Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT”"— Előadás másolata:

1 „JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT”
IPA HUSRB/0901/2.1.3 APPLICATION ID: HU-SRB/0901/213/028 PROJECT TITLE: The borderline as an axis of innovation LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs (Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét) PROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation (Regionális Tudományi Társaság), Szabadka ASSOCIATED PARTNER: Mórahalom Város Önkormányzata A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

2 „JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT”
Az INNOAXIS projekt Címe: „A határ, mint innovációs megújulási tengely” Fő célja: A határrégió hosszú távú fenntartható fejlődésének elősegítése az együttműködés erősítésével és a határon átnyúló társadalmi-gazdasági lehetőségek kihasználásával. Beavatkozási területe: A nyugat- és észak-bácskai, valamint észak-bánáti körzetek Szerbiában, a szegedi, kisteleki, mórahalmi, kiskunmajsai, kiskunhalasi, jánoshalmai, bácsalmási és bajai kistérségek Magyarországon. A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

3 Az INNOAXIS projekt Fő tevékenysége: Határ-menti fejlesztési program elkészítése a meglévő fejlesztési tervekre alapozva. 2 fő aktivitása: Adat és információgyűjtés, a meglévő térségi tervek elemzése Operatív programjavaslatok kidolgozása Futamideje: Egy év ( – ) A projekt menedzsment szempontjából 3 trimeszter A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

4 Folyamatos együttműködés, partnerség
Módszertan: 1 fázis: (1. trimeszter) a meglévő fejlesztési tervek összegyűjtése és elemzése a vonatkozó szakirodalom feldolgozása statisztikai adatbázis készítése a területről interjúk készítése döntéshozókkal, szakértőkkel 2. fázis: (2. 3. trimeszter) stratégiai háttéranyagok készítése kiemelt területeken az anyagok megvitatása döntéshozókkal, szakértőkkel, programalkotás workshop keretében (Mórahalom) operatív programjavaslatok elkészítése, véglegesítése Folyamatos együttműködés, partnerség A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

5 Feldolgozott területek
Agrárium, élelmiszeripar (RTT-Szabadka) Ipar, szolgáltatások, IT (RTT-Szabadka) Közlekedés, infrastruktúra (RTT-Szabadka) Oktatás, ifjúságpolitika (RTT-Szabadka) Turisztika, rekreáció (RKK-Kecskemét) Környezetvédelem (RKK-Kecskemét) Társadalmi integráció (RKK-Kecskemét) Kultúra, média (RKK-Kecskemét) A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

6 A projekt előrehaladása
2010. augusztus 8.-tól: a projekt web-site működik ( 2010. augusztus 12. (Kecskemét): nyitótalálkozó 2010.augusztus – november: közös vázlat az „ágazati” tervekhez, adat és információ gyűjtés 2010. november 16. (Szabadka): nyitókonferencia 2010. január 26. (Szabadka): második projekt-találkozó 2011. január – április: az „ágazati” stratégiák háttéranyagainak elkészítése munkacsoportokban 2011. május 10. (Mórahalom): workshop a stratégiák megvitatására, az operatív programok megalapozására A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

7 Kihívások a projekt megvalósításában
Egységes adatbázis kialakításának nehézségei - különböző típusú, időtávú, tartalmú adatok, az alapvető elemzési egység (kistérség ill. község) szintjén nem mindig elérhető adatok A feldolgozott térségi tervdokumentumok máskor, más időtávra és tartalommal készültek A kecskeméti szakértők (köztük a projektmenedzser) 2011 elején szinte teljesen kicserélődtek, de szerb oldalon is problémák (betegség, utazás) és változások. Az együttműködés és a kommunikáció a munkacsoportokon belül, a különböző tervezési tapasztalatokkal rendelkező és különböző munkakultúrájú szakértők között nem mindig volt konfliktusmentes. → kb. 3 hetes késés, a stratégiai háttérdokumentumok különböző készültségi szintje A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

8 A célterület Területi közigazgatási egységek által nehezen lehatárolható, államhatárral megosztott, de történelmi, földrajzi, gazdasági és kulturális szempontból organikus egységet képező (határ)térség. Mottó: „A magyar – szerb határ mindkét oldalán úgy fogták fel a hatalmak a határmentét, hogy ott valami befejeződik és elhanyagolták, visszafejlesztették a múltban. Különböző emberek másképpen fognak fel egy teret, de itt az emberek a határ mindkét oldalán azt gondolják, hogy együtt kellene működni és fejlődni.” A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

