Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Aktualitások a foglalkozás- egészségügyben, pszichoszociális kóroki tényezők DR. BRUNNER PÉTER OTH MUNKAHIGIÉNÉS ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Aktualitások a foglalkozás- egészségügyben, pszichoszociális kóroki tényezők DR. BRUNNER PÉTER OTH MUNKAHIGIÉNÉS ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY."— Előadás másolata:

1 Aktualitások a foglalkozás- egészségügyben, pszichoszociális kóroki tényezők DR. BRUNNER PÉTER OTH MUNKAHIGIÉNÉS ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY

2 A munkahely bizonytalansága A munkaerő-piaci részvétel emelkedésével párhuzamosan az elmúlt években a munkahely biztonságával kapcsolatos munkavállalói szorongások is fokozódtak. (Azon munkavállalók százalékos aránya, akik vélelmezik, hogy a következő hat hónapban elveszíthetik az állásukat.)

3

4 Forrás: European Survey of Enterprises on New and Emerging Risk %

5 Am. J. Ind. Med. 2007

6 munkavédelem munkabiztonság munkaegészségügy Foglalkozás- egészségügy munkahigiéne

7 Foglalkozás- egészségügyi szakellátás Foglalkozás-egészségügyi alapellátás

8 EMMI OTH Munkahigiénés és Foglalkozás- egészségügyi Főosztály alapszolgálatok szakellátó helyek SZAKIRÁNYÍTÁS Miniszter- elnökség Kormányhivatalok FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztály NGM Munka- felügyleti Főosztály NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY szakfelügyelet SZAKIRÁNYÍTÁS Feladat: Munkáltatók ellenőrzése ??

9 Országos Társadalombiztosítási Intézet Ólomvizsgáló Állomás 1933 Nemzeti Munkaügyi Hivatal december 15. OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya

10 Ország Balesetbiztosítási rendszer Munkavédelmi előírások betartásának ellenőrzése Egyéb (pl.: biztosítás) MagyarországKötelező társadalombiztosítási rendszer Munkabaleset, foglakozási megbetegedés költségeit a munkáltatónak kell állnia Munkavédelmi felügyelőség feladata: ellenőrzés, jogérvényesítés, szankcionálás, tanácsadás Munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése lehetséges a biztosító társaságokkal Németország (16 szövetségi tartomány) Önálló rendszer működik, ágazatonként >50 biztosító tagja a szervezetnek Bajor Iparfelügyelet feladatai (4,8 millió munkavállaló): Munkavédelmi stratégia (Gemeinsame Deutsche Arbeitsschutzstrategie) Tanácsadás, jogérvényesítés, Szankcionálás Munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése lehetséges a biztosító társaságokkal AusztriaNincs önálló biztosítási ágazat A kötelező biztosítás része a balesetbiztosítás (1,4%) Szervezet kezeli a balesetbiztosítást 4,3 millió munkavállaló 20 felügyelőség, 320 felügyelő A felügyelőségek szakhatóságok az engedélyezési területen A felügyelők feladata a tanácsadás és ellenőrzés. A munkáltatókat kockázat alapján sorolják Munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése tehetséges a biztosító társaságokkal SvédországÁllami biztosító végzi Biztosítási összeg nem függ az ágazattól és a cég nagyságától 7,7 millió munkavállaló, 260 munkavédelmi felügyelő Tájékoztatást előnyben részesítik az ellenőrzéssel szemben Tanácsadás, tájékoztatás Ellenőrzési tevékenység Nincs szükség kiegészítő biztosításra HollandiaVersenyszférába tartozik a balesetbiztosító Biztosítással kapcsolatos ösztönzők: bonus- malus rendszer, megelőző tevékenység előnye 7,76 millió munkavállaló Szándéknyilatkozat a munkavédelmi intézkedésekre vonatkozóan a munkáltató és a munkavállaló között Felügyelet végzi a jogszabályok betartatását Munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése lehetséges a biztosító társaságokkal DániaMagánbiztosítók (az államot képviselik) Az egészségügyi és baleseti ellátás ingyenes. A biztosítási díjat a kockázatok és a piaci viszonyok határozzák meg. Ágazatonkénti ún. biztosítási ráták vannak és ennek megfelelően eltérő %-ot kell befizetni a biztosító felé. Ahol foglalkozási megbetegedés fordult elő, ott a cégeknek a Foglalkozási Megbetegedés Alapba kell befizetést eszközölni 2,3 millió munkavállaló, 450 felügyelő Stratégia: hiteles hatóság - fókusz a legfontosabb munkakörnyezeti tényezőkre - fókusz a mikrovállalkozásokra és az új vállalkozásokra Kockázatalapú ellenőrzés A munkavédelmi szolgáltató cégeknek tanúsítottnak kell lenniük. Jelenleg ilyen cég van Dániában ágazati munkavédelmi tanács működik - Munkavédelmi hatóság

11 1985. ÉVI 161 EGYEZMÉNY, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokról (Magyarország 1988-ban ratifikálta) „Minden tagállam vállalja, hogy … a gazdasági tevékenység minden ágazatában, … minden munkavállalóra kiterjedően … foglalkozás- egészségügyi szolgálati rendszert fejleszt ki.” Feladatai: -egészségi kockázatok azonosítása, becslése -munkahely környezet és termelési gyakorlat elemeinek ellenőrzése -tervezési és munkaszervezési tanácsadás (munkahelyek kialakítása, gépek, berendezések megválasztása, alkalmazott anyagok stb.) - új berendezések egészségre gyakorolt hatásának elemzése, értékelése -tanácsadás -alkalmassági vizsgálatok -munkafeladatok munkavállalóhoz való adaptálása -szakmai rehabilitációban való közreműködés -üzemi balesetek és foglalkozási megbetegedések elemzése

12 Foglalkozás-egészségügyi szakmai tevékenység, gyakorlat ennél szélesebb körű!  Multidiszciplináris és multiszektorális tevékenysége mellett közreműködik a munkahelyi egészségvédelemmel-, biztonsággal foglalkozó, illetve a szakterület vonatkozásában releváns más szakemberekkel (vállalati és vállalaton kívüli), az illetékes hatóságokkal, a munkaadókkal, a munkavállalókkal és képviselőikkel.  Multidiszciplináris és multiszektorális tevékenysége mellett közreműködik a munkahelyi egészségvédelemmel-, biztonsággal foglalkozó, illetve a szakterület vonatkozásában releváns más szakemberekkel (vállalati és vállalaton kívüli), az illetékes hatóságokkal, a munkaadókkal, a munkavállalókkal és képviselőikkel.  Szakmai alapjait tekintve ez egy jól kidolgozott és jól összehangolt rendszer, amely meghatározott, nem nélkülözhető, alapvető szereplője az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzési feltételek biztosíthatóságának, a munkavállalók egészségkárosodása megelőzésének. Foglalkozás- egészségügy munkahigiéne munkabiztonság „Mvt.58. § (1) A munkáltató …. valamennyi munkavállalójára kiterjedően … előírt feladatainak ellátásához foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani. ” évi XCIII. törvény a munkavédelemről A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok által végzett tevékenység, nem helyettesíti, nem helyettesítheti a munkáltató egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés biztosítására irányuló kötelezettségét!

