Eredménykimutatás Olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan, előre meghatározott szerkezetben, összevontan és pénzértékben tartalmazza.

Az előadások a következő témára: "Eredménykimutatás Olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan, előre meghatározott szerkezetben, összevontan és pénzértékben tartalmazza."— Előadás másolata:

1 Eredménykimutatás Olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan, előre meghatározott szerkezetben, összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás tárgyévi mérleg szerinti eredményének levezetését, és bemutatja az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, az eredmény összetevőit: bevételeket és ráfordításokat. Fogalma A vállalkozás adott időszakra vonatkozó eredményét (teljesítményét) a hozamok (bevételek) és a ráfordítások különbségeként határozzuk meg. Az eredmény tevékenységenkénti csoportosításával, az egyes tevékenységek eredményének összegzésével és az eredményfelosztás figyelembevételével a számviteli törvény hét eredménykategóriát különböztet meg. Eredménykategóriák Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adózott eredmény Az eredménykimutatás tartalma, eredménykategóriák Mérleg szerinti eredmény

2 Eredménykategóriák Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek eredménye Rendkívüli eredmény Szokásos vállalkozási eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettségAdózott eredmény Fizetett (jóváhagyott ) osztalék, részesedés Mérleg szerinti eredmény Saját tőkéhez való hozzájárulás Adózott eredmény Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Fizetett (jóváhagyott ) osztalék, részesedés MSZE 0

3 Fizetett (jóváhagyott ) osztalék, részesedés (-) Adózott eredmény Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre MSZE A negatív adózott eredmény A negatív adózott eredményből fizethető osztalék 0, tehát mint MSZE marad meg. Megállapítások: 1.) Ha a tárgyévi adózott eredmény pozitív és eredménytartalékot veszünk igénybe osztalékra, akkor a mérleg szerinti eredmény összege csak nulla lehet. 2.) Ha a tárgyévi adózott eredmény negatív és eredménytartalékot veszünk igénybe osztalékra, akkor a mérleg szerinti eredmény összege csak a negatív adózott eredmény lehet. Megnevezés ABCDE Tárgyévi adózott eredmény +100 -100 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra 30010030 Fizetett (jóváhagyott) osztalék 80 11030 Mérleg szerinti eredmény Példa 5020 0 -130-100 Eredménykategóriák (folytatás)

4  csak a legfőbb szerv által jóváhagyott  az osztalékról szóló döntés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tulajdonosnak, kivéve, ha a létesítő okirat ettől eltérő időpontot határoz meg  eredmény-kimutatásban szereplő  kötelezettségként kimutatott  a terhek (SZJA, egészségügyi hozzájárulás) levonása után  pénzbeli és nem pénzbeli juttatással fizethető osztalék. Az osztalék forrása  Ha van pozitív eredménytartalék  Az adózott eredmény kiegészítésére lehet, de csak akkor, ha az adózott eredmény nem nyújt fedezetet az osztalékra  Csak annyit lehet igénybe venni, amennyit a jóváhagyott osztalék összege indokol  Az igénybevételt követően a saját tőke csökkentve a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal nem lehet kevesebb a jegyzett tőke összegénél Tárgyévi adózott eredmény Eredménytartalék igénybevéte l ének feltételei A fizetés feltételei Jóváhagyott osztalék, részesedés

5 Maximálisan fizethető összeg meghatározása: Mintha nem fizetnénk osztalékot. Mérleg szerinti eredmény helyett tárgyévi adózott eredmény Saját tőke osztalék előtt - Lekötött tartalék - Értékelési tartalék Osztalékfizetési korlát alapján Maximális osztalék > = Helyesbített saját tőke Jegyzett tőke Rendelkezésre álló forrás alapján Megnevezés Tárgyévi adózott eredmény Eredménytartalék Maximális osztalék 1 2 3 4 5 + + ++ - - 0 + - + - + - + - + -+ 0+ a két maximális összeg közül a kisebbik szám Ha a tulajdonosok az osztalékot %-ban határozzák meg, akkor a működő tőke százalékát kell kiszámítani. Ezt követően kell vizsgálni, hogy a felvenni kívánt osztalék kifizethető-e. Működő tőke Jegyzett tőke - Jegyzett, de még be nem fizetett tőke - Visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken Megnevezés Tárgyévi adózott eredmény Eredménytartalék Maximális osztalék 1 2 3 4 5 + + ++ - - 0 + - - + - + +- + Megnevezés Tárgyévi adózott eredmény Eredménytartalék Maximális osztalék 1 2 3 4 5 + + ++ - - 0 + - - + - +

6 Példa a maximálisan kifizethető osztalék meghatározására Határozza meg külön-külön az egyes vállalkozások esetében a maximálisan kifizethető osztalék összegét! (A feladat mellékszámítás nélkül nem értékelhető!) A következő A, B, C, D, E vállalkozások önállóak, egymástól függetlenek. A táblázat tartalmazza a vállalkozások saját tőkéjét osztalékfizetés előtt, ezer forintban. MegnevezésABCDE Jegyzett tőke100 000110 00090 00080 000100 000 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke20 00025 00018 00020 00019 000 Tőketartalék10 00012 00014 00012 00010 000 Eredménytartalék50 00040 00030 000-20 000-30 000 Lekötött tartalék30 00035 00040 00030 000 Értékelési tartalék20 000 18 00022 00030 000 Tárgyévi adózott eredmény-30 00010 000-20 00025 000-25 000 Saját tőke osztalékfizetés előtt Maximálisan kifizethető osztalék 160 000202 000154 000129 00096 000 10 00037 000 6 000 0 0

7 A feladat megoldása Osztalékfizetési korlát alapjánRendelkezésre álló forrás alapján 160 000 - 30 000 - 20 000 = 110 000 110 000 > 100 000 10 000 AE - 30 000 ET + 50 000 ( - + ) + 20 000 202 000 - 35 000 - 20 000 = 147 000 147 000 > 110 000 37 000 AE + 10 000 ET + 40 000 (+ +) + 50 000 154 000 – 40 000 – 18 000 = 96 000 96 000 > 90 000 6 000 AE - 20 000 ET + 30 000 (- +) + 10 000 129 000 – 30 000 - 22 000 = 77 000 77 000 > 80 000 0 AE + 25 000 ET - 20 000 (+) 25 000 96 000 – 30 000 – 30 000 = 36 000 36 000 > 100 000 0 AE - 25 000 ET - 30 000 (- -) 0 ESETEK „A” „B” „C” „D” „E”

8 A következő A, B, C, D, E vállalkozások önállóak, egymástól függetlenek. A táblázat tartalmazza a vállalkozások saját tőkéjét osztalékfizetés előtt, ezer forintban. MegnevezésABCDE Jegyzett tőke50 00060 00045 00040 00050 000 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke10 00015 0009 00010 00014 000 Tőketartalék12 0006 0007 0006 0005 000 Eredménytartalék25 00020 00015 000-10 000-15 000 Lekötött tartalék15 00010 00020 00015 00020 000 Értékelési tartalék10 00015 0009 00011 00015 000 Tárgyévi adózott eredmény-15 00010 000-10 00020 000-10 000 Saját tőke osztalékfizetés előtt Maximálisan kifizethető osztalék Határozza meg külön-külön az egyes vállalkozások esetében a maximálisan kifizethető osztalék összegét!

9 MegnevezésABCDE Jegyzett tőke50 00060 00045 00040 00050 000 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke10 00015 0009 00010 00014 000 Tőketartalék12 0006 0007 0006 0005 000 Eredménytartalék25 00020 00015 000-10 000-15 000 Lekötött tartalék15 00010 00020 00015 00020 000 Értékelési tartalék10 00015 0009 00011 00015 000 Tárgyévi adózott eredmény-15 00010 000-10 00020 000-10 000 Maximálisan kifizethető osztalék Megoldás - 15 000 + 25 000 - 10 000 + 12 000 = 12 000 + 10 000 + 20 000 - 15 000 + 6 000 = 21 000 -10 000 + 15 000 - 9 000 + 7 000 = 3 000 + 20 000 - 10 000 -10 000 + 6000 = 6 000 - 10 000 - 15 000 - 14 000 + 5 000 = - 34 000 A: B: C: D: E: - 15 000 + 25 000 = 10 000 + 10 000 + 20 000 = 30 000 - 10 000 + 15 000 = 5 000 + 20 000 = 20 000 - 10 000 - 15 000 = - 25 000 10 000 21 0003 000 6 0000

10 Adófizetési kötelezettség Az eredményt terhelő adók elszámolása: T 8. Adófizetési kötelezettség – K 4. Költségvetéssel szembeni kötelezettségek Az eredménykimutatás adófizetési kötelezettség sorában szerepeltetendő Fizetendő társasági adó a társasági adó törvény vonatkozó előírásai alapján az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő tételek után megállapított társasági adó csökkentve a társasági adó kedvezményekkel Fizetendő különadó összege Ellenőrzés alapján elszámolt nem jelentős összegű hibák miatti adófizetési kötelezettség, illetve adó visszaigénylés összege is ebben a sorban szerepeltetendő! Fizetendő EVA az Eva-tv. szerinti korrigált bevétel alapján megállapított egyszerűsített vállalkozói adó (csak a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások esetén)