9 A célterület jellemzői
Területi egységek: 22 „kvázi” kistérség (Magyar oldal: 8 kistérség, 74 település Szerb oldal: 3 körzet, 13 község, 132 település) Összes lakosságszám: közel fő (magyar oldal: , szerb oldal: ) Összterület: km2 (magyar oldal: 4979 km2, szerb oldal: 6531 km2) A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

10 Lakónépesség (2009) A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

11 Közös jellemzők Hasonló természeti adottságok
Az országos átlagokhoz képest magas a mezőgazdasági területek aránya (szerb 80% felett, magyar 70% felett). Hasonló gazdasági szerkezet (a mezőgazdaság, élelmiszeripar, részben gépgyártás súlya viszonylag magas), sőt esetenként hasonló termék- és szolgáltatáskínálat. Tőkehiány, fejletlen üzleti infrastruktúra A népességet alapvetően az idősödés és az elvándorlás jellemzi. Alacsony szintű a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottság, magas a munkanélküliség Etnikai-kulturális sokszínűség, közös kulturális értékek, történelmi hagyományok A térségen belül nagy egyenlőtlenségek. A városhiányos körzetek komplex (természeti – társadalmi - gazdasági) problémákkal néznek szembe. A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

12 Felszínborítás A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

13 A Pannon medence geotermikus hőtérképe
Forrás: PannErgy, Portfolio.hu A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

14 Foglalkoztatási szerkezet
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

15 Munkanélküliségi ráta 2008 -2010 átlagai alapján
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

16 Különbségek a hasonlóságban
A vajdasági oldalon több a szántóföldi növénytermesztésre kitűnően alkalmas terület Az infrastruktúra kiépítettsége és állapota a szerb oldalon rosszabb (környezetvédelem!) Az egy főre jutó GDP a térségben az uniós átlagtól jelentősen elmarad, de az országon belül a magyar oldal viszonylag elmaradott, a szerb oldal viszonylag fejlett. Magasabb a népsűrűség, fiatalabb a korstruktúra a vajdasági oldalon. A foglalkoztatás szintje a szerb oldalon alacsonyabb, magasabb a diplomás munkanélküliség. A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

17 Népsűrűség (2009) A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

18 Az idősek aránya A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

19 A foglalkoztatási ráta (2008 -2010 átlagai alapján)
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

20 Szállásférőhelyek száma
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

21 Kapcsolatrendszer Fontos közlekedési folyosók, de gyenge horizontális kapcsolatok, illetve a „belső hálózat” rossz minősége. A vasútvonalak elhanyagoltak. A határátkelők néha túlzsúfoltak. A telekommunikációs hálózat viszonylag megfelelően kiépített. A vízumkényszer megszűnésével élénkülő személyforgalom, de a „belső” mobilitás szolid és jelen van a szürkegazdaság, korrupció. A teherforgalom jellemzően átmenő-forgalom, nincs csomóponti, vagy kapu szerep, hiányzik a „belső” áruforgalom Élénkülő vállalatközi kapcsolatok, kezdődő magyar tőkekivitel, növekvő kereskedelmi forgalom, magyar kiviteli többlet. Erősödő önkormányzati és civil együttműködések, de azokat gyakran a közös forrásszerzés motiválja. A térség nagyvárosa Szeged elsősorban a felsőoktatásban jelent vonzerőt a Vajdaságiaknak, innovációs hatása még nem „terjed” át a határon. Szabadka csupán a szerb oldalon vonzásközpont. A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

22 A TEN integrált vonalas infrastruktúra rendszere
1 – szárazföldi korridorok 2 – kiemelt fontosságú transz-balkáni útvonal 3 – dunai víziút 4 – nem korridor autópályák 5 – tervezett M9 A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

23 A Transzbalkáni korridor (Konstanca-Arad/Temesvár-Szabadka/Szeged-Zágráb-Fiume/Trieszt) lehetséges nyomvonalai A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

