelése  Szociális státusz, anyagi függetlenség, munkabér- teljesítmény  48 ezer fő a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszerben  Évente kb. 11,5 milliárd Ft juttatás a tanulóknak  A tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája, érzékeny barométer, gazdaság-közeli képzés lelke

24 Szakképesítések kiválasztása  Szakmai tartalomban legnagyobb deficitek, kritikus szakmák  A gyakorlati óraszámok túlzottan alacsony száma  A szakmák munkaerő-piaci súlya  A tanulók és vizsgázók száma  Modulok kezelhetetlen száma és összetétele  Iskolarendszerű és felnőttképzés közötti helyes arányok

25 A szakmai dokumentációk felülvizsgálata  Egyszerűsítés, ésszerűsítés, áttekinthetőség  Új OKJ: kompetencia elvűség, modularitás, gyakorlatorientáltság  420 alap szakképesítés, kimenet, modul  Közös modulok felülvizsgálata szakmacsoportonként  Modulok számának korlátozása, szakmánként 6 modul  Minimum óraszámok meghatározása felnőttképzésben is  Elavult technológiák, munka műveletek, ismeretek: szakmai tartalmak aktualizálása

26 Központi program  SZVK-hoz hasonlóan jogszabályi rangra emelése  Törzsanyag jellegének erősítése, folyamatszabályozás  A szakma lényegének pontos definiálása, kulcskompetenciák  A kompetenciák mögött lévő ismeretek precíz meghatározása  A cselekvési kompetenciák meghatározó szerepe  Elméletigényes gyakorlat – fából vaskarika  Szabad sáv beintegrálása, nyári gyakorlat növelése 140 ill. 160 órára  A gyakorlati képzéshez kapcsolódó tananyagtartalmak erősítése

27 Fejlesztéspolitikai koncepció o SZVK, Központi program, Szintvizsga, Záróvizsga - - szinergiában o Fejlesztői team-ek portfoliója o Szakmai szervezetek, TISZK-kek, felnőttképzők o Beszámíthatóság a vizsgáknál, szintvizsga o Szakmunkás életpálya modell, mesterképzés, FSZ, Bsc o A gyakorlati képzés súlyának, szerepének a növelése o Tankötelezettség 16 éves korhatárra történő leszállítása

28 Fejlesztéspolitikai koncepció  Pedagógusok mentális felkészítése, változás menedzsment,  Fejlesztéshez szükséges segédanyagok, módszertani útmutatók, sztenderdek, sablonok kidolgozása  Gyakorlati képzés helyi programjához: best practice  Ellenőrzés szakmai-pedagógiai erősítése, gyakorlati oktatók felkészültségének növelése, gazdálkodók képzési hajlandóságának javítása  Iskolai tanműhelyi képzés 140%-os normatíva, kamarai garancia vállalás az üzemi gyakorlati képzéshez

29 Vizsgáztatás: bonyolult, bürokratikus, hosszú

30 A szakmai vizsgáztatás mérési-értékelési rendszerének korszerűsítése Vizsga: Magas képzettség garanciája kell, hogy legyen, munkaerő-piacon mindenhol bizalom legyen a végzettség iránt! Modulok átrendezése a szakmai tudás méréséhez: - kettő, maximum három napos vizsga - szakmánként maximum 12 feladat Modulrendszer lényege a beszámíthatóság: - modulzáró vizsga felnőttképzésben, - szintvizsga iskolarendszerű képzésben Vizsgafeladatból, vizsgatevékenységből, mint legkisebb egységből lehessen felmentést adni (SZKTV írásbeli vizsga)

31 Európai szakképzési modellek tapasztalatai A szakképzés feladata a sikeres gazdaság munkaerő-piaci igényének kielégítése, egyén számára karrierlehetőség biztosítása A képzés nem öncélú: a sikeres, hatékony és versenyképes munkavállaló kiképzése, a munkapiacon jól értékesíthető tudás kell Vállalkozásoknál a fő motiváló erő: leendő munkavállaló magas színvonalú kiképzése:hosszú távon hoz hasznot munkaadójának és magának Nagy érték a gyorsan munkába állítható munkaerő, mobilitás és gyorsan változó életkarrierek: felfelé, oldalt és térben Iskola: Mindenkinek kötelező élet közeli helyzetben, gyakorlaton részt venni. Iskolai tanműhely felkészít és kiegészít a vállalati gyakorlatra. A képzés ideje alatt dolgozni kell, integrálódni a termelési folyamatba

32


Letölteni ppt "Gazdasági kamarák új szerepe a duális szakképzésben Szakképzés jelene és jövője."

Hasonló előadás


Google Hirdetések