Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ ÁLDOZATSEGÍTÉS PSZICHOLÓGIAI VONATKOZÁSAI - KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NŐKKEL ÉS GYERMEKEKKEL SZEMBEN ELKÖVETETT BÁNTALMAZÁSRA Simon Emese Kaposvár, 2015.02.25.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ ÁLDOZATSEGÍTÉS PSZICHOLÓGIAI VONATKOZÁSAI - KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NŐKKEL ÉS GYERMEKEKKEL SZEMBEN ELKÖVETETT BÁNTALMAZÁSRA Simon Emese Kaposvár, 2015.02.25."— Előadás másolata:

1 AZ ÁLDOZATSEGÍTÉS PSZICHOLÓGIAI VONATKOZÁSAI - KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NŐKKEL ÉS GYERMEKEKKEL SZEMBEN ELKÖVETETT BÁNTALMAZÁSRA Simon Emese Kaposvár, 2015.02.25.

2 „ Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak, szerteágazó gyökerekkel – biológiai, társadalmi, kulturális, gazdasági, érzelmi és politikai.” (WHO World Report on Violence and Health, 2002 )

3 Sem az erőszaktevők, sem pedig az áldozatok nem rendelkeznek különösebb pszichológiai profillal, ám léteznek bizonyos kockázati tényezők (pl. szociokulturális hagyományok, alkohol- és drogfüggőség, gyermekkori bántalmazás). Ennek ellenére vannak olyanok személyek, akik e kockázati faktorok mellett sem válnak erőszakossá (pszichológiai ellenállás - az agresszió belső visszautasítása). Kiemelt tényező: a személy, erőszakkal kapcsolatos szociális attitűdjei (vélemény, hiedelmek) Fegyverhatás (pl. lőfegyver otthoni tartása növeli a gyilkosság valószínűségét) A társadalom és a család kölcsönösen hatást gyakorolnak egymásra: a családban megjelenő erőszak egyfajta "tanulási terepe" a később előforduló agresszív magatartásnak Annyi biztos, hogy a családon belüli bántalmazás dinamikája minden esetben megegyezik: az elkövető hibásan alkalmazza erejét, családon belüli hatalmát, ellenőrzési, irányítási lehetőségeit, autoritását. A közös dinamika következtében sokszorosára nő a valószínűsége annak, hogy az olyan családban, ahol az erőszak egyik formája már előfordult, jelen van az erőszak más formája is. KIBŐL LESZ AGRESSZOR?

4 A SEGÍTÉS NEHÉZSÉGE… A lelki terror felismerése esetenként problémát jelenthet, mert - az áldozaton nem minden esetben találhatóak külsérelmi nyomok A lelki terror mértékének megítélésére - nem áll rendelkezésünkre objektív mérőeszköz A fizikai bántalmazásnak minden esetben van lelki következménye!

5 Krízis Szorongás, düh, félelem Megküzdés Szuicid veszélyeztetettség Gyász (nem csak halál esetén! /veszteségélmény pl. én-hatékonyság érzetének elveszítése/) A bántalmazás lelki dinamikája Viktimológia Önértékelés csökkenése, bizalmatlanság, általános biztonságérzet elvesztése Pszichoszomatikus zavarok, megbetegedések PTSD (Poszttraumás stressz szindróma) Integrálás (munka, társadalom, társas kapcsolatok) Addikció NÉHÁNY KAPCSOLÓDÓ PSZICHOLÓGIAI FOGALOM

6 Ne bagatellizáljuk el a történteket! (Egyéni eltérések  Mindenkinek joga van más- más módon megélni a vele történteket!) Fejezzük ki, hogy nem tartjuk „jogosnak” a bántalmazást Pl. „Mindenki megérdemli, hogy békében és biztonságban éljen!” „Senkinek nincs joga megütni egy másik embert!” Már ezzel is nagyon sokat teszünk! VIGYÁZAT! Ha semlegesek maradunk, azt az áldozat könnyedén (félre)értelmezheti úgy, hogy az agresszor pártoljuk! HOGYAN TUDUNK SEGÍTENI?

7 Figyeljünk arra tudatosan, hogy az áldozat érezze, biztonságban van, nyerjük el a bizalmát Hagyjunk neki elég időt arra, hogy elmesélhesse történetét, s támogassuk abban, hogy érzelmeit és gondolatait szabadon kifejezhesse Nyomatékosítsuk, hogy joga van segítséget kérni  Delegálás kérdése (az áldozat igényei élveznek elsőbbséget, nem pedig az egyéni meglátásunk!)  Segíteni abban, hogy saját erejére és döntéseire támaszkodhasson

8 Előfordulása: udvarlási szakaszban, házasság alatt, váláskor/ szakításkor, idős korban Megnyilvánulási formái: lelki, fizikai, szexuális és gazdasági bántalmazás - ám ezek a legtöbb esetben együttesen fordulnak elő Célja: kontroll, megfélemlítés, bizonytalanságban tartás, dependens kapcsolati viszony fenntartása Gyakori jelenség: „rászolgált a bántalmazásra” (önbizalom folyamatos letörése segítségével)  nincs tudatában annak, hogy ami vele történik, az tulajdonképpen bűncselekmény + szégyelli a vele történteket  valószínűtlen, hogy kimondja: „Én egy bántalmazott nő vagyok.” NŐK ELLEN ELKÖVETETT ERŐSZAK

9 A bántalmazás általában nem a kapcsolat legelején kezdődik: pl. a házasság utáni első évek alatt következik be a viselkedésváltozás. Ha az erőszak már az együtt járás során megjelenik, a házasság alatt egyre inkább fokozódik, nem pedig megszűnik. Az erőszakos megnyilvánulások fő konfliktusforrásai (1) a féltékenység, (2) elvárások a házimunkával, a nemi élettel és a gyerekneveléssel kapcsolatosan, (3) az anyagi kérdések. A feltárt esetek statisztikái szerint csupán elenyésző számban fordul elő, hogy férfi a családon belüli/ párkapcsolati bántalmazás tárgya, így ezt nem tárgyalom jelen előadás során. TAPASZTALATOK

10 Két példa a gyakorlatból: A férfi az erőszakkal büntetni kívánja családját- ám sem a büntetés mértéke, sem pedig maga a büntetés nem áll összefüggésben az “elkövetett vétekkel”. Indulatait kiválthatja bármilyen, a bántalmazottaktól független körülmény - eljátszotta a fizetését,a főnöke megrótta, stb. -, melynek hatására családtagjaival kötözködni kezd („Miért ez a vacsora?”, „Miért hangoskodik a gyerek?”, „Miért az a csatorna van bekapcsolva a tv-n?”). Vagy Valamilyen ellentét áll fenn a pár tagjai közt. E konfliktus valódi oka először kimondatlan: különböző, a társadalom számára elfogadható vitákban manifesztálódik (pl. pénz, gyereknevelés kérdése), melynek következtében úgynevezett játszmák kezdődnek a két fél között. A házaspár, az elkövető és az áldozat szerepét folyamatosan „cserélgeti” egymás között, majd az idő múlásával ez a játszma torkollik erőszakos magatartásba.

