Minőségügy alapjai Konzultációs rend  Szeptember 10.  Szeptember 17.  Október 01.  Október 08.  Október 29.  November 12.

Az előadások a következő témára: "Minőségügy alapjai Konzultációs rend  Szeptember 10.  Szeptember 17.  Október 01.  Október 08.  Október 29.  November 12."— Előadás másolata:

1 Minőségügy alapjai Konzultációs rend  Szeptember 10.  Szeptember 17.  Október 01.  Október 08.  Október 29.  November 12.

2 Minőségügy alapjai Témakörök 1.  A minőségügy történeti kialakulása A minőségmenedzsment rendszerek fejlődése  Az ISO 9001:2009-es szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszer  A környezetközpontú irányítási rendszer kialakulása A környezetvédelemmel kapcsolatos alapfogalmak Az EN ISO 14001:2005 KIR szabvány

3 Minőségügy alapjai Témakörök 2.  A munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszere (MEBIR, MSZ ISO 28001:2008) Az élelmiszer biztonság HACCP rendszere, mint egy ágazati rendszer  A Teljes körű Minőségmenedzsment (TQM) és a minőségdíj modellek Minőségtechnikák 1.  Minőségtechnikák 2. ZH

4 Előadás felhasznált forrásai Szakirodalom:  Dr. Varga Emilné Dr. Szűcs Edit: Minőségmenedzsment, Debrecen, Campus Kiadó, 2005. ISBN 963 86424 91  EN ISO 9001:2000  EN ISO 9000:2005

5 Előadás anyagai Előadások anyagait készítette: (HEFOP 3.3.1) Dr. Szűcs Edit Balla Tibor Aktualizálta: Dr. Elekes Edit Előadások anyagának elérhetősége: Böngészőbe beírni: eng.unideb.hu/elekes.edit/Minosegugy_alapjai_levelezo

6 Minőségügy alapjai 1. A. A minőségügy történeti kialakulása

7 Az előadás áttekintése, tartalom  a minőség fogalmának előtérbe kerülése  a minőségügyben kimagasló szakemberek  a minőségügy szabványosítási háttere

8 Ókor Hammurápi törvénykönyve: Egyedülálló volt:  szakított a sumér szokásjoggal  rendelkezik az orvosi műhibákról  szabályokat egyesítették, írásba foglalták Ókori Közel-Keleten élő zsidók:  Törvénykönyvbe foglalták a mindennapi élettel kapcsolatos szigorú szabályrendszert

9 Az egyiptomi fáraók idején…  HALÁL KÖNYVE  Dokumentált minőségügyi rendszer az előkelőségek temetésére  Leírta a szertartások végrehajtásának módját, előírta az emberekkel együtt eltemetendő javak előkészítésének szabályait  Az előírt minőséget Necropolis főfelügyelője tanúsította kézjegyével

10  Tutanhamon temetése a világ egyik legrégebbi dokumentált minőségi hibája  Sietve temették el és a balzsamozási eljárás során használt ágyak jelei szerint az egyes elemeket felcserélték…. Az egyiptomi fáraók idején…

11 Középkor  Azonos hivatást művelők szakmai érdekképviseleti rendszerbe tömörültek = céhek  Minőségi színvonal megőrzése  Ennek érdekében minden darabot megvizsgáltak

12 Manufaktúrák megjelenése  A minőség egy új dimenziója jelent meg  Munkamegosztás  Betanított munkások  Selejtek száma megnőtt  Ezért változás → ellenőrzés, szabványosítás

13 „Egy házat nem csak az tud értékelni, aki építette, hanem még talán jobban meg tudja bírálni az, aki használja; a kormányszerkezetet a kormányos jobban, mint az ács és a lakomát jobban a vendégek, mint a szakács.” Arisztotelész

14 MINŐSÉG VAGY MENNYISÉG ??? A minőség döntő tényezővé, túlélési kritériummá csak az ipari forradalom óta vált. Dr. Balatoni Ildikó

