A boldogság tudománya Dr. Molnár Krisztina PhD Neveléstudomány

Az előadások a következő témára: "A boldogság tudománya Dr. Molnár Krisztina PhD Neveléstudomány"— Előadás másolata:

1 A boldogság tudománya Dr. Molnár Krisztina PhD Neveléstudomány
PhD Irodalomtudomány intézetigazgató főiskolai docens, Pető András Főiskola tudományos munkatárs, Zsigmond Király Főiskola önismereti készség- és személyiségfejlesztő tréner Elérhetőség: Az előadás e két mű alapján készült: Sonja Lyubomirsky kutatásai Hogyan legyünk boldogok? Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben, Bp., 2008. Boldogságmítoszok. Tények és tévhitek, Bp., 2013.

2 Az előadás vázlata 1. A boldogság témájának aktualitása
2. A boldogság tudományos megközelítése 3. A boldogság fogalma 4. Boldogságfokozó gyakorlatok 5. A tartós boldogság technikái 6. Személyes megjegyzések 7. Kérdések és válaszok

3 Az előadás szakirodalmi háttere
Sonja Lyubomirsky kutatásai Hogyan legyünk boldogok? Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben, Bp., 2008. Boldogságmítoszok. Tények és tévhitek, Bp., 2013.

4 1. A boldogság témájának aktualitása
„Hogyan legyünk boldogok?” Az örök kérdés és az individualizálódott társadalom útkereső embere – a kérdés felértékelődése az autoritások és kollektív hagyományok nélküli életközegben A „pozitív pszichológia” és a társadalomtudományok kiemelt területe – tudományos reflexió A „pozitív pszichológia” – a lélektan új fókusza Pedagógiai és andragógiai vonatkozások A boldogság az egyén és a közösség számára is kiemelt haszonnal jár: A boldogság erősíti a testi és lelki immunrendszert. A boldogság révén nő a munka iránti elkötelezettség. A boldogság növeli az önbizalmat és az önbecslést. A boldogság jótétemény környezetünk számára. Boldogtalanság – depresszió

5 2. A boldogság tudományos megközelítése
Előítéletek a boldogság kutatásával kapcsolatban: A boldogság „tudománytalan” téma: szubjektív érzésen alapuló képlékeny, nem mérhető állapot. A boldogság piacán sok a közhely („mantrázás”, szlogenek, hóbortok, ezoterikus önsegítő divatok). A boldogság valami áldott, titokzatos, rendkívüli és kegyelmi állapot, nem érhető el akarattal. A boldogság-kutatás mellett szóló összefüggések: Mindenki boldog akar lenni, minden szándék végső soron erre irányul. A tudomány célja általános törvényszerűségek felismerése metodológiailag szabályozott keretek között, tapasztalati úton a gyakorlatra hatás céljából. A boldogság kutatható állapot – leírható és alkalmazható szabályszerűségeket mutat. A boldogság kutatása: nagy elemszámú mintán végzett kikérdezés – összefüggések feltárása – gyakorlati technikák leírása – tapasztalat szintű megerősítés.

6 3. A boldogság fogalma Az öröm, a megelégedettség, a pozitív jóllét állandósult megvalósulása az élet nehézségei, krízisei mellett is. Mítoszok és hétköznapi hiedelmek: „A boldogságra rá kell találni.” „Vagy boldog valaki, vagy nem.” „A boldogság az életkörülmények függvénye.” A tudomány válasza: 50 százalék: öröklött rész, 10 százalék: körülmények, 40 százalék: szándékos tettek A boldogság nem függ: a kapcsolattól (házasság, szülői szerep), a munkától, a pénztől, a testi egészségtől, az életkortól. Azok az emberek számolnak be boldogságról: akik rendszeresen ápolják kapcsolataikat akik hálával és derűlátóan szemlélik az életet akik nyitottak az élet apró örömeire és a jelenben élnek akik napi rendszerességgel sportolnak akik elkötelezettek céljaik mellett. A boldogság tudománya – a szándékos tettek gyakorlata (tréning) Fejlesztés– gyógyítás – morál – világnézet