11 DIA CÍMSOR

12 A lelki terror néhány formája - A másik fél szeretettől és figyelemben részesüléstől való megvonása - A másik fél önbizalmának fokozatos gyengítése - Kritika, sértegetés, szidalmazás, megszégyenítés, birtoklás, büntetés - A másik fél életének teljes kontroll alatt tartása (ellenőrizgetés, követés, annak a megszabása, hogy mikor, hol, kivel találkozhat, másik fél külső megjelenésének kontrollálása pl. öltözködésben, pénzköltés, munkavégzés, tanulmányok megszabása, zsebeinek, táskájának átkutatása, idővel való elszámoltatás) - Szociális elszigetelés, elmagányosítás - Kiabálás, káromkodás - Halálfélelemet okozó autóvezetési stílus - Érzelmi zsarolás, fenyegetés (veréssel, gyilkossággal, öngyilkosságal, gyermekének elvételével, elmebeteggé nyilváníttatással) - Lakásból való kizárás, vagy éppen a lakásba való bezárás - Egyéb korlátozás (alvásra, táplálékra, tisztálkodásra vonatkozóan)

13 A fizikai terror néhány formája - Leköpés - Verés, ellökés, megszorítás, harapás, fojtogatás, megégetés (pl. cigaretta, forró étel vagy ital által) - Súlyos (akár halálos) sérülések okozása - Tárgyak dobálása - A bántalmazott háziállatának kínzása, megölése, vagy kedvenc tárgyainak rongálása A szexuális terror néhány formája - A bántalmazott szexuális igényeinek figyelembe nem vétele - A bántalmazott akaratának ellenére való szexuális töltetű érintések, simogatás - Szexuális tevékenységre vagy pornográfia nézésére való kényszerítés, megerőszakolás - Túlzó, erős féltékenység - A fogamzásgátlás megakadályozása, abortusz megakadályozása, vagy éppen az arra való kényszerítés - A bántalmazott szexuális tárgyként való kezelése

14 A gazdasági erőszak jellemző formái - Az agresszor megakadályozza, hogy partnere dolgozzon/ tanuljon - A bántalmazott pénzforrásának önkényes megszüntetése - A bántalmazott kiadásainak megkérdőjelezése, részletes elszámoltatása - A bántalmazott megakadályozása abban, hogy az önállóan döntsön anyagi kérdésekben Jellemző mondat: „Amíg én tartalak el, addig azt teszed, amit én mondok!”

15 Viselkedéses jegyek - A nővel való beszélgetés során szembetűnő, hogy mindenáron szeretné elkerülni azt, hogy a férfi dühös legyen- ez sok esetben annyira fontos számára, hogy a férfi hangulati állapotát és érdekeit minden más fölé helyezi - Önértékelése alacsony, szorong, általában lehangoltnak tűnik - Félelemmel tölti el az a gondolat, hogy kívülről beavatkozzanak a család ügyeibe– fél a férfi haragjától - Ha szóba kerül a bántalmazása, próbálja elhallgatni, másra terelni a témát - Sok gyermeke van, vagy sok abortuszon túlesett már, annak ellenére, hogy párkapcsolata láthatóan nincs rendben - Láthatóan rosszul reagál azokra a körülményekre, melyek megzavarják napi rutinját (Pl. Késve tud hazaindulni munkahelyéről) - Előfordulhatnak öngyilkossági gondolatok vagy kísérletek, alkohol vagy egyéb szerek használata Verbális közlés Pl. „A férjem mostanában ideges.” „Nem akarok/ merek hazamenni.” „Mostanában nem mennek otthon jól a dolgok.” ÉSZLELÉSE- PÉLDÁK

16 Testi jegyek - Számos sérülés látható a testén (főként az arcán, a hasán, a mellén, és a karján), melyek esetleg eltérő gyógyulási fázisban vannak, s az ezek keletkezésére vonatkozó kérdésekre minden alkalommal az alábbi, vagy ezekhez hasonló magyarázatot ad: „Leestem a lépcsőn”,„Nekimentem az ajtónak”,„Ügyetlen voltam”. - Bagatellizálja sérülései súlyosságát. - Indokolatlan esetben is hosszú ujjú ruhát, garbót, esetleg napszemüveget visel - Fizikai érintésre elhúzódással, riadtsággal, megrezzenéssel reagál - Megjelenése elhanyagoltnak jellemezhető, arca állandóan megviseltnek, fáradtnak látszik, testileg leépült, le van fogyva Ha a férfi társaságában jelenik meg valahol - Azt a benyomást keltik, mintha a férfi ki akarná sajátítani: mindig a nő közelében van, állandóan szemkontaktust tartanak egymással - A férfi feltűnően féltékenyeik - A férfi túlgondoskodónak tűnik vagy látványosan rosszul bánik vele (semmibe veszi, „leégeti”, gúnyolja) - A férfi veszi el a nőnek nyújtott tárgyat, ő válaszol a nőnek feltett kérdésekre - A nő viselkedése feltűnő fordulatot vesz, amint a férfi elhagyja a helységet

17

18 Az áldozat néha úgy nyilatkozik, ő nem „bántalmazott nő” - ilyen esetben fontos tudatosítsuk magunkban, hogy ez csupán egy címke (semmiképp ne álljunk le vitatkozni ezen vele!), mindegy, minek hívjuk, a célra kell összpontosítani: a fontos, hogy a nő bizalommal forduljon hozzánk. Ítéletmentes, szakmailag pontos kifejezések használata annak érdekében, hogy az áldozatban tudatosítsuk az ellene elkövetett tettek súlyosságát, és az agresszor felelősségét. Szükséges kifejeznünk, hogy nem létezik olyan cselekedet, melyre helyénvaló reakció a bántalamzás. Pl.: „Az uram sokszor erőszakoskodik velem” → „Úgy érti, a férje rendszeresen megpróbálja megerőszakolni?” „Néha odacsapott a gyereknek” → „Szóval a gyerekeket is többször megütötte”. A segítés során próbáljuk együtt végiggondolni az áldozattal, hogy miként került bántalmazó kapcsolatba, mikor és miként befolyásolhatta volna az eseményeket, s a jövőben hogyan kerülheti ezt el. A FELISMERÉS UTÁN

