Hatékonyság a mezőgazdaságban

Az előadások a következő témára: "Hatékonyság a mezőgazdaságban"— Előadás másolata:

1 Hatékonyság a mezőgazdaságban

2 A hatékonyságról A cselekvés nem mérhető következménye: hatás
( köznapi értelmezés )

3 A hatékonyságról A cselekvés nem mérhető következménye: hatás
( köznapi értelmezés ) mérhető, számszerűsíthető következménye: hatékonyság Gazdasági cselekvés gazdasági hatékonyság Hatékony az a gazdasági cselekvés amely a kitűzött cél tekintetében eredményes volt !

4 t Mi a cél ? = nettó termelési érték = hozzáadott érték = jövedelem
= hozamok = bruttó termelési érték = nettó termelési érték = hozzáadott érték = jövedelem = nyereség Mi a cél ? t

5 A gazdasági cselekvés alapja, forrásai
m= e = f = élőmunka felhasználás eszközök használata termőföld használat

6 Komplex hatékonysági összefüggés
m + eá+f + f

7 Parciális hatékonyság vizsgálat
m + eá+f + f

8 Mutatói : Naturális számlálóban és nevezőben is naturális mérőszámok Értékbeni számlálóban és nevezőben is értékbeni számadatok Vegyes a fentiek kombinációjával kialakított mutatók

9 Parciális hatékonyság 1. Munkatermelékenység
Fogalma: egységnyi munkaidő alatt előállított termékmennyiség, terme- lési érték. Reciproka : m/t (munkaigényesség) egységnyi termék előállításához szükséges munkamennyiség t m

10 A munkatermelékenység alakulását befolyásoló fő tényezők
az élőmunka technikai felszereltsége a munkaszervezés az anyagi érdekeltség

11 A munkatermelékenység változása Me.: 1000 Ft/ ÉME
Egy éves munkaerőegységre jutó 1998 2000 2002 2002.évi az 1998. évi %-a Mezőgazdasági kibocsátás 1 610 1 997 2 320 144,1 Bruttó hozzáadott érték 687 759 803 116,9 Vállalkozói jövedelem 346 308 300 86,9 reálértéken, 1998=100 100,0 73,8 62,5

12 Parciális hatékonyság 2. Eszközhatékonyság
Fogalma, reciproka: az eszközigényesség Mutatói: - naturális korlátozottsága hiányzik a közös ráfordítási egység, a termékek sem homogének - értékbeli a közös nevezőre hozás módszere - vegyes

13 Az eszközhatékonyság változása értékmutatók alapján
Megnevezés 1998 2000 2002 2002 évi az 1998 %-ában Egységnyi termelő-felhasználásra jutó Mg-i kibocsátás l,53 1,42 1,35 88,5 Nettó hozzá- adott érték 0,53 0,42 0,35 66,8 Vállalkozói jövedelem 0,33 0,22 0,18 53,3

14 A hatékonyság összehasonlításban kap értelmet
Σ PoQo Σ poeo Σ PoQ1 Σ poe1 : Hk = P= termék ára Q= termelt mennyiség p= termelő eszköz ára e= termelő eszköz mennyisége

15 Parciális hatékonyság 3. Területi termelékenység
f Fogalma, Mutatói

16 A mg-i termelés területi hatékonysága Me.: 1000 Ft
Egy ha mg.-i területre jutó 1998 2000 2002 2002. évi az 1998 %-ában Mg-i kibocsátás 186,2 218,4 251,6 135,2 Br. hozzáadott érték 79,4 83,9 87,0 109,6 Vállalkozói jövedelem 40,0 34,1 32,6 81,4 reálértéken 1998=100 % 100 70,5 58,6

17 Az egy hektárra jutó nettó hozzáadott érték változása (2001-2010)
Forrás: AKI Tesztüzemi Rendszer

18 Magyarország és az EU-15 néhány fontosabb mutatójának alakulása
Forrás:AKI számítás az FADN Pulic Database és a tesztüzemi adatok felhasználásával.

19 A költséghatékonyság alakulása Magyarországon és az EU-15-ben
Forrás:AKI számítás az FADN Pulic Database és a tesztüzemi adatok felhasználásával.