11 Az eredménykimutatás formái Különböző formájú eredmény-kimutatásokról attól függően beszélhetünk, hogy az eredmény megállapítása során - az információs igényünkre figyelemmel – a bevételeket és a ráfordításokat hogyan rendezzük el. Megkülönböztethető: lépcsőzetes, mérlegszerű, soros és vegyes formájú, elrendeződésű eredménykimutatás. Az egyes eredmény-kimutatási formák sematikus ábrája Lépcsőzetes (fokozatos) Mérlegszerű (kétoldalas) Soros (soronkénti) Vegyes (előzők kombinációja) BREBRE B R V Ny X B – R = E V Ny X X B: bevételek R: ráfordítások E: eredmény V: veszteség Ny: nyereség

12 Az eredménykimutatás formái A számviteli törvény jelenlegi szabályozása alapján az eredménykimutatás kétféle eljárással állítható össze, a bevételek és a ráfordítások elrendeződése pedig mindkét eljárásnál lépcsőzetes és mérlegszerű formában történik. Összköltség és forgalmi költég eljárással készülő eredménykimutatás Összköltség eljárással (Szt. 2. számú melléklet) Forgalmi költség eljárással (Szt. 3. számú melléklet) „A” változat jellemzői„B” változat jellemzői„ A” változat jellemzői„B” változat jellemzői - Lépcsőzetes elrendeződés - Az eredményt összetevők szerint mutatja - Automatikus egyezőség a mérleggel - Mérlegszerű elrendeződés - Az eredményt összetevők szerint mutatja - Más jellegű egyezőség, egyeztetés ugyanaz Az eredmény-kimutatások tagolása során – a mérleghez hasonlóan - főcsoportokat, csoportokat és tételeket különböztetünk meg. A főcsoportokat nagybetűkkel (A, B, C…), a csoportokat római számokkal (I, II, …), a tételeket pedig arab számokkal jelöljük (1, 2, 3….). Az egyes eredménykategóriákon belüli csoportokat a tételek összegzésével határozzuk meg.

13 Az eredménykimutatás formái Az „Előző év” oszlop - előtársasági időszakról készített beszámoló esetén - adatot nem tartalmazhat Kötött sorrendben tartalmazzák az egyes eredménysorokat. Formájának megváltoztatása esetén:  biztosítani kell, hogy összehasonlíthatók legyenek az egymást követő üzleti évek adatai  a változtatás indokait a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. A világosság elvének érvényesülése érdekében a mérlegelőírásokhoz hasonlóan itt is lehetőség van:  a tételek további bontására  új tételek felvételére  részletező tételek elhagyására  adott csoportokon belüli tételek összevonására Az „Előző év” oszlop - átalakulással létrejövő jogutód vállalkozás estén - adatot nem tartalmazhat. (a mérlegre nem vonatkozik a megállapítás) További jellemzők

14 Kapcsolat a kétféle eljárással készülő eredménykimutatás között Forgalmi költség eljárással Eredménykategóriák Mérleg szerinti eredmény Adózott eredmény Adózás előtti eredmény Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli eredmény Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek eredménye Megállapítása Összköltség eljárással kétféle eljárással Az eredménykategóriák csak az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének megállapítási módjában térnek el egymástól Az eredménykategóriák csak az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének megállapítási módjában térnek el egymástól

15 Kapcsolat a kétféle eljárással készülő eredménykimutatás között Összes költség = Értékesítési költségek + Aktivált saját teljesítmények értéke Összköltség eljárással Forgalmi költség eljárással Értékesítés nettó árbevétele1000 Aktivált saját teljesítmények értéke500----- Egyéb bevételek100 Költségek és ráfordítások Értékesítés közvetlen költségei 250 Értékesítés közvetett költségei 100 Anyagjellegű ráfordítások 200 Személyi jellegű ráfordítások 500 Értékcsökkenési leírás 150 Egyéb ráfordítások200 Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye HOZAMOK 16001100 850 350 AST: 500 1050 550 RÁFORDÍTÁSOK 550 850350500 = +

16 13. feladat Egy vállalkozásra vonatkozóan az alábbi adatok állnak rendelkezésére: Egyszerűsített éves beszámoló „A” EREDMÉNYKIMUTATÁSA összköltség eljárással 2008. december 31. Tétel szám A tétel megnevezéseElőző évElőző év(ek) módosításai Tárgyév abcde I.Értékesítés nettó árbevétele70009900 II.Aktivált saját teljesítmények értéke…………..200 III.Egyéb bevételek14501940 IV.Anyagjellegű ráfordítások35304137 V.Személyi jellegű ráfordítások6802240 VI.Értékcsökkenési leírás560………….. VII.Egyéb ráfordítások670590 A.Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye………….. adatok: E Ft-ban Tételes kigyűjtés alapján: - az értékesítés költségei az előző évben 5270 E Ft - az értékesítés költségei a tárgyévben 6897 E Ft

17 13. feladat megoldása Egy vállalkozásra vonatkozóan az alábbi adatok állnak rendelkezésére: Egyszerűsített éves beszámoló „A” EREDMÉNYKIMUTATÁSA összköltség eljárással 2008. december 31. Tétel szám A tétel megnevezéseElőző évElőző év(ek) módosításai Tárgyév abcde I.Értékesítés nettó árbevétele70009900 II.Aktivált saját teljesítmények értéke…………..200 III.Egyéb bevételek14501940 IV.Anyagjellegű ráfordítások35304137 V.Személyi jellegű ráfordítások6802240 VI.Értékcsökkenési leírás560………….. VII.Egyéb ráfordítások670590 A.Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye………….. adatok: E Ft-ban Tételes kigyűjtés alapján: - az értékesítés költségei az előző évben 5270 E Ft - az értékesítés költségei a tárgyévben 6897 E Ft Összes költség = Értékesítés költsége + AST Előző év: (3530 + 680 + 560) – 5270 = - 500 AST Tárgyév: (6897 + 200) – 4137 - 2240 = 720 ÉCS. - 500 720 A: 7000 – 500 + 1450 – 3530 – 680 – 560 – 670 = 2510 A: 9900 + 200 + 1940 – 4137 – 2240 – 720 – 590 = 4353 2510 4353

18 Melyik eljárást, milyen esetben célszerű alkalmazni A számvitel területei Pénzügyi számvitel (A számviteli törvény ezt szabályozza) Vezetői számvitel (A számviteli törvény lehetővé teszi az alkalmazását) Legfontosabb jellemzők  elsősorban a piac külső szereplőinek információval való ellátása  a költségek (ráfordítások) könyvviteli elszámolása jellemzően az 5., illetve a 8. számlaosztály számláinak használatával történik  elsősorban a belső (vezetői) információs igények kielégítése  a költségek megfigyelése nem csak költségnemenként  bevételek további részletezése  az elemzéshez többletinformációt biztosít  forgalmi költség eljárású eredmény-kimutatás  összköltség eljárású eredménykimutatás  szűk elemzési lehetőség  nem jelentős nagyságrendű vállalkozások alkalmazzák  termék előállítása nem jellemző  szervezeti felépítésük nem bonyolult  meghatározóan kereskedelmi, szolgáltató tevékenységet végeznek  igényli a 6.-7. számlaosztályok vezetését is  pontosan tudni akarja, hogy mi mennyibe kerül (készletekről nyilvántartás vezetése, utókalkuláció, jövedelmezőség számítása)

19 Különbségek a kétféle eljárással készülő eredménykimutatás között Összköltség eljárással Forgalmi költség eljárással Költségek csoportosítása, elszámolása AST kimutatása Értékesítéshez (forgalomhoz) kapcsolódó költség kerül kimutatásra (elnevezés) Az adott időszak során felmerülő összes költség elszámolásra kerül (elnevezés) Valódi hozamokon túl semleges hozamokat is tartalmaz (58 nincs kibocsátás) Semleges hozamokat nem tartalmaz, de fontosságuk miatt a kiegészítő mellékletben be kell mutatni

20 Költségek könyvviteli elszámolásának lehetőségei I. A költségeket csak az 5. Költségnemek számlaosztályban számoljuk el II. A költségeket elsődlegesen az 5. Költségnemek számlaosztályban, másodlagosan pedig a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályban számoljuk el III. A költségeket elsődlegesen a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályban, másodlagosan pedig az 5. Költségnemek számlaosztályban számoljuk el I. A költségeket csak az 5. Költségnemek számlaosztályban számoljuk el I / 1. AST nincsI / 2. AST van SEEAÉ van, STK nincsSTK is van Az STK-ról év közben nem vezetünk nyilvántartástAz STK-ról vezetünk nyilvántartást Tényleges közvetlen önköltségen Rögzített elszámolási egységáron Tervezett közvetlen önköltségen

21 I. A költségeket csak az 5. Költségnemek számlaosztályban számoljuk el I / 1. AST nincs 1-4. 51- 57. 59.81-83.493.9. 1-4. 86-88 1 2 3 4 5 891 6 7 8 9 1011/a 11/b 12 + - + - + -- + 13

22 I. A költségeket csak az 5. Költségnemek számlaosztályban számoljuk el I / 2. AST van SEEAÉ van, STK nincs Eltérés az „I / 1. AST nincs” elszámoláshoz képest 1-2. Eszközök 582. SEEAÉ Saját előállítású eszközök állományba vétele (Év közben is értékelés alapján) I. A költségeket csak az 5. Költségnemek számlaosztályban számoljuk el