19 Fizikai sérülések esetén „Látom, hogy zúzódások vannak a karján. Bántotta valaki?” „Találkoztam már olyan nőkkel, akiknek ugyanilyen sérüléseik voltak, mert a partnerük megverte őket. Megkérdezhetem, hogy magával is ez történt-e?” Emocionális megnyilvánulás esetén „Miért sír?” „Mi a baj? Mi miatt került ilyen hangulatba?” „Úgy látom, szomorú/szorong/fél. Elmondja, hogy mi ennek az oka?” „Azt mondja, [megismételve, amit mondott]. Talán bántja a barátja/férje?” PÉLDÁK

20 A gyermekbántalmazás megnyilvánulhat fizikai és/vagy, verbális erőszakban, érzelmi zsarolásban, elhanyagolásban, szexuális abúzusban. Természetesen ezek is megjelenhetek kombinálva. Fontos: Azokban a családokban, amelyekben az édesanyát bántalmazzák, nagy valószínűséggel a gyermeket szintén- bizonyos esetekben ezt maga az édesanya követi el. A gyermeket azon esetekben is lelkileg bántalmazottnak kell tekinteni, amikor őt közvetlenül támadás nem éri, hiszen végignézi, ahogyan az egyik szülője veri, szidja, megalázza a másikat! Miért problémás a gyermekbántalmazás? Bántalmazó légkörben a család elveszíti védelmező funkcióját a gyerek számára. Mivel a gyermek nem tulajdonít ártó szándékot szüleinek, önmagát kezdi hibáztatni a vele történtekért, szörnyű bűntudatot él át, szorongóvá válik, kortársaival agresszíven viselkedhet, hangulatzavarai alakulnak ki, szociálisan visszahúzódó lesz. Az esetleges maradandó lelki sérülések hasonlóan súlyos következményt jelentenek, mint a fizikai agresszió során szerzett sebek- ez pedig tinédzserkorban például rendszeres szerhasználathoz vezethet. Ha túl későn vesszük észre, visszafordíthatatlan sérüléseket szenved el a gyermek, melyek végigkísérik egész életét (pl. „normális” párkapcsolat kialakítása) Az erőszakban felnőtt gyermekek nagy eséllyel maguk ia agresszorrá válnak felnőttként A lelki és fizikai bántalmazással a tisztelethez, megbecsüléshez való jogától fosztjuk meg a gyermeket, ezért nem alakul ki természetes önbecsülése Shaken baby syndrome! (A csecsemő megrázása, amikor az sír) GYERMEKBÁNTALMAZÁS (PL.: WWW.GYERMEKBANTALMAZAS.HU)

21 Testi nyomok Sérülései emberi kézre/eszközre utalnak (égés, ütés, törés) ; ezek a sérülések nem egyeznek a gyermek, azok kialakulására adott magyarázataival. Mindenáron leplezi őket (pl. tornaórán nem vetkőzik le). A sérülések különböző gyógyulási fázisban vannak, esetleg szemmel láthatóan orvosi felügyelet nélkül gyógyulnak (más esetekben pont az a szembetűnő, hogy a gyermek állandóan orvosi ellátásra szorul sérülései miatt). Regresszív tünetek jelentkeznek (bepisil, körmét rágja, ujját szopja), nehezen koncentrál „Idő előtt” maszturbálni kezd (önjutalmazó magatartás a bántalmazó környezet kompenzálása érdekében) Kortársaihoz képest jelentősen lassabban fejlődik testileg és/vagy szellemileg – s ezt más körülmény nem indokolja GYERMEKBÁNTALMAZÁS- FIGYELMEZTETŐ JELEK

22 Néhány viselkedéses, pszichés jegy Úgy gondolja, hogy problémáival egyedül van; tehetetlennek, kiszolgáltatottnak érzi magát Az otthon kialakult helyzet miatt önmagát okolja, emiatt pedig szégyent él át Nem érzi magát biztonságban (esetleg a biztonságérzetet személyek helyett helyszínekhez köti) Kisebbrendűségi érzése van Mindenáron próbál „jó gyerek” lenni - mindenkinek meg akar felelni, hogy ne okozzon több problémát Saját frusztrációja, dühe levezetésére kortársait használja; az agresszív megnyilvánulásokat társadalmilag elfogadottnak tartja Egyéb magatartászavar tüneteit mutatja Izolálódik kortársaitól, bizalmatlan velük szemben

23 Kortársaihoz képest szembetűnően alkalmazkodó A felnőttek társaságát keresi, mindenáron jó benyomást szeretne tenni rájuk, „ál-érett” Koncentrációs -és tanulási nehézségekkel küzd Gyakran marad távol az óvodából/ iskolából betegség okán, idősebb korában pedig iskolakerülő magatartást folytat Egyéb magatartászavarok alakulhatnak ki nála Élményei a játékban megjelenhetnek: pl. szó szerint lejátssza babával/ kortársával a bántalmazást (PL. „Ezt azért kapod, mert rossz voltál, ezt azért kapod, mert sosem figyelsz!...”- és közben „játszásiból” üti a társát) Előfordulhat, hogy bűnügyekbe keveredik (bolti lopás, csellengés, stb.) Sosem visz haza barátokat Túlérzékeny mások igényeire és érzéseire (ál- szociábilis) Előfordulhat, hogy önbántalmazó magatartásba kezd (körömrágás, hajtépés, saját test szurkálása, stb.)

24 Bántalmazás vagy elhanyagolás? Bántalmazás: a gyermek akaratlagos testi/ lelki abuzálása Elhanyagolás: Úgy is mondhatjuk, hogy a bántalmazás egy alfaja, melynek lényege, hogy a gyermek alapvető (testi, lelki) szükségletei nincsenek kielégítve + elkerülhető balesetek, (a gondozó nem figyel eléggé) Pl. leesik a pelenkázó asztalról  segítséget nyújthatunk neki abban, hogy hogyan gondoskodjon jobban gyermekéről Mivel bánthatjuk, hanyagolhatjuk el gyermekünket ? - Állandó elégedetlenkedés, rendszeres szidalmazás, fenyegetés - Kedvenc játékában való szándékos kártevés - A gyerek meg nem hallgatása („Fáradt/ elfoglalt vagyok”)  kárt okoz a gyermek érzelmi fejlődésében - Iskolalátogatási kötelezettség elhanyagolása (jellemzi a már teljesen szétesett családokat  mentális és szociális fejlődésében akadályozzák! Pl. „Rossz voltál, most nem szeretlek, hozzád sem szólok!”