13 Nemzetgazdasági ág Ellátott munkavállalók száma (fő) Alkalmazásban állók számaEllátottság(%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,588,3 Bányászat, Feldolgozóipar; ,571,7 Építőipar ,387,5 Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás; Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; ,474,5 Információ, kommunikáció; Pénzügyi, biztosítási tevékenység; Ingatlanügyletek; Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység; Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,768,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás; ,757,6 Oktatás; Művészet, szórakoztatás, szabad idő; Egyéb szolgáltatás ,670,8 Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra nincs adat Területen kívüli szervezet nincs adat ! ! !

14 XVII. cikk „(3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.” Magyarország Alaptörvénye

15 Foglalkozás-egészségügyi orvosok számának alakulása ( ) orvos Ápolók száma: 2018 fő Egyéb diplomások száma: 217 fő

16 Ellátási formákszáma Munkaköri és egyéb alkalmassági vizsgálatok (65,2%) Népegészségügyi szűrővizsgálatok (12,7%) Sürgős ellátás (1,6%) Gondozási esetszám (11,9%) Egyéb gyógyító ellátás (8,6%) Foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok összes forgalmának alakulása ellátási formák szerint (2014)

17 Vizsgálatok típusa Vizsgálatok száma Előzetes alkalmas nem alkalmas ideiglenesen nem alkalmas Időszakos alkalmas nem alkalmas ideiglenesen nem alkalmas Soron kívüli alkalmas nem alkalmas ideiglenesen nem alkalmas Záró vizsgálat orvos – „beteg” találkozás + megelőző gondozói tevékenység, sürgősségi és egyéb ellátás: 2,3 millió esetben

18

19 OEP – E-alap? Népegészségügyi szűrővizsgálatok

20 Forrás: EU WorkHealth Project

21 Súlyos munkabalesetek alakulása Összes munkabaleset Munkabaleseti ráta, megyénként Halálos munkabaleseti ráta, megyénként ”E” - Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék- gazdálkodás, szennyeződés-mentesítés ágazat (8,6) ”H” - Szállítás, raktározás (8,4) "C" - Feldolgozóipar (7,6) "F" – Építőipar ágazatban (10,04) "A" - Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (7,26) ”R” - Művészet, szórakoztatás, szabadidő (5,47) Forrás: Jelentés a Kormány részére a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről

22 WHO, Foglalkozási megbetegedések megelőzése, 2013

23 aktív keresőre jutó eset

24 Forrás: Ungváry Munkahelyi megterhelés Munkavégzés: - fizikai - fiziológiai - mentális - pszichés Kóroki tényezők - fizikai - kémiai - biológiai - pszichoszociális - ergonómiai Balesetveszély Munkakörnyezetből származó munkaképességet befolyásoló tényezők Életmód, lakóhelyi tevékenység Σ teljes munkahelyi megterhelés = M + K + B Σ 24 órás megtermelés = M + K + B + életmód, lakóhelyi tevékenység

25 Előrelátás Felismerés Értékelés Higiénés tevékenység Higiénés tevékenység „A munkahigiéne a munkakörnyezeti egészségi veszélyek előrelátásának felismerésének, értékelésének és ke- zelésének tudománya, amelynek célja a munkások egészségének és jól-létének védelme és általában a közösség megóvása.„ (IOHA)

26 FizikaiKémiaiBiológiai Pszichoszociális Zaj Vibráció (lokális, kéz- kar) Ionizáló, nem-ionizáló sugárzás Hőmérséklet (hideg, meleg) Egyéb (magas-, ala- csony légköri nyomás, elektromos áram, stb.) Vegyi anyagok (mér- gező, irritatív, korrozív, szenzibilizáló, mutagén, rákkeltő, reprodukciót károsító, egyéb) [Fémek, oldószerek, gázok, műanyagok, növényvédőszerek] Porok (mérgező, irritatív, korrozív, allergén, fibrogén, rákkeltő, egyéb) Egyéb (PAH, POP, stb.) Ergonómiai Három műszakos, fo- lyamatos munkarend Munkahelyi hierarchia Ember-gép- környezet rend- szer csoportba sorolt tényezők

27 könnyű fizikai munkát fő közepesen nehéz fizikai munkát fő nehéz fizikai munkát fő hőexpozícióban fő hideg expozícióban fő A munkavégzésből eredő munkahelyi megterhelés A munkavégzésből eredő munkahelyi megterhelés Fizikai munkát végző munkavállalók fokozott pszichés terhelésnek (közülük képernyő előtti munkát végez fő) fő Pszichoszociális kóroki tényezők hatásának fő Szellemi tevékenységet végzők

28 Exponáltak (kitettek) száma ebből  zaj  helyileg (kéz-kar) ható vibráció  egésztest vibráció  túlnyomás alatt végzett munka 151  ionizáló sugárzás  nem ionizáló sugárzás Fizikai kóroki tényezők Vegyi anyag megnevezése Exp. száma Anilin213 Arzén és vegyületei103 Benzol4899 Benzol egyéb aminovegyületei (pl. dimetil-anilin)369 Benzol egyéb nitrovegyületei (pl. nitro-klór-benzol, acetanilid) 509 Dimetil-formamid464 Dioxan (dietilén-dioxid)29 Etil-benzol1351 Etilén-oxid377 Fenol951 Halothán636 Higany (szervetlen higany és vegyületei)361 Kadmium és vegyületei516 Kobalt1197 Krómvegyületek2572 lzocianát925 Mangán415 Metil-bromid17 Metil-klorid49 Nátrium-alumínium-fluorid (kriolit)89 N-hexán1135 Nikkel1922 Nitro-benzol754 Nitrogén-oxidul (dinitrogén oxid)1943 növényvédő szerek (valamennyi I. és II. forgalmi kategóriába sorolt szer) 3704 Ólom és vegyületei4556 Rákkeltő vegyi anyagok (külön jogszabályban meghatározott anyagok, amelyek e listán nem szerepelnek) 5273 Szelén105 Szén-diszulfid (szénkéneg)90 Szén-monoxid1126 Szén-tetraklorid (tetraklór-metán)63 Sztirol2280 Tetraklór-etán32 Toluol5485 Triklór-etilén323 Trinitro-toluol (trotyl)157 Tüdőfibrózist okozó porok3220 Vanádium11 Vinil-klorid179 Xilol5591 Biológiai kóroki tényezők exponált (51,5 % vírusok, 41,2 % baktériumok, 4,5 % gombák és 2,7 % paraziták) Pszichés terhelésnek kitett munkavállalók Pszichés terhelésnek kitett munkavállalók száma: fő Pszichoszociális kóroki tényezők által érintettek Pszichoszociális kóroki tényezők által érintettek száma: fő Járványügyi érdekből kiemelt munkakörökben dolgozók Járványügyi érdekből kiemelt munkakörökben dolgozók száma: fő Baleseti veszéllyel járó kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók Baleseti veszéllyel járó kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók : fő