23 I / 2. AST van STK is van I. A költségeket csak az 5. Költségnemek számlaosztályban számoljuk el Az STK-ról év közben nem vezetünk nyilvántartást 2. STK581. STK ÁV Állományba vétel a fordulónapon a nyitó adatok kivezetése mellett (leltározás, értékelés) NY. nyitó adatok kivezetése Az elszámolás történhet a záró és a nyitó adatok különbözetének a könyvelésével is 2. STK581. STK ÁV NY. Ha a nyitó nagyobb, mint záró Ha a nyitó kisebb, mint záró

24 I / 2. AST van STK is van I. A költségeket csak az 5. Költségnemek számlaosztályban számoljuk el Az STK-ról év közben vezetünk nyilvántartást Tényleges közvetlen önköltségenRögzített elszámolási egységáron 2. STK581. STK ÁV STK csökkenések STK növekedések Naprakész utókalkulációt feltételez az elszámolási mód. STK növekedések STK csökkenések 2. STK581. STK ÁV Fordulónappal a rögzített elszámolási árat a ténylegesre kell helyesbíteni! Ny. 100 1000 1000 800 Ny. 100 1200 960 1200 40 helyesbítés 40 Példa: ha a rögzített elszámolási egységár 20%-kal több, mint a tényleges bekerülési érték Példa: ha a rögzített elszámolási egységár 20%-kal több, mint a tényleges bekerülési érték Mindkét esetben ugyanannyi a készletérték (300) és az ÁV (200) Mindkét esetben ugyanannyi a készletérték (300) és az ÁV (200)

25 I / 2. AST van STK is van I. A költségeket csak az 5. Költségnemek számlaosztályban számoljuk el Az STK-ról év közben vezetünk nyilvántartást Tervezett közvetlen önköltségen 2. STK581. STK ÁV2. STK KÉK 1 1: Készletre vétel tervezett (előkalkulált) közvetlen önköltségen 2, 5 2: Készletre vétel készletérték különbözete, ha a tényleges közvetlen önköltség kisebb, mint a tervezett 3, 6 3: Készletre vétel készletérték különbözete, ha a tényleges közvetlen önköltség nagyobb, mint a tervezett 4 4: Készletcsökkenés tervezett közvetlen önköltségen 5: Készletcsökkenésre jutó KÉK, ha a tényleges közvetlen önköltség nagyobb, mint a tervezett 6: Készletcsökkenésre jutó KÉK, ha a tényleges közvetlen önköltség kisebb, mint a tervezett Kiegészítő számla kapcsolódik hozzá, amelyet KÉK számlának nevezünk KÉK = Tény – Terv Lehet pozitív és negatív szám is

26 II. A költségeket elsődlegesen az 5. Költségnemek számlaosztályban, másodlagosan pedig a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályban számoljuk el 1-4.51-57.59.7. 6. 1-2.81-84.493.9.1-4. 69.85. 86-88. 891 12 3 4 568 9 7 10 11a 11b 11c 12 13 14 15 16 17 18

27 III. A költségeket elsődlegesen a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályban, másodlagosan pedig az 5. Költségnemek számlaosztályban számoljuk el 1-4. 51-57.59. 7. 6. 1-2.81-84.493.9.1-4. 69.85. 86-88. 891 1 2 3 457 8 6 9 10a 10b 10c 11 12 13 14 15 17 18 16 Másodlagos költségnem elszámolás

28 A termelési és az értékesítési folyamat elszámolása 2. STK79. Átvezetési számla7. Termelési számla 2. STK KÉK Nyitó befejezetlen termelés Felmerült költségek Megtérülés Elkészült termékek tényleges közvetlen önköltsége Záró befejezetlen termelés Elkészült termékek tényleges közvetlen önköltsége Elkészült termékek tervezett közvetlen önköltsége Elkészült termékek tervezett közvetlen önköltsége XX 8. Értékesítés közvetlen költségei Értékesített termékek tervezett közvetlen önköltsége Értékesített termékek tervezett közvetlen önköltsége 1 2 3 4 5 6 1: KÉK elszámolása, ha a tényleges közvetlen önköltség nagyobb, mint a tervezett 2: KÉK elszámolása, ha a tényleges közvetlen önköltség kisebb, mint a tervezett 3. Követelések, pénzeszközök 9. Árbevételek 4. Fizetendő ÁFA 3: Értékesítésre jutó KÉK elszámolása, ha a tényleges közvetlen önköltség nagyobb, mint a tervezett 4: Értékesítésre jutó KÉK elszámolása, ha a tényleges Közvetlen önköltség kisebb, mint a tervezett 5: Árbevétel elszámolása 6: Fizetendő ÁFA elszámolása

29 A termelési számla tartalma Termelési számla Ny itó befejezetlen termelés M egtérülés T énylegesen felmerült költségek (ideértve a megfelelő mutatók, jellemzők alapján felosztható költségeket is) E lkészült termékek tényleges közvetlen önköltségen Z áró befejezetlen termelés XX 100 1000 30 870 200 1100 Közvetlen önköltség: az eszköz előállítása során közvetlenül felmerült költség az eszköz előállításával szoros kapcsolatban álló költség az eszközre megfelelő mutatók, jellemzők alapján felosztható költség Ha csak egy adatot nem ismerünk, annak értéke a mérlegmódszerrel meghatározható! Ha csak egy adatot nem ismerünk, annak értéke a mérlegmódszerrel meghatározható!

30 Aktivált saját teljesítmények értéke (AST) Számviteli szabályozásunk az AST értékének tekinti: a saját termelésű készletek állomány- változását (STK ÁV) a saját előállítású eszközök üzleti évben állományba vett értékét (SEEAÉ) Termelés Tevékenység Produktum Termék (eszköz) Teljesítmény (szolgáltatás) értékesítjük Ráfordítás Termelés Tevékenység Produktum Termék (eszköz) Teljesítmény (szolgáltatás) Értékesítésre Saját célra STK ÁV SEEAÉ AST

31 STK ÁVSEEAÉ + Záró - Nyitó +/- ÁV Az STK ÁV az időszaki záró és az időszak eleji nyitó saját termelésű készletek különbözeteként kerül meghatározásra. Az így meghatározott összeg pozitív és negatív értéket is felvehet. A készletértékek a SEEAÉ közé átvezetett tételek értékét már nem tartalmazzák. Az STK ÁV meghatározható az időszaki növekedések és az időszaki csökkenések különbségeként is. Ny. 100 Növ. 1000 Cs. 900 Z. 200 1100 2. STK 200 – 100 = 1000 - 900

32 AST Jellemző gazdasági események, amelyek SEEAÉ-t eredményeznek. Előállítás  saját előállítású befektetett eszközök  saját előállítással létrehozott, de vásárolt készletként állományba vett eszközök Átsorolás  STK-ból SEEAÉ-vá való valóságos átminősítések  növendékállatból tenyészállattá történő átminősítés STK értékvesztése és visszaírása Speciális tételek: az STK állománya nem a termelésből raktárra vétellel növekszik, illetve az állománycsökkenés nem az STK értékesítése miatt következik be. speciális STK növekedések  kísérleti fejlesztésből raktárra vett prototípus  próbaüzemből raktárra vett készlet,  hízóállattá történő átminősítése tenyészállatnak  többletként fellelt készlet speciális STK csökkenések  Apport  térítés nélkül átadott  káresemény során megsemmisült,  hiány SEEAÉ-nak minősül az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított anyag, STK és nyújtott szolgáltatás vállalkozó részére nem számlázott bekerülési értéke, az anyag és az STK beépítésekor, a szolgáltatás nyújtásakor. STK ÁVSEEAÉ Saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni minden olyan saját teljesítményt, amely nem minősül saját termelésű készletnek.

33 Az AST könyvviteli elszámolása A főkönyvi elszámolást befolyásolhatja Az eredménykimutatás formája A költségelszámolás technikája A készletek nyilvántartása A speciális tételek elszámolásának megoldási módja Összköltség eljárású eredménykimutatás esetén /STK-nál nincs évközi nyilvántartás/ 1-4.51-57.582. 1. Immateriális javak 1. Beruházások 2. Vásárolt készletek 581.2. STK Ny…. Előállítás: Felmerült költségek elszámolása Állományba vétel (Év közben és év végén is!) Fordulónapon: leltározás, értékelés, állományba vétel Állományba vétel történhet: a) a záró és a nyitó érték különbözetének elszámolásával b) a záró érték állományba vételével a nyitó érték egyidejű kivezetése mellett

34 Az AST könyvviteli elszámolása Összköltség eljárású eredménykimutatás esetén /STK-nál nincs évközi nyilvántartás/ Átsorolás:STK-ból SEEAÉ lesz! Speciális tételek:Ideértve az STK értékvesztést is! 8.-9. Egyéb vagy rendkívüli ráfordítások, bevételek 582. SEEAÉ 1. Tárgyi eszközök Nyilvántartás hiánya miatt a gazdasági esemény megtörténtekor kalkuláció szükséges. Meg kell állapítani az értékadatokat. A könyvviteli elszámolás során áruszámla közbeiktatása is lehet. 1-2. Eszközök