25

26 Amikor a gyerekek egymást bántják… Bullying - kiközösítés, csúfolás, stb. Napjainkban egyre elterjedtebb formája: internetes zaklatás Ha a gyermek rendszeresen tiltakozik az iskolába menetel ellen – vagy láthatóan rosszul érzi ott magát minden nap-, arra mindenképpen érdemes felfigyelni!

27 Nagyon pontosan járjuk körbe az esetet – DE figyelve arra, hogy ne legyünk erőszakosak: amennyit adott pillanatban el tud (akar) mondani, érjük be azzal! Fontos, hogy gyermekkel való beszélgetés esetén minden esetben az „ő nyelvén” beszélgessünk vele, kérdezzük, válaszoljunk, és lássuk el információval; azaz figyeljünk arra, hogy az életkorának megfelelő módon kommunikáljunk vele! Ne szidjuk szüleit a gyermek! Bármilyen borzalmakon is ment keresztül a kisgyermek, a szülei attól még a szülei maradnak, akiket ő nagyon szeret. (Ha szidni kezdjük őket, elveszíthetjük a gyermek bizalmát.) MIT TEHETÜNK SZÜLŐKÉNT/ SZAKEMBERKÉNT?

28 Az elkövető szemében egyáltalán nem a szexualitásról, hanem főképp az uralkodásról és a nők megalázásáról szól. A bűncselekmény elkövetése alatt a férfi verbálisan szintén bántalmazhatja a nőt, ezen felül egyéb, a nőből undort kiváltó cselekedetekre kényszerítheti. Az sem ritka, hogy a támadó elhiteti áldozatával, hogy megöli, ha az nem engedelmeskedik neki. Tehát a nő az erőszak ideje alatt egyszerre éli meg az erős félelmet, a testi és lelki fájdalmat, az undort, a tehetetlenséget és a halálfélelmet. A szexuális erőszak egy nő számára a totális kontrollvesztés állapotát jelenti, s egyben traumatikus élmény. A nők, miután egy férfi megerőszakolja őket, intenzív félelmet, szégyent és bűntudatot élnek át, s szeretnék minél előbb elfelejteni az ellenük elkövetetteket. Sorozatosan ismétlődő formája általában egy bántalmazó-bántalmazott viszonyban alakul ki. Orgazmus kérdése (ritka eset, de előfordulhat) ← idegrendszeri reflex a fizikális dörzsölés következtében!!!! Nem jelenti, hogy a nő titokban mégiscsak akarta, hogy a férfi megerőszakolja!!! SZEXUÁLIS ERŐSZAK

29 Viselkedéses és lelki jelek - Idegesség, erős félelem átélése - Veszélyeztetettség és sérülékenység érzése, teljes kontrollvesztés élménye - Alkohollal vagy kábítószerrel való visszaélés; veszélykereső magatartás - Étkezési rendellenességek (Kényszeres evés vagy étvágytalanság) - Szexuális zavarok (nemi vágy hiánya, orgazmusra való képtelenség, extrém promiszkuitás) - Testi kontaktus és szemkontaktus kerülése - Szociális kapcsolatban fellépő zavarok (ingerlékenység, vitatkozás, állandó védekezés, titkolózás, düh, agresszió) - Hangulatingadozások, depresszió, koncentrációs zavarok - Bizonytalanság, bizalmatlanság, aggodalom, zaklatott gondolatok - Sokk és disszociáció (Pl. nem tud sírni, nyugodtnak érzi magát, amire nem talál magyarázatot – védekezései reakció, melynek során leválasztja az érzelmeket az eseményről, és „érzelemmentesen” mesél)

30 - Hitetlenkedés (Tényleg megtörtént-e?) - Szégyen, bűntudat (Valamit rosszul csinált, különben nem történt volna ez meg vele) - Undor (Mocskosnak érzi magát) - Bezárkózásra való igény - Jövőkép hiánya - Tagadás (Esemény jelentőségének vagy hatásának tagadása – gyászmunka) - „Menekülési vágy” (Nem akar róla beszélni, nem akar rá emlékezni) - Poszttraumás stressz-szindróma (pl. hirtelen emlékbetörések) Testi tünetek - Alvászavarok -Álmatlanság, vagy túl sok alvás - Rémálmok, leizzadás - Tériszony - Állandó készenléti állapot (Pl. megrezzenések)

31 Fontos! A gyermek csak arról tud fantáziálni, amiről már VAN TAPASZTALATA! Bántalmazó: a vizsgálatok szerint a gyermekek kb. fele jól ismeri bántalmazóját. „Tipikus bántalmazó” a szülő, nevelőszülő, vagy más, közeli rokon. Egyéb elkövető: pl. cukros bácsi (édességgel kínál); az elesett, támogatásra szoruló (valamilyen ürüggyel felcsalja a lakására), saját tanára (instabil családi környezetben élő gyermekeket „hálóztak be”, elhitetve velük, hogy ők odafigyelnek rájuk, megértik őket, nekik mindent elmondhatnak - az így kialakult intim viszonyt és a gyermek kapcsolódási igényét használják ki) GYERMEK ELLEN ELKÖVETETT SZEXUÁLIS ABÚZUS

32 Élettörténetében általában megtalálható a bántalmazás: szigorú, hideg édesanya, aki nem tud gyengédséget nyújtani/ agresszív, bántalmazó, alkoholista édesapa, akivel a fiúgyermek nem tud azonosulni. A gyermek felnőttként képtelen lesz intim, érett és egyenrangú kapcsolatok kialakítására. Agresszióját, nemi vágyát, kapcsolati igényét kizárólag kisebbeken képes teljesen kiélni, olyanokon, akik ugyanúgy kiszolgáltatottak számára, mint amilyen ő volt gyermekként. Ez nem jelenti azt, hogy a pedofilok magányos, furcsa emberek, akik a társadalom perifériáján élnek! Sokuknak családja, munkája van, amelyben egy részük kifejezetten sikeres, elismert. A családi légkört viszont meghatározza a pedofil személyiségszerkezete: - autoriter a nevelési stílus (ő a megkérdőjelezhetetlen döntéshozó) - a határok nem tisztázottak, a családi struktúra gyenge - lehet merev (a hatalom birtokosának mindent szabad, a hierarchiában alatta lévőknek pedig az engedélyezett, amit a döntéshozó előír) - vagy diffúz (nem tudni pontosan, miben hol is van a határ) - teljesen zártak a külvilág felé (nem engednek be külső személyt, nem láthat bele a család életébe senki) A PEDOFIL PROFILJA

33 A pedofil elhiteti a gyerekkel, hogy amit csinál az jó és teljesen természetes dolog. „De azért anyának ne mondd el, legyen ez a mi kis titkunk.” „Ha elmondod neki, csak megharagszik, dühös, vagy szomorú lesz, és sírni fog. Ezt te sem akarhatod!” Kb. 8 éves korig a gyermekek önmagukat hibáztatják az elszenvedett bántalmazásért - főleg, ha az elkövető közeli rokon, vagy egy háztartásban él a gyerekkel (sokkal félelmetesebb egy fenyegető apával élni, mint azt elfogadni, hogy ő rossz gyerek volt). A szégyentől, a meg nem hallgatástól való félelem A bántalmazó haragjától való félelem A következményektől való félelem (ha szülei elválnak, szegény anyuka hogyan fog megélni egyedül, milyen szomorú lesz, stb.) MIÉRT NEM BESZÉL A GYEREK?

