Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

– HUSK/1001/1.1.2/0022 Tanulmány az Erdei Turizmus fejlesztésére és az idegenforgalmi lehetőségek optimalizálására az Ipoly.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "– HUSK/1001/1.1.2/0022 Tanulmány az Erdei Turizmus fejlesztésére és az idegenforgalmi lehetőségek optimalizálására az Ipoly."— Előadás másolata:

1 – HUSK/1001/1.1.2/0022 Tanulmány az Erdei Turizmus fejlesztésére és az idegenforgalmi lehetőségek optimalizálására az Ipoly Erdő Zrt. működési területén (Nógrád megyében valamint Pest megye Szobi és Váci kistérségében), kapcsolódva a szomszédos szlovákiai területhez (Levice, Veľký Krtíš, Krupina, Detva and Lučenec regions) Nógrád Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. Salgótarján június 7.

2 Tanulmány fejezetei 1.Fejlesztési tervek 2.Az erdei turizmus keresletének helyzetelemzése 3.Az erdei turizmus kínálatának helyzetelemzése 4.Célcsoport képzés és Pozícionálás 5.Fejlesztési irányvonalak meghatározása 6.Akcióterv, gyakorlati megvalósítás 7.Következtetések

3 ORSZÁGOS TERVEKHEZ VALÓ ILLESZKEDÉS Bejárható Magyarország Program Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 A Nemzeti Erdőprogram A Gyógyító Magyarország – Egészségipari program Országos ökoturizmus fejlesztési stratégia 2008 – 2015

4 Cél: az ország minél részletesebb turisztikai megismerését, elsősorban a környezetkímélő sporttevékenységek által. 5 járásmód: gyalogos természetjárás, kerékpáros, lovas, vitorlás, túrakenus A program hozzájárul a lakosság egészségtudatos életmódjának népszerűsítéséhez, valamint a táji értékek megőrzéséhez és a magyar föld sokszínűségének minél szélesebb körű bemutatásához. Bejárható Magyarország Program

5 Nemzeti Erdőprogram Ember-erdő viszonyának javítása érdekében hatékony kommunikáció az erdőről, célprogram Alcél környezettudatos vásárlói szokások kialakítása, szemléletformálás, oktatás, nevelés megerősítése, az erdő közjóléti funkciójának kiterjesztése, az egészségmegőrzés javítása és a társadalom kulturális értékeinek megőrzése

6 Gyógyító Magyarország – Egészségipari program Komplex minőségi turisztikai fejlesztés alprogram ki kell alakítani egy látogatóközpontot, és létrehozni az alkalmi és aktív zöldturisták, illetve az ökoturisták fogadására alkalmas turisztikai kínálatot, A turistákon kívül a turisztikai vállalkozásokat is – szemléletformálással, szabályozással és adott esetben szankciókkal is – ösztönözni kell a környezetbarát működésre, Az ökoturizmus fejlesztésének eszközei A látogatóközpontok, az aktív természetjárás, a természet-megfigyelés turisztikai infrastruktúrájának létrehozása, fejlesztése; Speciális ökoszálláshelyek, falusi és egyéb vidéki szálláshelyek ökoturisztikai igényeknek megfelelő fejlesztése; Vendéglátóhelyek környezet- és egészségtudatos szempontok szerinti fejlesztése.

7 Országos ökoturizmus fejlesztési stratégia 2008 – 2015 A jól működő ökoturizmus követelmény- és feltételrendszere: szakember-háttér: a szervezést-lebonyolítást sokoldalúan képzett – idegenforgalmi és természetvédelmi ismeretekkel egyaránt rendelkező – munkatársak végezzék; minőségi termék: különleges, egyedi, nagy értékű vonzerőről van szó; az erre épülő szolgáltatás is professzionális kell legyen; megalapozott együttműködések; alapvető ökoturisztikai infrastruktúra: a szolgáltató, illetve a fogadóterület kezelője biztosítja a területen történő utazással szállással, hulladék elhelyezéssel, a vonzerő bemutatásával, annak védelmével kapcsolatos alapvető infrastruktúrát; „ökokódexek”: amelyek rögzítik a különösen betartandó játékszabályokat.