35 Az AST könyvviteli elszámolása Összköltség eljárású eredménykimutatás esetén /STK-nál van évközi nyilvántartás/ Előállítás: Átsorolás: Speciális tételek: Felmerült költségek elszámolása Állományba vétel Növekedések Csökkenések 581.2. STK1-2.582.5.1-4. 2. STK 8 -9. Egyéb vagy rendkívüli ráfordítások, bevételek 582. 581. 1.-2 Eszközök 582.581. 2. STK STK csökkenése Korrekció STK csökkenése A könyvviteli elszámolás során áruszámla közbeiktatása is lehet. Az STK-ról folyamatosan vezetünk nyilvántartást, tehát az évközi növekedések és csökkenések is elszámolásra kerülnek STK növekedése 1-2. Eszközök Korrekció STK növekedése

36 Az AST könyvviteli elszámolása Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás esetén /STK-ról van évközi nyilvántartás, ha nincs „rendszeridegen megoldás”/ Többszámlás megoldás: az eredménykimutatás logikáját követve Előállítás: 78. SEEAÉ 1. Immateriális javak 1. Beruházások 2. Vásárolt készletek Év közben és év végén is Átsorolás: 2. STK 1. Immateriális javak 1. Beruházások 2. Vásárolt készletek Analitikus nyilvántartásban kigyűjtéssel STK-ból SEEAÉ lesz. Külön nyilvántartás szükséges, amely megvalósítható: Technikai számlákon történő könyveléssel - a 2. számlaosztályban - a 0. számlaosztályban 2. STK 8.-9. Egyéb és rendkívüli ráfordítások, bevételek Speciális tételek: Elkülönített számlák, amelyek a SEEAÉ meghatározását segítik. Az STK speciális csökkenéseit tartalmazzák. AST meghatározása: 78. SEEAÉ egyenlege Technikai könyvelés vagy kigyűjtés 8. Egyéb és rendkívüli ráfordítás számlák elkülönített egyenlegei STK ÁV mérlegből (Záró – Nyitó) AST Az AST könyvviteli elszámolása Átsorolás: Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás esetén /STK-ról van évközi nyilvántartás, ha nincs „rendszeridegen megoldás”/ Az AST könyvviteli elszámolása 1-.2. Eszközök

37 Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás esetén /STK-ról van évközi nyilvántartás, ha nincs „rendszeridegen megoldás”/ Egyszámlás megoldás: Az AST könyvviteli elszámolása Előállítás: 78. SEEAÉ 1. Immateriális javak 1. Beruházások 2. Vásárolt készletek Év közben és év végén is Átsorolás: Speciális tételek: 78. SEEAÉ 79. STK elszámplási számla 79. STK elszámplási számla 1. Immateriális javak 1. Beruházások 2. Vásárolt készletek 8.-9. Egyéb és rendkívüli ráfordítások, bevételek 2. STK 1-2.Eszközök

38 Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás esetén /STK-ról van évközi nyilvántartás, ha nincs „rendszeridegen megoldás”/ Az AST könyvviteli elszámolása (másodlagosan az 5. számlaosztályban) Másodlagosan: 582. SEEAÉ 581. STK ÁV 589. AST technikai számla Elsődlegesen: korábban ismertetettek szerint AST növekedések AST csökkenések A kiegészítő melléklethez az adatokat az 581. és az 582. számlák egyenlegei biztosítják. Az 5-ös számlaosztályon belül az AST számlák egyenlege önmagában zárt, azaz nulla.

39 Gazdasági eseményekÉrték E Ft ASTEgyéb SEEÁÉSTK ÁV 1Áruk megmunkálása idegen kivitelezővel500+50 2Hízóállatok káreseménye70+70-70 3Tárgyi eszközök értéknövelő felújítása saját kivitelezésben210+210 4Félkész termékek raktárra vétele3500+350 5Anyagok értékvesztése250-25 6Üzleti vagy cégérték terven felüli leírása750-75 7Késztermékek értékesítése közvetlen önköltségen2500-250 8Késztermékek apportba adása közvetlen önköltségen340+340-340 9Áruk értékvesztése750-75 10Saját kísérleti fejlesztés állományba vétele430+430 11Anyagok visszavételezése a termelésből2200+220 12Késztermékek többlete150-150+150 13Félkésztermékek leltárhiánya80+80-80 14Késztermékek átminősítése gyátóeszközzé (forgóeszköz)95+95-95 15Hízóállat átminősítése tenyészállattá25+25-25 Összesen:- Feladat: az összeg (+ és -) megfelelő helyre történő beírásával minősítse az alábbi gazdasági eseményeket: (STK nyilvántartás van)

40 Példa a költségek könyvviteli elszámolására Egy vállalkozás saját termelésű készleteiről az alábbi tárgyévi információkat ismeri: Befejezetlen termelés nyitó állománya 7.990 E Ft, a záró állománya 2.890 E Ft. A tárgyidőszak költségei adatok: E Ft-ban Költségviselők Költséghelyek Anyagjellegű ráfordítások Személyi Jellegű ráfordítások Értékcsök- kenési leírás Összesen 71. „A” termék73.85943.681---------..……… 73. Beruházások48.27035.57021.190105.030 75. Szolgáltatások87.23045.720---------132.950 61. Javító üzem76.57089.43049.980215.980 62. Szolgáltató üzem84.82042.58087.910215.310 63. Gépköltségek64.44551.48042.880158.805 66. Központi irányítás ktg-i64.81089.21020.840174.860 Összesen:500.004397.671222.800………. 1.

41 Példa a költségek könyvviteli elszámolására 2. A 61. Javító üzem költségeinek fele 50 %-ban a 62. Szolgáltató üzemet terheli, 50 %-ban a 63. Gépköltségeket. A 63. Gépköltségek felét a vállalkozás közvetlen költségnek minősíti, annak 90 %-a a késztermék-termeléssel kapcsolatos, 10 %-a a beruházás érdekében merült fel. (először a társüzemi szolgáltatásokat számolja el) MegnevezésKésztermék Nyitó állomány tényleges előállítási költségen36.000 E Ft Nyitó állomány mennyisége600 db Tervezett előállítási költség50.000 Ft/db Raktárra vétel4.200 db Értékesítés3.500 db Eladási ár104.000 Ft/db Apport100 db Piaci ár december 31.-én66.000 Ft/db Piaci ár a mérlegkészítés napján121.000 Ft/db A 131.150 E Ft közvetlen költségen kalkulált szolgáltatást 582.800 E Ft-ért számláztak ki. Az apport társasági szerződés szerinti értéke 12.996 E Ft. Feladat: Főkönyvi számlavázlatokon - mindhárom költségelszámolási körben - könyvelje a megadott gazdasági eseményeket. Az adóelszámolásokat nem kell könyvelnie!

42 Anyagjellegű ráfordítások Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke (költsége) Egyéb szolgáltatások értéke (költsége) Eladott áruk beszerzési értéke (elábé) Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Az összköltség eljárású eredménykimutatás része. Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás esetén a kiegészítő mellékletben kell bemutatni.

43 Anyagköltség A tételek sokaságának maradéktalan felsorolása szinte lehetetlen feladat. A részletes felsorolás helyett egyfajta csoportosítás. Anyagköltségként kell elszámolni üzleti évben felmerült bekerülési értékét. Az anyagköltséget csökkenti a hasznosítható hulladék, haszonanyag raktárra vételének értéke a bekerülési érték elemeinek (vámteher, jövedéki adó) visszatérítése a helyesbítő számlában kapott engedmény a költségként elszámolt anyagok raktárba történő visszavételezése a költségként elszámolt anyag értékesítése felhasznált anyagok (alap, segéd, üzem, egyéb) vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök (szerszámok, vásárolt szakkönyvek, munkaruha) igénybe vett energiahordozók (víz, gáz, áram) védőétel, védőital, védőruha

44 Anyagköltség az elszámolt értékvesztés, hiány, káresemény a nem számlázott szállításhoz kapcsolódó különbözet Anyagok értékesítése Nem anyagköltség ELÁBÉ Egyéb ráfordítás egyéb bevétel vagy egyéb ráfordítás Igénybe vett szolgáltatások értéke (költsége) Az igénybevett szolgáltatások értékének meghatározásánál a saját tevékenységhez igénybe vetteket kell kimutatni, amelyeket nem kell elkülöníteni aszerint, hogy anyagjellegű vagy nem anyagjellegű szolgáltatásról van szó. A számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni. Az elszámolás során kiemelt figyelmet kell fordítani az időbeli elhatárolás elvére is. Jelentősebb tételei szállítás, raktározás, csomagolás, utazásszervezés, vendéglátás, távközlés, oktatás, kutatás, karbantartás, posta, könyv- és lapkiadás, kölcsönzés, könyvvizsgálat, könyvviteli szolgáltatás, bérmunka, tervezés, vegytisztítás, reklám.

