A közszolgálat területén az új közgazdasági és pénzügyi szemlélet térnyerése Pécs 2016. Február 16. Dr. Novoszáth Péter CsC.: GTTSZGazdálkodási és Tudományos.

Az előadások a következő témára: "A közszolgálat területén az új közgazdasági és pénzügyi szemlélet térnyerése Pécs 2016. Február 16. Dr. Novoszáth Péter CsC.: GTTSZGazdálkodási és Tudományos."— Előadás másolata:

1 A közszolgálat területén az új közgazdasági és pénzügyi szemlélet térnyerése Pécs 2016. Február 16. Dr. Novoszáth Péter CsC.: GTTSZGazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége

2 Tartalomjegyzék Globális kihívások – hazai lemaradások Új válaszok –Jó állam, jó kormányzás –Az új közszolgálati menedzsmenttől – a közösségi értékteremtésig –Lean menedzsment és rezsicsökkentés Elért eredmények – sikerek Megoldandó még nyitott kérdések – a vezetés megújítása az állami szektorban, korrupció, vagyon gazdálkodás…

3 Globális kihívások – hazai lemaradások Meghatározó globalizációs trend az új gazdasági rend által diktált alkalmazkodási kényszerek. A megnöveke- dett áru, szolgáltatás és tőkeáramlások kiszolgálását le- hetővé tévő, közlekedési infrastruktúra, fejlett informáci- ós hálózatok és pénzügyi intézményrendszer kiépítésé- nek szükségessége. A kevésbé fejlett országokban a tőkeáramlások ellenőrzésének meglazulása hatalmas pénzügyi irányítási problémákhoz vezettek. Magyaror- szágon és több európai országban mindez az állam, a vállalkozások és a lakosság nagyfokú eladósodását idézte elő. Jelentősen növelve az ország sebezhetősé- gét és kitettségét a nemzetközi pénzügyi folyamatok rendkívül hektikus változásaira.

4 Globális kihívások – hazai lemaradások Másik meghatározó trend az állampolgárok és az üzleti vállalkozások elvárásainak növekedése a gazdasági integráció negatív hatásaival kapcsolatos kormányzati szerepvállalásra vonatkozóan. A globalizáció bővülése és elmélyülése következményeként kitört pénzügyi és gazdasági válság negatív következményei, és azokra nem reagáló illetve téves válaszokat adó kormányzati politika, amely éppen a negatív hatásokat erősítette föl vezetett döntő részben odáig 2002 és 2010 között Ma- gyarországon, hogy a választópolgárok kétharmados egységben döntöttek arról, hogy nálunk is a globális fo- lyamatokat is befolyásolni képes állami aktivitás erősíté- se és a negatív hatásokkal szemben jóval erősebb kor- mányzati fellépés szükséges.

5 Globális kihívások – hazai lemaradások Magyarország nemzetközi összehasonlításban is kirí- vóan kiszolgáltatottá vált az elmúlt évtizedekben a nagy multinacionális vállalkozásoknak. Mindezt leginkább az támasztja alá, hogy a pénzügyi mérleg nálunk mutatta a legnagyobb többletet, vagyis a tőkekiáramlás mértéke (pénzszivattyú) Magyarország esetében volt a legnagyobb a válság kitörésekor. Ezen túlmenően a külföldi vállalkozások által realizált profit is nálunk volt az egyik legmagasabb és az import penetrá- ció mértéke is kimagasló volt, valamint a pénzügyi szek- torban a külföldi vállalatok befolyása szintén kiugróan magas volt.

6 Globális kihívások – hazai lemaradások A technológiai mérlegünk erősen negatívvá vált és a ku- tatás-fejlesztési tevékenységek működtetésében is a multinacionális vállalatok meghatározó súlya vált jellem- zővé. Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek forgal- mazása, és a nagy- és kiskereskedelem terén nemzet- közi összehasonlításban a külföldi vállalkozások kiemel- kedő részesedést értek el Magyarországon. Mindez je- lentősen felerősítette a globalizáció és a pénzügyi és gazdasági válság számos negatív következményét, töb- bek között ezért is volt Magyarországon a legnagyobb a gazdasági visszaesés a válság kitörésekor.

