Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A k özponti állami szervek rendszere. Magyarország Alaptörvénye Az ország alaptörvénye Formai szempontból: a jogforrási rendszer csúcsa, különös eljárási.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A k özponti állami szervek rendszere. Magyarország Alaptörvénye Az ország alaptörvénye Formai szempontból: a jogforrási rendszer csúcsa, különös eljárási."— Előadás másolata:

1 A k özponti állami szervek rendszere

2 Magyarország Alaptörvénye Az ország alaptörvénye Formai szempontból: a jogforrási rendszer csúcsa, különös eljárási rendben alkotják. Tartalmi szempontból: gazdasági és társadalmi rendre, állam- és kormányformára, alapvető jogokra és kötelezettségekre,. állami szervek egyes típusainak szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat foglalja magában.

3 A magyar alkotmányfejlődés KORSZAKJELLEMZŐK 1946 előtttörténeti alkotmány:  1222 Aranybulla  Werbőczy Hármaskönyve – Szent Korona-tan  évi törvények évi I. tv. A köztársasági államformáról: alkotmányos alaptörvény évi XX. tv évi XXXI. tv.: jogállamiság január 1.Magyarország Alaptörvénye (2011. április. 25.)

4 Alapjogok fogalma Emberi léthez kapcsolódó jogok Állampolgári jogok minden embert megillető veleszületett elidegeníthetetlen jog csak az adott állam polgáraira értelmezhető

5 Az alapjogok forrásai  Alaptörvény – alkotmány  Sarkalatos törvények  Törvények  Nemzetközi dokumentumok

6 Alapjogok rendszere (azok keletkezési idejére vonatkozóan) Első generációs jogok: egyenlőségi szabadságjogok Második generációs jogok: gazdasági, szociális, kulturális jogok Harmadik generációs jogok: a fejlődéshez, békéhez, egészséges környezethez való jogok, betegjogok, fogyatékosok jogai

7 Az egyes alapjogok: Az emberi méltósághoz való jog  Együtt említik az élethez való joggal, az Alkotmánybíróság általános személyiségi jognak, szubszidiárius alapjognak tekinti, az egyenlőségi illetve személyhez fűződő jogokkal összekapcsolva.  Nevesített részjogosítvány: önazonosság, önrendelkezés, magánszféra védelme.

8 Az egyes alapjogok: A megkülönböztetés tilalma  Általános egyenlőségi tétel: Magyarország biztosítja minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés nélkül.  A hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.  Magyarországon minden ember jogképes.  A bíróság előtt mindenki egyenlő.  A hátrányos megkülönböztetés tilalma nem abszolút.  A pozitív diszkrimináció nem alkotmányellenes.  Az önkényes, ésszerű indok nélküli megkülönböztetés alkotmányellenes.

9 Az egyes alapjogok: Kisebbségek speciális védelme  A többségi nemzetbe olvasztó politika, szegregáció, áttelepítés tilalma.  Speciális szempontok figyelembe vételének kötelezettsége.  Alapvető jogok biztosa és helyettese és kisebbségi önkormányzatok.  Nemzetiségek képviseletének megteremtése az országgyűlésben.

10 Az egyes alapjogok: Az élethez való jog  Magzati élet védelme:  magzati élet védelme ↔ anya önrendelkezési joga  „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg” Alaptörvény II. cikk.  Halálbüntetés eltörlése  Eutanázia  Aktív – tilos  Passzív

11 Az egyes alapjogok: Az egyes alapjogok: Környezethez való jog  Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.  Kiemelt rendelkezések az Alaptörvényben.  Alkotmánybíróság – köteles az állam a garanciát biztosító intézmények kialakítására, valamint az elért környezeti szint megóvására.  Külön törvény rendelkezik a környezet védelméről.

12 Az egyes alapjogok: A tisztességes eljáráshoz való jog  bíróság előtt mindenki egyenlő  független és pártatlan bíróság, nyilvános tárgyalás  ártatlanság vélelme  hallgatás joga  nullum crimen et nulla poena sine lege elve,  jogorvoslathoz való jog  védelem joga

13 Az egyes alapjogok: A közlekedés, a mozgás szabadsága A személyes szabadság egyik nevesített alakzata. Napjainkban a migrációs jogokhoz kapcsolódik a szabályozása. Korlátai:  büntetőjog  közbiztonság  közerkölcs  egészségügyi

14 Az egyes alapjogok: Az információs önrendelkezési joga  A modern állam a funkcióinak növekedése és változása miatt az állampolgárok egyre több adatát gyűjti.  Reális veszély az adatokkal való visszaélés, az adatok összekapcsolása.  Szükséges a személyiségi autonómiát képező adatvédelem és az állam szükségletének az összehangolása.

15 Az egyes alapjogok: A magánlakás sérthetetlenségéhez, a levéltitok védelméhez való jog  Magánlakás:  Be. – házkutatás – hatóság határozata alapján (kivéve bűncselekmény megakadályozása)  Rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálatok  Levéltitok:  Fogvatartottak levelezése  Postai küldemények

16 Az egyes alapjogok: A lelkiismereti és vallásszabadság  Az egyház az államtól elválasztva működik.  Vallás, meggyőződés miatt sem hátrány, sem előny nem keletkezhet.  Állami nyilvántartás tárgya nem lehet.  Szabadon gyakorolható.  Szülő dönt az erkölcsi, vallási nevelésről.  Vallásgyakorlás lehetőségének biztosítása szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi és bv. intézetekben, katonaságnál.

17 Az egyes alapjogok Az egyesülési és gyülekezési jog Alaptörvény szerint mindenkinek joga van törvényben nem tiltott szervezetet létrehozni, DE  nem valósíthat meg bűncselekményt,  politikai célú fegyveres szervezet nem alapítható,  kizárólag gazdasági céllal nem hozható létre. Az Alaptörvény elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását.

18 Az egyes alapjogok: A sajtószabadság  A vélemény terjesztése, a sajtó hozzáférhetősége, tárgyi előfeltételek biztosítása.  Nem csak egyéni szabadságjog garanciája, hanem demokratikus biztosíték – a tájékoztatáshoz való jog garanciája.  „Médiaalkotmány”

19 Az egyes alapjogok: A véleménynyilvánítás szabadsága  Alaptörvény IX. cikkből (szabad véleménynyilvánítás, közérdekű adatok megismerése), következik a demokratikus közvélemény biztosításának állami kötelessége.  A szabad véleménynyilvánítási jog nem csak alapvető alanyi jog, hanem e jog intézményes oldalának az elismerése, a demokratikus politikai nyilvánosság biztosítása a modern jogfelfogás szerint.  Korlátozható, de csak igen kevés joggal szemben kell engednie.

20 Az egyes alapjogok: A véleménynyilvánítás szabadsága  A véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül kell védeni.  Nem terjed ki valótlan tények közlésére, ha a közlő ezzel tisztában van, vagy kellene, hogy legyen az egyenlő a tények meghamisításával.  Speciális vonatkozások:  gyűlöletre uszítás bűncselekmény,  képviselők mentelmi joga, közszereplőkkel szembeni kritika tágabb határai.

21 Az egyes alapjogok: A tulajdonjog  Alaptörvény  a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú,  magyar állam tulajdona nemzeti vagyon, kizárólagos tulajdonának, gazdasági tevékenységi körének körét törvény határozza meg,  az állam tiszteletben tartja az önkormányzat tulajdonát.  Alkotmánybíróság  alkotmányos alapjog, de abszolút védelem csak a személyiségi jogoknak  tulajdonformák megkülönböztetésének tilalma, közösségi tulajdon szigorúbb büntetőjogi védelme alkotmányellenes.  Kisajátítás: csak közérdek esetén, kártalanítás mellett.

22 Az egyes alapjogok: Sztrájkjog  Érdekvédelmi eszköz + egyesülési jog, munkatörvénykönyv.  Előtte egyeztetés, egyeztető eljárás sikertelensége feltétel.  Jogellenes: nem gazdasági, szociális érdek, alkotmányellenes cél, kollektív szerződést sért, a konfliktus bírósági útra tartozik (jogszerűség megítélése munkaügyi bíróság hatásköre).  Korlátozható jog (igazságszolgáltatás), minimális szolgáltatás.

23 Az állampolgári kötelességek Alkotmány:  jogszabályok megtartásának kötelessége;  közterhekhez való hozzájárulás kötelessége;  honvédelmi kötelezettség;  tankötelezettség;  gondoskodás;  hozzájárulás a közösség gyarapodásához a közösségi feladatok ellátásához;  környezeti károk helyreállításának kötelessége, annak költségeinek viselése;  a természeti erőforrások, a nemzet közös örökségének védelme;  törvényes fellépés a hatalom erőszakos megszerzőivel, kizárólagos birtokosaival szemben.

24 Az Országgyűlés szervezete  Elnök, alelnökök, jegyzők  Házbizottság, Házszabály  Bizottsági rendszer  Frakciók  Parlamenti apparátus

25 Az országgyűlési képviselők jogállása  Szabad mandátum  Mentelmi jog:  felelőtlenség  sérthetetlenség  Összeférhetetlenség:  hivatali  gazdasági  méltatlansági

26 A Kormány  Kormányzati tevékenység  a Kormány feladat- és hatáskörei  a Kormány létrejötte, megbízatása  miniszterelnök megválasztása, kormányprogram, miniszterek kinevezése  a Kormány megbízatásának megszűnése  konstruktív bizalmatlansági indítvány, bizalmi szavazás

27 A köztársasági elnök  A köztársasági elnök alkotmányos helyzete  Az államfő feladat- és hatásköre, ellenjegyzés  Az államfő és az Országgyűlés viszonya  Az államfő és a Kormány viszonya

28 A köztársasági elnök megbízatása, jogállása  Az államfő megválasztása  A megbízatás megszűnése  A köztársasági elnök jogállása:  mentelmi jog  összeférhetetlenség  jogi felelősség

29  Az igazságszolgáltatási tevékenység, az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei  Bírósági szervezet, helyi bíróság (járásbíróság 2013-tól), megyei törvényszék, közigazgatási- és munkaügyi bíróságok Ítélőtábla, Kúria  A Kúria, a Kúria elnöke  A bíróságok igazgatása, OBH, OBT A bíróság

30 A bírák jogállása  Bírói függetlenség  A bírók kinevezése  Összeférhetetlenség  Mentelmi jog

31 Az ügyészség  Nyomozás, felügyelet a nyomozás felett.  A vád képviselete.  Felügyelet a büntetés végrehajtása felett.  Ügyészség közérdekvédelmi feladatai:  ügyészi törvényességi felügyelet;  részvétele peres és nem peres eljárásban;  szabálysértési ügyek;  szervezetekkel kapcsolatos ügyészi feladatok  Az ügyészség szervezete, legfőbb ügyész  Az ügyészek jogállása  Az ügyészség feladat- és hatásköre

32 Az alapvető jogok biztosa  A jogintézmény kialakulása  Az ombudsman megválasztása, jogállása  A biztos és helyetteseinek feladat- és hatásköre  Az ombudsman intézkedései  A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

33 Az Alkotmánybíróság  Az alkotmánybíráskodás kialakulása, formái  Az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörei  Előzetes normakontroll  Utólagos normakontroll  Bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt  Nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata  Alkotmányjogi panasz  Hatásköri összeütközés  Alkotmányértelmezés  Egyéb

34 Az Alkotmánybíróság szervezete, eljárása  Az Alkotmánybíróság szervezete, az AB elnöke  Az alkotmánybírók jogállása  Az alkotmánybírók megválasztása  Függetlenség, mentelmi jog, összeférhetetlenség  A tisztség megszűnése

35 Az Állami Számvevőszék  Az ÁSZ hatáskörei  Az ÁSZ szervezete, eljárása  A számvevőszéki vizsgálat:  Törvényesség  Eredményesség  Célszerűség

36 Az önkormányzatok alkotmányos alapjai  Helyi önkormányzás – önkormányzati autonómia  Önkormányzati jogok  Az önkormányzatok és más közhatalmi szervek kapcsolata

37 A közigazgatás helye a hatalmi ágak rendszerében Kiindulópont:a hatalommegosztás elve Kiindulópont: a hatalommegosztás elve  A törvényhozás és a közigazgatás  Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás  Az államfő és a közigazgatás

38 A közigazgatás fogalma, sajátosságai Sajátosságai:  legnagyobb szakigazgatási rendszer;  a közigazgatás igazgatási tevékenysége az egész társadalomra kiterjed;  egyes tevékenységeit közhatalom birtokában látja el (pl. jogszabályt alkot, hatósági jogalkalmazást végez);  a jogállamiság követelményének mindenkori érvényre juttatása.

39 A közigazgatás feladatai A közhatalmi tevékenységek:  Jogalkotás,  hatósági jogalkalmazás. A közvetlen igazgatás körébe sorolható tevékenységek:  Szervezetirányítás;  belső igazgatás;  gazdálkodás;  materiális tevékenység;  nem közigazgatási jogi, hanem más jogág által szabályozott tevékenységeket.

40 A szervezetrendszer tagolódását meghatározó tényezők  A minőségi és mennyiségi munkamegosztás  Az ország gazdasági viszonyai  Belpolitikai viszonyok  Külpolitikai tényezők  Igazgatási törvényszerűségek:  a horizontális (mellérendeltség) és a vertikális (alá- fölérendeltség) tagozódás  a centralizáció (központosított) - decentralizáció (nem központosított) aránya és mértéke  A földrajzi adottságok, a közlekedési viszonyok, a történelmi hagyományok, tradíciók

41 A közigazgatási szerv fogalma, jogi paraméterei  A közigazgatási szerv jogképességének elemei  Az önálló és a nem önálló közigazgatási szervek

42 Az államigazgatás szervezetrendszere A közigazgatási rendszer államigazgatási és önkormányzati igazgatási alrendszerekre osztható. Államigazgatási szervek illetékesség szerinti tagozódása:  Központi szervek  Területi szervek

43 A Kormány Feladat - Hatáskör - Működés A Kormány munkáját segítő szervek:  a kormánybizottságok;  kabinetek;  egyéb tanácsadó testületek;  kormánybiztos;  miniszterelnöki biztos;  Miniszterelnökség.

44 A minisztériumok  Feladatai  Államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, miniszteri biztos  A minisztérium szervezeti és működési szabályzata  Szervezete

45 A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek Kormányhivatalok:  a Központi Statisztikai Hivatal,  a Magyar Energia Hivatal,  az Országos Atomenergia Hivatal,  a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala  a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Központi hivatalok: Taxatív felsorolásukat nem tartalmazza jogszabály. Központi hivatalok például:  Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság,  Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat vagy  Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

46 A területi és helyi államigazgatási szervek  Általános hatáskörű területi államigazgatási szervek:  a fővárosi és megyei kormányhivatalok,  Az általános hatáskörű területi államigazgatási szerv helyi szerve a járáshivatal.  Ágazati feladatokat ellátó, azaz különös hatáskörű területi és helyi államigazgatási szervek.

47 Sajátos jogállású államigazgatási szervek  Autonóm jogállású államigazgatási szervek:  a Közbeszerzések Hatóság,  az Egyenlő Bánásmód Hatóság,  a Gazdasági Versenyhivatal,  a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság.  Önálló szabályzó szervek:  a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete,  a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság.

48 Az önkormányzati igazgatás Az önkormányzat feladat- és hatásköre  A helyi önkormányzás joga  A helyi önkormányzatok feladatai:  Kötelező  Önként vállalt  Hatósági jogkör

49 Társuláshoz való jog MÖtv.-ben nevesített társulási formák (2013-tól):  társult képviselő-testület  közös önkormányzati hivatal

50 Az önkormányzat szervezete  A helyi képviselő-testület és szervei:  polgármester  alpolgármester  a képviselő-testület bizottságai  településrészi önkormányzat  Jegyző  A képviselő-testület hivatalaként: polgármesteri hivatal  Körjegyzőség (2013-tól: közös önkormányzati hivatal)

51 Az önkormányzat szervezete  Települési önkormányzatok:  község  város (2013-tól: járásszékhely város, város)  megyei jogú város (2013-tól: megyeszékhely város, valamint az OGY által az új MÖtv. hatálybalépéséig megyei jogú várossá nyilvánított város)  a főváros és kerületei  Területi önkormányzat:  megyei önkormányzat

52 Az önkormányzat gazdálkodása Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik és saját felelősségére vállalkozhat.

53 Az önkormányzat bevételei  saját bevételek,  átengedett központi adók,  más gazdálkodó szervektől átvett bevételek,  központi költségvetési normatív hozzájárulások és  támogatások.

54 A köztestületi önkormányzatok  A köztestület fogalma  A köztestületek fajtái:  Szakmai kamarák,  Gazdasági kamarák,  Gazdasági igazgatási feladatokat ellátó Köztestületek,  Egyéb köztestületek.

55 A közigazgatás működése A közigazgatási szervek tevékenységi típusai  Közigazgatási aktusok  A közigazgatás tényleges cselekményei:  az igazgatási cselekmények  egyes nyilvántartási és regisztratív cselekmények  reálcselekmények  materiális cselekmények  A közigazgatás más jogágba tartozó cselekményei

56 Közigazgatási aktusok  A hatósági aktusok:  hatósági határozat  szakhatósági hozzájárulás  hatósági intézkedés  eljárást kezdeményező  A közigazgatási szervezetrendszer működése során kibocsátott aktusok:  hierarchikus irányítási aktusok  belső vezetési aktusok  hierarchián kívüli irányítási aktusok  együttműködési aktusok  Közintézeti aktusok  Közigazgatási szerződések (speciális típus: hatósági szerződés)


Letölteni ppt "A k özponti állami szervek rendszere. Magyarország Alaptörvénye Az ország alaptörvénye Formai szempontból: a jogforrási rendszer csúcsa, különös eljárási."

Hasonló előadás


Google Hirdetések