Egy regionális rádió szerepvállalása B.-A.-Z. megye falvainak kulturális és társadalmi életében.

Az előadások a következő témára: "Egy regionális rádió szerepvállalása B.-A.-Z. megye falvainak kulturális és társadalmi életében."— Előadás másolata:

1 Egy regionális rádió szerepvállalása B.-A.-Z. megye falvainak kulturális és társadalmi életében

2 A rádiózás története a kezdetektől napjainkig A rádió tág értelemben véve csak hangot használó tömegkommunikációs médium. Ebben az értelemben beszélhetünk kábelrádióról, internetes rádióról és - a telefonhírmondóról is, mely mind azonos kategóriába tartozik a hagyományos AM/FM vagy a digitális rádióval. A rádió szűk értelemben az elektromágneses hullámok segítségével kisugárzott jelek médiuma. Miután itt elsősorban a tartalom érdekel minket, a használt - sugárzó vagy kábelen közvetítő - módszertől függetlenül minden, rendszeresen nagyobb közönségnek hangzó műsort közvetítő technológiát rádióként kezelünk. Ebben az értelemben az első rádió a budapesten elindított Telefonhírmondó volt. A Telefonhírmondó adása 1893. február 15-én indult el.

3 Első lépések A Telefonhírmondót Puskás Tivadar tervezte, szervezte. Már 1881-ben Párizsban is kísérletezett a “dalműtelefonnal”, de ez csak egyszeri közvetítés volt. A telefonhírmondót Popper István fejlesztette tovább; ő alakította ki a sávos műsorszerkezetet, az esti főműsoridő színházi közvetítéseit is. A világszenzációnak számító intézményt az USA-ban is utánozták, de az ottani verzók rövid idő alatt megbuktak.

4 Hazai rádiózás A rádió első elnöke Kozma Miklós - egyben MTI elnök - volt. Működése alatt igyekezett a rádiót függetlennek tartani a politikai propagandától. A háború után 1945. május elsején indult újra az adás, egyelőre egy budapesti adón és a pesti utcákra kihelyezett hangszórókon keresztül. 1949-ben indul a második program és a két adó Kossuth és Petőfi nevét veszi fel. (Kossuth Rádió már létezett 1941 óta: 1959-ben indul a máig folytatódó Szabó család, a rádió első szappanoperája. 1973-ban indul el hivatalosan az URH-n kulturális/komolyzenei műsorokat közvetítő 3. műsor, mely 1986-ban a Bartók rádió nevet veszi föl. 1986-ban kezdte meg adásait a Magyar Rádióhoz tartozó Danubius rádió (az első magyar kereskedelmi rádió)

5 Új lehetőség-Kereskedelmi Rádiózás 1989-ben indul az első budapesti helyi kereskedelmi műsor, szintén a Magyar Rádió adása, a Calypso 873. Juventus, bridge 1991-ben szólalt meg először a Tilos Rádió, még kalózként 1993-ban megszűnt a Szabad Európa Rádió sugárzása 1996-ban megszületett a médiatörvény. Létrejötte után már lehetővé vált létrehozni a kereskedelmi rádiókat. 1998-ban indultak el az első országosan fogható kereskedelmi csatornák: a privatizált Danubius Rádió és az új piaci szereplő, a Sláger Rádió. 2000-ben indult az első vallásos helyi rádió, az egri Magyar Katolikus Rádió. Ma mintegy 120 helyi rádió működik az országban. Többségük hasonló arculatú általános zenei adó, egy részük egy megyén vagy régión belül hálózatba kapcsolódik. A nagyvárosokban 4-5, a kisvárosokban 1-2 helyi rádió működik. Igazi formátum rádiók ma még alig léteznek, holott valószínűleg ez jelenti a rádiózás jövőjét Magyarországon is. Ma már minden nagyvárosban van közösségi állomás is. 2002. vége óta van lehetőség 1 km-es vételkörzetű, falusi vagy kisközösségi rádiók indítására. 8.kép

6 Rádiózás vagy televíziózás A rádió, mint formátum születése A rádiózás hőskorának a II. világháború vetett véget, a TV megjelenése pedig egyenesen “végveszélybe” sodorta. A különféle formátumú rádióknak nem csak a tartalma, zenei stílusa, hanem a hangzása is egyedi. A digitális kor rádiózása- az internet rádió

7 A rádiók, rádióműsorok fajtái Tartalom alapján Vételkörzet alapján Finanszírozás tekintetében Tulajdonlást tekintve Terjesztési technológia alapján TRIÁLIS MÉDIARENDSZER közszolgálati kereskedelmi Közösségi Kalózrádiók

8