45 Egyéb szolgáltatások értéke (költsége) az illeték, a hatósági, az államigazgatási, a banki, a biztosítóintézeti szolgáltatások Az egyéb szolgáltatások értéke közé azon szolgáltatások ellenértéke tartozik, amelyek nem minősülnek sem igénybe vett szolgáltatásnak, sem közvetített szolgáltatásnak. ha az üzleti évben merültek fel, és az eszközök bekerülési értékében el nem számolt (figyelembe nem vehető) tételek. a saját előállítású termékeknek a saját kiskereskedelmi egységbe történő kiszállításakor, saját felhasználásakor megfizetett adó, járulék, termékdíj a számlázott, a fizetett, a szerződésben meghatározott (számított), a bevallott összegben Ilyennek minősülnek

46 Személyi jellegű ráfordítások  az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumok, jutalmak, valamint a 13. és a további havi fizetések. BérköltségSzemélyi jellegű egyéb kifizetésekBérjárulékok Minden olyan üzleti évhez kapcsolódó kifizetés, amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy: kell-e utána személyi jövedelemadót fizetni vagy sem alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak. Részletezve  munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság  a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg  az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (megbízói, szakértői díjak, jutalékok, választott testületi tagok tiszteletdíja)

47 Személyi jellegű egyéb kifizetések (költségek)  étkezési utalvány, étkezési térítés (saját konyha esetén is)  munkábajárással kapcsolatos költségtérítés  természetbeni juttatás, ajándék  a munkáltatót terhelő táppénz, táppénzkiegészítés, betegszabadság díjazása  baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja  mezőgazdaságban részesmunkát végzők díjazása  végkielégítés  lakhatási költségtérítés, lakásépítésre nyújtott támogatás  jubileumi jutalom  hozzájárulás a korengedményes nyugdíj igénybe vételéhez  napi díj, különélési pótlék  fizetendő, illetve átvállalt személyi jövedelemadó  reprezentációs költségek  ösztöndíj, szociális támogatás  munkáltatói tagdíjhozzájárulás, tagdíjkiegészítés Természetes személyek részére nem bérköltségként, nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét. Gyakran előforduló tételek

48 Bérjárulékok (költség) Amelyeket a vállalkozások adók módjára fizetnek és amelyeket a foglalkoztatottak száma, illetve a személyi jellegű ráfordítások alapján állapítanak meg. Bérjáruléknak minősül a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék az egészségügyi hozzájárulás munkaerőpiaci járulék a szakképzési hozzájárulás, továbbá rehabilitációs foglalkoztatói hozzájárulás kommunális adó.

49 Eladott áruk beszerzési értéke (elábé) Értékesített anyagok és áruk bekerülési értéke Mindkét eljárással készülő eredménykimutatás esetén azonos tartalommal és értékkel bír. Könyvviteli elszámolása Évközben mennyiségi és értéki nyilvántartás nincs Évközben mennyiségi és értéki nyilvántartás van Beszerzéskor elábé Az áruk könyv szerinti értékét -az állományváltozással – a fordulónapon korrigálni kell. A beszerzés készletre kerül és csak az eladott áru lesz elábé A nyilvántartási árak a mérlegtételeknél már bemutatásra kerültek.

50 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke „A” vállalkozás „B” vállalkozás „C” vállalkozás értékesítés szolgáltatás A szolgáltatást „B” vállalkozó nem a saját tevékenységéhez veszi igénybe, hanem változatlan formában továbbszámlázza azt. A vevője is és egyben szállítója (nyújtója) is a szolgáltatásnak. „B” és „C” viszonylatában a szerződésnek tartalmaznia kell a közvetítés lehetőségét, a számlának pedig a közvetítés tényét. A továbbszámlázás nem feltétlenül változatlan áron történik. A közvetített szolgáltatások nem azonosak az alvállalkozói teljesítményekkel. Minden szolgáltatás lehet közvetített, de nem minden alvállalkozói teljesítés minősül közvetített szolgáltatásnak. A szerződés és a számla tartalmazza……..???? Alvállalkozói teljesítések Közvetített szolgáltatások Mindkét eljárással készülő eredménykimutatás esetén azonos tartalommal és értékkel bír.

51 Értékcsökkenési leírás (költség) Nem felel meg az előírásoknak a szállítóval, pénztárral, (SEEAÉ-val) szembeni azonnali költségelszámolás. Rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak és a tárgyi eszközök fizikai és eszmei elhasználódásának költségként történő elszámolása. A vállalkozó döntésétől függően a 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható. Az alkalmazott elszámolási technika - tárgyi eszközök estén – háromféle módon is megvalósulhat. Üzembe helyezést követően a bruttó érték számláról közvetlenül számoljuk el költségként. Az üzembe helyezést követően a terv szerinti értékcsökkenés számlával szemben történik meg a költségelszámolás. Az üzembe helyezéskor a beruházási számlával szemben számoljuk el a költséget. 161571 1.9 12-1557112-15571 E. Az értékhatár 100 ezer forintos összege jelentős adminisztrációs tehercsökkenést eredményezhet.

52 Az értékesítés költségei Értékesítés közvetlen költségei Az értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége Eladott áruk beszerzési értéke (elábé) Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Értékesítés közvetett költségei Értékesítési, forgalmazási költségek Igazgatási költségek Egyéb általános költségek Összetevői Értékesített saját termelésű készletek előállítási költségen Kiszámlázott szolgáltatások Meghatározása történhet közvetlen költségek kigyűjtésével utókalkulációvalnorma alapjáneladási árból visszaszámítással Az értékesítés közvetlen költségeinek elszámolása szorosan kapcsolódik az árbevétel elszámolásához, ezért az értékesítés bruttó eredménye (fedezeti összeg) rendelkezésre áll, és az alapadatok ismeretében elmélyült elemzési lehetőséget biztosít.

53 Lényegében az előállításra (termékre, szolgáltatásra) fel nem osztott költségeket jelentik. Ilyen költségek lehetnek: csomagolási, szállítási költségek, bizományi díjak, raktározási költségek, az értékesítő részlegek és irodák költségeit, a reklám, a propaganda és a piackutatás költségei Az igazgatás: személyi, anyagjellegű, egyéb költségei. Ha nem kerül felosztásra, itt mutatjuk ki az üzemirányítás költségeit is. Amelyek nem felelnek meg az előbbi két csoport egyikének sem. Például: kísérleti fejlesztés, alapítás-átszervezés, szociális, kulturális, jóléti, garanciális költségek összegei. Az értékesítés költségei Értékesítés közvetlen költségeiÉrtékesítés közvetett költségei Értékesítési, forgalmazási költségekIgazgatási költségek Egyéb általános költségek

54 Az értékesítés nettó árbevétele Kimutatásának feltételei a teljesítés vásárolt és saját termelésű készletre, vagy nyújtott szolgáltatásra vonatkozzon. a szerződés szerinti teljesítés időszakában kell kimutatni, ha a vevő a teljesítést elfogadja, elismeri. Az árkiegészítés és a felár része, a számlában adott engedmény és a fizetendő ÁFA nem része az árbevételnek. Az elszámolás alapbizonylata az előbbiekre tekintettel kiállított számla. (nyugta)  az árbevételbe beszámító árkiegészítés az adóhatósággal történő elszámolás alapján  a pénzügyi lízing keretében a lízingbe vevőnek átadott termék, továbbá a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel történő eladáskor az eladott termék számlázott ellenértéke, eladási ára, a termék átadásakor, függetlenül a részletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak időpontjától  a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű készlet, nyújtott szolgáltatás számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értéke az átadás-átvétel időpontjában  az értékesített göngyöleg betétdíjas áron számlázott értéke  a gazdasági társaságnál a jegyzett tőkének tőkekivonással történő leszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, vagyoni betétek ellenében átadott vásárolt és saját termelésű készletek számlázott, a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve az arra jogosult testület határozatában rögzített értéke  a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott számlázott ellenérték  Az elszámolt árbevételhez kapcsolódóan utólag felszámított felár, az eladási árat növelő korrekciók helyesbítő számlában rögzített értéke. A helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik. A nettó árbevételt növeli

55  az árbevételhez kapcsolódóan utólag adott engedmény helyesbítő számlában rögzített értéke. A helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik.  a teljesítés időpontjában a vevő által szerződés szerinti teljesítésként elfogadott, a szavatossági jogok (igények) érvényesítése során utólag adott engedmény helyesbítő számlában rögzített értéke. A helyesbítés a szavatossági igény megismerésének időpontjára vonatkozik.  az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt - pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel vásárolt - termék visszavételkori piaci értékét, legfeljebb eredeti eladási árát, a helyesbítő, illetve stornó számlában rögzített, a szerződés szerinti feltételek teljesülésének későbbi meghiúsulása miatt az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített értéke. A helyesbítés a visszavétel időpontjára vonatkozik  az elszámolt árbevételhez kapcsolódó visszáru, valamint az értékesített és később visszavett betétdíjas göngyöleg, helyesbítő, illetve stornó számlában rögzített értéke. A helyesbítés a visszaszállítás, a visszavétel időpontjára vonatkozik. Az értékesítés nettó árbevétele A nettó árbevételt csökkenti EU országai ÁFA M Szt. Közösségen belüli beszerzésKözösségen belüli értékesítés EXPORT IMPORT Termék IMPORT EXPORT Készlet!!! Termék

