Bihall Tamás Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnök Budapest, 2011. június 8.

Az előadások a következő témára: "Bihall Tamás Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnök Budapest, 2011. június 8."— Előadás másolata:

1 Bihall Tamás Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnök Budapest, 2011. június 8.

2 Szlovákia 5 millió lakos 70 ezer rokkant nyugdíjas Mo. 800 ezer rokkant nyugdíjas Csehország 1 millióval több foglakoztatott Forrás: KSH

3  Prioritások meghatározása  Élőmunka-terhek csökkentése  TB ellátások, táppénzszabályozás és nyugellátási rendszer anomáliáinak feloldása  Rugalmas foglalkoztatási formák erősítése: Mo.-on a nők 6,2%-a, Hollandia 75,3%-a részmunkaidőben dolgozik  Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök erősítése, a Munkaerő-piaci Alap felügyeletébe a kamarák bevonása  Szociális segélyek juttatásának szigorítása  „Átmeneti foglalkoztató szervezetek” kialakítása  Csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának módosítása  Közmunkaprogramok módosítása: Önkormányzat 85 ezer Ft, vállalkozás 28,5 ezer Ft támogatást kap  Pályakezdők munka tapasztalatszerzési támogatás: három hónapos várakozás felesleges. Bruttó bér 80%-a a támogatás  50 év felettiek foglakoztatásának támogatása: bér+járulék

4 Forrás: KSH, 15-74 év között

5 Versenyképes gazdaság, versenyképes szakképzés Nemzetstratégiai cél: 1 millióval több foglalkoztatott, minden szakpolitikát ennek kell alárendelni. Nemzetstratégiai cél: 1 millióval több foglalkoztatott, minden szakpolitikát ennek kell alárendelni. Sikeres szakképzési rendszer nem képzelhető el a gazdaság meghatározó részvétele nélkül. Munkával egybekötött, munkatevékenységbe ágyazott szakképzés. A szakképzés súlypontja a vállalati gyakorlati képzés. Nincs elméleti csavarhúzás, tetőfedés. Sikeres szakképzési rendszer nem képzelhető el a gazdaság meghatározó részvétele nélkül. Munkával egybekötött, munkatevékenységbe ágyazott szakképzés. A szakképzés súlypontja a vállalati gyakorlati képzés. Nincs elméleti csavarhúzás, tetőfedés. Szakképzés nem csak tanügy igazgatási kérdés hanem foglalkoztatáspolitikai, kérdés is. Középtávon munkaalapú társadalom megteremtése stratégiai cél: munkaerő-piaci aktivitás 55% 70% Szakképzés nem csak tanügy igazgatási kérdés hanem foglalkoztatáspolitikai, kérdés is. Középtávon munkaalapú társadalom megteremtése stratégiai cél: munkaerő-piaci aktivitás 55% 70%

6

7 Szakmai és vizsgakövetelmények gondozása, karbantartása o Szakmai és vizsgakövetelmények gondozása, karbantartása o Központi programok felülvizsgálata o Szakmai vizsgák vizsgatételeinek, azok értékelési útmutatójának kidolgozása o Szakmai záróvizsgára vizsgaelnöki delegálás, a tagi delegálás átadása az érdekképviseleteknek o Szintvizsgák szervezése, koordinálása o SZKTV, Wordskill, Euroskill szakmai versenyek szervezése, a felkészülést előkészítő bizottság működtetése o Az átadott szakmákban a kamara közreműködik a pályaválasztási ás tanácsadási rendszer feladataiban A szakképzési megállapodás tartalma