8 Az ökoturizmus stratégia turisztikai céljai Látogatók számának növelése Szolgáltatás-értékesítés számának növelése Bevételek növelése Látogatóbarát termékek fejlesztése: Élményszerűség; Szolgáltatások minőségének javítása; Autentikus turisztikai élmény biztosítása; Tartózkodási idő növelése

9 REGIONÁLIS VAGY TÉRSÉGI SZINTŰ TERVEKHEZ VALÓ ILLESZKEDÉS Budapest-közép-dunavidéki régió turisztikai stratégia Észak-Magyarország Régió Turizmusfejlesztési stratégiája A Dunakanyar Turizmusa Stratégiai Terv Nógrád és térsége – Pozícionálási és Versenyképességi stratégia

10 Budapest-közép-dunavidéki régió turisztikai stratégia Az átfogó cél, az élményteli régió megteremtése A stratégia az alábbi részcélokat fogalmazza meg: A régió versenyképességének erősítése, Regionális értékmegőrzés, értékteremtés és értéknövelés, Környezetvédelem és a fenntarthatóság biztosítása, Együttműködés létrehozása és erősítése a régión belül és kívül. Stratégiai programjavaslatok: Régión belüli együttműködések, fogadóhely/desztináció irányítási rendszerek létrehozása, Élménylánc fejlesztés (termékfejlesztés, komplexitás és bővítés), Humánerőforrás fejlesztés.

11 Észak-Magyarország Régió Turizmusfejlesztési stratégiája

12 AZ ERDEI TURIZMUS KERESLETÉNEK HELYZETELEMZÉSE A turizmus Magyarországon jelentős gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő ágazat; A KSH turizmus szatellitszámla adatai alapján ben a turizmus bruttó hozzáadott értéke 1322 milliárd Ft, ami közvetlenül 5,9%-os hozzájárulást jelent. WTTC becslése szerint 2011-ben a turizmus gazdasághoz való közvetlen hozzájárulása 4,0%, a közvetett hatásokat is magába foglaló hozzájárulása 10,5% Kiváló ökoturisztikai adottságok, melyek kihasználatlanok; Az ökoturizmusban résztvevők túlnyomó többsége belföldi turista;

13 Keresletelemzés - A hazai ökoturisták jellemzői fiatalok és középkorúak magasabb iskolai végzettségűek áltagosnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek családok legfőbb motiválós tényező a természet szépsége, a csend és tiszta levegő. Az aktív turizmus motivációi

14 Trendek, előrejelzések karrierépítés és kikapcsolódás egyszerre biztonság kiemelt helyen szerepel nő az ún. „grand-travellers” piaci szegmens aránya teret hódít az egyedi igényeikre szabott utazás nő az árérzékenység

15 A régiók turisztikai kereslete Észak-magyarországi lakosság több napos belföldi utazásai 45,31%-át régióján belül töltötte, második legkedveltebb célrégió a Budapest-Közép-Dunavidék. Közép-Magyarország 23,4%-át saját régiójukban, ezen belül pedig 76,4%-ot Budapesten. Célpontjaik: 1.Balaton 2.Budapest-Közép-Dunavidék 3.Észak-Magyarország

16 A régiók turisztikai kereslete

17 AZ ERDEI TURIZMUS KÍNÁLATÁNAK HELYZETELEMZÉSE A tanulmány által vizsgált terület leírása Nógrád megye és Pest megye északi része Gödöllői-dombság, a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, valamint önálló egységként a Karancs-Medves vidéke Duna-Ipoly- Nemzeti Park Igazgatóság, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 3 erdészeti társaság: Ipoly Erdő Zrt., Egererdő Erdészeti Zrt., HM Budapesti Erdőgazdasági Zrt.

18 3. AZ ERDEI TURIZMUS KÍNÁLATÁNAK HELYZETELEMZÉSE

19

20 Erdőterületek tulajdonmegoszlása

21 Turizmus rendszere

22 A meglévő létesítmények jelenlegi helyzete Kiránduló-, látogatóközpontok Erdei iskolák Tanösvények Erdei szálláshelyek: prémium szálláshelyek, erdei ifjúsági szálló, bakancsszállás Erdei vasutak További létesítmények: Erdészház, Vadasparkok, játszóterek

23 A jelenlegi turisztikai termékek Nem egy turisztikai termék, hanem összefüggő termékhalmaz Az egyes termékek (az erdőgazdálkodó által kialakított, létrehozott létesítmények) a komplexitás különböző lépcsőfokán állnak. Szükséges intézkedés: komplex turisztikai termékfejlesztés

