A Magyar Mérnöki Kamara Etikai Kódexe Minőségügy és mérnöketika 2015.április 16. Készítette: Dr. Pintér Szilvia.

Az előadások a következő témára: "A Magyar Mérnöki Kamara Etikai Kódexe Minőségügy és mérnöketika 2015.április 16. Készítette: Dr. Pintér Szilvia."— Előadás másolata:

1 A Magyar Mérnöki Kamara Etikai Kódexe Minőségügy és mérnöketika 2015.április 16. Készítette: Dr. Pintér Szilvia

2 A Magyar Mérnöki Kamara Etikai Kódexe 1/2.  A pénz utáni hajszában egyesek elfelejtik, vagy tudatosan megszegik a társadalom egészséges életéhez elengedhetetlen erkölcsös magatartás szükséges normáit.  A mérnök társadalomban is sokféle etikai problémával találkozhatunk.  Nem minden esetben egyszerű az erkölcsös magatartás megtalálása.  A jogszabály értelmezésekor a betűje mögött a szellemét is ismerni kell.

3 A Magyar Mérnöki Kamara Etikai Kódexe 1/1. Jogszabályi alapok:  A mérnöki és építész kamarákról szóló 1996. évi LVIII. törvény tette a kamarák feladatává a tagok etikai felügyeletét, előírva ennek szabályait.  Meghatározta a kiszabható büntetéseket: 1.legenyhébb: figyelmeztetés 2.legsúlyosabb: kizárás  Az MMK első Etikai- Fegyelmi Kódexét 1989-ben dolgozták ki, az Etikai-fegyelmi Bizottság évente terjeszt elő módosító javaslatot, erről a küldöttgyűlés dönt.  A jelenlegi Kódex 2012. december 8. óta hatályos.

4 A Magyar Mérnöki Kamara Etikai Kódexe 2/1. Jogesetek: 1. Egy építtető tervet készíttetett egy tervezővel. A kivitelezés előtt azonban módosításokat látott szükségesnek, amelyek megtervezésére egy „olcsó”, vagy „baráti” tervezőt kért fel. Ő átdolgozta a tervdokumentációt, amelynek több lapja a keltezéstől és a tervezői aláírástól eltekintve nem különbözött az eredetitől. Az építtető eszerint építtette meg a létesítményt.

5 A Magyar Mérnöki Kamara Etikai Kódexe 2/2. 2. Egy mérnök jó kapcsolatban van egy kivitelezővel, és felajánlja neki, hogy a kivitelezésre megkapott, engedélyezett vasbetonterveket „gazdaságosabbá” teszi. Átnézi a terveket, és ha valahol valamit meg tud takarítani, kevesebb vasat igénylő megoldást javasol. Elkészülnek a változtatásokat tartalmazó tervlapok, és az építést azok szerint folytatják.

6 A Magyar Mérnöki Kamara Etikai Kódexe 2/3. 3. Építkezés folyik valahol. A szomszédos ingatlan tulajdonosát felkeresi egy kolléga, és felajánlja, hogy olyan szakértői jelentést készít, amelynek alapján kártérítést lehet kérni és ha a kivitelező vonakodik, bíróság előtt is pert lehet nyerni. A megállapodás „sikerorientált”, ha eredményes, a kapott összeg egy hányada a szakértőé.

7 A Magyar Mérnöki Kamara Etikai Kódexe 2/4.  Jogesetek kiértékelése: 1.Az első esetben más tervlapjait sajátja-ként adta ki a tervező (valójában „szellemi tulajdont” lopott). 2.A második esetben nem kérdezte meg az eredeti tervezőt, hogy hozzájárul-e szellemi terméke (a terv) módosításához, illetve a módosítással nem hagyott-e figyelmen kívül olyan tényezőket, amelyek miatt a terv kivitelezhetetlen. 3.A harmadik esetben anyagi haszonszerzés céljából erkölcstelenül járt el.

8 A Magyar Mérnöki Kamara Etikai Kódexe 3. Szokás hatalma:  Az embert a viselkedése, magatartása jellemzi, amit többnyire nem írott szabályok, hanem a családból hozott és a társadalmi környezetben észlelt, átvett szokások alakítanak.  Mérlegelés és a helyzet átgondolt elemzése nélkül cselekedeteinket a megszokás befolyásolja.  Ennek alapján valószínű, hogy az előbbi példákban bemutatott etikátlan magatartás ismétlődik, már szokásossá vált.

9 A Magyar Mérnöki Kamara Etikai Kódexe 4/1. Írott és íratlan szabály:  Vannak helyzetek, amikor egy cselekedet: 1.bár az elkövető becsületét helyreállítja, de törvénytelen; 2.jogtalan ugyan, de tisztességes; 3.jogos, de erkölcstelen; 4.tisztességes, de törvénytelen; 5.törvényes ugyan, de tisztességtelen  Egy jól működő társadalomban többnyire íratlan szabályok irányítják az életet.  Nem jól működő társadalomban az írott szabályrendszer jelentősége megnő, mert sokan elvesztik belső értékrendjüket.