8 Európai szakképzési modellek tapasztalatai A szakképzés feladata a sikeres gazdaság munkaerő-piaci igényének kielégítése, egyén számára karrierlehetőség biztosítása A képzés nem öncélú: a sikeres, hatékony és versenyképes munkavállaló kiképzése, a munkapiacon jól értékesíthető tudás kell Vállalkozásoknál a fő motiváló erő: leendő munkavállaló magas színvonalú kiképzése:hosszú távon hoz hasznot munkaadójának és magának Nagy érték a gyorsan munkába állítható munkaerő, mobilitás és gyorsan változó életkarrierek: felfelé, oldalt és térben Iskola: Mindenkinek kötelező élet közeli helyzetben, gyakorlaton részt venni. Iskolai tanműhely felkészít és kiegészít a vállalati gyakorlatra. A képzés ideje alatt dolgozni kell, integrálódni a termelési folyamatba

9 1.Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelése, a magyar szakképzés gyakorlatorientáltságának fokozása 2.A szakmai záróvizsgáztatásban a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák értékelésének és mérésének előtérbe helyezése, szakmai záróvizsga idejének csökkentése, hozzá tartozó bürokrácia visszaszorítása 3.Az OKJ rendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése olyan formában, hogy a felhasználói szféra számára átlátható, használatra alkalmas legyen. A szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe 4.A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében. Tanulók számának növelése Fő aktivitási területek

10 Problémák  A tanulók alapkészségeinek hiány  A tanulás iránti érdektelenség  Teljesítmény nélküliség  A fizikai munka elutasítása  Minden iskola azt csinál, amit akar!

11 Problémák és következmények Tudomásul kell venni, hogy nincs lehetőség valamennyi műveltségi terület összes fejlesztési célját egy időben biztosító programok alkalmazására  Tudomásul kell venni, hogy nincs lehetőség valamennyi műveltségi terület összes fejlesztési célját egy időben biztosító programok alkalmazására  Azok a tanulók, akik nem szeretnének sokat az iskolapadban ülni a szakiskolát választják  Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modelljének megalkotása

12

13 Iskola és az üzem optimálisan vegyül, de az iskola legyen tartózkodó Minél több idő eltöltése az üzemben Képzés azonos értékű a diplomás képzéssel 480 óra évente az iskolában: 320 óra szakmai 160 óra közismereti A tanulót a cég veszi fel!

14 Civilizációs tantárgyak Alapvető műveltségi ismeretek, gyakorlatias és életközpontú tanulási mezők. Személyi, társadalmi és kulturális tudatosság fejlesztése  Alapvető írás, olvasás, számolás és szövegértés  Idegen nyelvi kommunikáció, szakmai központú idegen nyelv  Életvezetési ismeretek, mentálhigénia, egészséges életmód  Állampolgári ismeretek, felkészítés a munka világára  Alkalmazott számítástechnika, infokommunikációs ismeretek  Környezetünk védelme, fenntartható fejlődés, modern világ

15 Szakképesítések kiválasztása Szakmai tartalomban legnagyobb deficitek, kritikus szakmák o Szakmai tartalomban legnagyobb deficitek, kritikus szakmák o A gyakorlati óraszámok túlzottan alacsony száma o A szakmák munkaerő-piaci súlya o A tanulók és vizsgázók száma o Modulok kezelhetetlen száma és összetétele o Iskolarendszerű és felnőttképzés közötti helyes arányok