34 „Hogy mondhatsz ilyet apádról, hát nem szégyelled magad?” „Az a te bajod, hogy még mindig féltékeny vagy a nevelőapádra, azért hazudozol róla!” „Honnan a fenéből találtad ki ezt Józsi bácsiról, hát babakorod óta ismer téged, ezer éve a barátunk, kérj szépen bocsánatot tőle!” „Micsoda, a szomszéd bácsi?! De hát ő egy tisztességben megőszült öregember! Nagyon kedves tőle, hogy vigyáz rád, amíg haza nem érünk! Szégyelld magad!” „Hazudsz! Nem akarok több ilyet hallani!” ↓ A gyermeki fantáziát szokás határtalannak hinni, holott egy valami mégis képes határt szabni neki: A gyerek csak olyanról képes történetet szőni, legyen az valós vagy mágikus, amit megtapasztalt, amit látott, amiről hallott, azaz amiről tudomása van. GYAKORI REAKCIÓK!

35 Testi jelek - Szakadt, váladékos vagy véres fehérnemű - Viszketés vagy fájdalom a nemi szervek környékén - Gyakori, megmagyarázhatatlan fájdalmak (főként torok és alhas) - Nehézségek járás vagy ülés közben - Húgyúti fertőzések (hüvelyi folyás lányoknál, húgycső váladékozása fiúknál) - Sérülések a nemi szervek tájékán vagy más testrészeken, végbél fekélyesedés - Nemi betegségek - Tinédzserkori terhesség - Hirtelen súlycsökkenés vagy –növekedés - Pszichoszomatikus tünetek: orvosilag megmagyarázhatatlan fejfájás, hasfájás stb. FELISMERÉS

36 Magatartás - A gyermek szóban/ rajzban/ játékban, vagy családi ügyek kapcsán szexuális jellegű utalásokat tesz - Életkora nem indokolja a felnőtt szexualitással kapcsolatos tudásának mennyiségét és minőségét; szembetűnően sokat foglalkozik a szexualitással - A gyermek a felnőttekkel szemben „csábító” magatartást folytat vagy bizalmatlan és óvatos a velük való testi kontaktus kapcsán; kislányok erős félelmet élnek át érett férfiak közelében - Fizikai kontaktusai indirekt módon, kvázi- szexuális elemeket tartalmaznak (szexuális testi kommunikáció) Pl. intim testrészekre enged belátást, flörtölő testhelyzetet vesz fel - „Szerepcsere”: a kislány átveszi az édesanya szerepét akkor is, ha az jelen van - Érzelmi viszonyulás inadekvát kifejlődése az ellentétes nemű szülő és gyermeke között (Pl. viselkedésük inkább szerelmeskedésre emlékeztető; az apa túl sokat foglalkozik a lányával, főleg női témákban pl. erősködik, hogy elkísérje nőgyógyászhoz) - Ritkán előfordulhat, hogy a gyermek fogamzásgátló módszerekről érdeklődik

37 - Arca kifejezéstelen, kerüli a szemkontaktust - Álmatlanság, rémálmok, szorongás, depresszió, nyugtalanság, hirtelen hangulatváltások - Romló iskolai teljesítmény, visszahúzódás, regresszív viselkedés (Pl. kisiskolásnál váratlan ágybavizelés), koncentrációs zavarok - Engedetlenség, figyelemfelkeltő viselkedés - Szociális elszigetelődés (Pl. egyedül játszik) - Önkárosító magatartás - Étkezési szokások hirtelen megváltozása, esetleg különös szokások felvétele étkezésekkor - Fél attól, hogy kívülről beleavatkoznak a család helyzetébe - Szuicid gondolatok megjelenése - Játékban, rajzokban is jelentkeznek tünetek. Játék során különös figyelmet fordít a babák nemi szerveire, előszeretettel vetkőzteti le őket - Az emberrajzokban is hangsúlyosan megjelennek a genitáliák, vagy egész egyszerűen nem tud egész embert rajzolni. - Megváltozhat a rajzok színvonala is. Sötét színeket alkalmaz inkább, és a rajzai kaotikusak.

38 1. Eset Gabinak óvodásként sokat fájt a hasa. Ilyenkor anyukája mindig lefektette, mesélt neki, átölelte, nyugtatgatta. Iskolás lett, és hát az iskola egyáltalán nem hasonlított az ovira: unalmas volt és szigorú. Egyik reggel odament édesanyjához, és összeszedve minden színészi tehetségét, görnyedve panaszkodott, hogy fáj a hasa. Anyukája megijedt, mars az ágyba, hívom az orvost. Az orvos gyomorrontásra gyanakodva ágynyugalmat és diétát írt elő, Gabit pedig ugyanúgy kényeztette a munka helyett otthonmaradt anyukája, mint oviban. Délutánra teljesen kiheverte a fájdalmat, játszott, felszabadult volt. Egy héttel később ismét hasfájásra panaszkodott, anyukája kezdte gyanítani, hogy itt valójában kétoldali iskolaundorról van szó. Elküldte Gabit iskolába, és láss csodát, amint megértette a gyerek, hogy nem maradhat itthon, kiegyenesedett, vette a táskáját, és elindult. Gabi szeret meséket nézni, és már olvasni is. Sokat fantáziál sárkányokról, hercegnőkről, tündérekről. Egy meg nem írt házi feladatot például egy gonosz manó rejtett el előle, azért nem tudta megírni. Gabi csak arról fantáziált, arról persze végtelenül, amit ismert: a hasfájásról, a mesebeli szereplőkről. HOGYAN TEHETÜNK KÜLÖNBSÉGET? ESETEK. (TÖRÖK ZSÓFIA PSZICHOLÓGUS NYOMÁN)

