Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közjogi és önkormányzati rendszer. Közjogi rendszer Magyar közjogi rendszer felépítése: A közjog vertikális felépítésű, az államszervezet működését, az.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közjogi és önkormányzati rendszer. Közjogi rendszer Magyar közjogi rendszer felépítése: A közjog vertikális felépítésű, az államszervezet működését, az."— Előadás másolata:

1 Közjogi és önkormányzati rendszer

2 Közjogi rendszer Magyar közjogi rendszer felépítése: A közjog vertikális felépítésű, az államszervezet működését, az állam életet, illetve az állam – állampolgári viszonyrendszert feltétlen érvényesülést igénylő alapvetően imperatív szabályokkal rendezi. ( imperatív: a jogalanyra és a jogalkotóra egyaránt kötelező ) A közjog, közérdek joga. Alapvető részei: 1. Alkotmányjog: az állampolgári alapjogokra és kötelezettségekre, az államszervezet felépítésének alapelemeire vonatkozó jogág. 2. Közigazgatási jog: Az állami végrehajtó hatalom működését szabályozó jogág. 3. Büntetőjog: a legalapvetőbb társadalomra veszélyes cselekményeket szankcionáló jogág.

3 A közjogi méltóság az alkotmányos berendezkedés szempontjából kulcsfontosságú tisztség viselője. Ennek felsorolása hazánkban a következő: 1. Magyar Köztársaság elnöke (Áder János) 2. A Magyar Köztársaság kormányának miniszterelnöke (Orbán Viktor) 3. Az Országgyűlés elnöke (Kövér László) 4. Az Alkotmánybíróság elnöke (Lenkovics Barnabás)

4 Közjogi rendszer A Magyar Köztársaság Államszervezeti Rendszere A hatalommegosztás követelményének megfelelően el kell különülnie egymástól a három hatalmi ágnak. - törvényhozó ( Országgyűlés ) - végrehajtó ( Kormány, Minisztérium ) - igazságszolgáltató ( Bíróságok ) „Államfő ( Közt. Elnök ) ; Alkotmánybíróság „ Egyik hatalmi ág sem veheti át a másik feladatát.

5 Államhatalmi, népképviseleti szervek 1. Országgyűlés ( Parlament ): A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve. Képviselőit a választópolgárok közvetlen és titkos szavazással választják négy éves időtartamra. - törvényeket alkot - jóváhagyja az állami költségvetést - meghatározza a kormány szervezetét ( dönt róla ) - nemzetközi szerződéseket köt - megválasztja a közjogi méltóságokat ( miniszterelnök, köztársasági elnök ) - megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát - közkegyelmet gyakorolhat.

6 Államhatalmi, népképviseleti szervek 2. Kormány : A végrehajtó hatalom legfelsőbb szerve. Miniszterelnökből áll. (Tárca nélküli: konkrét feladattal van megbízva.) Működését ügyrend szabályozza. Hetente ülésezik, De rendkívüli ülés is lehetséges. Kormányülés : - előterjesztésekről döntenek - jelentéseket hallgatnak meg. Kormány feladatai : - rendeleteket alkotnak ( jogszabálynak minősül ) - irányítja az államigazgatási szerveket ( minisztériumok tevékenységét ) - önkormányzatok törvényességi felügyeletét végzi megyei közigazgatási hivatalokon - biztosítja a törvények végrehajtását - szociális és egészségügyi ellátás állami rendszere, finanszírozása - közreműködés a külpolitika meghatározásában.

7 Államhatalmi, népképviseleti szervek 3. Helyi önkormányzatok: Államhatalmi, népképviseleti szervek területi, helyi szinten ( 1991 – tol ). A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. Önállósággal rendelkeznek, a kormány részéről működésébe ne lehessen beleszólni. Önállósági garancia: - rendeletalkotás ( rendeletek szabályozzák, jogszabálynak minősül ) - önkormányzati jogok bírói védelme - társulási jog ( egymással való együttműködés ) - szervezetüket és működésüket saját maguk határozzák meg ( bizottságok működése ) - szabadon gazdálkodik tulajdonával ( bérbe adhat, értékesíthet ). Fajtái : - Települési önkormányzatok: községi, - városi, - fővárosi kerületi önkormányzat. - megyei ( fővárosi ) önkormányzatok

8 Önkormányzatok : Területi, helyi szinten az önkormányzatok képviselik a végrehajtó hatalmat. Államigazgatási feladatokat látnak el. Polgármester : A jegyző útján vezeti a hivatalt. Jegyző : Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, vezeti a hivatalt és hatósági ügyekben dönt.