56 Az árbevétel csoportosítása  belföldi vevőnek  belföldi igénybe vevőnek  vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónak  vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldi vállalkozónak  vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozó más vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítése, függetlenül attól, hogy az ellenértéket forintban, devizában, valutában, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. belföld: a Magyar Köztársaság területe.  külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevőnek  külföldi igénybe vevőnek történő közvetlen értékesítés, függetlenül attól, hogy az ellenértéket forintban, devizában, valutában, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. Az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási, rakodási és raktározási költség. külföldi: az a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, illetve természetes személy, amelynek (akinek) székhelye, ennek hiányában állandó telephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye külföldön van. Belföldi Export A devizában kiszámlázott árbevételt a szerződés szerinti teljesítéskori választott devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, ideértve az árbevétel részét nem képező számlában szereplő fizetendő áfa összegét is. Ha az így átszámított áfa és az áfa törvény szerint meghatározott áfa forint összege között eltérés van, akkor a különbséget árfolyam-különbözetként kell elszámolni. Az árfolyamváltozás nem befolyásolja az árbevétel forintértékét. Barter ügylet esetén az árbevétel forintértékét az első teljesítés időpontjában érvényes választott árfolyamon kell meghatározni. Számviteli szempontból a termékexport és szolgáltatásexport, illetve a termékimport és szolgáltatásimport vonatkozásában a fő rendező elv az, hogy a külföldiek és a belföldiek közötti termékforgalom a Magyar Köztársaság államhatárát átlépi-e vagy sem, illetve a szolgáltatásnyújtás külföldiek és belföldiek között történik-e vagy sem. Az ellenérték elszámolásának pénzneme a megítélést nem befolyásolja.

57 Export-import K3 B1 B2 VR V1 V2 B3 K2 B4 K1 1, 2, 3: Belföldi forgalom 4, 5: Export, import forgalom (készlet, szolgáltatás) 6: Szolgáltatás import 7: Szolgáltatás export 8: vámjogszabályok szerint importbeszerzés 9, 11: Szolgáltatás import 10, 12: Szolgáltatás export B: belföldi K: külföldi V: vámszabad és tranzitterület VR: vámraktár 1 2 3 4 5 9 10 12 11 8 6 7

58 Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások Csoportosításukra sokféleségük miatt különféle lehetőségek kínálkoznak. (pénzügyi rendezés, időbeliség, funkciók.) Ez azonban nem szükségszerű, hiszen adott vállalkozásnál az ilyen jellegű események nem teljes körűen fordulnak elő. A számviteli törvény elszámoláshoz és kimutatáshoz kötötten sorolja fel az ide tartozó gazdasági eseményeket. Tartalmuk meghatározása kizárásos alapon történik. Olyan bevételek és ráfordítások, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek és nem minősülnek árbevételnek, illetve nem kapcsolódnak az értékesítés nettó árbevételéhez pénzügyi műveletek bevételeinek, ráfordításainak rendkívüli bevételnek, rendkívüli ráfordításnak

59 Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások  a káreseményekkel kapcsolatos összegek  bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegei  a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott és nyújtott támogatás, juttatás összege  a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó összegek  Szerződésen alapuló, nem számlázott, utólagos engedmények (rabatt). A bevétel elszámolásának feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés!!!! A ráfordításokat a pénzügyi rendezéstől függetlenül ki kell mutatni, ha a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált! A bevétel és a ráfordítás elszámolásának nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés!!!!  a költségek (ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül - az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően – igényelt (járó) támogatás, juttatás összege  a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt - tárgyévi, illetve a megelőző üzleti évi káreseményhez kapcsolódó – összege Elég a visszaigazolás!!!! A bevétel elszámolásának nem feltétele a pénzügyi rendezés!!!

60 1. Értékesítésekor azok könyv szerinti értéke, illetve a kapott ellenérték 2. A hiányzó, illetve a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke, illetve a kapott ellenérték 3. A kereskedelmi áruk veszteségjellegű, illetve leltárértékelési különbözetének összege Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások Immateriális javakhoz és tárgyi eszközökhöz kapcsolódóan Követelésekhez kapcsolódóan Készletekhez kapcsolódóan 2. Terven felüli értékcsökkenés összege, illetve a visszaírt összeg 3. A hiányzó, illetve a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett könyv szerinti érték, illetve a kapott kártérítések 1. Elszámolt értékvesztés, illetve a visszaírt értékvesztés összege 3. Az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv szerinti értéke, illetve az engedményes által elismert érték 4. A behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összege, illetve a korábban leírt összegből a mérlegkészítésig befolyt összeg 1. Elszámolt értékvesztés, illetve a visszaírt értékvesztés összege 2. A könyv szerinti értéket meghaladóan realizált összeg, ha azokra korábban értékvesztést számolt el a követelés eredeti jogosultja

61 További egyéb bevételek és egyéb ráfordítások Az üzleti évben képzett, illetve felhasznált céltartalék Kerekítési különbözet Negatív üzleti vagy cégérték üzleti évben leírt összege A termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó - a saját termelésű készlet költségei között el nem számolt - adók és adójellegű tételek összege Külföldön, külföldi telephelyen fizetett, fizetendő nyereségadó összege Az államháztartás egyes alrendszereivel, az Európai Unió különböző pénzügyi alapjaival elszámolt - a bekerülési érték részét nem képező, a költségek között el nem számolható - adó, díjak, illetékek, hozzájárulások tárgyévre bevallott, illetve fizetendő összege (Pl.: építményadó, gépjárműadó. Iparűzési adó)

62 További egyéb bevételek és egyéb ráfordítások Egyéb bevételt csökkentő tételként kell elszámolni az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesítésének későbbi meghiúsulása miatt visszavett, - a két időpont között használt eszköz – piaci, legfeljebb eredeti eladási értékét. E 80 100125 25 30 60 15 75 60 1. Immateriális javak Tárgyi eszközök 8. Egyéb ráfordítások 3. Pénzeszközök 8. Rendkívüli ráfordítások 3. Vevők 9. Egyéb bevételek 4. Fizetendő ÁFA Értékesítés tulajdonjog fenntartással, részletekben történő kiegyenlítéssel Eladási ár +Á F APénzügyi részteljesítés Az eszköz visszavétele Az eszköz visszavétele piaci értéken, legfeljebb eredeti eladási áron és az ÁFA elszámolása PÉLDA

63 Pénzügyi műveletek eredménye T 4. Adózott eredmény elszámolási számla - K 4. Kötelezettségek A pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak a különbözete Összetevői OsztalékKamat Árfolyam- különbözet Egyéb Értékvesztés és visszaírása Az osztalékot fizető vállalkozásnál Adózott eredményből, tehát a pénzügyi műveletek eredményét nem érinti. A kötelezettség lehet rövid lejáratú, hosszú lejáratú, kapcsolt vagy egyéb részesedési viszonyt jelentő. Ha a tulajdonosok elé terjesztett beszámolóban szereplő osztalékot a legfőbb szerv nem fogadja el, akkor a szükséges módosításokat a könyvvezetésben és a beszámolóban el kell végezni. A nyilvánosságra hozatalra ezt követően kerül sor. Könyvelése Pénzügyi műveletek eredménye Árfolyam- különbözet

64 Osztalék A tulajdonos vállalkozásnál Pénzügyi műveletek eredménye Fordulónap Tulajdonos mérlegkészítésének időpontja Az osztalékot fizető legfőbb szervének döntése „A” eset„B” eset Fordulónap Tulajdonos mérlegkészítésének időpontja Az osztalékot fizető legfőbb szervének döntése Az üzleti évre a kapott (járó) osztalék nem számolható el, mert az osztalékot fizető legfőbb szerve a tulajdonos mérlegkészítésének időpontja után hozta meg a döntést. Az üzleti évre a kapott (járó) osztalékot el kell számolni, mert az osztalékot fizető legfőbb szerve a tulajdonos mérlegkészítésének időpontja előtt hozta meg a döntést. T 3. AIE - K 9. Kapott (járó) osztalék, részesedés Az osztalékelőleget adott-kapott előlegként (követelés, kötelezettség) kell kimutatni!

65 Kamat Pénzügyi műveletek eredménye Kölcsönadott-kölcsönvett pénzeszközökért és a hitelviszony tartalmú pénzügyi ügyletekért kapott-fizetett jövedelmek Jogcím Lekötött és kölcsönadott pénzeszközök Pénzügyi lízing Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Váltó Valódi penziós- és óvadéki repó ügylet Kamatfedezeti ügylet Befektetett pénzügyi eszközök kamatai és árfolyamnyeresége Egyéb kapott (járó ) kamatok és kamatjellegű bevételek Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Kapott kamatok A kapott kamatokat csoportosítjuk úgy is, hogy azok tartós vagy rövid távú lekötésből származnak-e. Fordulónapi dátummal az időarányos kamatot el kell számolni! A számviteli törvény nem ír elő csoportosítást

66 Pénzügyi műveletek eredménye Árfolyamkülönbözet Értékpapírok adásvételekor, valamint egyes pénzügyi (származékos) ügyletek lezárásakor keletkező különbözet Meghatározása Ha a fordulónapig lezárásra került: a lezáráskor érvényes piaci ár(folyam) – kötési ár(folyam) Ha mérlegkészítésig lezárásra került: a lezáráskor érvényes piaci ár(folyam) – kötési ár(folyam) időarányos része. (időbeli elhatárolással) Ha mérlegkészítésig nem kerül lezárásra: a várható veszteség időarányos része. (időbeli elhatárolással) ( a várható nyereség időarányos része nem számolható el!) Részesedéseknél: eladási ár csökkentve a könyv szerinti értékkel. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál: eladási (beváltási) ár csökkentve a kamattartalommal és a könyv szerinti értékkel. Származékos ügyleteknél: Értékpapírok adásvételekor, valamint egyes pénzügyi (származékos) ügyletek lezárásakor keletkező különbözet