24 Tanulmány javaslattevő fejezetei 5.Célcsoport képzés és Pozícionálás 1.Jelenlegi piaci pozíció meghatározása – célcsoportok, demográfiai és geográfiai szegmensek 2.A terület piac szegmentálása, a látogatók elemzése 3.A leendő ügyfelek, vevők – Korcsoportok; Fő bel-, és külföldi küldőterületek 6.Fejlesztési irányvonalak meghatározása 1.A területre vonatkozó turizmusfejlesztés potenciális lehetőségei 2.Turisztikai infrastruktúra 3.Turisztikai szuprastruktúra 4.Emberi erőforrás kapacitás és fejlesztése 5.A környezetre gyakorolt hatások 6.Marketing és értékesítés 7.Akcióterv, gyakorlati megvalósítás 8.Következtetések

25 Primer kutatás On-line kérdőívek Erdei turisták Erdei iskolások Mélyinterjúk a terület szolgáltatóival Szakmai véleménykérés civil szervezetektől

26 Erdei turisztikai kutatás - Küldőterület

27 Erdei turisztikai kutatás - Tájékozódás

28 Erdei turisztikai kutatás - Motiváció

29 Erdei turisztikai kutatás - Szegmensek

30 Erdei turisztikai kutatás – Szívesen használt eszközök

31 Erdei turisztikai kutatás – Preferált témák

32 Erdei turisztikai kutatás – Fizetési hajlandóság

33 Átfogó turisztikai kutatás Nógrád megyében – Utazási döntés meghozatalának ideje

34 Kutatás az erdei turizmus fejlesztése érdekében – Jelenlegi látogatók jellemzői Felsőfokú végzettséggel rendelkezik C és D társadalmi státuszcsoportba tartozik Átlagos, vagy kicsit magasabb az életszínvonala Többségében családosok Hétvégén kirándulnak Tartózkodási idejük 2-3 nap 20% havonta tesz erdei kirándulást 50%-a autóval utazik

35 Célcsoport képzés és pozícionálás Területhasználat szempontjából Alkalmi zöldturista Aktív zöldturista („outdoor” turista) Ökoturista Elkötelezett ökoturista Kor és családi állapot szerint Diákok Fiatal felnőttek gyermek nélkül Családok gyermekkel Középkorúak és seniorok gyermek nélkül

36 A fogyasztói várakozás szintjei

37 Fejlesztési irányvonalak termékkínálat elemeinek összehangolása közlekedési infrastruktúra javítása kerékpáros hálózat kialakítása kisvasutak fejlesztése, újraélesztése kirándulóközpontok létrehozása, fejlesztése erdei iskolák fejlesztése garantált programok szervezése

38 A klaszter területének kerékpáros hálózata

39 Javaslat új termékekre évszakonként Szabadtéri óriás labirintus – 3 évszakos termék (tavasztól-őszig) Várak – 4 évszakos termék Energiaközpont – 4 évszakos termék Kisvasutak – 3 évszakos termék (tavasztól-őszig) Nyírjesi tavak turisztikai hasznosítása - 3 évszakos termék (tavasztól-őszig) Ipoly folyó hasznosítása – 4 évszakos termék Drótkötélpálya – 4 évszakos termék

40 Kiegészítő termékek, termékelemek Kilátók - 3 évszakos termék (tavasztól- őszig) Terep- és túrakerékpáros nyomvonalak - 3 évszakos termék (tavasztól-őszig) Kerékpár-állomások - 3 évszakos termék (tavasztól-őszig) Felnőtt szabadtéri sporteszközök - 3 évszakos termék (tavasztól-őszig) Fotós ”lesek” építése – 4 évszakos termék Gyepsí - 3 évszakos termék (tavasztól- őszig) Akadálymentes tanösvények és túraútvonalak - 3 évszakos termék (tavasztól-őszig) Interaktív erdészeti foglalkozások – 4 évszakos termék

41 Marketing és értékesítés Termék szintek: 1.alaphasznosság 2.alaptermék 3.elvárt termék 4.kiterjesztett termék 5.a fogyasztó teljes fogyasztási rendszerének a vizsgálata.

42 Az árképzési stratégia kialakításának lépései 1.árképzési célok meghatározása a)A túlélés b)A nyereség maximalizálása c)A piac lefölözése d)A vezető termékminőség e)egyéb árképzési célok 2.kereslet meghatározása a)rugalmas b)rugalmatlan 3.költségbecslés 4.versenytársak költségeinek, és ajánlatainak becslése 5.az árképzési mód kiválasztása 6.végső ár kialakítása

43 Köszönöm a figyelmet! Készítette: Balog Violetta Nógrád Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft.


Letölteni ppt "– HUSK/1001/1.1.2/0022 Tanulmány az Erdei Turizmus fejlesztésére és az idegenforgalmi lehetőségek optimalizálására az Ipoly."

Hasonló előadás


Google Hirdetések