7 Új válaszok – Jó állam, jó kormányzás Az államnak korunk gyorsan változó kihívásaira reagálni tudó, a nemzeti, regionális és globális érdekek versenyé- ben hatékony, a nemzeti érdeket érvényesíteni tudó szervezeti és működési képességekkel kell rendelkez- nie. Mindez középpontba állítja a kormányzás állam-közpon- tú megközelítését és gyakorlatát, amelynek kiindulópont- ját az állam autonóm mivoltának elfogadása jelenti. Ezt a paradigmaváltást fejezi ki a Jó Állam fogalma, ami a közjó és a közszolgálati etika normáira támaszkodva szorosan összekapcsolódik a jó kormányzás és a jó közigazgatás fogalmával.

8 Jó Állam jelentés A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Jó Állam működése, fejlesztése és folyamatos reformja érdekében egy auto- nóm, tudományosan megalapozott mérési, értékelési módszertant és adatbázist hozott létre, ami sajátos, a magyar állam viszonyaira alkalmazható, ám nemzetközi téren is megismertethető és elfogadtatható. Konkrét célja, hogy a Jó Állam értékeit valóra váltó kor- mányzati hatékonyság változásait, fejlődését vizsgálja, ennek érdekében pedig módszertanilag és statisztikailag megalapozott indikátorok alapján mérhetővé tegye a kor- mányzati képességek meghatározott időintervallumban történő változásait.

9 Jó Állam indikátorok A kialakított indikátorok a kormányzati képességek erősségeit vagy gyengeségeit az alábbi 6 hatás- területen mérik: 1. Biztonság és bizalom a kormányzatban; 2. Közösségi jóllét; 3. Pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség; 4. Fenntarthatóság; 5. Demokrácia; 6. Hatékony közigazgatás.

10

11 Jó Állam mozaik

12 Országgyűlési választáson kifejezett lakossági bizalom a kormányban (%)

13 Az új közszolgálati menedzsmenttől – a közösségi értékteremtésig A pénzügyi és gazdasági válság, illetve annak kezelése megerősítette azt a paradigmát, hogy a közjó absztrakt normarendszerének érvényesítése érdekében az állam- nak kell értékteremtő és értékvédő szerepet vállalnia a politikai, gazdasági és társadalmi szférákban. Ez nem jelenti a társadalomtól való elkülönülést, éppen ellenkezőleg: az állam autonómiája széleskörű társadal- mi beágyazottság, a társadalom különféle szereplőivel, szervezett érdekcsoportjaival történő párbeszéd, vala- mint az ebből nyert felhatalmazás alapján és birtokában szolgálja a gazdasági-társadalmi fejlődést.

14 Az új közszolgálati menedzsment A New Public Management, a közszektor menedzsment- reformjai: piaci alapú módszerek alkalmazása, privatizá- ció, hatáskörök, feladatok decentralizációja, eredmény- orientált tervezési és költségvetési módszerek, teljesít- ményértékelés, minőségbiztosítás. Ennek megfelelően a kormányok által létrehozott értékek kizárólag az üzleti vállalkozások szervezeti és pénzügyi rendszereinek utánzásával jöttek létre. Ez a megközelí- tés is hozott néhány jelentős eredményt ugyan, mint például a fogyasztói érdekek előtérbe, magasabb rangra emelését, a célok és a felelősség tisztázását. Azonban az új közszolgálati menedzsment gyakorlata valójában csak a költséghatékonyság koncepciójára koncentrált és csupán minimális mértékben alkalmazott más megfonto- lásokat is.

15 15 A kormányzat szerepének a megváltozása a közösségi értékek létrehozásában 1.A kormányok által végzett tevékenysé- gek kiterjesztése 2.A kormányok által végzett tevékenysé- gek minimalizálása, kiszervezése a ma- gán-szférába, privatizálása 3.A döntéshozatal minősége, a generáció- kon átívelő eredményesség kerül előtér- be

16 16 Legjelentősebb privatizációs kudarc történetek Dél-Afrika történetének egyik legnagyobb kolerajárványa 1998-ban 250 ezer fertőzött Network Rail. Vonatkatasztrófa Londonban 1999. október 5-én 29 halott Amerikai egészségügyi rendszer Ajkai vörös iszap katasztrófa 2010. október 4-én, 10 halott 286 sérült Fukushimai Daichi atomerőmű-baleset 2011. március 11. Mintegy 1300-2500 halott