15 Az I. világháború…  A minőség „felemelkedett a levegőbe” és azt igényelte, hogy a brit repülőgépek megbízhatóságát fejlesszék  Ha egy német gép meghibásodott, az uralkodó széljárás gyakran lehetővé tette, hogy a pilóta visszatérjen a saját vonalai mögé és később újra felszálljon, míg a brit pilóta hasonló esetben fogságba esett

16 A minőségügyi rendszerek fejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó szakemberek

17 Taylor Frederick Winslow Taylor ( 1856-1915)  Amerikai gazdasági szervező mérnök  „A tudományos menedzsment alapelvei”c. könyv szerzője  A tervezés különválása a végrehajtástól  Menedzsment módszerek alkalmazása a hatékonyság növelésére

18 Ford T modell  A gyártásától megváltozott az ipari termelés jellege  Ford és Taylor a manufakturális ipart alakították át  A gépkocsi gyártás folyamatát műveleti egységekre bontották, erre technológiát alkottak, szakmunkásokat neveltek, a gyártás idejét lecsökkentették  Képzett minőségellenőröket bíztak meg. A minőség ellenőrzés önálló szakmává vált

19  Statisztikus (1920-as, 30-as évek)  A statisztikai elveken nyugvó minőségellenőrzési rendszerek kialakítása fűződik a nevéhez  Ellenőrző kártyák elméleti és gyakorlati kidolgozása Shewhart Walter A. Shewhart (1891-1967)

20 Deming W. Edwards Deming (1900-1993)  Amerikai statisztikus  1950-es években japán mérnököket képzett és a japánok szerint kiemelkedő szerepe volt abban, hogy országuk a második világháború után ugrásszerűen fejlődött  „A minőség elsősorban a felsőbb szintű menedzsment tetteinek és döntéseinek következménye”  A menedzsment feladata a rendszer szervezése, az általános problémák kezelése

21 Juran Joseph M. Juran (1904-2008)  Erdélyben született és az Egyesült Államokban telepedett le  Villamosmérnök  Segédkezett a japán ipar szerkezeti átalakításában  Dokumentált folyamat: „Juran trilógia”  Minőségtervezés  Minőségellenőrzés  Minőségfejlesztés  „ A minőség megfelelés a felhasználó igényeinek”

22 Crosby Philip B. Crosby (1926-2001)  „A minőség ingyen van” c. könyv 1979  Elmélete 4 alaptétele:  Minőség definíció  Minőségügyi rendszer  Nulla-hiba  Minőségköltségek  „ A minőség az igényeknek való megfelelést és nem az eleganciát jelenti”

23 Feigenbaum Armand V. Feigenbaum 2014 1922 - 2014  A General Electric menedzsere  „A szervezet összes területe felelős a minőségért”  A TQC- Total Quality Controll fogalmának bevezetése  „ a termék és a szolgáltatás minősége: mindazon értékesítési, tervezési, gyártási, karbantartási jellemzőknek az összessége, amely által a termék és szolgáltatása a használat során kielégíti a vevő elvárásait”

24 A második világháború után a gazdaságban új korszak következett…

25 A II. világháború után: USA  A fogyasztók a javak és a szolgáltatások igen széles köréből választhattak  Az amerikai piacok viszonylag nyitottak voltak valamennyi külföldi cég előtt  Az amerikai cégeknek egyre erősebb konkurenciával kellett szembenézniük  Felismerték, hogy a hibás termékek átdolgozása költséges és pazarló, és ezért az alapfolyamatokat kell javítani

26 A II. világháború után: Japán  A japán gazdaság teljesen elpusztult  A háború előtti áruk nem voltak jó minőségűek  A japán menedzserek tanulmányozták a külföldi gyakorlatokat, és olyan mechanizmusokat hoztak létre, amelyek biztosították, hogy a minőségre irányuló figyelem folyamatos legyen (tömegképzés, alkalmazottak bevonása, minőségi hurok)  Az 1980-as években Japán a világ második legnagyobb ipari hatalma lett

27 USA  1959 – MIL-Q-9858-as  Amerikai Élelmiszer és Gyógyszerhivatal (FDA)  Jó gyártási gyakorlatok (GMP)  Q1 (Ford Motor Company)  TFE (General Motors)