10 A Magyar Mérnöki Kamara Etikai Kódexe 4/2.  Az íratlan szabályok érvényesülésének, betartásának ellenőrzése: személyes példamutatás a köz- és magánéletben.  Az írott szabályok érvényesítése, betartatása ellenőrzést végző független személyekkel, szervezetekkel.  Az ellenőrzés eredményessége, hatékonysága a felderített szabályszegések hányadától és a szankciók elrettentő, illetve szokás-formáló erejétől függ.

11 A Magyar Mérnöki Kamara Etikai Kódexe 5/1. A Kódex alapgondolatai:  A mérnök 1.valamennyi szakmai kapcsolatában őrizze meg a legteljesebb függetlenségét 2.bízzon meg a más mérnök által végzett szakszerű munkában és ismerje el mások szellemi tulajdonát 3.szakmai tevékenységében ne befolyásolják azzal ellentétes érdekek.

12 A Magyar Mérnöki Kamara Etikai Kódexe 5/2.  A mérnök 1.legyen tárgyilagos és ragaszkodjék az igazsághoz szakmai közleményeiben, állásfoglalásaiban és igazolások kiadásakor 2.szakmai ügyekben mindenkor kifogástalan, elfogulatlan, korrekt magatartást tanúsítson 3.munkavállalási ügyekben kerüljön minden félrevezető cselekedetet.

13 A Magyar Mérnöki Kamara Etikai Kódexe 6. Mi etikus? Mi nem etikus?  Etikus minden olyan tevékenység, amely – a tételes (jogi) törvényeknek megfelelően és azokon túlmenően – az anyagi és szellemi javaknak a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele melletti gyarapításával a közösségi és egyéni élet minőségének emeléséhez hozzájárul.  Nem etikus azaz etikai vétségnek minősül a Kódexben részletezett minden olyan rosszhiszemű, illetve hanyag tevékenység, amely az említett értékteremtést felróhatóan károsítja, gátolja, vagy elmulasztja.

14 A Magyar Mérnöki Kamara Etikai Kódexe 7. Fegyelmi vétség:  Szakmai fegyelmi vétséget követ el aki a mérnöki, illetve építészeti tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok, szabványok, műszaki előírások, kamarai szabályzatok előírásait szándékosan vagy gondatlanul megszegi (járulékos következmény, hogy ezzel az elkövető az etikai szabályokat is megsérti).  Ahol elfogy a tisztesség, az erkölcs és a becsület, ott jön a JOG, a POLITIKA, és az ERŐSZAK.

15 A Magyar Mérnöki Kamara Etikai Kódexe 8. Mai gondok:  A munkaadó a bevétel növelésére törekszik mérnök- alkalmazottjának rovására (felelősségére)  Hajszolttá válik a munkavégzés  A mérnöki munka veszít körültekintő gondosságból  Meggyengül az önellenőrzés és az ellenőrzés  Alkalmazója haszonszerzésének kiszolgálásával a mérnök átháríthatónak érzi az erkölcsi felelősségét munkaadójára („parancsra tettem”)  A munkanélküliség fenyegető veszélye közben „életben/talpon akar maradni”

16 A Magyar Mérnöki Kamara Etikai Kódexe 9. Fegyelmi eljárás:  A fegyelmi eljárást fegyelmi vétség gyanúja esetén, vagy a tag kérésére, az etikai-fegyelmi bizottság elnöke írásban rendeli el a hozzá érkezett írásbeli bejelentés, vagy a feladatkörében tudomására jutott tények alapján.  Az etikai-fegyelmi bizottságok minden más kamarai testülettől és tisztségviselőtől függetlenek, a jogszabályok, kamarai szabályzatok alapján kizárólag az elfogulatlan meggyőződésűknek megfelelően döntenek, nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.

17 A Magyar Mérnöki Kamara Etikai Kódexe 10/1. Szankciók:  A fegyelmi vétség esetén kiszabható büntetések: 1.figyelmeztetés 2.pénzbírság, amelynek mértéke legfeljebb a kiszabás időpontjában hatályos szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének négyszerese 3.a kamarai tisztség viselésétől való, legfeljebb egy évig terjedő eltiltás 4.a tagsági viszony legfeljebb egy évig terjedő felfüggesztése 5.a kamarából történő kizárás.

18 A Magyar Mérnöki Kamara Etikai Kódexe 10/2.  Egyes büntetésekkel együtt, mellék-büntetésként pénzbírság is alkalmazható.  Egyes büntetések végrehajtása egy alkalommal korlátozott időtartamra felfüggeszthető.  A jogerősen kiszabott fegyelmi büntetést a kamarai nyilvántartásban fel kell tüntetni. A bejegyzett büntetést a nyilvántartásból öt év eltelte után törölni kell.  A jogerősen kiszabott fegyelmi büntetésről a szakmagyakorlási jogosultságról névjegyzéket vezető szervet értesíteni kell.

19 A Magyar Mérnöki Kamara Etikai Kódexe 11. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!