17 „Surplus value for money” A „value for money” módszer egyáltalán nem ad megoldást a stadion versus kórházépítés, fej- lesztés típusú döntési dilemmára, mivel mindket- tőt egyaránt ugyanolyan értékesnek tartja. Az adófizetők pénzének legoptimálisabb felhaszná- lása ugyanakkor megköveteli, hogy olyan mód- szereket dolgozzon ki és alkalmazzon a ”Jó Ál- lam”, amelyek egyértelmű választ adnak az ilyen típusú értékválasztási döntésekre.

18 18 A közszolgáltatások érték modellje Magas színvonalon teljesítő szervezetek Ered- mé- nyek Alacsony színvonalon teljesítő szervezetek Költséghatékonyság Az állampolgárok számára létrehozott értékek mérése Forrás: Cole – Parston (2006), 3. oldal

19 Közösségi értékteremtés A közösségi értékek koncepciója mérhetővé teszi mind- azoknak a tevékenységeknek a teljesítményét, eredmé- nyességét, amelyeket az állam maga végez, vagy finan- szíroz a közszolgálatában (beleértve azokat a szolgálta- tásokat is, amelyeket az állam finanszíroz, de valójában más szervezetek, például magánvállalatok és non-profit szervezetek végeznek. A közösségi értékek egy lénye- gesen szélesebb horizontú értékmérõ, mint amelyet va- laha a közszolgálati menedzsment teóriák használtak, beleértve a legújabb közszolgálati menedzsment kon- cepciókban megfogalmazottakat is, mivel a teljesítmé- nyek értékelése mellett a bizalom és legitimáció változá- sát is bemutatja. Ráadásul olyan kérdéseket is megvizs- gál, mint a méltányosság, az erkölcsiség és az átlátható- ság. A jelenleg alkalmazott közszolgálati menedzsment teóriák a legtöbb esetben nem térnek ki vagy nem sú- lyuknak megfelelően értékelik e tényezőket.

20 20 1. Tábla: A közszolgálati menedzsment jelentősebb megközelítései Hagyományos közszolgálati menedzsment Új közszolgálati menedzsmentKözösségi érték megközelítés KözérdekA politikusok és a szakértők által meghatározott Az egyéni preferenciák aggregációja, közösségi igényként bemutatva Az egyéni és közösségi preferenciák közösségi mérlegelés, szavazás eredményeként Teljesítmény célAz inputok menedzseléseAz inputok és az outputok menedzselése Összetett célok: szolgáltatási outputok, elé- gedettség, eredmények, a bizalom és a legitimitás megerősítése Az elszámolási köte- lezettség domináns modellje A hivatali bürokrácián keresztül a politikusnak felfelé és a politikusokon keresztül a Parlament felé Teljesítési megállapodások révén felfelé, a külvilág felé a fogyasztóknak piaci mechanizmusok révén Összetett célok: az állampolgárok, mint a kormány felügyelői, a fogyasztók, mint felhasználók, az adófizetők, mint befektetők A közösségi erkölcsi- ség szemléletmódja A közszektor rendelkezik a szolgáltatói étosz monopóliumával, amely minden köztestületre jel- lemző Szkeptikus a közszektor étosza iránt (nem hatékony működéshez és birodalomépítéshez vezet) – a fogyasztói szolgáltatásokat részesíti előnyben Az erkölcsök jelentős szerepet játszanak, de nem sajátíthatók ki egyik szektor által sem. Kulcskérdés, hogy az irányítás és gyakorlat erkölcsisége feleljen meg a kitűzött feladatoknak A közösség részvéte- lének szerepe A választásokra korlátozott, nyomásgyakorlás a választott képviselők útján Korlátozott, nem számítva a fogyasztói elégedettség vizsgálatok alkalmazását Döntő – több szempontú - a fogyasztók és az állampolgárok a kulcs érdekérvényesítők A szolgáltatások nyújtásának preferált rendszere Hierarchikus szervezet vagy ön- szabályozó szakma Magán szektor vagy szorosan definiált az állam meghosszabbított karja-ként működő közintézmények Pragmatikusan választható alternatívák nagy választéka (közszektor, ügynökségek, magán vállalatok, vegyes vállalatok, közösségi ér- dekeket képviselő vállalatok, közösségi csoportok A vezetők céljaVálasz a politikai irányokraA teljesítmény céloknak való meg- felelés Válasz az állampolgárok/igénybe vevők preferenciájára, a kapott felhatalmazás és bizalom megújítása minőségi szolgáltatások garantálásával Forrás: Dr. Geof Mulgan (2008): Public value, reform and innovation. Prime Minister’s Strategy Unit.