9 Államhatalmi, népképviseleti szervek 4. Bíróságok : Bíróságok : Igazságszolgáltató hatalom. Legfontosabb – legismertebb - feladata az igazságszolgáltatás. - döntés büntető ügyekben - döntés polgári ügyekben - döntés közigazgatási ügyekben. Tanácsban jár el : egy bíró és két népi ülnök. Egyes bíráskodás : egy bíró jár el. Felépítése : - Helyi bíróság ( városi, kerületi, munkaügyi ) - Megyei bíróság ( fővárosi, cégbíróság ) - Táblabíróság ( közbenső bíróság ) - Legfelsőbb bíróság Ítélőtábla : Megrostálja a legfelsőbb bírósághoz jutó ügyeket.

10 Alkotmánybíróság : Nem igazságszolgáltató szerv. Legfontosabb feladata megvizsgálni, hogy a jogszabályok nem ellentétesek – e az alkotmánnyal. Döntése ellen nincs fellebbezés. - alkotmányos alapjogok védelme a törvényhozásban - törvénybe ütköző jogszabályok intézményes kiszűrése Ügyészségek : Közvetlenül az országgyűlésnek felelős. - gondoskodik az állampolgárok jogainak védelméről - meghatározott ügyekben nyomozást végez, felügyeli a nyomozás törvényességét bírósági perekben a vádat képviseli - ellenőrzi a büntetés végrehajtás törvényességét - törvénysértés esetén fellép a törvényesség védelmébe

11 Önkormányzatiság Magyarországon

12 Az Alkotmány alapján Magyarország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti az önkormányzás joga. Mit jelent az önkormányzat fogalma? Az önkormányzás fogalma a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott helyi közösség függetlenül működik, és saját ügyeiben önálló döntési jogosultsággal rendelkezik. A helyi önkormányzatok esetében a fent említetteken túl ez abban nyilvánul meg, hogy a kormány csak ellenőrzési jogkört gyakorolhat felettük. Helyi közügyet csak kivételesen és csak törvény utalhat más szervezet, feladat és határkörébe.

13 Melyek a magyar önkormányzati rendszer legfontosabb jellemzői? Az önkormányzati rendszer mai formája a rendszerváltáskor alakult ki, működését az önkormányzati törvény szabályozza. Az önkormányzatokat alapjában véve két nagy csoportra oszthatjuk:  megyei önkormányzatok  települési önkormányzatok (község, város, főváros és kerületei)

14 Hogyan épül fel egy települési önkormányzat? Az önkormányzat az alábbi személyekből és szervezetekből áll:  Polgármester  Polgármester feladata a képviselőtestülettel közösen az adott település irányítása. Meghatározza a hivatal feladatait, előkészíti és végrehajtja a döntéseket. Megszervezi az önkormányzat munkarendjét. 1.

15 2. Alpolgármester Alpolgármester feladata a polgármester helyettesítése, munkájának segítése. Az alpolgármestert a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja titkos szavazással. Képviselőtestület Képviselőtestület feladatköre szerteágazó. Az önkormányzati ügyek szabályozása (rendeletalkotás), a helyi adófajták és annak mértékének meghatározása, az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogok gyakorlása is a képviselőtestület hatáskörébe tartozik. Jegyző Jegyző a polgármesteri hivatal közigazgatási vezetője.

16 Bizottságok: Bizottságok: közreműködnek az önkormányzati feladatok megvalósításában. Különösen jelentős szerepük a döntés előkészítésben, a döntések végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében. Tagjaik nagyrészt a képviselő testület tagjai, de lehetnek tagjai nem képviselők is. 3.


Letölteni ppt "Közjogi és önkormányzati rendszer. Közjogi rendszer Magyar közjogi rendszer felépítése: A közjog vertikális felépítésű, az államszervezet működését, az."

Hasonló előadás


Google Hirdetések