7 4. Boldogságfokozó gyakorlatok
1. A hála kifejezése 2. Az optimizmus gyakorlása 3. A „rágódás” kerülése 4. A jó cselekedetek gyakorlása 5. A kapcsolatok ápolása 6. Megküzdési stratégiák kidolgozása 7. A megbocsátás 8. A flow-élmény fokozása 9. Az apró örömök élvezete 10. A célok melletti elköteleződés 11. A spirituális élet gyakorlása 12. A testtel való törődés

8 1. A hála kifejezése A hála rendszeres tudatosítása és kifejezése egyértelműen növeli a boldogságérzetet. A hála fenntartása növeli az önbecsülést, pozitívan hat az önértékelésre segít megküzdeni a napi gondokkal feloldja a negatív érzelmeket tudatosítja a jót. GYAKORLATOK: hálanapló vezetése, a hála közvetlen kifejezése az emberek számára, spontán hálaadás.

9 2. Az optimizmus gyakorlása
Az optimista hozzáállás egyértelműen növeli a boldogságérzetet. Az optimizmus nem a realitás tagadása, hanem egy látásmód alkalmazása. Az optimizmus fenntartja a célelérés motivációját sikereket biztosít az egyes életterületeken javítja az általános hangulati állapotot. GYAKORLATOK: „a legjobb énünk naplója”, az akadályozó gondolatok felismerése, a kellemetlen élmények körültekintő értelmezése.

10 3. A „rágódás” kerülése A boldogság fenntartásához érdemes kerülni a „rágódást” (rossz élmények, félelmek miatti aggodalmaskodást, kényszeres tépelődést). A társas összehasonlítás drámája. Az önmarcangolás károsan hat a testi-lelki egészségre (zaklatottság, bizonytalanság, feszültség, hangulatzavarok) kiépíti a pesszimista beállítottságot önkritikussá és bizalmatlanná tesz. GYAKORLATOK: a gondolatok kontrollja, a negatív érzésektől való megszabadulás beszélgetés révén, az önmarcangolás szituációinak kerülése, cselekvéscentrikus megküzdés a problémákkal.

11 4. A jó cselekedetek gyakorlása
A jó cselekedetek gyakorlása egyértelműen növeli a boldogságérzetet (az erkölcs emocionális megközelítése). A jóság önmagunk és mások kedvezőbb észleléséhez vezet új képességeink felfedezését teszi lehetővé a társas életre rendkívül kedvezően hat. GYAKORLATOK: a kedvesség gyakorlása, adakozás, a szabad akaratból történő segítségadás.

12 5. A kapcsolatok ápolása A társas kapcsolatok ápolása egyértelműen növeli a boldogságérzetet. A kapcsolatok boldogságot eredményeznek – a boldog emberek könnyebben teremtenek kapcsolatokat. A kapcsolatok ápolása: kielégíti a valahová tartozás szükségletét folyamatosan átélhetővé teszi a szeretet érzését biztosítja a folyamatos társas támogatottságot. GYAKORLATOK: megfelelő idő biztosítása, a beszélgetés kultúrája, a szeretet kifejezése, a testi kontaktus fenntartása.

13 6. Megküzdési stratégiák kidolgozása
Megküzdés: az a tevékenység, magatartás, amelyet az ember negatív élmény okozta szenvedés vagy feszültség esetén érvényesít a fájdalom leküzdése céljából. Érzelemközpontú megküzdés és problémaközpontú megküzdés. A boldogság fenntartása jelentősen függ attól, hogyan küzdünk meg a fájdalmas élményekkel. GYAKORLATOK: az értelem keresése, a rosszban rejlő jó megtalálása, a gondolatok felülvizsgálata, a társas támogatottság kiaknázása.

14 7. A megbocsátás A megbocsátás erkölcsi/vallási és pszichológiai értelmezése (bosszúvágy és elkerülés) A megbocsátás jelei: 1. nincs bennem bosszúvágy, 2. nem kívánom a másik boldogtalanságát, 3. nem akarok tőle távolságot tartani, 4. nem élek úgy, mintha nem létezne. A fájdalom, a keserűség, a gyűlölet jelentősen gyengíti a boldogságérzet fenntartását. GYAKORLATOK: én mint megbántó és megbántott, a megbocsátó levél, az empátia gyakorlása, a „rágódás” kerülése.