16 hegesztőkülfejtéses bányaművelőcsecsemő- és gyermekruha-készítő energiahasznosító berendezés szerelőjevillanyszerelőférfiszabó gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelőautómataikai műszerésznői szabó közpotifűtés- és csőhálózat-szerelőmechatronikai műszerészbőrfeldolgozó-ipari technikus vízvezeték- és vízkészülék-szerelőelekrtomos gép- és készülékszerelőruhaipari technikus gépi forgácsolóelektronikai műszerésztextilipari technikus szerkezetlakatoselektromechanikai műszerészkárpitos géplakatoserősáramú elektrotechnikusbútorasztalos hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartóelektrolakatos és villamossági szerelőbútor- és lakástextil-eladó épületlakatosvillamoshálózat-szerelő, üzemeltetőélelmiszer- és vegyi áru-eladó finommechanikai műszerészabroncsgyártóműszakicikk eladó szerszámkészítőformacikk-gyártóporcelán- és edényáru-eladó gáz- és tüzeléstechnikai műszerészkőművesruházati eladó épületgépész technikusfestő, mázoló és tapétázózöldség-gyümölcs eladó légtechnikai rendszerszerelőburkolókereskedő vegyi- és kalórikus gép szerelő és karbantartóács, állványozólátszerész és fotócikk-kereskedő hőtechnikai berendezésszerelőkályhásműszakicikk-kereskedő hőközpont és- hálózatkezelőbelsőépítési szerkezet- és burkolatszerelőszakács hűtéstechnikai berendezéskezelőépület- és építménybádogosvendéglős kazángépész (12 tonna felett)mélyépítő technikuspincér kazánkezelő (2-12 tonna között)magasépítő technikuscukrász köbányász, ásványelőkészítő5tetőfedőfényképész- és fotótermék kereskedő ipari gumitermék előállító

17 A szakmai dokumentációk felülvizsgálata Egyszerűsítés, ésszerűsítés, áttekinthetőség o Egyszerűsítés, ésszerűsítés, áttekinthetőség o Új OKJ: kompetencia elvűség, modularitás, gyakorlatorientáltság o 420 alap szakképesítés, 2 000 kimenet, 3 000 modul o Közös modulok felülvizsgálata szakmacsoportonként o Modulok számának korlátozása, szakmánként 6 modul o Minimum óraszámok meghatározása, felnőttképzésben is o Elavult technológiák, munka műveletek, ismeretek: up to date, szakmai tartalmak aktualizálása o Szakmai követelménymodulok új struktúrája

18 Központi program SZVK-hoz hasonlóan jogszabályi rangra emelése o SZVK-hoz hasonlóan jogszabályi rangra emelése o Törzsanyag jellegének erősítése, folyamatszabályozás o A szakma lényegének pontos definiálása, kulcskompetenciák o A kompetenciák mögött lévő ismeretek precíz meghatározása o A cselekvési kompetenciák meghatározó szerepe o Elméletigényes gyakorlat – fából vaskarika o Szabad sáv beintegrálása, nyári gyakorlat növelése 140 ill. 160 órára o A gyakorlati képzéshez kapcsolódó tananyagtartalmak erősítése

19 Fejlesztéspolitikai koncepció SZVK, Központi program, Szintvizsga, Záróvizsga szinergiában o SZVK, Központi program, Szintvizsga, Záróvizsga szinergiában o Fejlesztői team-ek portfoliója o Szakmai szervezetek, TISZK-ek, felnőtt képzők o Elektronikus nyilvánosság o Beszámíthatóság a vizsgáknál, szintvizsga o Zsákutcás jelleg megszüntetése, szakmunkás érettségi: választ- ható komplex alapműveltségi vizsga, érettségi nélküli középiskola o Szakmunkás életpálya modell, mesterképzés, FSZ, Bsc

20 Fejlesztéspolitikai koncepció Pedagógusok mentális felkészítése, változás menedzsment,  Pedagógusok mentális felkészítése, változás menedzsment,  Fejlesztéshez szükséges segédanyagok, módszertani útmutatók, sztenderdek, sablonok kidolgozása  Gyakorlati képzés helyi programjához: best practice  Tankötelezettség 17 éves korhatárra történő leszállítása  A gyakorlati képzés súlyának, szerepének a növelése  Ellenőrzés szakmai-pedagógiai erősítése, gyakorlati oktatók felkészültségének növelése, gazdálkodók képzési hajlandóságának javítása  Iskolai tanműhelyi képzés 140%-os normatíva, kamarai garancia vállalás az üzemi gyakorlati képzéshez