20 JÖVEDELMEZŐSÉG – GAZDASÁGOSSÁG

21 Hatékonyság - Jövedelmezőség
azonosság : mindkettő a ráfordítások és ered- mény viszonyát vizsgálja különbözőség : - egyetlen célt ( jövedelmet ) értékeli, -önmagában is értelmezhető, -pozitív tartományban kap értelmet, -a számítás módszere A hatékonysággal azonos és ellentétes irányú változása is lehetséges !

22 A gazdaságosságról Leginkább a makroszintű komplex hatékonysági mutató minősítésével azonosítható Egy termék gazdaságossága függ: a társadalmilag szükséges eleven és holt munka- ráfordítás színvonalától; a termék nemzeti értéke miként viszonyul a nemzetközi értékhez; a mezőgazdaságon belül, vagy azon túlmenően a sokféle termék viszonylatában hol az adott termék helye?

23 A gazdaságosság két posztulátuma (elméleti kiindulópontja)
Adott eszköz (erőforrás) ráfordítás mellett a cél maximális megvalósítása. A kitűzött cél megvalósításához az eszközök (erőforrások) minimális felhasználása. Adott időszakban melyik posztulátum kap prioritást? Lehetséges-e az egyik vagy a másik kizárólagossága?

24

25 Műszaki fejlesztés a mezőgazdaságban

26 A tudományos - technikai eredmények gyakorlati alkalmazása
olyan technikai és biológiai eljárások, amelyek a régi helyébe olyan újat léptetnek, amely hasznos módon változtatja meg a terméket, az eszközöket vagy a munkafolyamatot Az egész nemzetgazdaságot érintő folyamat A műszaki fejlesztés céljai: A munka termelékenységének fokozása A munkafeltételek javítása A terméshozamok növelése A választék bővítése A minőség javítása

27 A műszaki fejlesztés irányulhat
A munkaeszközökre A munkatárgyakra A termékekre A termelési technológiákra

28 A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének sajátosságai
A termelés eszköze a föld Ipari eredetű holtmunka aránya nő, míg a mezőgazdasági eredetű holtmunka aránya csökken Holtmunka tömege és aránya nő, élőmunkáé csökken A felszabaduló élőmunka már „csak” fogyasztó lesz Termelőeszközök egy része biológiai rendszer Egyre nagyobb tömegű élelmiszer szállítása Tárolási, tartósítási veszteségek Természeti környezet – károk

29 A műszaki fejlesztés elemei
Gépesítés Energiagazdálkodás Mezőgazdasági építés Kemizálás Genetikai munka

30 A gépesítés Emberi munkaerővel végzett tevékenységek helyett technikai berendezések A gépesítés indokai: Korszerű termelési technológiák megvalósítása Termékminőség javítása Munkacsúcsok kiküszöbölése, a munkák időben való elvégzése Veszteségmentes betakarítás Nagy tömegű szállítások Biológiai hatások kompenzálása (romlékonyság)

31 A korszerűtlenség kedvezőtlen hatásai
Munkatermelékenység, hatékonyság rosszabb Karbantartás, felújítás költségesebb A korszerűbb gépek sem használhatóak ki Üzemképesség, üzembiztonság alacsony Több dolgozót köt le

32 Az egy főre jutó GDP és a K+F ráfordítások közötti exponenciális kapcsolat

33 Hatása: magával viszi a termelés (szak) területi technológiai
Műszaki fejlesztés a mezőgazdaságban (A termelőeszközök mennyiségi és minőségi fejlesztése) Hatása: magával viszi a termelés (szak) területi technológiai szervezeti vezetési és irányítási közgazdasági súlyának változását.

34 Célja: az élőmunka technikai felszereltségének javítása,
a termelékenység fokozása a hozamok növelése a választék bővítése a minőség javítása A harmonikus, összehangolt fejlesztés hiányának problémája

35 Sajátos vonások a mezőgazdaság műszaki fejlesztésében
A termelés természeti környezetben folyik Speciális munkatárgy és munkaeszköz a föld A felhasznált holtmunka ipari és mezőgazdasági eredete Az összes ráfordításon belül nő a holtmunka tömege A holtmunka nemcsak élőmunkát vált ki

36 Csökkenti az újratermeléshez szükséges földterület méretét
A mezőgazdaság termelőeszközeinek egy csoportja biológiai rendszer Egyre nagyobb tömegű termék jelenik meg Élőszervezetek tárolását, tartósítását kell biztosítani

