1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült.

Az előadások a következő témára: "1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült."— Előadás másolata:

1 1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 8. téma: A horvát-magyar határtérség - a horvát vidékfejlesztés helyzete

2 2 Szomszédsági Program Interreg III keretén belül - Magyarországon, Szlovéniában és Horvátországban. két prioritás: Gazdasági és szociális feltételek kialakítása egy integrált regionális térség megteremtéséhez :  A gazdasági szerkezet, technológia és innováció fejlesztése  Az alapvető szállítási, technikai és más infrastruktúrák  Fenntartható regionális fejlődés, környezeti károk megszüntetése,  Oktatás és a foglalkoztatás, humán erőforrások fejlesztése, A határmenti kapcsolatok erősítése az emberek, szervezetek és intézmények között A határokon átnyúló gazdasági együttműködés javítása A korlátok csökkentése, határforgalomban, közlekedésben Az erőforrások, környezet védelem határokon átívelő koordinációja A határokat átlépő társadalmi és kulturális csere Kommunikációs hálózatok, határ menti terület regionális identitás A prioritások közös meghatározása: Pl. A gazdasági fejlődés, infrastruktúra javítása, idegenforgalom fejlesztése, lakossági részvétel, emberi erőforrások és oktatás 1. lépés: a kölcsönös tájékoztatás és információnyújtás. 2. lépés: közös érdekek -ellentétes érdekek meghatározása 3. lépés: közös stratégia, célok, programok

3 3 Felkészülés az EU csatlakozásra Eddigi tanulságok Az EUés más támogatási alapok előkészítése és felhasználása: új kihívások Specifikus korlátok: A fő vidéki ágazatok, ( mezőgazdaság, élelmiszerfeldolgozás, erdészet,) alacsony versenyképessége. A vidéki infrastruktúra fejletlensége A vidéki lakosság számára nem elégséges hozzáférés a közjavakhoz A háború okozta károk, és stagnáló,leszakadó vidéki térségek A vidéki népesség alacsony képzettségi szintje A vidéki környezet és természeti erőforrások problémái Gyenge vertikális kapcsolatok a minisztériumok és a megyei/települési önkormányzati intézmények között Gyenge horizontális intézményi kapcsolatok a minisztériumok és más állami szervek között A koordináció hiánya az agrár és vidéki szektort érintő politikáért felelős hatóságok tevékenysége között A professzionalizmus hiánya a specializálódott ügynökségek munkájában. Támogatás szükséges a vidékfejlesztés intézményeinek színvonal- javításához, EU joganyag átvételéhez

4 4 A SAPARD Program általános célkitűzései SAPARD Program : EU előcsatlakozási alapelvek Prioritás: piaci hatékonyság, a minőség és egészségügyi színvonal növelése, a vidéki térségekben új munkahelyek teremtése A közösségi joganyag (Acquis Communautaire, a Közös Agrárpolitika és a kapcsolódó politikák átvétele Fenntartható megoldás az agrárszektor és rurális térségek adaptációs problémáira A SAPARD Program prioritásai - 1. Prioritás: A vidéki gazdaság fejlesztése - 2. Prioritás: A piacra jutás segítése - 3. Prioritás: A vidéki infrastruktúra fejlesztése Prioritásonként egy specifikus célkitűzés és hozzárendelt intézkedés PrioritásSpecifikus célkitűzésHozzárendelt intézkedés 1. A vidék gazdaságának fejlesztése A mezőgazdasági termelési kapacitások fejlesztése, erősítése A mezőgazdasági birtokokon beruházások 2. A piaci hozzáférés javítása A mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozási és marketing kapacitásainak fejlesztése, erősítése A mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése 3. A vidéki infrastruktúra fejlesztése Jobb életkörülmények teremtése a vidéken, a rurális infrastruktúra fejlesztésével A speciális hátrányokkal küzfő vidékek infrastruktúrájának fejlesztése Kiegészítő támogató intézkedés: Technikai segélynyújtás, információs és nyilvánossági kampányok

5 5 Helyzetelemzés –SWOT analízis Dél-DunántúlMagyar-horvát határvidék Erősségek  Földrajzilag széleskörű külügyi kapcsolatok  A régió meghatározó szereplői elkötelezettek és aktívak külkapcsolatokban  Jelentős idegenforgalom  Több idegenforgalmi célpont: Balaton nemzetközi ismertsége  A Dél-dunántúli régióban nemzetközi vízi közlekedésre alkalmas folyó (Duna)  Nemzetiségi sokszínűség és élénk kapcsolatok  Idegen nyelvet beszélő lakosság  Fejlett felsőoktatási intézményrendszer  Gazdag interkulturális és történelmi örökség  Gazdag borvidékek TURIZMUS  Siklós-Harkány-Villány borvidéki és termál-turizmus,  Pécs, Osijek,Varazdin városi turizmus,  Mohácsi néprajzi turizmus,  Termál-turizmus a határ mindkét oldalán (Hévíz, Zalakaros, St.Martin, Bizovacke, Varazdinske) OKTATÁS  Egyetem Pécsett és Osijekben,  Fejlődő egyetemi intézmények Varasdon, Krizevciben, Keszthelyen és Kaposváron. KÖRNYEZET  határon átnyúló természetvédelmi terület (Duna-Dráva Nemzeti Park), a Mura folyóval együtt  Gazdag vízforrások (felszíni, termál) KULTÚRA  Soknemzetiségű közösségek