39 2. Eset Angi sokat szomorú mostanában, negyedikes nagylány, mégis előfordul, hogy néha bepisil. Gyakran akkor este, mielőtt másnap édesanyja délutános műszakban dolgozik, édesapja van vele otthon. Hallgatag, igyekszik észrevétlen lenni. Az iskolában is panaszkodnak a tanárai, hogy alig alig beszélget másokkal, nem barátkozik senkivel. Anyukája hiába kérdezi, mi a baj, nem kap választ. „Semmi.” Egyik nap odamegy anyukájához, nagy levegőt vesz, és elmondja, hogy mi bántja hónapok óta. Apukája olyan fura vele. Kezdetben csak arra ébredt, hogy bemegy hozzá éjszaka a szobájába, és simogatja, melléfekszik. Később már mindenhol simogatta, volt, hogy a mellét is csókolgatta. Eleinte úgy tett, mintha aludna, de akkor sem hagyta abba. Később kérte apját, ne tegye, de ő azt mondta, ez jó dolog, feküdjön szépen, és ne mondja el senkinek, mert akkor mindenki dühös lesz rá. Két hónapja már rendszeres az is, hogy apukája felnyúl neki ott lenn, és az nagyon fáj. Előveszi ilyenkor azt is, hát tudod… azt. Egyszer megkért, hogy vegyem a számba, de undorodtam, öklendeztem, ezért abbahagyta. Nagyon félek. Ez nekem nagyon rossz. Angi negyedikes kisgyermekként ha akarna, sem tudna kitalálni puszta fantáziálással egy ilyen történetet. Nem ismeri a szexualitást, éppen ezért nem ismeri az ok-okozati összefüggéseket, azaz hogy melyik nemnek mi szerez örömöt, mit miért csinál. Nem tudhatja, hogy apukája miért nyúl fel neki, miért veszi elő a nemi szervét. Nem tudja, csak tapasztalja. Éppen ezért fél, szorong. Kitalálni ilyet képtelen, elmesélni csak azt tudja, amit tényszerűen tud. Angi édesanyja azonnal a rendőrséghez fordult. Hosszas procedúra, kihallgatás és tárgyalás után Angi édesapja börtönbe került, Angi és anyukája új életet kezdtek. A kislány azóta ötödikes lett, pszichológushoz jár, barátai vannak és a jegyei ismét négyes-ötösök.

40 Nagyon fontos tehát, hogy higgyünk a gyermeknek! Nem szabad megkérdőjelezni, amit állít, mert sajnos biztos, hogy tapasztalatból beszél. A dolog fájdalmas, kínzó mivoltára utal a szorongása, félelme és a testi tünetei. Ilyenkor nem azt kell mérlegelni, hogy az illető vajon jó ember –e vagy sem. Hogy a barátok, a család megítélése szerint kedves, törődő és megbízható, vagy hogy tisztességben megőszült, idős ember. A probléma általában azzal van, hogy MI szeretjük őt, ezért nekünk fájdalmas szembesülni azzal, hogy pedofil. A gyereknek talán nem fájdalmas átélnie ezeket a dolgokat? A gyermek érdekei az elsők, nem a mieink (mit szólnak majd a szomszédok, a barátok, a rokonok). Mit szól majd a gyermek, mikor felnőve szembesül azzal, hogy nem védtük meg??

41 3. Eset Egy kislány nagyon sokáig nem merte elmondani otthon, mit tett vele a nagybátyja. Később elmesélte, hogy néha eltitkolta a rossz jegyeit, és mikor szülei rájöttek a turpisságra, felpofozták, mondván hazudni és titkolózni nagyon csúnya dolog. Attól félt, hogy ha elmondja a szüleinek azt, amit átélt, hazugnak vélik majd és jól felpofozzák. Ez persze nem azt jelenti, hogy büntetlenül hazudjon a gyerek, sokkal inkább azt, hogy láttassuk be vele, miért rossz hazudni. És hogy annak ellenére, hogy hazudott, legközelebb szeretnének hinni neki, mert bíznak benne és szeretik őt. 4. Eset Egy másik lány már 16 éves volt, mire el merte mondani édesanyjának, mit művelt vele az apja. Gyermekkorában a szülei azt a stratégiát választották, hogy csukott ajtó mögött veszekedtek, így majd nem hallják a gyerekek. A gyerekek előtt csak jókedvűek lehettek. A gyerekek persze hallottak mindent, de a lány saját bevallása szerint úgy gondolta, így kell kezelni a problémákat. Nem beszélhetünk róla nyíltan, tartsuk meg magunknak, a saját négy falunk között. És ha elmondaná, akkor abból pedig csak ordibálás lenne. Tíz év telt el így, mire el merte mondani.

42 5. Eset Egy tizenegy éves kislány interneten, egy játékon keresztül ismerkedett meg egy harmincas férfivel. A szülők csak annyit vettek észre, hogy egyre csendesebb a lányuk, magába forduló, és egyre többet marad ki otthonról, hogy egy barátnőjével fagyizzon, mozizzon. Végül az anyuka úgy döntött, intim szféra ide, privát élet oda, belenéz a lánya telefonjába. SMS-ek tömkelegét olvasta el, mind egy bizonyos férfitól jött, aki azt ecsetelte, mennyire fantasztikus volt a szex, mennyire várja a következő „fagyizást”, és biztosította a tizenegy éves kislányt örök szerelméről. Fontos az internetes szűrőprogramok alkalmazása, ez korlátozza majd a pornográf oldalakhoz való hozzáférést. Nem tanácsos kisgyermeknek közösségi oldalakra regisztrálnia, mert beláthatatlan, hogy kikkel ismerkedik, veszélyérzete pedig ennyi idősen nincs arra nézve, ki akar neki ártani és ki barátkozik vele. Lehetetlen kinyomozni, kivel barátkozik valójában: a Bence nevű, tízéves kisfiú profilja valóban egy Bence nevű tízéves kisfiút rejt, vagy egy potenciális áldozatot kereső pedofilt?

