Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Védőnői gondozás nehézségei a hátrányos, leszakadó réteg körében Maradáné Veréb Vanda 2011.március 09.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Védőnői gondozás nehézségei a hátrányos, leszakadó réteg körében Maradáné Veréb Vanda 2011.március 09."— Előadás másolata:

1 Védőnői gondozás nehézségei a hátrányos, leszakadó réteg körében Maradáné Veréb Vanda 2011.március 09.

2 Cigányságról általában  Cigány szó  Roma - cigány  Etnikai kisebbség - leghátrányosabb helyzet  Sikeres védőnői munka

3 Ki a roma/cigány? Társadalmi megítélés:  rasszjegyek  életforma/életmód  anyanyelv 1993.évi LXXVII. kisebbségi törvény: „A kisebbséghez tartozó személynek és a közösségnek is joga e kisebbséghez tartozás szabad kinyilvánítása”

4 Történeti áttekintés  Speciális történelem  „Külső történet”  Üldöztetések  Sajátos életmód →nincs saját írásbeliség és értelmiség

5 Heterogén népcsoport  Romungró  Beás  Oláh Nincs „tisztán” cigány kultúra - asszimiláció

6 Demográfia  Becslések szerint: Európa tízmillió Hazánkban félmillió  1893 összeírás: 65 ezer  1990 népszámlálás  2035 az összlakosság 10 százalékát is elérheti

7 Demográfia

8 Családi jellemzők  Nagycsalád - több generáció  Csoport - egyén  Idősek tisztelete  Családi hierarchia – női alárendeltség  Házasság ≠ polgári ill. egyházi esküvő  Szigorú erkölcsök: szüzesség érték, női test elfedése, férfi-nő érintkezés, szexualitás tabu téma, válás  Marhime

9 Szocializáció  Gádzsók kultúráját, követelményeit nem közvetítik  Más szokások, hagyományok  Más nyelv  Más egyéni szerepek a családban  Más családi kapcsolatok

10 Nevelési sajátosságok  Tudatos nevelési elvek hiánya  Meleg-megengedő szülői típus  Időbeosztás hiánya  Napirend hiánya  Jövőkép hiánya  Vágyak, szükségletek késleltetésének hiánya

11 Nevelési sajátosságok  Testi közelség – nem verbális kommunikáció  Szükséglet azonnali kielégítése  Szokások, hiedelmek  Nagy család jelenléte  Sírás nem megengedett  Nincs szeparációs szorongás  Nincs kényszerítés, türelmetlenség, tiltás  Korlátlan önállósodás  Viszonylag könnyű óvodai beilleszkedés  Nincs serdülőkori válság

12 Sajátos nevelés következményei  Nehéz beilleszkedés  Alacsony teljesítőképesség  Siker hiánya  Önbeteljesítő jóslat →generálódó iskolai problémák

13 Iskolázottság  Hátráltató tényezők: roma nyelv óvodai nevelés iskolarendszer nyolc éves képzés nem folytatják tanulmányaikat  Az általános iskolát nem végzi el mindenki Magyarországon 70%, Macedóniában kb. 50%, Horvátországban 5%  A fiatal cigány férfiak, nők iskolázottsága nagyságrendekkel jobb, mint az idősebb generációé

14

15 Foglalkoztatottság  Munkanélküliség  Nincs esélye a társadalmi mobilitásnak  Foglakoztatási helyzetük romlik, élethelyzetük válságos 1989: férfiak %, nők % napjainkban 35 %  Leggyakoribb megélhetési forrást a feketén vállalt idénymunka jelenti

16 Egészségi állapot  Egészségtelen körülmények, rossz higiénés viszonyok  Egyoldalú táplálkozás  Fiatal korösszetétel, magas termékenység  Várható élettartam az átlagosnál tíz évvel rövidebb  Egészségügyi mutatók az országos átlagnál kedvezőtlenebb képet mutatnak  A roma népesség 40,9 %-a betegségek szempontjából is halmozottan hátrányos helyzetű

