A vér Mennyi van belőle? Mennyi a pH-ja? Milyen szövettípushoz tartozik?

Az előadások a következő témára: "A vér Mennyi van belőle? Mennyi a pH-ja? Milyen szövettípushoz tartozik?"— Előadás másolata:

1

2

3 A vér Mennyi van belőle? Mennyi a pH-ja?
Milyen szövettípushoz tartozik?

4 A vér összetevői (56-44%) vérplazma 1. 2. 3.

5

6 vérplazma 90%- Ionok:+, - Fehérjék:1. albuminok-puffer, ozmotikus nyomásszabályozás, aminosavakat, lipideket, ionokat szállít, MÁJ 2. globulinok:glükoproteidek, hormonokat szállít, véralvadás, immunglobulinok, véralvadás, MÁJ, fehérvérsejtek 3. fibrinogén-véralvadás, MÁJ

7 Egyéb szerves vegyületek
Glükóz, Szabad zsírsavak, aminosavak, Szteroidok DINAMIKUS EGYENSÚLY!!!

8

9 Vörösvérsejtek-eritrocita
Hol képződik? Mennyi ideig él? Hol hal meg? (biliverdin, bilirubin) Mennyi van 1mm3 vérben? (hegyvidék) Milyen az alakja? Sejtmag? Feladata? Milyen molekula van benne? Mitől függ a vvt. gázszállítása? (diagram 178.old.)

10 A hemoglobin felépítése

11 képzése Eritropoetin hormon (vese), B12, folsav, -C vit. B6

12 Vérlemezke-trombocita
Hol képződik? Mennyi ideig él? (8-9 nap) Hol hal meg? Mennyi van 1mm3 vérben? Milyen az alakja? Sejtmag? Feladata? Kitapadási készség

13 Véralvadás

14 véralvadás Érfalsérülés vagy üveglap Inaktív enzimek aktiválása
Aktiváló komplex Ca jelenlétében protrombin Trombin Fibrinogén VÉRLEPÉNY és VÉRSZÉRUM (vérsavó) ,ami tul. kép.? fibrinogén fibrinszálak

15 Leukociták:1Granulocita

16 2. Monocita

17 3. Limfocita

18 Élettartamuk? Számuk? Hol születnek? Hol halnak? Sejtmag? mozgás:?

19 A vérképző szervek betegségei
Trombózis Anémia-vérveszteség, tünetei?, fokozott pusztulás, képződési zavarok, vashiányos (máj, szív, vese, tojás, spenót, burgonya, savanyú káposzta) menstruációs zavar; B12 és folsavhiány-vészes; sarlósejtes-halálos, genetikai leukémia –, csontvelő-átültetés, őssejtes megoldás?

20 Hemofília Öröklött Májkárosodás (alkoholizmus) Ca hiány

21 Az erek felépítése

22 Endotélium Szűrlet diffúzió Kereszmetszet Hol vannak billentyűk? Vér-agy gát Táblázat 185.o

23 Visszerek

24 A keringés adatai

25 A vérkeringés szerepe

26

27

28

29 A szív koszorúserei

30 A szív belülről

31

32

33

34 Az EKG

35 Pulzus

36 Az AB0 vércsoportrendszer1901 óta ismert ez a megkülönböztetés - Landsteiner fedezte fel.
A VVT-k membránjában A és B vércsoport antigének lehetnek. Az emberek egy része A agglutinogént tartalmaz, más része B-t, de vannak olyanok is, akik mindkettõt. Az elsõ az A, második a B, harmadik az AB vércsoport. Ha antigént (az antigén és az agglutinogén szinonim fogalmak) nem tartalmaz a VVT, az illetõ 0 vércsoportú. A plazmában kicsapó anyagok, izohemagglutininek találhatók, melyek a saját VVT-ket nem csapják ki. Így az AB vércsoportú egyénekben nincs egyik sem, míg a 0 vércsoportban van anti-A és anti-B izohemagglutinin is. Szigorú transzfúziós szabály, hogy csak csoportazonos vér transzfúziójára kerülhet sor. Ez fontos szervátültetésnél is, mely kizárólag csoportazonos egyének között történhet.

37 Az ABO vércsoportrendszer

38 Az Rh vércsoportrendszer
Az Rh vércsoportrendszert az 1940-ben fedezte fel - szintén - Landsteiner. Rh+ az az illetõ, akinek a VVT-jében D-antigén van. Közép-Európa lakossága 85 %-ban Rh+, a lakosság 15%-ában nincs meg ez a tulajdonság (Rh-). Hangsúlyozni kell, hogy a két vércsoport egymástól független, valamint normál körülmények között anti-D ellenanyag nincs jelen a plazmában. A jelentõsége abban áll, hogy ha Rh+ VVT-k kerülnek Rh- egyénbe, akkor ellenük ellenanyag képzõdik. Ha ez elér egy bizonyos szintet, az Rh+ VVT-ket kicsapja. Ezt véradásnál – és terhesség esetén, ha az anya Rh- – figyelembe kell venni.

39 A vérkörök A pitvarok fala vékony-
A kamrák közül a bal kamráé a vastagabb- A tüdőbe azért megy a vér, hogy

40 A vér útja- a vérkörök

41

42 verőéraneurizma

43

44

45 Érszűkület a koszorúerekben

46

47

48

49

50

51

52

53

54

55

56 Nyirokkeringés