24 Városhálózat Forrás: Falu, város, régió 2008/3
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

25 Hallgatói létszám a felsőoktatásban
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

26 SWOT- környezet Előnyök Hátrányok Lehetőségek Veszélyek
A térségben számos környezeti erőforrás (vízkészletek, termálvíz, termőföld, klíma) és természeti, kulturális érték található Viszonylag kis környezetterhelés A térségben több oktatási intézmény profiljában benne van a környezetvédelem, és a hozzá kapcsolódó szakértelmet nyújtó képzések (agrár-vidékfejlesztés) Hátrányok A klímaváltozás már megjelentek, a térség vízháztartása ingadozó és sérülékeny Az átgondolatlan területhasználat jelentős környezeti terhelést okoz az érzékeny területeken Nem megfelelő a kommunális infrastruktúra kiépítettsége (szennyvíztisztítás, szemétgyűjtés és újrahasznosítás), különösen a szerbiai oldalon Helyenként rossz ivóvízminőség Az országhatár elválasztó hatása megnehezíti az értékek védelmét, és csökkenti a közös környezetvédelmi programok hatékonyságát A társadalom környezeti tudatossága közepesen gyenge, esetleges Lehetőségek a megújuló erőforrások intenzívebb felhasználásának támogatottsága A természeti értékek határon átnyúló együttműködés keretében történő összehangolt védelmének esélyei Kiváló lehetőségek az ökoturizmus és a környezeti nevelés számára Veszélyek A régión kívüli potenciális szennyező források Szárazodás, súlyos aszályok illetve további ár- és belvízkárok kockázata Az infrastruktúra hiányosságainak fennmaradása súlyos, visszafordíthatatlan környezeti károkat okozhat Az európai és a nemzeti környezetvédelmi intézmény- és jogrendszer közötti eltérések A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

27 SWOT- társadalom Előnyök Hátrányok Lehetőségek Veszélyek
Etnikai-kulturális sokszínűség, különböző kultúrák találkozása, különböző közösségek együttélése Közös nyelv, közvetítő nyelv megléte, ismerete Közös történelmi, kulturális hagyományok, gazdag kultúrtörténeti örökség Fejlett és átfogó középiskolai oktatás, jelentős felsőoktatási és kutató és kulturális intézmények a nagyvárosokban Szociális ellátórendszerek szakmai háttértámogatása jó A szociálisan elkötelezett önkormányzatok száma növekvőben van, a térség prominensei által elismert a társadalmi partnerség fontossága Hátrányok Idősödés, fiatalok elvándorlása Alacsony szintű a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottság Sokakat érint a mélyszegénység a kirekesztődés Rossz a lakosság egészségi állapota A térségen belül jelentősek a munkaerő-piaci, szociális, egyenlőtlenségek A minőségi szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek nagyok a területi egyenlőtlenségei A kutatási intézmények innováció centrikus támogatása elégtelen Lehetőségek A társadalom-kultúra területén működő szakmai egyesületek, civil szervezetek együttműködésének támogatása A térség hasonló társadalmi problémáinak közös kezelése, bizonyos határon átnyúló térségi programok indítása költséghatékonyabb lehet A jelenlévő civil és egyházi szervezetek szerepének, feladatátvállalásának megerősödése Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának bővítése a falusi és elzárt településeknek felzárkózási esélyt jelenthet Veszélyek •A kedvezőtlen demográfiai folyamatok állandósulnak A Schengeni határ korlátozhatja a határon átnyúló együttműködést és a napi kulturális kapcsolatokat •Egyes térségekben a munkaerő-piaci inaktivitás és a társadalmi kirekesztettség állandóvá válhat Az ellátórendszerek intézményi, tárgyi feltételeinek további romlása A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