15 8. A flow élmény fokozása Flow – áramlat (Csíkszentmihályi Mihály által leírt fogalom): egy jelen pillanat történéseibe, egy tevékenységbe való intenzív belemélyülés, amely erős örömérzettel, természetes feldobottsággal jár, „kilépés az időből”. A kreativitás tanulmányozása – a művészi alkotás közbeni érzésvilág megértése. Az áramlat-élmények átélése jelentősen növeli a boldogságérzetet. GYAKOLRATOK: a figyelem irányítása, új élmények felé fordulás, jó beszélgetések fenntartása.

16 9. Az apró örömök élvezete
A boldogság egyik legfontosabb összetevője az élet élvezetének képessége, a jelen pillanat pozitívumának megélése (a múlt és a jövő ideje felé is kitágíthatóan). Ennek módszere az adott helyzetben megélhető, többnyire természetesnek vett élmény felé fordulás. GYAKORLATOK: a napi rutintevékenységek újra-felfelfedezése, a pozitív élmények megosztása, érzéki élmények fokozása, a szépség iránti fogékonyság növelése, az ünnepi alkalmak dúsítása.

17 10. A célok melletti elköteleződés
A célok felállítása és elérése jelentősen növeli a boldogságérzetet. A célok előnyei: tudatosság az életidő strukturálása hatékonyságnövelés érzelmi ösztönzés „valahová és valakikhez tartozás” biztonsága. A megfelelő cél: belső (önmagukban is kielégítő), hiteles (magunk által felállított), megközelítésen alapul (nem elkerülésen), harmonikus (egymással összefüggő), tevékenységen alapul, rugalmas. GYAKORLATOK: céljaink átgondolása, megfelelő célok felállítása és részcélokra bontása, a teljesítések elemzése.

18 11. A spirituális élet gyakorlása
A vallásos élet érzékeny kutatási terület a tudomány számára – az emberek többsége táplál valamiféle hitet. A spiritualitás és a vallásgyakorlás különbsége Alapélmények: „része vagyok egy Egésznek”, „a létezésem értelemmel bír”, „egy gondviselő erő hat az életemre”, „része vagyok egy hagyománynak” A rendszeres vallásgyakorlás, spirituális élet kedvezően hat a boldogságérzésre: fenntartja az általános a testi-lelki egészségre (a vallások egészségmegőrző szabályai) biztosítja a közösségi kapcsolatok ápolását elősegíti a vallásgyakorlás során átélt érzelmek fenntartását. GYAKORLATOK: ima, a szentség kialakítása a hétköznapi életben, az életről való elmélkedés, vallásokkal való megismerkedés, istentiszteleten és felekezeti programon való részvétel.

19 12. A testtel való törődés A boldogságérzet fenntartása egyenes arányban áll a rendszeres testmozgással – a testmozgás a leghatékonyabb boldogság-gyakorlat A testedzés jótékony hatásai felbecsülhetetlenek: betegségek megelőzése az életminőség javítása a szorongás csökkentése az önbizalom növelése kapcsolatok teremtése. GYAKORLATOK: a személyiséghez illő mozgásforma megtalálása, az ideális edzésprogram kialakítása (ha szükséges szakember bevonásával), a boldogság testszintű kifejezése.

20 5. A tartós boldogság technikái
A boldogságfokozó gyakorlatok pozitív élményeket, pozitív érzelmeket, pozitív gondolkodást eredményeznek. A boldogság eléréséhez fontos a változatosság és a megfelelő időzítés. A boldogság fenntartásában fontos szerepe van a társas támogatottságnak. A boldogság-gyakorlatok napi erőfeszítést és elköteleződést kívánnak meg. A szokássá válás bekövetkezése időt vesz igénybe.

21 6. Személyes megjegyzések
Látszólag egyszerű technikák – életvezetési program. A „boldogtalanság kultúrája” (elégedetlenség, panaszkodás, pesszimizmus, egymás lebecsülése stb.) és az „amerikai felszínesség” kritikája. A boldogság kiváltsága – „nem érdemled meg” – a nevelés problémája – önszeretetre, önértékelésre, önkibontakoztatásra nevelés. A boldogság tudománya – a boldog élet gyakorlata (az önsegítő könyvek soha nem segítenek). Az ember önalakító, önteremtő lény, módjában áll változtatni az életén. Példaadás – felelősség önmagunk és környezetünk iránt.