Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„… BAMBULOK, TORNAZSÁK AZ ÖLEMBEN.” Emlékezet és anekdotikus elbeszélésmód Garaczi László Pompásan buszozunk! című regényében.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„… BAMBULOK, TORNAZSÁK AZ ÖLEMBEN.” Emlékezet és anekdotikus elbeszélésmód Garaczi László Pompásan buszozunk! című regényében."— Előadás másolata:

1 „… BAMBULOK, TORNAZSÁK AZ ÖLEMBEN.” Emlékezet és anekdotikus elbeszélésmód Garaczi László Pompásan buszozunk! című regényében

2 E STERHÁZY P ÉTER : P ILLE ÉS GANÉJ (G ARACZI L ÁSZLÓ : T ARTSD A SZEMED A KÍGYÓN !) – 1989 – „Az irodalom veszít a presztízséből, mert veszít a fontosságából, ezt jó dolognak tartom, mert igaznak; eddig az irodalom volt, lehetett az egyetlen hely, amely emlékeztetett minket (ha olykor nagyon is felemás módon) elrabolt, elvesztett szabadságunkra – most majd lesz nekünk egy parlamentünk, majd az gondoskodik minderről, szabadság, egyenlőség, testvériség, az irodalom pedig megint az lesz, ami ebben az országban ritkán, irodalom, magával definiálván magát, s hogy hogyan, az is rejtély.”

3 I. G ARACZI HELYE A KORTÁRS MAGYAR IRODALOMBAN – ELŐZMÉNYEK - HATÁSOK ( AS ÉVEK ) 1. neoavantgárd összművészet (pl. Erdély Miklós) 2. underground rockzene (pl. Kontroll Csoport) 3. posztmodern irodalom (pl. Esterházy Péter) a) „új próza” – Balassa Péter: A cselekmény rejtélye mint anekdotikus forma – „első fázis”: az epikai hagyomány felforgatása (Mészöly Miklós: Film / Esterházy: Termelési-regény) – „második fázis”: az epikai hagyomány megújítása (Mészöly: Megbocsátás / Nádas Péter: Emlékiratok könyve) b) „legújabb próza” – Károlyi Csaba: Beszéljünk Garacziról! – „szövegirodalom”: manierista elbeszélésmód, stílus, fantázia… (A ‘84-es kijárat szerzői: Garaczi, Kukorelly Endre, Márton László, Németh Gábor)

4 II. F OGADTATÁSTÖRTÉNETI KIS SZÍNES „… ennek a gyagyaizmusnak csak humorral elviselhető, szomorú értelme van – a valóság az, aminek nincs értelme...” (Domokos Mátyás – 1986) „Ám Garaczi mindenekelőtt humorista, egy képzeletbeli Ludas Matyi kolumnistája.” (Bán Zoltán András – 1992) Akik idegenkednek az »új«, »fiatal« prózaíróktól, s egyáltalán nem tudják, hogy kivel (és mit) kezdjenek, azoknak ajánlom, ha jobb híján is, ezt a vékony kötetet. Sokszor jól fognak mulatni, és ez is valami.” (Kálmán C. György – 1992)

5 III. G ARACZI ÍRÓI ALKATA – „J AJ, MINEK IS NŐTTEM MEG !” 1. játékos (’gyerekes’) kikezdése az irodalmi komolyságnak/-kodásnak (’felnőttségnek’): ~ Kosztolányi Dezső: Esti Kornél (1933): „fölszín” (↔ „mélység”/„búvár”) „ – Szóval útirajz lesz? – firtattam. – Vagy életrajz? // – Egyik sem. // – Regény? // – Isten ments! Minden regény így kezdődik: »Egy fiatalember ment a sötét utcán, feltűrt gallérral.« Aztán kiderül, hogy ez a feltűrt gallérú fiatalember a regényhős. Érdekcsigázás. Borzalmas.” 2. felfokozott érzékelés (~ tudatmódosító szerek) és ironikus reflexió együttállása: – „Ittam a mocsárból, hajrá, isten. Lenyúzom az ént. Mi ez a hülye zene. Ha ki bírnék menni innen.” 3. mondatszenvedély (~ neoavantgárd): – „A kígyó mint labirintus.” (~ Esterházy: „A posztmodern kelgyó enfarkába harap.”)

6 IV. A P OMPÁSAN BUSZOZUNK ! HELYE AZ ÉLETMŰBEN 1. korai kisprózák: – Plasztik (1985) – Tartsd a szemed a kígyón! (1989) – Nincs alvás! (1992) 2. regényciklus-szerűség (visszatekintő jellegű életrajziság): – Mintha élnél. Egy lemúr vallomásai 1 (1995) – kora gyerekkor (+ rendszerváltozás ideje) – Pompásan buszozunk! Egy lemúr vallomásai 2 (1998) – iskoláskor (+ ‘80-90-es évek) – Arc és hátraarc. Egy lemúr vallomásai 3 (2010) – katonaság (+ gimnáziumi évek) – Wünsch híd. Egy lemúr vallomásai (2015) – szövegtörmelékek iskoláskortól felnőttkorig

7 V. M ŰFAJI KÉRDÉSEK Lehetséges műfajok: 1. vallomás (→ őszinteség?): önfeltárás + szerepjátszás – Ágoston, Rousseau, Bethlen Miklós, II. Rákóczi Ferenc… 2. emlékirat (→ pontosság?): emlékezés + felejtés – Casanova, Bethlen Kata, Kazinczy Ferenc, Márai Sándor… 3. regény (→ egyenes vonalú célirányultság?): történetmondás + közegtudatosság (emlékező regény / nevelődési regény / iskolaregény / naplóregény / ifjúsági regény /…) – Proust, Kassák Lajos, Nádas Péter, Borbély Szilárd…

8 VI. M ŰFAJI - FORMAI SÉMÁK KIFORGATÁSA 1. a ’vallomástevő én’ játéka a felnőtteskedő őszinteséggel: – a „lemúr” (jelentései: 1. ‘macskamajom’; 2. ‘szellem’) rejtőzködése, megfoghatatlansága 2. a ’vallomástevő én’ felnőttes egységének felszámolása: – a „lemúr” megkettőződése: én-elbeszélő + Lemur Miki (~ Esti Kornél) 3. a felnőtté válás hamis (célirányult és tanulságos) története helyett: – anekdotikusság és elmésség 4. megszokott időszerkezet fellazítása: – ugrások, váltások, átkötések, párhuzamok… „Menjünk el még a Népstadionba, nem vagyunk fáradtak. Tegnap volt válogatott meccs az NDK ellen…” – „Lemur Miki a Guns N’ Roses koncerten lép majd először a Népstadion gyepére húsz évvel később.” 5. keretszerűség maradványa: – a ‘bűn’ (csúzlizás) elkövetése – a büntetés elmaradása (!) (+ lezáró „Tausz Jutka”-anekdota)

9 VII. K ÖZEGTUDATOSSÁG – „ AZ ELBESZÉLÉS NEHÉZSÉGEI ” 1. „lemúr”: egyszerre (felnőtt?) elbeszélő és (gyerek) szereplő: – távolságtapasztalatok (idő- és tudatbeli): „Kezet rajzolni a legnehezebb, rajzoló kezemmel lerajzolom nem rajzoló kezemet. Százszor lerajzoltam rajzoló kezemet, sosem sikerült.” [~ Franz Kafka: Jelentés az Akadémiának – majomból emberré válni (~ gyerekből felnőtté lenni): „Ma már persze csak emberi szavakkal ismételhetem el a majomként érzett dolgokat, torzítok is következésképpen, ám ha a hajdani majomigazságot elérni nem tudom is, semmi kétség, hogy legalábbis egy irányban van emlékezéseimével.” – Tandori Dezső fordítása] 2. elbeszélő meghatározatlan helye → felnőtt és gyerek nézőpontok keveredése: „Te zsidó, ez komoly sértésnek számít, nem úgy, mint a bárgyú hétköznapi antiszemitizmus szókészletében[!?] a számító fukarság szinonimája[!?], hanem a megalázás, az elveszettség, a mocskosság irracionális mélyfokaként[!?].”

10 VIII. V ALÓSÁGÁBRÁZOLÁS 1. Kádár-korszak (hatvanas évek) ábrázolása: – gyereknézőpont → ideológia, heroizmus, moralizálás stb. visszájára fordítása → szabadságtapasztalat → gyereknek lenni/maradni = szabadnak lenni/maradni – alakok és toposzok: Kádár János; Lumumba; Munkás, Paraszt és Értelmiségi örs… – „Hogy mire ez a készültség? A nép ellenségei miatt, mondja este apám. // A Vera néni például a napköziben népellenség?” 2. általánosabb gyerektapasztalatok ábrázolása: – család (katonatiszt apa) és iskola („Igazság néni”) – felnőttek („lenőttek”) világa (– az ellene elkövetett ‘bűn’) – szexualitás idegensége („Már csak sóhajtok, nem hinném, hogy ilyesmi lehetséges, de nem merek megszólalni.”) – halál („Fekete zászló a kapu fölött, Benkó Gyuszi elaludt a gumimatracon…”)

11 IX. N YELV ( I HUMOR ) 1. (’gyerekes’) önfeledtség és (’felnőttes’) tudatosság nyelvi elegye: – a felnőtté válás egyidejű kényszerének és értelmetlenségének nyelvi lenyomatai: – a korszakhoz kötött (felnőtt) viselkedés- és beszédformák paródiája – a korszakhoz kötött (felnőtt) nyelvi sémák ironikus újrahasznosítása 2. a (‘gyerekes’) szójáték mint az irodalmiság minimuma: – pl. nevek elmozdítása, helyzetbe hozása („Bácsi néni” és „Bácsi bácsi”) 3. gyereknyelv és hivatalos nyelv keveredése: – „... fejes vonalzóval veri a gyerekanyagot…” – „Az emberiségnek drukkolunk az imperializmussal és a természeti katasztrófákkal folytatott küzdelmében.”


Letölteni ppt "„… BAMBULOK, TORNAZSÁK AZ ÖLEMBEN.” Emlékezet és anekdotikus elbeszélésmód Garaczi László Pompásan buszozunk! című regényében."

Hasonló előadás


Google Hirdetések