29

30 AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA Kiemelt egészségpolitikai célok:  Valamennyi munkát vállaló és végző ember egészségének és biztonságának hatékony védelme.  A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások prevenció-központú fejlesztése a szolgálat rendszerének átalakításával  A foglalkozás-egészségügyi rendszer hatékony irányítási rendszerének megteremtése;  Valamennyi munkát vállaló és végző ember egészségének és biztonságának hatékony védelme.  A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások prevenció-központú fejlesztése a szolgálat rendszerének átalakításával  A foglalkozás-egészségügyi rendszer hatékony irányítási rendszerének megteremtése; A foglalkozás-egészségügyi szolgálatot javasolt úgy átalakítani, hogy képes legyen a munkavállalók egészségének nyomon követésére és az egészséget nem veszélyeztető munkahely megteremtésében való közreműködésre, a munkavállalók egészségének és munkavégző képességének megőrzésére. Az üzemegészségügy és a foglalkozás-egészségügy több évtizedes tevékenységének számos sikere mellett, a tapasztalok alapján, a szakmai értékekre építve kell meghatározni a jövő foglalkozás-egészségügye továbbfejlesztésének irányát, világos, áttekinthető rendszerét, feladatait.

31 17. § (1) A foglalkozás-egészségügy feladata, hogy a)az egészségügyről szóló törvény szerinti munkahigiéne által feltárt adatok ismeretében elemezze az egyes munkakörnyezeti kóroki tényezők emberre kifejtett hatását, az ember válaszreakcióját, feltárja ez utóbbiakra jellemző paramétereket; b)kidolgozza a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére alkalmas eljárásokat; c)meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos össz-megterhelését; d)a munkavállaló orvosi vizsgálatával megállapítsa annak terhelhetőségét, hogy eldöntse a munkavállaló adott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát, és meghatározza a foglalkoztathatóság feltételeit; e)a munkakörnyezet és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát; f)a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősítse, továbbá meghatározza, hogy milyen munkakörnyezetben, mely feltételek mellett alkalmas munkavégzésre; g)fokozott figyelmet fordítson a fiatalkorúak, a nők, a várandós nők, a szoptatós anyák, az időskorúak, az idült betegek, a fogyatékosok egészségi állapotának ellenőrzésére munkavégzésük során; h)a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját kezdeményezze, illetőleg abban részt vegyen, i)a miniszter rendeletében meghatározottak szerint a munkaképes korosztály számára a szervezett munkavégzés keretében, az egészséges életmód tekintetében, valamint a fertőző és krónikus nem fertőző megbetegedések megelőzésében a háziorvossal együttműködve gyógyító-megelőző feladatokat láthasson el. (2) A foglalkozás-egészségügyi alapellátás körében végezhető megelőző ellátásokat a miniszter rendeletben határozza meg.

32 az új és az újonnan felmerülő kockázatok okozta foglalkozási megbetegedések megelőzése (kockázatkezelés) a demográfiai változások hatásainak kezelése (munkaegészségügyi feladatok) Új szakmai feladatoknak való megfelelés

33  Demográfiai változások  Globalizáció és a munka változó világa Demográfiai változások  idősödő populáció – a 60 év felettiek száma ~ 2 millióval nő évente  nő az idősödő munkavállalók aránya a foglalkoztatottak között  növekszik az elmúlt 10 évben a nők foglalkoztatási aránya (2020-ra 75%)  korai nyugdíjba vonulás – váz- és izomrendszeri betegségek, mentális betegségek,  kevés megváltozott munkaképességű ember a munkahelyeken Szakmai feladatok

34 Forrás: EU OSHA Európai népesség FérfiFérfiNőNő Év % Férfi (2060)Nő (2060)Férfi (2010)Nő (2010)

35 Fokozódó verseny, fokozott gazdasági nyomás Globalizáció, vállalatok szerkezeti átalakulása (outsourcing), információs és kommunikációs technológiák elterjedése Mozgásszegény életmód a munkahelyen – fizikai inaktivitás Szív-érrendszeri, daganatos megbetegedések gyakorisága Fokozódó verseny, fokozott gazdasági nyomás atipikus foglalkoztatási formák (határozott idejű szerződések, munkaerő kölcsönzés) munkahely bizonytalansága, intenzívebb munka (rugalmas munkaszervezés – „folyamatos” rendelkezésre állás), KKV-k fokozott egészségi és biztonsági kockázatok GLOBALIZÁCIÓ ÉS A MUNKA VÁLTOZÓ VILÁGA  Munka-magánéleti problémák  Depresszió  Szorongás  Szolgáltatás és tudás alapú gazdaság – egészségügy, szociális ágazat – nyomasztó munkakörülmények, rosszul fizetett munka, magas érzelmi terhelés, erőszak, zaklatás

36 Foglalkozási megbetegedések felismerése - multidiszciplinaritás Foglalkozás-egészségügy  expozíciós nyilvántartások  kockázatelemzés (közreműködés!) – valamennyi egészségkárosító kockázat ismerete + rendszeres kontrollja (munkahelyi bejárás/szemle)  mennyiségi kockázat-értékelés eredményei (mérési eredmények) + időbeni változás is  munkaanamnézis + expozíciós anamnézis (expozíció időtartama is)  munkahelyen alkalmazott megelőző intézkedések (beleértve az egyéni védőeszközök használatát)  adekvát előzetes és időszakos orvosi vizsgálati eredmények + egyéb releváns egészségi anamnézis  kiegészítő szakorvosi vizsgálatok (előzetes, időszakos, foglalkozási megbetegedés gyanúja)  munkaidő/munkarend  rehabilitációs intézkedések + munkavállaló reintegrációja (munka adaptálása a munkavállalóhoz)

37 Más szakértők - munkahigiénikus - (munka)pszichológus - ergonómus - egyéb (pl. gyártástechnológus) célzott, érdemi, a tevékenység jellegének és expozíciós viszonyainak megfelelő  Népegészségügyi célú és egyéb (célzott, érdemi, a tevékenység jellegének és expozíciós viszonyainak megfelelő és nem öncélú) munkahelyi szűrővizsgálatok eredményei  Vulnerábilis csoportba tartozók  Munkaadó + érdekképviseletek (munkavédelmi képviselő, szakszervezet stb.)  Munkavédelmi hatóság (megfelelő képzettség + megfelelő létszám)