28 Európa NATO ( Észak-atlanti Szerződés Szervezete) szabványai:  AQAP 1,4,9  Szövetségi Minőségbiztosítási Követelmények  Minőségügyi rendszer  Gyártásközi ellenőrzés és vizsgálat  Végellenőrzés

29 Nagy-Britannia  Nem fogadta el a NATO szabványokat  Bevezették: Védelmi Szabványokat (DEF.STANS)  A Védelmi Minisztérium csak a DEF.STAN követelményeknek megfelelő hadiipari vállalatokkal kötött szerződéseket

30 Nagy-Britannia  1974-ben BS 5719 nem hadsereg számára, ipari előállításra készült minőségbiztosítási irányelvek kidolgozása  BS 5750 szabvány- nem csak a szerződéses kapcsolatban alkalmazták, hanem külső fél általi regisztrációra is alkalmassá vált

31 1. A. Előadás ellenőrző kérdései  Ismertesse a minőségügy kialakulását.  Ismertesse Deming és Juran elméleteit.  Mutassa be a minőségügy szabványosítási hátterét.

32 Minőségirányítás 1. B. A minőségmenedzsment rendszerek fejlődése

33 ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE, TARTALOM  Minőségmenedzsment rendszerek áttekintése.  Minőség filozófiák.

34 A MINŐSÉGMENEDZSMENT SZAKASZAI Minőség-ellenőrzés – Quality Check (QC, QCh)  Minőségszabályozás – Statistical Quality Control, SQC)  Európa, USA: Minőségbiztosítás – Quality Assurance, ISO 9001:1994 (QA)  Európa: Minőség irányítás – Quality Management, ISO 9001:2008 (MSZ EN ISO 9001:2009 )  Integrált Menedzsment Rendszerek – Quality Assurance System (QAS, MSZ 28001:2008)  Japán: Teljeskörű minőségszabálozás – Total Quality Control (TQC)  USA, illetve Európa, Japán: Teljeskörű Minőségmenedzsment, TQM (Total Quality Management)  ???

35 Qulatity Check – QCh – MINŐSÉG ELLENŐRZÉS  Alapelve: állandóan érvényesüljenek az előre rögzített minőségi követelmények  Cél: hiba megállapítás  Alkalmazott módszer : szabványosítás, mérés  A minőségellenőrzési részleg felelős a minőségért  Ellentétek a termelő és a minőséggel foglalkozó részlegek között

36 Statisztikai elvek alkalmazása… „ a minta reprezentálja a sokaság jellemző tulajdonságait”

37 Quality Controll – QC- MINŐSÉG SZABÁLYOZÁS  Célja: ellenőrzés és szabályozás  A termelő és az egyéb műszaki részlegek felelősek a minőségért  Igyekeznek kézben tartani a folyamatot, szerepet kap a helyesbítő tevékenység

38 A gyártásközi ellenőrzés két irányba fejlődött tovább…

39 Total Quality Control – TQC TELJES KÖRŰ MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS  Japán modell  Alapelv:  a tömeges alulról építkezés  teljes körűség  Intenzív, rétegenkénti, célzott tömeges képzés, oktatás, szemléletformálás teremti meg a minőségi munka alapjait  A fogyasztói igények kutatása, piacok elemzése, gyártástechnológia fejlesztése – az első tudatos minőségrendszer

40 Quality Assurance– QA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS  Európa, USA  A hibamegelőző tevékenység megerősödésével már minőségbiztosításról beszélünk (de még nem rendszer)  Az ellenőrzés a fejlesztés és a gyártás alatt történik, súlypont a műszaki területen van  Háttér: hadiipar a második világháború alatt: minden darabot nem lehet ellenőrizni, a statisztikai alapú ellenőrzés kevés, nem biztonságos  A gyártási feltételek (terv, technológia, szerszám,szakember, csomagolás…) minőségét kell biztosítani