67 Ha fordulónapig lezárásra került: a veszteség vagy a nyereség teljes összege Ha fordulónapig nem zárult le: a veszteség vagy a nyereség időarányos összege, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének, illetve veszteségének összegéig. (időbeli elhatárolással) Nem kamatfedezet célú ügyleteknél: Pénzügyi műveletek eredménye Árfolyamkülönbözet Meghatározása FOLYTATÁS Értékpapírok adásvételekor, valamint egyes pénzügyi (származékos) ügyletek lezárásakor keletkező különbözet

68 Árfolyam-különbözetek elszámolása Pénzügyi műveletek eredménye Tartós részesedések Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Forgatási célú részesedések Saját részesedések, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Származékos ügyletek Határidős, fedezeti és nem fedezeti ügyletek 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 9. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 8. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 9. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai és árfolyamnyeresége

69 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Az értékvesztés elszámolása, visszaírása Eszközök Piaci érték < könyv szerinti érték Értékvesztés RészesedésekÉrtékpapírokTartós bankbetétek Könyvviteli elszámolás nettó módon történik: Értékvesztés elszámolása: T 8. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése K 1-3. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek Értékvesztés visszaírása: T 1-3. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek K 8. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek eredménye

70 Az elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, ha a befektetés mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke. Az értékvesztés visszaírása nem haladhatja meg a korábban elszámolt értékvesztés összegét. Részesedések értékvesztése Pénzügyi műveletek eredménye El kell számolni az értékvesztést, ha a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti - veszteségjellegű – különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A piaci érték meghatározásakor figyelembe kell venni: a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt. A részesedések értékvesztésének visszaírása Pénzügyi műveletek eredménye

71 Értékvesztést kell elszámolni: ha a piaci érték tartósan és jelentősen a könyv szerinti érték alatt marad. (kritikus helyzet miatt a lekötött összeg visszafizetése bizonytalanná válik) Visszaírásra az általános szabályok szerint, maximum az eredeti könyv szerinti értékig kerülhet sor. Pénzügyi műveletek eredménye Értékpapírok értékvesztése A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál értékvesztést kell elszámolni, ha az értékpapír könyv szerinti értéke és - (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó - piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. (kockázatmentesnek minősülő értékpapírok - kormány jegybank által kibocsátott – kivételével) A piaci érték meghatározásakor figyelembe kell venni: a (felhalmozott) kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, tendenciáját, az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját Az értékpapírok értékvesztésének visszaírása Ha a mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti értéke Visszaírásra az eredeti bekerülési értékig, de legfeljebb a névértékig kerülhet sor. Tartós bankbetétek értékvesztése és visszaírása

72 tulajdoni részesedés értékesítésekor az eladási ár és könyv szerinti érték közötti különbözet diszkont értékpapír beváltásakor a kamatbevételként elszámolt összeggel csökkentett névérték és a vételár közötti különbözet Pénzügyi műveletek eredménye Pénzügyi műveletek egyéb bevételei és ráfordításai A pénzügyi műveletek egyéb bevételei közé tartozó tételek a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közé tartozó tételekkel nem vonhatók össze, azokat bruttó módon kell kimutatni, kivéve a mérlegfordulónapi értékeléskor elszámolt árfolyamkülönbözetet. Ezeket a tételeket a számviteli törvény tételesen sorolja fel. A korábbiakban már érintettünk néhányat. (pl. forgatási célú értékpapírok árfolyam-különbözete) hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír beváltásakor a névérték és a könyv szerinti érték közötti különbözet hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítéskor az elszámolt kamattal csökkentett eladási ár és könyv szerinti érték közötti különbözet A forgóeszközök között kimutatott

73 Névérték alatt, illetve névérték felett vásárolt hitelviszonyt megtestesítő tartós értékpapír névértéke és bekerülési értéke közötti különbözet Devizás mérlegtételekhez kapcsolódóan kimutatott évközi árfolyam-különbözete fordulónapi értékelés összevont árfolyam-különbözete Kapott és fizetett opciós díj Pénzügyi műveletek eredménye Pénzügyi műveletek egyéb bevételei és ráfordításai időbelileg elhatárolt összege időbelileg elhatárolt összegének feloldása

74 Vásárolt követelés különbözete könyv szerinti értékét meghaladó befolyt pénzbevétel összege behajthatatlannak minősített követelés leírt összege könyv szerinti értékének azon része, amelyre a befolyt pénzbevétel nem nyújt fedezetet a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti különbözet Fizetési határidőn belüli pénzügyi rendezéskor kapott-adott engedmény, de legfeljebb az ellenérték 3 %-ának megfelelő, nem számlázott engedmény összege (skontó) A közös tevékenység, a közös üzemeltetés átterhelt (megtérített), illetve átvett (átadott) összege Pénzügyi műveletek eredménye Pénzügyi műveletek egyéb bevételei és ráfordításai Származékos ügyletek árfolyam-különbözete (lásd korábban)

75 Az eredménykimutatás rendkívüli eredményét befolyásoló tételek Társaság alapításakor, tőkeemeléskor Társaság átalakulásakor, megszűnésekor A jegyzett tőke leszállításakor tőkekivonással Egyéb rendkívüli tételek (közvetve vagyonváltozás) Rendkívüli eredmény Csak a számviteli törvényben nevesített események számolhatók el a rendkívüli tételek között! A rendkívüli eredményt képező gazdasági események jellemzői függetlenek a vállalkozási tevékenységtől a rendes üzletmeneten kívül esnek a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban Halasztott bevételként kezelendő rendkívüli tételek

76 A rendkívüli bevételek és ráfordítások elszámolása Társaság alapításakor, tőkeemeléskor Pénzbeli hozzájárulás Apport létesítő okirat szerinti értéke Apport ÁFA, ha van Lásd ÁFA Tv.!! Apport könyv szerinti értéke Részesedés állományba vétele 8. Rendkívüli ráfordítások9. Rendkívüli bevételek 3. Pénzeszközök3. Egyéb követelések1-3. Részesedések 1-3. Eszközök 4. Fizetendő ÁFA Könyvelés a tulajdonosnál Csak a cégbírósági bejegyzés napjával könyvelendő!! A pénzbeli hozzájárulás nem rendkívüli ráfordítás!! E….. És hogyan könyvel a befektetést élvező cég??? 1-3. Eszközök 3. Pénzeszközök 4. Előzetes ÁFA 4. Jegyzett tőke 4. Egyéb röv. lej. köt. 3/4. Jegyzett, de még…. Apport ÁFA, ha van Lásd ÁFA Tv.!! Nem pénzbeli hozzájárulás átvétele Megkapott pénzbeli hozzájárulásJegyzett tőke állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor Túlfizetés: 1. Ázsió 2. ERLK 3. Elengedett kötelezettség. RB

77 A gazdasági eseményeket a cégbejegyzés napjával kell elszámolni. A rendkívüli bevételek és ráfordítások elszámolása Társaság átalakulásakor, megszűnésekor Átalakuláskor a tulajdonosnál az átalakulással létrejött társaságban szerzett részesedés bekerülési értéke az átalakult társaságban lévő megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke E. A jogelőd társaság végleges vagyonmérlegéből a tulajdoni hányadra jutó saját tőke összege. : 1/3. Részesedések8. Rendkívüli ráfordítások9. Rendkívüli bevételek Kiválás esetén a kiválással létrejött társaság (jogutód) végleges vagyonmérlegéből a tulajdon hányadra jutó saját tőke összege.