38  világos, egyértelmű, a foglalkozási eredetű egészségkárosodások profilaxisát és korai felismerését preferáló jogszabályi háttér  azonosítható, átlátható, megfelelő szakmai kontrollal rendelkező, egységes szakmai elvek és azonos szakmai színvonalon működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat + tisztességes finanszírozás!  munkáltatók jogkövető magatartásának ösztönzése + elégséges, szakmailag felkészült hatósági kontroll  munkáltató és az érdekképviselet(ek) együttműködése a munkavédelem területén  hatékony munkavédelmi és munkaügyi felügyelet, amely támogatja is a FESZ munkáját  adatgyűjtés  tájékoztatás  tárcaközi együttműködés ! (munkabiztonság + munkaegészségügy + munkaügy + szociális ellátás) Foglalkozási megbetegedések hatékony felismerése és megelőzése néhány fontosabb aspektusa

39 Megoldásra váró legfontosabb szakmai kérdések: -szakmai feladatok maradéktalan ellátása (ILO 161, 89/391 EGK) -átlátható működés + szakmai felügyelet (akkreditáció?) -beutalási jogosultság -népegészségügyi programokban való közreműködés

40 SZAKKÉPZÉS ISKOLARENDSZERŰ NAPPALI TAGOZATON Hatályos jogszabályok I.  A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. Törvény (2) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik, b) középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. (3) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. (4) Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani. 4. § 15. közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása, 6.§ (4) Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.

41 SZAKKÉPZÉS ISKOLARENDSZERŰ NAPPALI TAGOZATON Hatályos jogszabályok II.  A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. Törvény 27§ (4) Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak.  35. § (2) A tanulót a gyakorlati képzést szervező a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban részesíti. (3) A képzési idő alatt a gyakorlati képzés szervezőjének gondoskodnia kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról.

42 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről  87. §  Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban - ide nem értve a természetes személy munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést -, a közfoglalkoztatási, a kormányzati szolgálati, közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, az előzetesen letartóztatottként vagy elítéltként végzett munka, a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka, valamint a büntetőügyben kiszabott közérdekű munka, a honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes építési munkahelyen, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, a rendvédelmi szerveknél, az Országgyűlési Őrségnél, az önkormányzati tűzoltóságoknál szolgálati jogviszonyban végzett munka, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti közérdekű önkéntes tevékenység, és a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.

43 Pszichoszociális kóroki tényezők

44 A munkavállalót érő hatások MEGTERHELÉS: A SZERVEZETET ÉRŐ HATÁSOK ÖSSZESSÉGE. A MEGTERHELÉS MÉRHETŐ:  Kvantifikálható paraméterekkel, határértékekkel (fizikai munka, hőmunka, fizikai, kémiai, biológiai kóroki tényezők)  Kockázatbecsléssel meghatározott eltűrhető kockázat szintek  Kérdőíves válaszokkal, pontozással becsült értékek IGÉNYBEVÉTEL : A MEGTERHELÉSEK HATÁSÁRA BEKÖVETKEZŐ EGYÉNENKÉNT ÉS ESETENKÉNT KÜLÖNBÖZŐ MÉRTÉKŰ, JELLEGŰ ÉS IRÁNYÚ FUNKCIÓVÁLTOZÁSOK ÖSSZEGE. PROF. DR. UNGVÁRY GYÖRGY NYOMÁN

45 Dr. Selye János A stressz az élő szervezet nem-specifikus válasza bármilyen természetű megterhelésre. distressz = negatív hatású, kellemetlen, káros stressz

46 Magyarországon január 1-től kötelező a munkáltatóknak a kockázatértékelés elkészítésekor a pszichoszociális kóroki tényezők munkavállalókra gyakorolt hatását értékelni és kidolgozni a kockázat csökkentésére szolgáló intézkedéseket. (A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 54. § (1) bekezdés d) pontja.)

47 A munkáltatóknak kötelességük foglalkozni a munkahelyi stressz problémájával – ehhez szolgáltat alapot a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló 89/391/EGK keretirányelv. A hazai munkavédelmi szabályozás régóta tartalmaz előírásokat a pszichoszociális kockázatok kezelésére. A munkaköri alkalmasság megítélésekor jogszabályban rögzített gyakorisággal vizsgálni kell a fokozott pszichés terhelésnek, illetve a pszichoszociális kóroki tényezőknek kitett munkavállalókat. (33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 6.§ e), f) pont (5. és 6. számú melléklet)

48 Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.

49 Az OSHA szerint a munkahelyi stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági kihívást Európában. Csaknem minden negyedik munkavállalót érinti, és a vizsgálatok szerint az „elveszített munkanapok” alakulásában is egyre jelentősebb tényező. Ez hatalmas költséget jelent mind az emberi kimerültség, mind pedig a csökkent gazdasági teljesítmény tekintetében. Ugyanakkor az ügynökség arra is felhívja a figyelmet, hogy a stressz a második leggyakoribb munkahelyi egészségügyi panasz, (50-60%).

50 a munkavállalók 18 %-a érintett az EU- ban munkahelyi stressz által 2008, - a munkavállalók 28 %-a érintett ~ 40 millió munkavállaló Munkahelyi stressz halálozása Japánban mintegy 100 fő/év / Karoshi - 過労死 USA-ban, UK-ban, Finnországban, Németországban és Lengyelországban a lelki egészségi problémák gyakoriságának megnövekedése - különösen a depresszió incidenciája - riasztó.(20%) Az USA-ban a dolgozók 40%-a nyilatkozik úgy, hogy munkája nagyon vagy extrém mértékben stressz-hatású Forrás: Dr. Tibold Antal

51 Nagy Britanniában mintegy félmillió ember érzi úgy, hogy munkahelyi stresszben szenved; emellett 5 millióan érzik munkahelyüket/munkájukat nagy mértékben stressz-hatásúnak Németországban a korengedményes nyugdíjasok 7%-áért a munkahelyi stresszt tartják felelősnek Magyarországon pontos adatokkal nem rendelkezünk; 150 ezer mentális beteget tartanak nyilván; de a depressziósok, neurotikusok arányát különböző vizsgálatok %-ra becsülik. (22%) Forrás: Dr. Tibold Antal

52 6. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez Pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók 1. A gazdálkodó szervezet hierarchizáltságából, belső kapcsolatrendszeréből adódó konfliktusszituációk érintettjei. 2. Családtól távol, országon belül vagy kívül tartósan munkát végzők, a túlmunka esetenkénti igényével, rendszertelen étkezési, komfortot nélkülöző pihenési lehetőséggel. 3. Hajléktalan munkavállalók. 4. Külföldről áttelepült munkavállalók, az áttelepülést követő első 2 évben. 5. Állami gondozásból kikerült, munkába állt személyek, a munkába állást követő 3 évben.