41 EURÓPA: MINŐSÉGÜGYI RENDSZEREK

42 Quality Assurance System – QAS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZEREK  Európa a minőségbiztosítás vállalaton belüli alrendszerré fejlesztésével a minőségügyi rendszerek irányába lépett tovább…  A minőségügyi rendszer a szervezet minden részlegét és folyamatát magába foglalja…  A középpontban a működő rendszer összehangolása áll  Leggyakrabban: ISO 9000-es szabvány alkalmazásával valósul meg (Quality management system)

43 USA: TQM

44 Total Quality Management – TQM TELJES KÖRŰ MINŐSÉGMENEDZSMENT  Menedzsmentfilozófia és vállalati gyakorlat  A célok elérése érdekében a leghatékonyabb módon használja fel a szervezet erőforrásait  Felülről, a menedzsmentszintről építkezik  Nemcsak a folyamatokra terjed ki, hanem az irányításra és az erőforrásokra is  Hangsúly: vevői megelégedettség, folyamatos fejlesztés

45 FEJLŐDÉS ?

46  Nyilvánvaló, hogy további irányzatok fognak kialakulni és teret hódítani  A vállalatok vezetőitől egyre szélesebb látóterű gondolkodást és menedzsment eszköztárat kíván meg az eredményes piaci helytállás  A verseny rákényszeríti a résztvevőket az alkalmazott módszerek továbbfejlesztésére…

47 A minőség fogalma Machiavelli (1513): „A minőség életmód és életfilozófia. A minőség filozófiája a változás és változtatás filozófiája.” A.R. Tenner – I.J. DeToro: „A minőség alapvető üzleti stratégia, amelynek folyamán született termékek és szolgáltatások teljességgel kielégítik mind a belső, mind a külső vevőket azzal, hogy megfelelnek a kimondott és kimondatlan elvárásaiknak.”

48 A minőségfilozófiák, minőségiskolák és TQM felfogások néhány eltérő sajátossága Amerikai iskola:  történelmi kulturális háttér inhomogén  liberális elv  bevándorlók - „Amerikai álom”  egyéni siker vágya - karrier  termelési rendszerek - erős menedzsment  vezetés elkötelezettsége  középpontban a vevő

49 A minőségfilozófiák, minőségiskolák és TQM felfogásuk néhány eltérő sajátossága Japán iskola:  200 éves békeidőszak - közösség iránti felelősség  ”do” - út - egyén belső tökéletesedésének útja  Nem szégyenülhet meg!  mélyen megalapozott munkaerkölcs  közösségi szellem  tömeges alulról építkezés, TQC  tömeges oktatás

50 A minőségfilozófiák, minőségiskolák és TQM felfogásuk néhány eltérő sajátossága Európai iskola  közös kulturális vallási háttér - kereszténység  a feudális társadalom felülről jött reformokkal történő lebontása  tökéletes úriember fogalma  céhes ipar - szabályzatok - előírás - szabványok  tudományos igényű pontosság a minőségügyben  erős dokumentálás  feladatok kötelességek pontos leírása  kötelességek maradéktalan teljesítése

51 Nicollo Machiavelli: A fejedelem „Tekintetbe kell venni, hogy nincs nehezebb, kétesebb kimenetelű, veszélyesebb dolog, mint új törvények bevezetéséért síkraszállni.” Rosabeth Moss Kanter: A változások mesterei „A változás mindig fenyegetést jelent, akkor is ha nem velem történik, akkor is, ha rám kényszerítik. Ha azonban én kezdeményezem, az mégiscsak egy lehetőséget jelent. Esélyt arra, hogy valamihez hozzájáruljak, és azt elismerjék. Ilyen egyszerűen kell eljárni mindenben: lehetőséget kell adni az embereknek, majd jutalmazni őket.”

52 1. B. ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI  Ismertesse a minőségmenedzsment rendszerek fejlődését.  Jellemezze a minőségellenőrzést.  Mutassa be a TQC fogalmát.  Ismertesse a rendszerek közötti különbségeket.

53 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME Az ISO 9001:2000-es szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszer Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: dokumentáció, minőségügyi feljegyzések, minőségtervezés