28 SWOT- infrastruktúra Előnyök Hátrányok Lehetőségek Veszélyek
Fontos közlekedési folyosók szelik át a térség területét Új modern elemek megjelenése a hálózatban (új autópálya szakaszok) és a kombinált fuvarozás (RO-LA, RO-RO) megjelenése Fejlett telekommunikációs hálózat A nagytávolságú energia-ellátórendszerek megléte Hátrányok a nagy közlekedési folyosók összeurópai közlekedési hálózati rendszerben játszott szerepe többnyire túlértékelt a kombinált fuvarozás nem kihasznált gyenge horizontális kapcsolatok a közutak elhanyagoltsága és rossz minősége a vasúthálózat fejletlensége és rossz minősége helyi repülőterek hiánya a határátlépők időszakos zsúfoltsága nem megfelelő a kommunális infrastruktúra kiépítettsége nem kapcsolódnak össze a két ország energia ellátási hálózatai Lehetőségek A „Helsinki folyosók” általi lehetőségek multiplikátor hatásainak kiaknázása Duna Eurégiós együttműködések, Duna stratégia EU programok által támogatott tevékenység és kötelezettség a kommunális infrastruktúra javítására mindhárom tervezett „megkerülő” földgázvezeték (Déli Áramlat, Nabucco és az AGRI) nyomvonala – mintegy kényszerű, stratégiai jelentőségű csatlakozási/elosztási pontot képezve – halad át a szerb-magyar határrégió területén Veszélyek Az autópálya-építések és a vasúti törzshálózati fejlesztések késlekedése folyamatosan rontja a térség gazdasági versenypozícióit, illetve a kedvező logisztikai helyzet kiaknázásának lehetőségeit A növekvő tranzitforgalom terheli a már jelenleg is lepusztult és túlterhelt útszakaszokat A Duna rendbetételének elhúzódásával lassul a folyami közlekedés és a kikötőkre épülő logisztikai szerepkör, a vízi közlekedés blokkolása miatt a szállítások átterelődnek más közlekedési eszközre, sőt a régión kívüli útvonalakra az energiahálózatok stratégiai, politikai jelentősége A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

29 SWOT- gazdaság Előnyök Hátrányok Lehetőségek Veszélyek
Szeged kapuváros, innovációs központ Erős feldolgozóipar főleg az élelmiszeripar és gépgyártás területén hagyományosan változatos gazdasági szerkezet, nyitottság a külföldi befektetők fel Hungarikumokra épülő magas színvonalú termékek Helyi tudásra épülő kreatív (kézműves) ipar Hátrányok Kis számú és összegű külföldi működő tőke befektetés Általános tőkehiány a gazdasági ágazatokban Nincsenek döntési központok a térségben Tudásalapú gazdaság kiépülésének vontatott haladása, a K+F eredmények és az innovációk nem épülnek be Az ágazatközi kapcsolatok korlátozottsága (mezőgazdaság-turizmus, ipar-szolgáltatások Vállalkozási ismertek hiánya,főleg a vidéki területeken Jelentős területi különbségek a térségen belül is A mezőgazdaság szétaprózottsága, a termelői szövetkezések szervezetlensége, az agrár-érdekvédelem hiánya Lehetőségek Határ-menti helyzet és határon átnyúló kapcsolatok Multifunkcionális mezőgazdaságra épülő környezet- és biotechnológiai ipar A Mercedes beruházáshoz kapcsolódó járműipari klaszter program Rendelkezésre álló szabad munkaerő-piaci kapacitások A logisztikai szerepkör erősítésének lehetőségei Az IT szektorba történő beruházási lehetőségek keresettek a külföldi befektetők körében Szerbia európai integrációja elősegítheti a felhasználható pénzforrások növekedését A bio-termékek iránti világpiaci kereslet visszahozza a hagyományos mezőgazdaság értékeit Veszélyek A feldolgozóipar és a mezőgazdaság piaci nehézségei A szakképzett munkaerő elvándorlása Kiegyensúlyozatlan gazdasági-, politikai helyzet Eltérő szabályozási környezet és jogharmonizációs állapot a határ két oldalán Az EU regionális, illetve agrár- és vidékpolitikájának kedvezőtlen változása A térség szerb és magyar területei a hasonló adottságok miatt versenyhelyzetben vannak egymással Szerbia EU csatlakozásának késése, illetve esetleges meghiúsulása lassíthatja a térség kompatibilitását Koherens programok hiánya a munkaerő átképzésére A megközelíthetőség és kedvező környezet javulásának késése esetén a beruházások átlépnek a térség felett, s keletebbre telepednek

30 A kihívás Együttműködés és megerősödés, vagy éleződő verseny és lemaradás? Az együttműködés előnyei: hasonló adottságok jobb kihasználása, hasonló problémák kezelése a határ-menti, periférikus „helyzetek” okozta elmaradottság felszámolása, a lokális piacok kölcsönös előnyökre építő kialakítása, bővítése a város-vidék kapcsolatok kiteljesítése → a térségi programnak módja lehet befolyásolni a növekvő mobilitást, a regionális összetartozást, identitásképet, a régió belső és határon átnyúló kohézióját, a civil és gazdasági együttműködéseket. A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.


Letölteni ppt "„JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések