1 OKTATÁSOKTATÁS Szociológia előadás Keszthely. 2 a prekapitalista társadalmakban a szocializációnak (közösségi értékek, normák elsajátítása) több színtere.

Az előadások a következő témára: "1 OKTATÁSOKTATÁS Szociológia előadás Keszthely. 2 a prekapitalista társadalmakban a szocializációnak (közösségi értékek, normák elsajátítása) több színtere."— Előadás másolata:

1 1 OKTATÁSOKTATÁS Szociológia előadás Keszthely

2 2 a prekapitalista társadalmakban a szocializációnak (közösségi értékek, normák elsajátítása) több színtere van, a legfontosabbak a család, rokonság, helyi közösségek, szűkebb környezet, ez a szakmai ismeretek átadásának színtere is

3 3 Iskoláztatás az iskolarendszerbe bekapcsolódók köre szűk nincs kötelező iskoláztatás – minél tradicionálisabb a társadalom annál később jelenik meg nem volt külön rendszere az alap és középfokú iskoláztatásnak, elterjedtebb az egyetem nem volt szakosodott egyetem a tudományok egészét oktatták (az államigazgatás számára képezték a diákokat) elsősorban a polgári, nemesi származásúak kerültek be az egyetemekre, a parasztok tanulási lehetősége az egyházba bekerülés volt

4 4 a reneszánsz, reformáció hozta létre az igényt az oktatás széleskörűvé tételére az ellenreformáció is hozott létre iskolákat ez iskolák közötti versengést eredményezett az oktatás szélesebb körűvé válása ellenére a két világháború között is 30- 40% volt az analfabetizmus

5 5 foglalkozást  életpályát,jövedelmet -érdekérvényesítés lehetőségeit -egyén helyét a társadalomban

6 6 A modern iskola szerep, funkciója modern technológia működtetéséhez szükséges ismeretek átadása – a kisebb közösségek szocializációs feladatait is átveszi (de túl nagyok az elvárások, nem mindet tudja teljesíteni) elvárás, hogy kevesebb diákra több tanár jusson, de ez nem teljesül egyre szélesebb körűvé válik, egyre kevésbé kötődik életkorhoz – a szakmai ismereteket egyre gyakrabban kell frissíteni ismeretek önálló megszerzésének funkciója

7 7 Ismeretek önálló megszerzésének funkciója innovációra, változó feltételekhez alkalmazkodásra kell tanítani – a gyors változások miatt az általános jellegű képzés nagyobb szerepet kap az általános képzés minél tovább tart, annál nagyobb a diák mobilitási képessége (esélyt ad a váltásra, az átképzésre) a gimnázium felé orientálódik (régen a szakközépiskola felé orientálódott, mert az szakmai és általános tárgyakat is tanított, ma úgy vélik, hogy egyik funkciót se tölti be)

8 8 Alapfogalmak Oktatás: felnőttkorban betöltendő szerepek betöltéséhez szükséges ismeretátadás Nevelés: viselkedési normák megtanítása Emberi beruházás: mindazon ráfordítások, amik az egyén munkájának termelékenységét növelik

9 9 Módszerek Iskolai végzettség arányszámok Beiskolázási arányszámok 3-5 éves népességből óvodába jár 6-13 éves népességből általános iskolába jár 14-16 éves népességből szakmunkásba jár 14-17 éves népességből középiskolába jár 18-22 éves népességből felsőfokú intézménybe jár

10 10 Elméletek I. Iskola szerepe: régi időre tekint vissza. Világbanki stratégiában elsőrendű helyen az oktatás Bourdieu: iskolák kijelölik a tanulók helyét a társadalomban, csatornázzák a társadalmi mobilitást. Miller és Roby: papírkórság Ivan Illich: az iskolák a társadalmi autonómiát ássák alá. Javasolta a saját motiváción alapuló tanulást

11 11 Elméletek II. Coleman jelentés: iskola és családi háttér befolyásolja a későbbi életpályát Bernstein: nyelvi készségek Bourdieu: kulturális tőke Öröklés szerepe: nem bizonyított Herrstein és Murray: A haranggörbe: intelligencia megoszlása Gauss görbe szerint alakul Meritokratikus társadalom: ld. korábban

12 12 Az oktatási rendszer kritikája a XVIII. második felében azt gondolták, hogy a társadalmi problémák oka a tudatlanság, az ismeretek, a tudás hozzáférhetővé tétele megoldást jelentene, ilyen törekvés volt az Enciklopédia is a bekapcsolódás az oktatási rendszerbe csökkentené a társadalmi különbségeket, nivellálná, optimális esetben megszüntetné ez a várakozás az 1960-1970-ig volt érvényes az 1960-1970-es évektől komolyan megkérdőjelezték, hogy tudja-e nivellálni a szülő társadalmi helyzetét

13 13 Bourdieu szerint az iskolai végzettség ellenére fennmarad a különbség, a szülő társadalmi státusza vagyoni helyzete befolyásolja a tanulmányi eredményt kimutatták, hogy az egységes iskolarendszer nem egységes, az általános iskolák között komoly színvonalbeli különbség van, kialakultak tömeg- és elitiskolák a középiskolába bejutás esélye már az általános iskolában meghatározódott az iskolai teljesítmények vizsgálata kimutatta, hogy a különbségek okai már korábban keresendők, megdől a nézet, hogy az iskola eszköz a mobilitásra az apa státusza, a szülök státusza, vagyona, iskolai végzettsége meghatározza, hogy ki milyen oktatási intézménybe megy a gyerek teljesítményét közvetlenül a család, közvetve a szülő státusza határozza meg

14 14 Kulturális tőke elmélet család kulturális szintje játszik a legfontosabb szerepet az iskolai előmenetelben, már belépéskor nagy különbségek vannak, amik determinálják a későbbi teljesítményt

15 15 További kritikák S. Bowles és H. Gintis szerint a modern oktatás az ipari kapitalizmus gazdasági igényeire adott válasz, a tömeges oktatás nem törekszik az egyének önkiteljesítésére, a tudástermelés a gazdaságot szolgálja, szükségképpen legitimálja az egyenlőtlenséget. P. Bourdieu ezt a folyamatot kulturális újratermelésnek nevezte. Illich szerint az iskolák olyan gyámkodó szervezetek, amelyek passzív fogyasztásra, azaz a fennálló társadalmi rend kritikátlan elfogadására nevelik a gyerekeket. Ez a rejtett tanterv arra tanítja őket, hogy az életben „tudják hol a helyük, és azt fogadják el”.

16 16 Nemzetközi tendenciák I. 50-70-es években fejlett országokban oktatási robbanás 80-as évektől csökkenés Fejlett országokban 100% általános beiskolázás, 85% középiskolai, 20- 40% felsőfokú Denison: végzettség emelkedése jelentősen hozzájárul a gazdasági fejlődéshez

17 17 Nemzetközi tendenciák II. Fejlett országokban nincs analfabéta. Funkcionális analfabetizmus Oktatás költségvetési problémái Japán előretörése Boudon: felsőfokú beiskolázási arányszámok túlzott növelése problémákhoz vezethet

18 18 Magyarországi helyzet I. Korcsoport és iskolai végzettség 19 41 19 49 19 60 19 70 19 80 19 90 Százalék A 15 évnél idősebb népességből legalább 8 osztályt végzett 152032516678 A 18 évesnél idősebb népességből legalább befejezett középiskolai végzettségű 5,15,58,8152330 A 17 éves és idősebb népességből szakmunkásképző iskolai végzettségű -----14 A 25 éves és idősebb népességből befejezett felsőfokú végzettségű 1,81,72,74,26,59,4

19 19 Magyarországi helyzet II. Korcsoport és iskolatípus1950198019901995 Százalék A 14-16 éves népességből szakmunkásképzésben részesül 12,840,23935,3 A 14-17 éves népességből gimnáziumi és szakközépiskolai képzésben részesül 16,240,142,458,3 A 18-22 éves népességből felsőfokú oktatásban nappali tagozaton részesül 3,49,210,414,9

20 20 Magyarországi helyzet III. ÉletkorLegalább 8 osztály, általános iskola Legalább érettségi Egyetemi és főiskolai diploma százalék 20-2497,341,1- 25-2997,041,913,3 30-2496,539,712,5 35-3996,741,112,5 40-4495,542,613,4 45-4990,633,511,7 50-5481,825,67,6 55-5967,020,27,7 60-6450,317,76,4 65-6936,313,45,0 70-7433,512,94,0 75-22,57,93,0

21 21 Magyarországi tendenciák IV. 80-as évek végén lemaradás a mutatók terén a fejlett országoktól. Oktatás minősége korábban megfelelőnek tűnt. Vannak kiemelkedő eredmények Átlagos színvonal nem túl erős 90-es években tudásszint romlott

22 22 Iskolázottság és társadalmi helyzet Értelmiségi: elvben szükséges felsőfokú végzettség Ferge Zsuzsa – Gazsó Ferenc vizsgálata Fontos kérdés az egységes képzést nyújtó intézményekbe járás idejének hossza

23 23 Oktatásból kimaradtak helyzete Nem végezték el a 8 általánost. 4-5%, életpályájuk hátrányosan alakul Kb. fele a roma etnikumhoz tartozik Szakképzetlen fizikai munkát végeznek, alacsony bér, hátrányos helyzetűek maradnak. Magas a munkanélküliség

24 24 Kisegítő iskolák 94-ben 42000 tanuló, 4,3% járt ide Nem felelnek meg a rendes iskolai követelményeknek. Nem maradnak ki az oktatásból, így jobbak az esélyeik. Czeizel: aggasztóan nő az ilyen iskolát igénylők száma Ladányi és Csanádi: fontos szerep a családi háttérnek

25 25 Az oktatás az EU-ban Lisszaboni stratégia: Célmeghatározás –mit –mikorra –ki által –milyen minőségben Az eszközök között kiemelt helyen az egész életen át tartó tanulás előmozdítása Versenyképesség – humán tőke beruházás

26 26 Az EU közös, konkrét célkitűzései az oktatás területén 1.Minőség – hatékonyság 2.Hozzáférés 3.Nyitás

27 27 1.stratégiai cél minőség,hatékonyság Tanárképzés és továbbképzés fejlesztése Készségek fejlesztése a tudásalapú társadalomhoz Műszaki és tudományos képzésben részvétel növelése Források legjobb kihasználása

28 28 2. stratégiai cél Oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés megkönnyítése mindenkinek Nyitott oktatási környezet Tanulás vonzóbbá tétele Aktív állampolgárság, egyenlő lehetőségek, társadalmi kohézió

29 29 3. stratégiai cél Oktatási rendszerek nyitása Munka világa és kutatás kapcsolatának erősítése Vállalkozói készségek fejlesztése Idegen nyelv tanulás fejlesztése Európai együttműködés fejlesztése

30 30 Európai Bizottság Közleménye 2003. Európai mérföldkövek az oktatásban és képzésben Lisszaboni Európai Tanács „follow up”-ja (2010-ig a tagállamok okt.képzési rendszerei hova jussanak el)

31 31 1.mérföldkő 2010-re el kell érni, hogy a korai iskolaelhagyók átlagos aránya az EU- ban ne legyen 10 %-nál nagyobb (EU -18,8 Mao- 12,3 cél 2010: - 10,0)

32 32 2. mérföldkő 2010-re az EU-ban a matematikai, természettudományos és műszaki végzettséggel rendelkezők számát legalább 15 %-kal kell növelni, ugyanakkor a nemek közti egyenlőtlen eloszlásnak mérséklődnie kell (EU-25,7 Mao -10,1 cél 2010: +15,0)

33 33 3. mérföldkő 2010-re az EU-ban a 22 éves korosztályba tartozó fiatalok legalább 85 %-ának meg kell szereznie a felső középfokú végzettséget (EU –75,4 Mao- 87,2 cél 2010: - 85,0)

34 34 4. mérföldkő 2010-re az EU-ban az olvasási készség terén alacsony szintű jártassággal rendelkező 15 évesek számát a 2000. évi szinthez viszonyítva legalább 20 %-kal kell csökkenteni (EU –17,2 Mao- 22,7 cél 2010: - 13,7)

35 35 5. mérföldkő 2010-re az EU-ban az egész életen át tartó tanulásban részt vevők átlagos aránya a felnőtt, munkaképes korú lakosságnak (25-64 évesek) legalább 12,5 %-a kell legyen (EU –8,5 Mao- 3,3 cél 2010: - 12,5)

36 36 6. mérföldkő Befektetés a humán erőforrásokba A lisszaboni EU csúcs jelentős növekedés elérésére szólított fel a humánerőforrás-befektetések 1 főre eső szintjében (EU –5,0 Mao- 5,15 ………..)