21 Lean menedzsment és rezsicsökkentés Az Európai Unió támadást indított a magyar rezsicsök- kentés ellen, amelynek előkészítése gyanánt több uniós államot is hasonló vizsgálat alá vontak. Az ítélet már gyakorlatilag megszületett: a vizsgált államok erőfölé- nyükkel visszaélve úgy léptek föl, hogy veszélybe sodor- ták a közszolgáltató cégek fennmaradását. Az EU mindeddig egyetlen kötelezettségszegési eljárást sem indított olyan energia-, avagy közszolgáltató ellen, amelyik visszaélt erőfölényével, sőt mi több, megkárosí- totta például túlszámlázás révén a fogyasztókat. A versenyképességük és a versenypozíciójuk megőrzé- se érdekében egyes globális cégek annak tudatában a- lakítják költségeik színvonalát, hogy tudják, a termékeik, szolgáltatásaik árát nem növelhetik, csak csökkenthetik.

22 Elért eredmények – sikerek Az Euromoney Emerging Markets kiadványa, a pénzügyi döntéshozók egyik legfontosabb szaklapja az év pénz- ügyminiszterének választotta Varga Mihályt a kelet-kö- zép-európai régióban. A hatékony adóbeszedést, a gazdaság külső sérülé- kenységének csökkentését és az államadósság mérsék- lődését is díjazták a szakemberek Varga Mihály és előd- je, kollégái, szakértői, tanácsadói és mindazok munkájá- ban, akik valamilyen módon kivették belőle részüket. Varga elismerése a magyar gazdaság sikere. 2010-től egy sikeres gazdaságpolitikai fordulat, egy eredményes és fönntartható fiskális politikai fordulat következett be a magyar gazdaságban. Csökkent az ország sérülékeny- sége. Visszafizettük az IMF–EU-hitelt még a fiskális kon- szolidáció előtt. Az államháztartás és a lakosság deviza- hitelkitettségét sikerült megszüntetni.

23 Megoldandó még nyitott kérdések Elméletben már rövid távon adott annak a lehetősége, hogy megvalósuljon a korábban meghatározott kormány- zati cél, vagyis a nullás költségvetés. Szemléletváltást kell megvalósítani az állami és önkormányzati cégek menedzselésében, az állami cégek menedzsmentjének megújítására feltétlenül szükség van. Lényeges, hogy a köztulajdonban lévő, közszolgáltatá- sokat nyújtó cégeket - amelyek nem ritkán százmilliárdos közvagyont kezelnek, és százezreknek biztosítanak köz- szolgáltatásokat - a legfelkészültebb vezetők irányítsák. Az elvárásokat és a juttatásokat is közelíteni kell az üz- leti szférában bevált gyakorlatokhoz, a cégeket és a ve- zetők munkáját pedig folyamatosan értékelni kell a sza- bályosság, eredményesség, gazdaságosság szempont- jából.

24 Megoldandó még nyitott kérdések Az ÁSZ eddigi tapasztalatai alapján az ellenőrzöttek többségénél nem, vagy csak részben valósult meg az intézmények tevékenységére és céljára vonatkozó ered- ményes, hatékony és gazdaságos működés. A legtöbb esetben a teljesítmény értékelésének legalapvetőbb le- hetőségei sem voltak biztosítottak, az intézmények ugyanis sem kitűzött célokat, sem mérhető mutatókat nem határoztak meg. Világos, mérhető célok nélkül, nem várható el eredmény sem. Lényeges, hogy minden közpénzt felhasználó szervezet folyamatosan biztosítsa a szabályos, a korrupciót már szervezeti szinten megelőző integritásalapú működést.