78 Jogutód nélküli megszűnéskor Rendkívüli ráfordításRendkívüli bevétel a megszűnt részesedés ellenében kapott vagyontárgyak vagyonfelosztási javaslat szerinti értéke csökkentve az átvállalt kötelezettségek értékével, amennyiben a kapott eszközök értéke a több. a megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke, valamint a kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értéke és az átvett kötelezettségek értékének a különbözete, ha a kapott eszközök értéke a kevesebb. Társaság átalakulásakor, megszűnésekor A rendkívüli bevételek és ráfordítások elszámolása A gazdasági eseményeket a megszűnésről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg kell elszámolni. (végelszámolás, felszámolás) 3. Egyéb követelések9. Rendkívüli bevételek 4. Egyéb rövid lejáratú köt. 100 80 4. Egyéb rövid lej. köt.8. Rendkívüli ráfordítások 4. Egyéb rövid lejáratú köt. 1/3. Részesedések 100 80 100 70 E. 70 70

79 A rendkívüli bevételek és ráfordítások elszámolása A jegyzett tőke leszállításakor tőkekivonással A rendkívüli bevételek és ráfordítások elszámolása 9. Rendkívüli bevételek8. Rendkívüli ráfordítások1/3. Részesedések3. Egyéb követelések 4. Jegyzett tőke 2 3 4 5 1-3. Eszközök 4. Szállítók 4. Előzetes ÁFA 1 1: a megszűnt részesedés könyv szerinti értékének kivezetése 2: a részesedés ellenében elfogadott eszközök megállapodás szerinti értéke ÁFA nélkül 3: az eszközök átvétele 4: az átvett eszközök utáni ÁFA elszámolása 5: követelés és kötelezettség közötti kompenzáció elszámolása (a különbözetet - pl. ÁFA - pénzügyileg kell rendezni)

80 Halasztott bevételként kezelendő rendkívüli tételek A rendkívüli bevételek és ráfordítások elszámolása Elengedett, elévült, átvállalt kötelezettség Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás Térítés nélküli átvétel Ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök

81 Elengedett, elévült, átvállalt kötelezettség A rendkívüli bevételek és ráfordítások elszámolása Halasztott bevételként kezelendő rendkívüli tételek Annál a gazdálkodónál akinek elengedik, akinél elévült, akinek a kötelezettséget átvállalják rendkívüli bevételként számolandó el a szerződés szerinti időponttal, illetve az elévüléskor. Ha a gazdasági események meglévő eszközökhöz kapcsolódnak halasztott bevételként kell kezelni az eszközértéknek megfelelő összeget. A halasztott bevételt az eszközérték után elszámolt költség, ráfordítás összegében kell feloldani, általában a rendkívüli bevétellel szemben. 1-3. Eszközök 5-8. Költség, ráfordítás 4. Kötelezettség9. Rendkívüli bevételek 4. halasztott bevételek E. 200 200 100 E. 100 20 Példa: ha az átvállalt (200) kötelezettséghez 100 eszközérték kapcsolódik és az eszközökkel kapcsolatosan az üzleti évben 20 költség,ráfordítás elszámolása valósul meg. 1 4 2 3 20 11

82 A rendkívüli bevételek és ráfordítások elszámolása Halasztott bevételként kezelendő rendkívüli tételek Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás A visszafizetési kötelezettség nélkül kapott fejlesztési célú támogatásokat, a véglegesen átvett pénzeszközök összegét - a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg - rendkívüli bevételként kell elszámolni. A fejlesztési célú támogatásokat halasztott bevételként kell kimutatni! A halasztott bevételt a megvalósított eszközérték után elszámolt költség, ráfordítás támogatásra jutó összegében kell feloldani, általában a rendkívüli bevétellel szemben. 5-8. Költség, ráfordítás 20 E. 200 1-3. Eszközök 4. halasztott bevételek 10010 9. Rendkívüli bevételek 100 3. Pénzeszközök 100 10 1 Példa: a kapott fejlesztési célú támogatás 100 egység, a megvalósított beruházás (fejlesztés) 200 egység, a megvalósított fejlesztéssel kapcsolatosan az üzleti évben 20 egység költség,ráfordítás elszámolására került sor. (Támogatásra jutó arányos rész 10 egység!!!) 3 4 2

83 A térítés nélkül átvett eszközök és a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci, jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értékét rendkívüli bevételként kell elszámolni. A rendkívüli bevételek és ráfordítások elszámolása Halasztott bevételként kezelendő rendkívüli tételek Térítés nélküli átvétel 4. Halasztott bevételek 10020 2 1 9. Rendkívüli bevételek 100 20 1- 3. Eszközök 5-8. Költség, ráfordítás 10020 A bevétel teljes összegét halasztott bevételként kell kimutatni! A halasztott bevételt a térítés nélkül átvett eszközérték után elszámolt költség, ráfordítás összegében kell feloldani, általában a rendkívüli bevétellel szemben. Példa: térítés nélkül átvett eszköz 100 egység, üzleti évben elszámolt költség,ráfordítás 20 egység. (Bevételre jutó arányos rész 20 egység!!!) 3 4 Az igénybe vett szolgáltatás általában azonnal költségként kerül elszámolásra, ezért elhatárolásra nincs szükség. / (52- 98) Készletszámla közbeiktatásával. / Ha a szolgáltatás az eszköz bekerülési részét képezi, az előzőek szerint kell eljárni.

84 Halasztott bevételként kezelendő rendkívüli tételek A rendkívüli bevételek és ráfordítások elszámolása Ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök A bevétel teljes összegét halasztott bevételként kell kimutatni! A piaci, jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értékét rendkívüli bevételként kell elszámolni. Leltári többletet csak azon eszközökkel kapcsolatban szabad elszámolni, amelyek a korábbi nyilvántartásokban sem szerepeltek. Ha az eszköz az előző években hiányként került elszámolásra, akkor a fellelés időszakában nem többletként kell figyelembe venni, hanem az előző időszakot kell önrevíziózni. 4. Halasztott bevételek9. Rendkívüli bevételek 1- 3. Eszközök 5-8. Költség, ráfordítás 2 1 3 4 10020 100 20 10020 Példa: eszköz érték 100 egység, üzleti évben elszámolt költség,ráfordítás 20 egység. (Bevételre jutó arányos rész 20 egység!!!) 2 20 1

85 Halasztott bevételként kezelendő rendkívüli tételek A rendkívüli bevételek és ráfordítások elszámolása A halasztott bevételként kezelendő rendkívüli tételek esetén azt láttuk, hogy az időbeli elhatárolás feloldására a rendkívüli bevétellel szemben került sor. Ha a megbízható és valós összkép követelménye azt indokolja, akkor lehetőség van az időbeli elhatárolást feloldani az egyéb bevételekkel, illetve a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben is. 9. Rendkívüli bevételek 1- 3. Eszközök 5-8. Költség, ráfordítás 1 3 4 100 20 10020 4. Halasztott bevételek 2 10020 9. Egyéb bevételek Pü-i műv. bevételei Ezzel biztosítottá válik az elszámolt költség, ráfordítás és a bevételként elszámolt időbeli elhatárolás azonos eredmény-kategóriának való megfeleltetése. Ha a költség, ráfordítás a szokásos vállalkozási eredményt rontja, akkor az ezzel összefüggésben feloldott bevétel a szokásos vállalkozási eredményt növelje. (Eredmény-kategóriának való megfeleltetés!) Ha a költség, ráfordítás a szokásos vállalkozási eredményt rontja, akkor az ezzel összefüggésben feloldott bevétel a szokásos vállalkozási eredményt növelje. (Eredmény-kategóriának való megfeleltetés!)

86 A rendkívüli bevételek és ráfordítások elszámolása Egyéb rendkívüli tételek (rendkívüli ráfordítások) Ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség Visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, véglegesen átadott pénzeszköz Térítés nélküli átadás Elengedett követelés Felszámított, de az átadó által meg nem térített általános forgalmi adó Fejlesztési támogatás visszafizetése

87 A rendkívüli bevételek és ráfordítások elszámolása Egyéb rendkívüli tételek (rendkívüli ráfordítások) Ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség (tartozásátvállalás) 100 50 Visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, véglegesen átadott pénzeszköz Pénzügyi teljesítés Átvállalt tartozás Halasztott ráfordítás AIE feloldása a pénzügyi teljesítésnek megfelelő összegben 8. Rendkívüli ráfordítások3. Halasztott ráfordítások 4. Egyéb kötelezettségek A gazdasági esemény csak a kifizetett összeg erejéig terhelheti a vállalkozás eredményét!! A költségek ráfordítások ellentételezésére adott támogatásokat egyéb ráfordításként kell elszámolni!! 100 8. Rendkívüli ráfordítások3. Pénzeszközök A gazdasági eseményt csak a pénzmozgással egyidejűleg szabad elszámolni az eredmény terhére.

88 A rendkívüli bevételek és ráfordítások elszámolása Egyéb rendkívüli tételek (rendkívüli ráfordítások) Térítés nélküli átadás Rendkívüli ráfordítás a térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartás szerinti értéke és a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, ideértve az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adót is. 8. Rendkívüli ráfordítások 1-3. Eszközök 4. Fizetendő ÁFA Ha az átvevő az áfát megtéríti, azt egyéb követelésként kell elszámolni. E. Lehetőség van a keletkezett veszteség időbeli elhatárolására, ha az eszközátadás jogszabály alapján történik és a veszteség a jövőben térül meg. 3. Halasztott ráfordítások8. Rendkívüli ráfordítások1-3. Eszközök E. Feloldás az átadáskor meghatározott módon és időtartamon belül A ráfordítás időbeli elhatárolása 100 10 Példa: áruházak közműépítése Térítés nélkül átadott eszközök

89 Egyéb rendkívüli tételek (rendkívüli ráfordítások) A rendkívüli bevételek és ráfordítások elszámolása Elengedett követelés Rendkívüli ráfordítás a bármilyen jogcímen elengedett követelés Vigyázat: a behajthatatlan követelés egyéb ráfordításként számolandó el. Fejlesztési támogatás visszafizetése Ha a fejlesztési célú támogatást részben vagy egészben vissza kell fizetni, akkor azt a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. Egyidejűleg a halasztott bevételt fel kell oldani. Kapott támogatásA támogatás időbeli elhatárolása A támogatás visszafizetése A halasztott bevétel feloldása (most csak rendkívüli bevételként jó!) A 3-as és a 4-es gazdasági esemény nem feltétlenül azonos összegű! 8. Rendkívüli ráfordítások 3. Pénzeszközök 4. Halasztott bevételek9. Rendkívüli bevételek