21 A szakmai vizsgáztatás mérési-értékelési rendszerének korszerűsítése Vizsga: Magas képzettség garanciája kell, hogy legyen, munkaerő- piacon mindenhol bizalom legyen a végzettség iránt! o Vizsga: Magas képzettség garanciája kell, hogy legyen, munkaerő- piacon mindenhol bizalom legyen a végzettség iránt! o Modulok átrendezése a szakmai tudás méréséhez: kettő, maximum három napos vizsga: szakmánként maximum 12 feladat o Modulrendszer lényege a beszámíthatóság: modulzáró vizsga felnőttképzésben, szintvizsga iskolarendszerű képzésben o Vizsgafeladatból, vizsgatevékenységből, mint legkisebb egységből lehessen felmentést adni (SZKTV írásbeli vizsga)

22 A szakmai vizsgáztatás mérési-értékelési rendszerének korszerűsítése Gyakorlati vizsgán komplex cselekvési kompetenciákat és a munkaműveleteket súlyozottan kell figyelembe venni o Gyakorlati vizsgán komplex cselekvési kompetenciákat és a munkaműveleteket súlyozottan kell figyelembe venni o Felnőttképzésben a tulajdonságkompetenciák mérése és eredménye nem a valóságot tükrözi ezért a bizonyítványba történő beszámítását célszerű elhagyni

23

24  Két ütemben történő megvalósítás  Első támogatási szerződések megkötése 2010. december 1. – 2011. május 31. közötti időszakra  Második támogatási szerződések megkötése várhatóan 2011. június 1. – 2011. november 30. közötti időszakra  A megvalósítás első szakasza a javaslatok összeállításának előkészítése, kutatás adatfelvételi szakasza szakértői interjúk elkészítése, összegzése, szakmai fórumok megtartása  A megvalósítás második szakasza (május 31. utáni szakasz) a kutatás eredményei és az elkészült elemzések alapján a javaslatok összeállítása, hangsúlyos a közös regionális munka

25 Szakmai szervezetek, ágazati szervezetek bevonásával hozzájárulnak az egyes szakképesítések sajátosságainak feltárásához Szakmai szervezetek, ágazati szervezetek bevonásával hozzájárulnak az egyes szakképesítések sajátosságainak feltárásához A képzők és a fenntartók becsatornázása a képzési irányok és beiskolázási arányok kialakításába A képzők és a fenntartók becsatornázása a képzési irányok és beiskolázási arányok kialakításába Szakképzési szakmai fórumok szervezésével elősegítik a régiókban a szakképzés szereplőinek párbeszédét együttműködését Szakképzési szakmai fórumok szervezésével elősegítik a régiókban a szakképzés szereplőinek párbeszédét együttműködését Szakértői interjúk elkészítése és összegzése Szakértői interjúk elkészítése és összegzése Javaslat összeállítása a felelősségi körükbe tartozó szakképesítések és kistérségek sajátosságainak figyelembevételével a képzési és beiskolázási szerkezet alakítására Javaslat összeállítása a felelősségi körükbe tartozó szakképesítések és kistérségek sajátosságainak figyelembevételével a képzési és beiskolázási szerkezet alakítására

26 Országos és regionális projektkoordináció Országos és regionális projektkoordináció Szakképzett munkaerő iránti kereslet rövid és középtávú várható alakulásának kérdőíves felmérése (4.000 gazdálkodó, 3.000 pályakezdő szakmunkás) Szakképzett munkaerő iránti kereslet rövid és középtávú várható alakulásának kérdőíves felmérése (4.000 gazdálkodó, 3.000 pályakezdő szakmunkás) A szükséges szakmai információk biztosítása az RFKB-k döntéseihez A szükséges szakmai információk biztosítása az RFKB-k döntéseihez A gazdálkodók és képzők együttműködésének erősítése A gazdálkodók és képzők együttműködésének erősítése A megyei sajátosságok hangsúlyosabb megjelenítése érdekében az érdekképviseletek megyei tevékenységének segítése A megyei sajátosságok hangsúlyosabb megjelenítése érdekében az érdekképviseletek megyei tevékenységének segítése Regionális képzési irányokra és beiskolázási arányokra vonatkozó javaslatok elkészítésének koordinálása, a javaslatok összegzése az RFKB-k számára Regionális képzési irányokra és beiskolázási arányokra vonatkozó javaslatok elkészítésének koordinálása, a javaslatok összegzése az RFKB-k számára