53 5. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez Fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységek 1. Különösen nagy felelősség viselése emberekért, anyagi értékekért. 2. Döntés szükségessége a) nehezen áttekinthető helyzetben, b) új helyzetekben, c) hiányos információk alapján, d) ellentmondó információk alapján, e) bonyolult szabályok, összefüggések utasítások alapján, f) egymást gyorsan követő problémákban. 3. Alkotó szellemi tevékenység a) zavaró ingerek környezetében, b) különösen bonyolult szabályok, utasítások alapján.

54 4. Rutin szellemi munka a) időkényszer viszonyai között, b) rövid idejű, egyszerű feladat változtatás nélküli állandó lismétléséve, c) tartósan szükséges akaratlagos figyelemmel. 5. Különböző munkaeszközök, technológiai folyamatok pontos, gyors váltogatása időkényszer vagy különleges figyelmi követelmény, illetve fokozott felelősség eseteiben. 6. Képernyős munkahelyeken történő munkavégzés. 7. Emberekkel foglalkozás kötelezettsége konfliktusveszélyes helyzetben. 8. Testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos személyek nevelési-oktatási, ápolási-gondozási, rehabilitációs intézményeiben, javító intézetekben nevelési, oktatási tevékenységet végzők. 9. Szakképzett ápolói munkát végzők elmeosztályokon, elmeszociális otthonokban, súlyos fogyatékosok szociális intézményeiben, szociális otthonok munkavállalói, traumatológiai, intenzív osztályokon, krónikus és baleseti belgyógyászati osztályokon (öngyilkossági kísérletet tett betegeket ellátó osztályokon), onkológiai osztályokon, detoxikálókban, krónikus elmegyógyászati osztályokon, valamint drogambulancián, illetve -osztályokon.

55 Mivel a szellemi munkát többnyire másokkal együtt végezzük, az ún. működési terhelésre konfliktusterhelés is járul. A munkahelyi pszichés terhelés függ a munkakörnyezeti tényezőktől: - rossz munkaszervezés - rossz munkahelyi kialakítás, és technológia - elismerés hiánya - kapkodás - túlzott ellenőrzés - nem megfelelő vezetői magatartás - munkatársak intrikája

56 Pszichés tényezők nagy koncentrációt igénylő munka, túl intenzív vagy egyhangú munka, éjszakai munka, egyedül vagy elszigetelten végzett munka, személyek fenyegetése, támadása (erőszak), a feladatok, munkafolyamatok vagy munkavégzés szervezési hiányossága, összehangolatlansága, tisztázatlansága vagy áttekinthetetlensége, túl sok vagy túl kevés információ, emberi kapcsolati tényezők (például kiszolgáltatottság, tévedések, rosszindulat, passzív dohányzás, szexuális zaklatás).

57 Sérülékeny munkavállalók a munkahelyeken megváltozott munkaképességűek, testi vagy szellemi fogyatékosok, fiatal és idősödő munkavállalók, terhes nők és szoptatós anyák, betanítatlan vagy gyakorlatlan dolgozók (pl. új, időszakos vagy ideiglenes munkavállalók), csökkent immunitású munkavállalók, egészségkárosodott munkavállalók (krónikus betegek), gyógyszeres kezelés alatt álló személyek, szenvedélybetegek, dohányosok.

58 Következmények… Gazdasági mutatók - Munkanapkiesés költségei - Stresszből adódó betegség kezelése Munkahelyi stressz következményei - Önkárosító magatartás - Egészségiállapot-romlás (pl. kimerültség, önértékelési problémák, ellenségesség, bizalmatlanság, teljesítményromlás)

59 Hogyan tovább? - Stressz tűrő és problémamegoldó képesség felmérése és fejlesztése - Konfliktustűrés szűrése - Stressz indikátorok monitorozása - Foglalkozás-egészségügyi szakember és munkapszichológus bevonása

60 Köszönöm szíves figyelmüket !

61 Az igénybevétel a megterhelések hatására bekövetkező egyénenként és esetenként különböző mértékű, jellegű és irányú funkcióváltozásokat kompenzáló szervezeti változások, válaszreakciók összege, másképpen: a megterhelések okozta miliő interiör megváltozásainak kompenzációja, vagy a megterhelés hatásai és a szervezet válaszreakciói közötti interakció MUNKA- TERHELÉS MUNKA- KAPACITÁ S IGÉNYBE- VÉTEL ≤≥ Fontos: a dolgozó ember munkára való képességét az dönti el, hogy a megterhelések okozta igénybevételre képes-e, illetve, hogy az adott munkakörülmények között végzett munkavégzés optimális, optimálishoz közeli igénybevételt idéz-e elő; mind az optimális igénybevételt tartósan meghaladó, mind az azt tartósan el nem érő igénybevétel kóros állapothoz, megbetegedéshez vezet.

62 Cél: az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő (foglalkozási +foglalkozással összefüggő) megbetegedéseket. A Magyar Köztársaság területén munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez! „Jelen irányelv célja, hogy intézkedéseket hozzon a munkavállalók munkahelyi biztonsága és egészségvédelme fejlesztésének szorgalmazására.”

63 munkakörnyezetből munkakörülményekből munkavégzésből eredő megterhelés, egészségkárosító kockázatok ismerete nélkül a munkavállaló egészsége és biztonsága nem garantálható! Kóroki tényezők!

64 10. § A következő iparágak megkezdése és gyakorlása engedélyhez kötött: „ 10. § A következő iparágak megkezdése és gyakorlása engedélyhez kötött: a)fogadó, vendéglő, korcsma, sörház, pálinkamérés, kávéház és kávémérés tartása; b)a zsibáruskodás; c)a foglalkozást közvetitő és a cselédszerző üzlete; d)a kéményseprés; e)a rendes járati időhöz kötött személyszállitás; f)azok ipara, kik közhelyeken a közönség számára személyszállitó eszközöket tartanak készen, vagy szolgálataikat ajánlják; g)az épitő mester ipara; h)mérges anyagok és gyógyszerek készitése és a velük, valamint a gyógyszerfélékkel való kereskedés; i)robbanó szerek készitése és a velük való kereskedés.” Minden gyáros köteles gyárában saját költségén mindazt létesiteni és fentartani, a mi tekintettel az iparüzlet és telep minőségére, a munkások életének és egészségének lehető biztositására szolgál „114. § Minden gyáros köteles gyárában saját költségén mindazt létesiteni és fentartani, a mi tekintettel az iparüzlet és telep minőségére, a munkások életének és egészségének lehető biztositására szolgál.”

65 %

66 Forrás: 5. EWCS, Fifth European Working Conditions Survey; %

67 A munkahely bizonytalansága A munkaerő-piaci részvétel emelkedésével párhuzamosan az elmúlt években a munkahely biztonságával kapcsolatos munkavállalói szorongások is fokozódtak. (Azon munkavállalók százalékos aránya, akik vélelmezik, hogy a következő hat hónapban elveszíthetik az állásukat.)

68

69 Forrás: European Survey of Enterprises on New and Emerging Risk %

70 Am. J. Ind. Med. 2007

71 Forrás: 5. EWCS, Fifth European Working Conditions Survey; %

72 EMMI OTH Munkahigiénés és Foglalkozás- egészségügyi Főosztály alapszolgálatok szakellátó helyek SZAKIRÁNYÍTÁS Miniszter- elnökség Kormányhivatalok FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztály NGM Munka- felügyleti Főosztály NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY szakfelügyelet SZAKIRÁNYÍTÁS Feladat: Munkáltatók ellenőrzése ??

73 Országos Társadalombiztosítási Intézet Ólomvizsgáló Állomás 1933 Nemzeti Munkaügyi Hivatal december 15. OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya

74 Ország Balesetbiztosítási rendszer Munkavédelmi előírások betartásának ellenőrzése Egyéb (pl.: biztosítás) MagyarországKötelező társadalombiztosítási rendszer Munkabaleset, foglakozási megbetegedés költségeit a munkáltatónak kell állnia Munkavédelmi felügyelőség feladata: ellenőrzés, jogérvényesítés, szankcionálás, tanácsadás Munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése lehetséges a biztosító társaságokkal Németország (16 szövetségi tartomány) Önálló rendszer működik, ágazatonként >50 biztosító tagja a szervezetnek Bajor Iparfelügyelet feladatai (4,8 millió munkavállaló): Munkavédelmi stratégia (Gemeinsame Deutsche Arbeitsschutzstrategie) Tanácsadás, jogérvényesítés, Szankcionálás Munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése lehetséges a biztosító társaságokkal AusztriaNincs önálló biztosítási ágazat A kötelező biztosítás része a balesetbiztosítás (1,4%) Szervezet kezeli a balesetbiztosítást 4,3 millió munkavállaló 20 felügyelőség, 320 felügyelő A felügyelőségek szakhatóságok az engedélyezési területen A felügyelők feladata a tanácsadás és ellenőrzés. A munkáltatókat kockázat alapján sorolják Munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése tehetséges a biztosító társaságokkal SvédországÁllami biztosító végzi Biztosítási összeg nem függ az ágazattól és a cég nagyságától 7,7 millió munkavállaló, 260 munkavédelmi felügyelő Tájékoztatást előnyben részesítik az ellenőrzéssel szemben Tanácsadás, tájékoztatás Ellenőrzési tevékenység Nincs szükség kiegészítő biztosításra HollandiaVersenyszférába tartozik a balesetbiztosító Biztosítással kapcsolatos ösztönzők: bonus-malus rendszer, megelőző tevékenység előnye 7,76 millió munkavállaló Szándéknyilatkozat a munkavédelmi intézkedésekre vonatkozóan a munkáltató és a munkavállaló között Felügyelet végzi a jogszabályok betartatását Munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése lehetséges a biztosító társaságokkal DániaMagánbiztosítók (az államot képviselik) Az egészségügyi és baleseti ellátás ingyenes. A biztosítási díjat a kockázatok és a piaci viszonyok határozzák meg. Ágazatonkénti ún. biztosítási ráták vannak és ennek megfelelően eltérő %- ot kell befizetni a biztosító felé. Ahol foglalkozási megbetegedés fordult elő, ott a cégeknek a Foglalkozási Megbetegedés Alapba kell befizetést eszközölni 2,3 millió munkavállaló, 450 felügyelő Stratégia: hiteles hatóság - fókusz a legfontosabb munkakörnyezeti tényezőkre - fókusz a mikrovállalkozásokra és az új vállalkozásokra Kockázatalapú ellenőrzés A munkavédelmi szolgáltató cégeknek tanúsítottnak kell lenniük. Jelenleg ilyen cég van Dániában ágazati munkavédelmi tanács működik - Munkavédelmi hatóság

75 10. § A következő iparágak megkezdése és gyakorlása engedélyhez kötött: „ 10. § A következő iparágak megkezdése és gyakorlása engedélyhez kötött: a)fogadó, vendéglő, korcsma, sörház, pálinkamérés, kávéház és kávémérés tartása; b)a zsibáruskodás; c)a foglalkozást közvetitő és a cselédszerző üzlete; d)a kéményseprés; e)a rendes járati időhöz kötött személyszállitás; f)azok ipara, kik közhelyeken a közönség számára személyszállitó eszközöket tartanak készen, vagy szolgálataikat ajánlják; g)az épitő mester ipara; h)mérges anyagok és gyógyszerek készitése és a velük, valamint a gyógyszerfélékkel való kereskedés; i)robbanó szerek készitése és a velük való kereskedés.” Minden gyáros köteles gyárában saját költségén mindazt létesiteni és fentartani, a mi tekintettel az iparüzlet és telep minőségére, a munkások életének és egészségének lehető biztositására szolgál „114. § Minden gyáros köteles gyárában saját költségén mindazt létesiteni és fentartani, a mi tekintettel az iparüzlet és telep minőségére, a munkások életének és egészségének lehető biztositására szolgál.”

76 1985. ÉVI 161 EGYEZMÉNY, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokról (Magyarország 1988-ban ratifikálta) „Minden tagállam vállalja, hogy … a gazdasági tevékenység minden ágazatában, … minden munkavállalóra kiterjedően … foglalkozás- egészségügyi szolgálati rendszert fejleszt ki.” Feladatai: -egészségi kockázatok azonosítása, becslése -munkahely környezet és termelési gyakorlat elemeinek ellenőrzése -tervezési és munkaszervezési tanácsadás (munkahelyek kialakítása, gépek, berendezések megválasztása, alkalmazott anyagok stb.) - új berendezések egészségre gyakorolt hatásának elemzése, értékelése -tanácsadás -alkalmassági vizsgálatok -munkafeladatok munkavállalóhoz való adaptálása -szakmai rehabilitációban való közreműködés -üzemi balesetek és foglalkozási megbetegedések elemzése

77 Foglalkozás-egészségügyi szakmai tevékenység, gyakorlat ennél szélesebb körű!  Multidiszciplináris és multiszektorális tevékenysége mellett közreműködik a munkahelyi egészségvédelemmel-, biztonsággal foglalkozó, illetve a szakterület vonatkozásában releváns más szakemberekkel (vállalati és vállalaton kívüli), az illetékes hatóságokkal, a munkaadókkal, a munkavállalókkal és képviselőikkel.  Multidiszciplináris és multiszektorális tevékenysége mellett közreműködik a munkahelyi egészségvédelemmel-, biztonsággal foglalkozó, illetve a szakterület vonatkozásában releváns más szakemberekkel (vállalati és vállalaton kívüli), az illetékes hatóságokkal, a munkaadókkal, a munkavállalókkal és képviselőikkel.  Szakmai alapjait tekintve ez egy jól kidolgozott és jól összehangolt rendszer, amely meghatározott, nem nélkülözhető, alapvető szereplője az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzési feltételek biztosíthatóságának, a munkavállalók egészségkárosodása megelőzésének. Foglalkozás- egészségügy munkahigiéne munkabiztonság „Mvt.58. § (1) A munkáltató …. valamennyi munkavállalójára kiterjedően … előírt feladatainak ellátásához foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani. ” évi XCIII. törvény a munkavédelemről A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok által végzett tevékenység, nem helyettesíti, nem helyettesítheti a munkáltató egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés biztosítására irányuló kötelezettségét!