43 Ha egy gyermek elmondja nekünk, hogy molesztálták, ne faggassuk! Annyit fog elmondani, amennyit el tud mondani. Nincs értelme keresztkérdésekkel bombázni, esetleg arra kérni, avasson be minket a részletekbe is, vagy rajzolja le pontosan, mi történt. Ettől egyfelől azt hiheti, nem hiszünk neki, azért kérdezzük. Másfelől próbálja távol tartani magától az emléket minden egyes pillanatban, éppen ezért hatalmas erő kell ahhoz, hogy beszélni tudjon róla. Ne várjuk el tőle, hogy ott és azonnal újra élje át a szörnyűségeket, és érzékletesen mesélje el nekünk! Mindenképp indokolt szakember bevonása. A bántalmazást, szexuális abúzust felnőttként sem egyszerű feldolgozni, gyermekként különösen nehéz. A pszichológus segítsége nem azt jelenti, hogy a szülő nem képes segíteni. A segítő szakember pontosan tudja, hogyan kezelje a gyermek megnyilvánulásait, élményeit, sokszor anélkül, hogy a gyermeknek verbálisan meg kellene fogalmaznia azokat. A gyermek érzi így azt is, hogy szülein kívül van még egy személy, akiben bízhat, aki segíti, és szülei segítették hozzá ehhez a kapcsolathoz. A gyermek ilyenkor elsősorban megnyugtatásra vár: a világ mégsem olyan ellenséges, veszélyes és fájdalmas hely, mint amilyennek eddig tűnt. A megnyugtatás forrása lehet a szülő, a tanár, rokonok, szakemberek. A megnyugtatás forrásának száma pedig sosem lehet elég! Ne hallgassunk róla! A hallgatással tabusítjuk az áldozatokat, a gyermekkori szexuális abúzust. Az ilyen cselekedetekkel szembeni egyik leghatékonyabb védekezés, ha beszélünk róla. A többi áldozat is megtapasztalja, hogy nincs egyedül, van, aki szót emel az érdekében. És a gyerek megérti a legfontosabbat: nem tehet róla! MIT TEGYÜNK, MIT NE TEGYÜNK?

44 Volt olyan édesanya, aki arra lett figyelmes, hogy az ötéves lánya az ujjával döfködte a baba nemi szervét, és halkan, maga elé mormogta, hogy „ez legyen a mi titkunk, csak játszunk”. (A gyerekek a játék során/segítségével dolgoznak fel számtalan élményt) GYAKRAN FORDUL ELŐ HASONLÓ…

45 Bizalmon alapuló kapcsolatok során figyelhető meg Rizikófaktor: szegénység, kényszerből történő együttélés, betegség, mentális zavarok, alkoholizmus, együttélésből adódó konfliktusok Formái - Fizikai - Pszichés/ verbális (pl. magányszféra súlyos megsértése; kapcsolattartás jogának megsértése; vélemény és igények figyelmen kívül hagyása; alapvető, minden embernek megjáró tisztelet meg nem adása) - Szexuális (általában fiatal és/vagy gondozó férfi) - Anyagi (pl. tulajdon jogtalan használata/elvétele; végrendelet erőszakkal történő megváltoztattatása) bántalmazás és - Elhanyagolás Kutatások szerint az esetek majdnem felében ezek a bántalmazási formák együttesen jelennek meg. IDŐS EMBEREK BÁNTALMAZÁSA

46 A bántalmazás forrása lehet - Otthoni/családon belüli (Az idős embert saját, vagy gondozója otthonában bántalmazza az elkövető- aki legtöbbször egy közeli hozzátartozó; Párkapcsolati bántalmazás: ritka eset, hogy a házastárs 60 felett válik agresszívvé- az abúzus általában jellemzi az együtt eltöltött éveket) - Intézményes keretek között zajló (Az említett bántalmazási formák intézményes keretek között zajlanak pl. idősek otthona, átmeneti vagy tartós ellátó intézmény) - Ön-elhanyagolás (Viselkedésével veszélyezteti önnön egészségét, biztonságát) Egyes magyarázatok szerint… - Segítői stressz (Akár a jó szándékú segítők is bántalmazóvá válhatnak: túlterheltség – az idős ember folyamatosan függ segítőjétől) - Időskori személyiségvonások (Időskori betegségek, mentális zavarok, demencia, romboló/ problémás magatartás, állandó ellátást igénylő állapot) - Tanult megküzdési mechanizmus (A bántalmazás oka egy, a családból eltanult problémamegoldó modell)

47 Külső jelek → Alapvető szükségletek hiánya → Kiszáradás, rosszul tápláltság jelei (Ezt indokoló betegség megléte nélkül!) → A gyógyszerek elégtelen adminisztrációja (A gyógyszerezés esetlegességének/ hiányának alapos gyanúja) → Orvosi, kórházi ellátás indokolatlan gyakorisággal való igénybevétele (Menekülés otthonról, szavak nélküli segítségkiáltás) → Beesett szem, meggyötört arc, érintés esetén fájdalom érzése (Szintén kielégítő indok nélkül) → Ápolása látványosan ki nem elégítő formában történik → Látványos testi sérülések (Az elmesélt történettel általában nem magyarázható monokli, véraláfutások + sérülései nem megfelelő módon vannak gondozva) A BÁNTALMAZÁS ÉSZLELÉSE

48 → Ingóságok, megszerzett anyagi javak eltűnése, kielégítő életkörülmények hiánya („Kiszorul a sufniba”) → Hirtelen történő, erőszakos izoláció (Pl. a szomszédok nem látogathatják) Magatartásban megnyilvánuló jelek → Állandó félelem, szorongás, nyugtalanság, zavartság, depresszió (esetleg harag, düh) → Tétovázás, nyílt beszéd kerülése → Izoláció, visszahúzódás, állandó védekezés → Ellentmondó, valószínűtlen történetek sérüléseiről, gyakori „balesetek”

49 A bántalmazót jellemzi… → Idősekkel szembeni jóindulatának meg nem léte → Teherként beszél az idősekről → Dühöt, közönyt, agressziót tanúsít az idősekkel szemben → Túl intenzíven ellenőzi rokonát/ gondozottját → Kontrollálja a külvilággal való kapcsolatát (Pl. nem engedi, hogy látogassák, nem engedi, hogy bárkivel beszéljen) → Sok esetben jellemzi bűnözői életvitel, erőszakos múlt (bántalmazták, vagy követett már el családon belüli erőszakot) vagy mentális betegség, személyiségzavar → Egymásnak ellentmondó elmondások a különböző incidensekről → Vonzalom, kacérkodás, féltékenység jellemzi az időshöz fűződő viszonyulását

50 Az idős ember döntéseinek támogatása, tisztelete Társadalmi attitűdök fejlesztése (pl. az öregedés normális, univerzális folyamat; a betegség nem szükségszerű velejárója a korosodásnak; a halál egy halandó tulajdonság, ami semmiképp nem kerülhető el; az idősek is képesek a tanulásra vagy munkavégzésre, stb. Az aggasztó jelek gyors észlelése – a társas környezet és rokonság hangsúlyos szerepe! Különböző intézmények, szolgáltatások kialakítása a bántalmazott időskorúak számára (pl. telefonos segélyszolgálat; ilyen jellegű igényekre fókuszáló áldozatsegítés létrehozása - képzések!) Média, tömegkommunikáció bevonása (pl. a bántalmazás mindennapiságára fókuszálni a brutalitás helyett) RÖVIDEN A PREVENCIÓRÓL ÉS A BEAVATKOZÁSRÓL