27 Előkészítés (kérdőívek kidolgozása, minta meghatározása, pilot lekérdezések) február 15. kérdezői eligazítás Február 16-25. közötti héten kérdezés kezdete március 1. végleges rögzítő felület márc.16. első kérdezési szakasz vége (kérdőívek 40%-a rögzítve) március 31. második kérdezési szakasz vége (kérdőívek 80%-a rögzítve) április 20. kérdezés vége (kérdőívek 100%-a rögzítve) május 2. A tanulmányok tartalmi tervezetének elkészítése május 6. A tanulmányok tartalmi tervezetének elkészítése, megvitatása, véglegesítése május 10. adattisztítás május 20. végleges tanulmányok július 1. Aktuális szakasz

28 Képzési-beiskolázási szerkezet alakításának diagramja

29 Az MKIK stratégiája a felnőttképzés területén 1.Helyzetelemzés -Gazdasági környezet igényeinek számbavétele -Szakmapolitikai kérdések áttekintése -Az iskolarendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés viszonya -Az állami irányítás gyakorlatának elemzése -Működő kamarai gyakorlat leírása -Finanszírozás főbb kérdései

30 Az MKIK stratégiája a felnőttképzés területén 2. A felnőttképzés minőségbiztosításának fejlesztése - Kamarai akkreditációs rendszer feltételeinek megteremtése 3. A vizsgáztatási rendszer átalakítása - Regionális vizsga- és módszertani központok létrehozása - tulajdonság-kompetenciák mérésének megszüntetése - kamarai vizsgabiztosok rendszere a felnőttképzésben

31 Az MKIK stratégiája a felnőttképzés területén 4. Egyéb feladatok - A mesterképzés és vizsgáztatás áttekintése - ismeretnyújtási és korszerűsítő rendszer kialakítása - minimális óraszámok meghatározása - gyakorlati képzés ellenőrzése - az OKJ szakmák és a kapcsolódó hatósági képzések áttekintése és szinkronizálása

32

33

34  Szakképesítés OKJ-ban elfoglalt helye  Rész-szakképesítések  Elágazások  Ráépülések  Lehetséges törlések, összevonások  min. óraszámok felülvizsgálata  Közös modulok vizsgálata

35 Összetétel: 4fő (2 fő gazdálkodó; 2 fő pedagógus)/szakképesítés Összesen: 184 szakértő Szakértői ajánlások: Területi kamarák (gazdaság,pedagógusok) Érdekképviseletek, munkaadói szervezetek Szakmai szervezetek Felnőttképzők szövetsége

36 Gyakorlati óraszámok növelése Gazdasági igények szerinti tartalom Szakmai záróvizsga idejének csökkentése (960 perc/fő) Modulok számának maximalizálása Szakmai tartalomfejlesztés Törlések, összevonások Kompetenciák számának csökkentése, szakmai kompetenciák hangsúlyozása Szintvizsga beszámíthatóság Szakmai tartalomban való duplikációk törlése Új központi program struktúra Gyakorlati képzés helyszínének meghatározása

37 leadási határidő: 2011. március 30. április 06-ig: formai lektorálás április 06-15: országos véleményezés, szakmai fórumok április 15-22: javaslatok, vélemények beépítése április 30: beterjesztés a minisztériumba

38 Interaktív fórum (véleményezés) Területi kamarák (értesítés, fórumok) 660 iskola 4000 gazdálkodó szervezet 40 szakmai szervezet Szakértői listán szereplő további szakértők Felnőttképzők Szövetsége Szakmai fórumok

39