78 XVII. cikk „(3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.” Magyarország Alaptörvénye

79 Foglalkozás-egészségügyi orvosok számának alakulása ( ) orvos Ápolók száma: 2018 fő Egyéb diplomások száma: 217 fő

80 Nemzetgazdasági ág Ellátott munkavállalók száma (fő) Alkalmazásban állók számaEllátottság(%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,588,3 Bányászat, Feldolgozóipar; ,571,7 Építőipar ,387,5 Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás; Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; ,474,5 Információ, kommunikáció; Pénzügyi, biztosítási tevékenység; Ingatlanügyletek; Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység; Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,768,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás; ,757,6 Oktatás; Művészet, szórakoztatás, szabad idő; Egyéb szolgáltatás ,670,8 Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra nincs adat Területen kívüli szervezet nincs adat ! ! !

81 Ellátási formákszáma Munkaköri és egyéb alkalmassági vizsgálatok (65,2%) Népegészségügyi szűrővizsgálatok (12,7%) Sürgős ellátás (1,6%) Gondozási esetszám (11,9%) Egyéb gyógyító ellátás (8,6%) Foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok összes forgalmának alakulása ellátási formák szerint (2014)

82 Vizsgálatok típusa Vizsgálatok száma Előzetes alkalmas nem alkalmas ideiglenesen nem alkalmas Időszakos alkalmas nem alkalmas ideiglenesen nem alkalmas Soron kívüli alkalmas nem alkalmas ideiglenesen nem alkalmas Záró vizsgálat orvos – „beteg” találkozás + megelőző gondozói tevékenység, sürgősségi és egyéb ellátás: 2,3 millió esetben

83

84 OEP – E-alap? Népegészségügyi szűrővizsgálatok

85 Forrás: EU WorkHealth Project

86 Súlyos munkabalesetek alakulása Összes munkabaleset Munkabaleseti ráta, megyénként Halálos munkabaleseti ráta, megyénként ”E” - Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék- gazdálkodás, szennyeződés-mentesítés ágazat (8,6) ”H” - Szállítás, raktározás (8,4) "C" - Feldolgozóipar (7,6) "F" – Építőipar ágazatban (10,04) "A" - Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (7,26) ”R” - Művészet, szórakoztatás, szabadidő (5,47) Forrás: Jelentés a Kormány részére a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről

87 WHO, Foglalkozási megbetegedések megelőzése, 2013

88 aktív keresőre jutó eset

89 könnyű fizikai munkát fő közepesen nehéz fizikai munkát fő nehéz fizikai munkát fő hőexpozícióban fő hideg expozícióban fő A munkavégzésből eredő munkahelyi megterhelés A munkavégzésből eredő munkahelyi megterhelés Fizikai munkát végző munkavállalók fokozott pszichés terhelésnek (közülük képernyő előtti munkát végez fő) fő Pszichoszociális kóroki tényezők hatásának fő Szellemi tevékenységet végzők

90 Exponáltak (kitettek) száma ebből  zaj  helyileg (kéz-kar) ható vibráció  egésztest vibráció  túlnyomás alatt végzett munka 151  ionizáló sugárzás  nem ionizáló sugárzás Fizikai kóroki tényezők Vegyi anyag megnevezése Exp. száma Anilin213 Arzén és vegyületei103 Benzol4899 Benzol egyéb aminovegyületei (pl. dimetil-anilin)369 Benzol egyéb nitrovegyületei (pl. nitro-klór-benzol, acetanilid) 509 Dimetil-formamid464 Dioxan (dietilén-dioxid)29 Etil-benzol1351 Etilén-oxid377 Fenol951 Halothán636 Higany (szervetlen higany és vegyületei)361 Kadmium és vegyületei516 Kobalt1197 Krómvegyületek2572 lzocianát925 Mangán415 Metil-bromid17 Metil-klorid49 Nátrium-alumínium-fluorid (kriolit)89 N-hexán1135 Nikkel1922 Nitro-benzol754 Nitrogén-oxidul (dinitrogén oxid)1943 növényvédő szerek (valamennyi I. és II. forgalmi kategóriába sorolt szer) 3704 Ólom és vegyületei4556 Rákkeltő vegyi anyagok (külön jogszabályban meghatározott anyagok, amelyek e listán nem szerepelnek) 5273 Szelén105 Szén-diszulfid (szénkéneg)90 Szén-monoxid1126 Szén-tetraklorid (tetraklór-metán)63 Sztirol2280 Tetraklór-etán32 Toluol5485 Triklór-etilén323 Trinitro-toluol (trotyl)157 Tüdőfibrózist okozó porok3220 Vanádium11 Vinil-klorid179 Xilol5591 Biológiai kóroki tényezők exponált (51,5 % vírusok, 41,2 % baktériumok, 4,5 % gombák és 2,7 % paraziták) Pszichés terhelésnek kitett munkavállalók Pszichés terhelésnek kitett munkavállalók száma: fő Pszichoszociális kóroki tényezők által érintettek Pszichoszociális kóroki tényezők által érintettek száma: fő Járványügyi érdekből kiemelt munkakörökben dolgozók Járványügyi érdekből kiemelt munkakörökben dolgozók száma: fő Baleseti veszéllyel járó kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók Baleseti veszéllyel járó kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók : fő

91 %

92 Bejelentett esetek megoszlása a foglalkozási betegség gyanúját bejelentők szerint

93

94 AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA Kiemelt egészségpolitikai célok:  Valamennyi munkát vállaló és végző ember egészségének és biztonságának hatékony védelme.  A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások prevenció-központú fejlesztése a szolgálat rendszerének átalakításával  A foglalkozás-egészségügyi rendszer hatékony irányítási rendszerének megteremtése;  Valamennyi munkát vállaló és végző ember egészségének és biztonságának hatékony védelme.  A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások prevenció-központú fejlesztése a szolgálat rendszerének átalakításával  A foglalkozás-egészségügyi rendszer hatékony irányítási rendszerének megteremtése; A foglalkozás-egészségügyi szolgálatot javasolt úgy átalakítani, hogy képes legyen a munkavállalók egészségének nyomon követésére és az egészséget nem veszélyeztető munkahely megteremtésében való közreműködésre, a munkavállalók egészségének és munkavégző képességének megőrzésére. Az üzemegészségügy és a foglalkozás-egészségügy több évtizedes tevékenységének számos sikere mellett, a tapasztalok alapján, a szakmai értékekre építve kell meghatározni a jövő foglalkozás-egészségügye továbbfejlesztésének irányát, világos, áttekinthető rendszerét, feladatait.

95 17. § (1) A foglalkozás-egészségügy feladata, hogy a)az egészségügyről szóló törvény szerinti munkahigiéne által feltárt adatok ismeretében elemezze az egyes munkakörnyezeti kóroki tényezők emberre kifejtett hatását, az ember válaszreakcióját, feltárja ez utóbbiakra jellemző paramétereket; b)kidolgozza a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére alkalmas eljárásokat; c)meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos össz-megterhelését; d)a munkavállaló orvosi vizsgálatával megállapítsa annak terhelhetőségét, hogy eldöntse a munkavállaló adott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát, és meghatározza a foglalkoztathatóság feltételeit; e)a munkakörnyezet és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát; f)a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősítse, továbbá meghatározza, hogy milyen munkakörnyezetben, mely feltételek mellett alkalmas munkavégzésre; g)fokozott figyelmet fordítson a fiatalkorúak, a nők, a várandós nők, a szoptatós anyák, az időskorúak, az idült betegek, a fogyatékosok egészségi állapotának ellenőrzésére munkavégzésük során; h)a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját kezdeményezze, illetőleg abban részt vegyen, i)a miniszter rendeletében meghatározottak szerint a munkaképes korosztály számára a szervezett munkavégzés keretében, az egészséges életmód tekintetében, valamint a fertőző és krónikus nem fertőző megbetegedések megelőzésében a háziorvossal együttműködve gyógyító-megelőző feladatokat láthasson el. (2) A foglalkozás-egészségügyi alapellátás körében végezhető megelőző ellátásokat a miniszter rendeletben határozza meg.

96 Megoldásra váró legfontosabb szakmai kérdések: -szakmai feladatok maradéktalan ellátása (ILO 161, 89/391 EGK) -átlátható működés + szakmai felügyelet (akkreditáció?) -személyes közreműködés (alvállalkozói rendszer!) -finanszírozás -beutalási jogosultság -népegészségügyi programokban való közreműködés

97 az új és az újonnan felmerülő kockázatok okozta foglalkozási megbetegedések megelőzése (kockázatkezelés) a demográfiai változások hatásainak kezelése (munkaegészségügyi feladatok) Új szakmai feladatoknak való megfelelés

98  Demográfiai változások  Globalizáció és a munka változó világa Demográfiai változások  idősödő populáció – a 60 év felettiek száma ~ 2 millióval nő évente  nő az idősödő munkavállalók aránya a foglalkoztatottak között  növekszik az elmúlt 10 évben a nők foglalkoztatási aránya (2020-ra 75%)  korai nyugdíjba vonulás – váz- és izomrendszeri betegségek, mentális betegségek,  kevés megváltozott munkaképességű ember a munkahelyeken Szakmai feladatok

99 Forrás: EU OSHA Európai népesség FérfiFérfiNőNő Év % Férfi (2060)Nő (2060)Férfi (2010)Nő (2010)

100 Fokozódó verseny, fokozott gazdasági nyomás Globalizáció, vállalatok szerkezeti átalakulása (outsourcing), információs és kommunikációs technológiák elterjedése Mozgásszegény életmód a munkahelyen – fizikai inaktivitás Szív-érrendszeri, daganatos megbetegedések gyakorisága Fokozódó verseny, fokozott gazdasági nyomás atipikus foglalkoztatási formák (határozott idejű szerződések, munkaerő kölcsönzés) munkahely bizonytalansága, intenzívebb munka (rugalmas munkaszervezés – „folyamatos” rendelkezésre állás), KKV-k fokozott egészségi és biztonsági kockázatok GLOBALIZÁCIÓ ÉS A MUNKA VÁLTOZÓ VILÁGA  Munka-magánéleti problémák  Depresszió  Szorongás  Szolgáltatás és tudás alapú gazdaság – egészségügy, szociális ágazat – nyomasztó munkakörülmények, rosszul fizetett munka, magas érzelmi terhelés, erőszak, zaklatás

101 Foglalkozási megbetegedések felismerése - multidiszciplinaritás Foglalkozás-egészségügy  expozíciós nyilvántartások  kockázatelemzés (közreműködés!) – valamennyi egészségkárosító kockázat ismerete + rendszeres kontrollja (munkahelyi bejárás/szemle)  mennyiségi kockázat-értékelés eredményei (mérési eredmények) + időbeni változás is  munkaanamnézis + expozíciós anamnézis (expozíció időtartama is)  munkahelyen alkalmazott megelőző intézkedések (beleértve az egyéni védőeszközök használatát)  adekvát előzetes és időszakos orvosi vizsgálati eredmények + egyéb releváns egészségi anamnézis  kiegészítő szakorvosi vizsgálatok (előzetes, időszakos, foglalkozási megbetegedés gyanúja)  munkaidő/munkarend  rehabilitációs intézkedések + munkavállaló reintegrációja (munka adaptálása a munkavállalóhoz)

102 Más szakértők - munkahigiénikus - (munka)pszichológus - ergonómus - egyéb (pl. gyártástechnológus) célzott, érdemi, a tevékenység jellegének és expozíciós viszonyainak megfelelő  Népegészségügyi célú és egyéb (célzott, érdemi, a tevékenység jellegének és expozíciós viszonyainak megfelelő és nem öncélú) munkahelyi szűrővizsgálatok eredményei  Vulnerábilis csoportba tartozók  Munkaadó + érdekképviseletek (munkavédelmi képviselő, szakszervezet stb.)  Munkavédelmi hatóság (megfelelő képzettség + megfelelő létszám)

103  világos, egyértelmű, a foglalkozási eredetű egészségkárosodások profilaxisát és korai felismerését preferáló jogszabályi háttér  azonosítható, átlátható, megfelelő szakmai kontrollal rendelkező, egységes szakmai elvek és azonos szakmai színvonalon működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat + tisztességes finanszírozás!  munkáltatók jogkövető magatartásának ösztönzése + elégséges, szakmailag felkészült hatósági kontroll  munkáltató és az érdekképviselet(ek) együttműködése a munkavédelem területén  hatékony munkavédelmi és munkaügyi felügyelet, amely támogatja is a FESZ munkáját  adatgyűjtés  tájékoztatás  tárcaközi együttműködés ! (munkabiztonság + munkaegészségügy + munkaügy + szociális ellátás) Foglalkozási megbetegedések hatékony felismerése és megelőzése néhány fontosabb aspektusa


Letölteni ppt "Aktualitások a foglalkozás- egészségügyben, pszichoszociális kóroki tényezők DR. BRUNNER PÉTER OTH MUNKAHIGIÉNÉS ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY."

Hasonló előadás


Google Hirdetések