17 Védőnői gondozás  Türelem, tolerancia, empátia  Megismerés, megértés, elfogadás  Kellő pillanatban, kellő segítség  Szokásaik, értékrendjük ismerete  Előítélet mentes gondozás  Kultúrájukat értékként tekinteni  Őszinte kapcsolat - dicséret

18 Védőnői gondozás  Közösségbe irányítás  Egészséges életmódra szoktatás  Iskolai tanfolyamok – gyakorlat szerzés  Felvilágosítás

19 Vizsgálatom B.A.Z. megyében - négy község  Mintavétel módja: személyes találkozás  Az adatfelvétel módszere:kérdőíves  A kérdőív - 36 kérdés Személyes adatok Szociális, életminőség Iskolázottság Egészségi állapot

20 Hipotéziseim 1. Rossz szociális helyzet 2.Kedvezőtlen életkörülmények 3.Javuló iskolázottsági mutatók 4.Rossz egészségi állapot 5.Orvoshoz, szűrővizsgálatra nem járnak 6.Fiatalkorú gyermekvállalás, magas gyermekszám 7.Speciális oktatás a védőnők körében - hatékonyabb gondozás

21 Eredmények bemutatása 1.ábra A vizsgálatban résztvevő családok gyermekeinek száma (N=100)

22 Foglalkoztatottság 2. ábra A válaszadók foglalkozásának megoszlása (N=100)

23 Életkörülmények adatai  Ft alatti jövedelem - 96 %  Nincs lehetőség alkalmi, illetve időszakos munkavállalásra - 84%  Lakásaik szoba száma - kettő és a három  Egy és két szoba kihasználtság  Lakás komfort fokozata - 30% folyóvíz, gáz ill. központi fűtés

24

25

26

27

28 Iskolázottságra vonatkozó adatok Válaszadóim többségben a nyolc általános iskolát illetve annál kevesebbet végzett, szakmunkásképző iskola – 3% Gyermekeik csaknem teljes számban járnak illetve jártak általános iskolába. 3.ábra A válaszadók gyermekei iskoláztatottságának fontossági megoszlása(N=100)

29 Egészségi állapotra vonatkozó adatok  Saját egészségi állapotukat rossznak ítélik meg – 63%  Az állandó gondozást igénylő betegség - 39 %  Rendszeres gyógyszerszedő - 28%  Gyermekeik betegsége szezonális betegségek - 42% tartós gondozást igénylő betegség – 19%  Válaszadók szüleinek betegség előfordulás - 47%  Fejtetvesség - 100%  Ótvar, rühösség - 30%  Szűrővizsgálat - 66% nem, 34% igen

30 Egészségi állapotra vonatkozó adatok  Várandósági problémák száma azonos mértékben magas a koraszülöttek számával - 40% 4. ábra Életévek megoszlása első gyermekük születésekor (N=100)

31 Egészségi állapotra vonatkozó adatok 5.ábra A válaszadók egészség érdekében tett tevékenységeinek megoszlása(N=100)

32 Összegzés I.  Általánosítani nem lehet  Gyermekek száma magas  Hatalmas háztartásbeliség, gyes, gyet  Alacsony lakás komfortfokozat  Rossz szociális és kedvezőtlen higiénés viszonyok  Az iskolai végzettséget tekintve a gyermekek iskolázottsága jobb mutatókat ad

33 Összegzés II.  Rossznak ítélt egészségi állapot  Gyakoribb megbetegedés  Rejtett illetve fel nem derített betegség  Várandós időszak veszélyeztetett  Magas koraszülés szám  Fiatal korú házasságkötése és szülése  Jó kapcsolat a háziorvossal - nem arányos a szűrővizsgálatokra járás számával

34 Javaslatok  Szociális helyzetükben célirányosabb tanácsok adása  Társszervezetekkel szorosabb kapcsolat kiépítése  Az egészségnevelés széles körben – rendszeresen szűrővizsgálatok szervezése, ismertetése, fiatalok felvilágosítása  A kommunikáció javítása egészségügyi dolgozónak és pedagógusnak roma lakosság részére egyaránt

35 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Védőnői gondozás nehézségei a hátrányos, leszakadó réteg körében Maradáné Veréb Vanda 2011.március 09."

Hasonló előadás


Google Hirdetések