6 6 SWOT /2 Dél-Dunántúl Magyar-horvát határvidék Gyengeségek  A külkapcsolatokkal foglalkozó szereplők közötti kapcsolatok, kommunikáció esetleges  Nincs elegendő financiális forrás a külkapcsolatok fejlesztésére  A regionális marketing sokszereplős és nem koordinált, nem partnerség- alapú tevékenység  A közlekedési hálózat egészében korszerűtlen, a régió nemzetközi elérhetősége nem kielégítő  Kevés külföldi tőkebefektetés  Gyenge ipari exportképesség  A régió gazdaságilag- társadalmilag viszonylag zárt területi egység KÖZLEKEDÉS-SZÁLLÍTÁS  Nem villamosított nemzetk. vasút  A belső közúthálózat rossz állapota  A nemzetközi határátkelőhelyek ritkák. (Átlagos távolságuk 62km.) DEMOGRÁFIA  Az életkor szerinti megoszlás Határmenti lakosság szerinti összetétele OKTATÁS  A felsőfokú képzettségűek alacsony részaránya  A kétnyelvűség alacsony kihasználása  Rugalmatlan munkaerőpiac MUNKAERŐ-PIAC  magas munkanélküliségi ráta elsősorban a horvát területen, a közös határ mentén.  A kereslet és a kínálat nem illeszkedik TERMÉSZET ÉS KÖRNYEZET  Árvízvédelem, szennyvízkezelés, hulladék kezelés, fel nem robbant szárazföldi aknák,

7 7 SWOT/3 Dél-DunántúlMagyar-horvát határvidék Lehetőségek  Aktív és sikeres részvétel az EU nemzetközi együttműködési programjaiban  Kiemelt EU-támogatás közlekedés fejlesztésére, a régió közlekedés- földrajzi elszigeteltsége oldódik  Határmenti (horvát) és nemzetközi (észak-olasz, dél-német) kapcsolatok erősödése  Gazdasági kapcsolatok erősödése a stabilizálódó balkáni térséggel  A schengeni határrá váló déli régióhatár szerepének felértékelődése  Sikeres csatlakozást követően a csatlakozással kapcsolatos tudás közvetítése a később csatlakozó balkáni régiók felé  Borturizmusban rejlő lehetőségek TURIZMUS  A Duna-Dráva természet-védelmi terület a turizmus újabb lehetséges célpontja. KÖRNYEZET  A mezőgazdaságban a termelésére nem alkalmas területek ismételt erdősítése. HATÁR ELLENŐRZÉSE  A belső határ fokozatos felszámolása Horvátország EU-csatl., schengeni keretek KULTÚRA  A kulturális együttműködés növekszik.  Kooperáció és hálózati jellegű együttműködés az építészeti és egyéb örökségek közös kezelésére. GAZDASÁG  Vertikális integráció lehetősége a mezőgazdaság feldolgozóipari ágazataiban.  Lehetőség a mezőgazdasági-erdészeti termékek exportálására.

8 8 SWOT/4 Dél-DunántúlMagyar-horvát határvidék Veszélyek  A régió külkapcsolatokban érintett szereplői közötti együttműködés színvonala romlik  A külkapcsolatok ápolásához szükséges források hiánya jellemző marad  A régió gyenge gazdasági aktivitása miatt a regionális intézmények saját forrásai tartósan elégtelenek maradnak  A régió elszigetelt jellege tartóssá válik a nemzetközi kapcsolatokban  A szakképzett, külkapcsolatok szempontjából értékes munkaerő elvándorlása (brain drain) DEMOGRÁFIA  A régióból kifelé irányuló mobilitás és kivándorlás magas foka.  Az elzárt vidéki kistelepülések elnéptelenedése. TERMÉSZET ÉS KÖRNYEZET  A Dráva ökoszisztémájának romlása a nem megfelelő szennyvízkezelés miatt. KORMÁNYZÁS ÉS TERVEZÉS  A közös tervezés gyengesége.  Részletesen kidolgozott tervek hiánya (oktatás, termál-turizmus fejlesztése),  A helyi önkormányzatok kis mérete akadályozza a hatékony helyi fejlesztési politikát KULTÚRA  Nem megfelelő finanszírozás az építészeti kulturális örökség állapotának romlásához vezet.

9 9 A térség fejlesztési prioritásai 1. Prioritás: Dráva folyó ökoturizmus határmenti projekt Közös központi projekt a Dráva-Duna természetvédelmi terület ökotutisztikai célra való hasznosítására, amely munkahelyeket is teremt. 2. Prioritás: Közös gazdasági, oktatás és nyelvi térség 2.1. Közös gazdasági tér Közös gazdasági fejlesztések támogatása (partnerkeresés, vásárok, stb. ) Munkaerőpiaci együttműködés (információ) 2.2. Közös oktatási tér Határmenti felsőoktatási projektek (képzés, kutatás-fejlesztés) Határmenti közbülső szintű oktatási projektek (közös képzés, csereutak) Határmenti, alacsonyabb szintű oktatási programok (közös képzés, cserék) 2.3. Kétnyelvűség a határrégióban Egymás nyelvének oktatásaKétnyelvű feliratok 3. Prioritás: Technikai segítségnyújtás

10 10 Kiscsoportos feladat Adjunk projektjavaslatokat az egyes prioritási területekre!