51 EGY NEW YORK-I IDŐSEK OTTHONA HÁZIRENDJE

52 Egyfajta konfliktusfolyamatként értelmezhető, mely a normál standardhoz képes intenzívebb és hosszabban előnyúlik. Jellemzően nincs racionális oka, a személyes antipátia és emóciók befolyásolják megjelenését. Intézményes háttérrel rendelkezik: úgyszólván a munkakörnyezet váltsága (a kirekesztő csoportdinamika alapja az a közös vélekedés, hogy az áldozat megérdemli, amit vele tesznek  bűnbakképzés, stigmatizáció, stb.). A „célszemély” a szervezeten belül tartós, ismétlődő, szervezett, rosszindulatú, közvetett vagy közvetlen támadásoknak, zaklatásoknak, molesztálásoknak, fenyegetéseknek, jogtalan bírálatoknak van kitéve, egy agresszor, de jellemzőbben egy csoportosulás által. Fokozatosan kirekesztődik a csoportból, munkatársai megalázzák, elnyomják, megpróbálják tönkretenni. AMIRŐL NEM SOK SZÓ ESIK A BÁNTALMAZÁSSAL KAPCSOLATOSAN… MUNKAHELYI PSZICHOTERROR (MOBBING)

53 Hátterében különböző egyéni, gazdasági, szociális, szituációs, jogi és politikai összefüggések, valamint a kulturális és szervezetszociológiai komponensek állhatnak. A bántalmazás, szervezeti hierarchiájához köthető irányát tekintve, a pszichoterrornak négy csoportja létezik: - a vezetés irányából, - a kollégák irányából, - az alkalmazottak, - vagy a kollégák és vezető együttes irányából érkező pszichoterror. 46 féle inzultus jellemzi, melyeket 5 nagyobb csoportban lehet összefoglalni

54 Ψ A kommunikációs lehetőségek csökkenése: a management gátolja véleménye kifejezésében, a munkatársak rendszeresen félbeszakítják mondanivalóját, stb. Ψ Szociális kapcsolatok fenntartásának lehetetlenné tétele: a kollegák nem állnak szóba a személlyel, ez esetleg a menedzsment által van megtiltva, a többi dolgozótól távoli szobába helyezik, stb. Ψ A jó hírnév fenntartásával kapcsolatos effektusok: pletykák, gúnyolódás, beszédstílusának, járásának, nemi, etnikai hovatartozásának vagy politikai nézeteinek nevetségesé tétele, megjegyzések magánéletére vonatkozóan, stb. (A mobbing –helyzet alatt létrejövő pletykák a spontán jelentkezőknél szegényesebbek, tartalmuk kevésbé variálódok és jellemzi őket az intencionalitás) Ψ Munkával kapcsolatos effektusok: a munkamegbízások elmaradása, lényegtelen feladatok kiosztása, elvégezhetetlen munkafeladat kiszabása, stb. Ψ Testi egészséggel kapcsolatos tényezők: testi egészségre káros megbízások indokolatlan módon való kiszabása, fizikai fenyegetés, támadás, szexuális zaklatás, stb. INZULTUSCSOPORTOK

55

56 Folyamata: konfliktusok → pszichoterror → jogsértések → kikerülés a szervezetből/ munka világából 1. Általában egy kétszemélyes nézeteltérésből indul – ez lehet bármilyen apró probléma (pl. nem tisztította ki maga után a kávéfőzőt ) Ez a konfliktus mérgesedik el, szépen lassan a munkatársak is bevonódnak a nézeteltérésbe. 2. Az áldozat helyzete (negatív megítélése) megszilárdul – külső beavatkozás nélkül innen már nem szabadul. Az agresszorok nyílt célja az áldozat szervezeti létének tudatos megnehezítése, ellehetetlenítése, az egyén stigmatizálódik, végleg elveszti a kapcsolatát munkakörnyezetével 3. Kirúgják, vagy megsértik egyéni jogait (tönkreteszik javait, telefonon zaklatják, stb.) 4. Már akkora mértékben zárja ki a munkahelyi közösség, mely elviselhetetlenné válik számára; kénytelen belátni, hogy két lehetősége van: felmond, vagy elküldik a vállalattól. Az évekig elhúzódó megpróbáltatások következtében képtelenné válik bármilyen munka elvégzésére, így pszichés gyógyulását követően sem képes munkavégzésre, s véglegesen kireked a munka világából. Következmények: korai nyugdíjazás, tartós, illetve végleges munkanélküliség, pszichés zavar, pszichoszomatikus megbetegedés. Ebben az esetben már nagymértékű társadalmi és gazdasági veszteségről van szó! A JELENSÉG LEZAJLÁSA

57 Egyén: pszichoszomatikus megbetegedés, szellemi leépülés, pszichés zavarok, az áldozat szociális kapcsolatai megromlanak. Munkacsoport: állandó feszültség és stressz, a munkacsoport teljesítménye mérhetően romlik, gyengülnek a személyes kapcsolatok és a csoportkohézió, megnő a munkahelyi balesetek és hiányzások száma, a szabályokat csoportosan kezdik el megszegni az alkalmazottak, az információáramlás megszakad a szervezeten belül. Szervezet: megszűnik az információáramlás, megnő a fluktuáció és a hiányzások száma, csökken az erőfeszítés és elkötelezettség mértéke.  Tényleges termeléskiesés, a létszám-gazdálkodási költségek módfelett való megnövekedése  megromlik a szervezeti kultúra, szabotálódik a vállalat működése. Társadalom és gazdaság: munkanélküliség, rokkant nyugdíjazás, egészségügyi pénztár költségei, pszichiátriák és kórházak telítődése. MEGSZÁMLÁLHATATLANUL SOK ÉS SÚLYOS KÖVETKEZMÉNY

58 NEM CSAK A FIZIKAI BÁNTALMAZÁS FÁJHAT! (R. JOHNSON FOTÓMŰVÉSZ)

59 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Felhasznált és ajánlott szakirodalom a protokollban lesz olvasható.


Letölteni ppt "AZ ÁLDOZATSEGÍTÉS PSZICHOLÓGIAI VONATKOZÁSAI - KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NŐKKEL ÉS GYERMEKEKKEL SZEMBEN ELKÖVETETT BÁNTALMAZÁSRA Simon Emese Kaposvár, 2015.02.25."

Hasonló előadás


Google Hirdetések