37 Műszaki fejlesztés elemcsoportjai
Gépesítés, energiagazdálkodás, építés Kemizálás - műanyagok Élőszervezeteken végzett genetikai munka - biológiai alapok

38 Az állóeszköz felhalmozás szerkezete a mezőgazdasági termelésben (md Ft)
Megnevezés 1998 2000 2002 2003 Ültetvények 6,5 15,8 22,8 19,5 Állatok 31,7 31,0 29,7 32,1 Gépek és berendezések 43,8 52,8 104,4 130,0 Épületek 30,3 38,8 54,4 42,5 Egyéb 10,5 10,8 12,1 6,7 Br.állóeszk.-felhalmozás 122,8 149,3 223,4 230,9

39 Mezőgazdasági beruházások eszközcsoportok szerint

40 A gépesítésről A termelésfejlesztés gerince, kimagasló termelékenységjavító szerepe Indokai: korszerű termelési technológiák megvalósítása termékek minőségének javítása időbeni munkavégzés (munkacsúcsok!) veszteségmentes betakarítás nagytömegű szállítások

41 Traktor - tehergépkocsi
Az egyes időszakok preferált célkitűzései Gépek - géprendszerek Erőgépek - munkagépek Traktor - tehergépkocsi

42 A gépállományról 1992 2001 Traktorállomány összesen (ezer db) 91,9 113
1992 2001 Traktorállomány összesen (ezer db) 91,9 113 1 traktorra jutó mg-i terület (ha) 68 55 1 traktorok átlagos motorkapacitása (kw) 47 52 egyéni gazdaságokban 45 társas gazdaságokban 74 Átlagéletkor (év) 15,3 Kombájn (ezer db) 10,4 12,1 1 kombájnra jutó terület (ha) 290 250 13,6 Tehergépkocsi (ezer db) 41,3 22 20

43 Traktorok és kombájnok állománya nemzetközi összehasonlításban
Tagországok Traktorok az ezred -fordulón Kombájnok az ezred -fordulón ezer db 100 ha mg-i területre 100 ha gabonaterületre Németország 1072,2 6,3 135,8 1,9 Görögország 241 4,6 6,1 0,5 Spanyolország 841,9 2,9 49,7 0,8 Hollandia 155 8,8 5,6 2,7 Ausztria 325,4 10,3 24 Egyesült Királyság 500 3,2 47 1,4 EU- 15 6835,8 5,1 595,2 1,6 Magyarország 2,1 11,2 0,3

44

45

46

47 A gépberuházások alakulása 1991 – 2008 között nominál értéken

48 A beruházások teljesítményértéke ágazatok szerint (folyó áron, millió Ft)
2003 2004 2005 2006 2007 Összes beruházás Nemzetgazdaság összesen 3  3  3  3  Ebből: Agrárgazdaság 234 057 222 077 Mezőgazdaság Erdőgazdálkodás 5 107 6 080 5 961 6 976 10 856 Élelmiszeripar 96 943

49 A beruházások és a beruházási támogatások alakulása 1998-2004

50 Az energiagazdálkodás főbb jellemzői
A mezőgazdaság dinamikus fejlődését korszerű ipari háttér biztosította és biztosítja az elkövetkező időben is. Ebben alapvető szerepet az energetika térhódítása játszott. Nagy tömegű energiát fordítunk: Nyersanyagok előállítására Feldolgozására Forgalmazására Számos iparág termel a mezőgazdaságnak jelentős energiafelhasználással gépeket, eszközöket, és vegyi anyagokat.

51 Energiagazdálkodás Példák: Három fő energiaforrás:
Ipari eredetű energia Mezőgazdasági eredetű energia Napenergia Példák: 1 ha kukorica term. hez szükséges energia 11%-a ipari eredetű, a többi fotoszintézis eredménye Az mg. ipari energiafelhasználása az összes ipari energiafelhasználás 3%-a Az mg. fajlagos energiafelhasználása 1/8-a az ipari fajlagos energiafelhasználása A kőolaj-felhasználás jelentős A villamosenergia-felhasználás az össz. energia-felhasználás 10%-a Jelentős a geotermikus energiafelhasználás

52 Mezőgazdasági építészet
Állattenyésztés férőhelyszükségletének biztosítása Tárolókapacitások létesítése Egyéb agrárlogisztikai rendszerek (pl. gépszínek, post harvest tevékenységek) A mg. összes állóeszköz-állományának nagy része az épületek formájában jelenik meg Nem a kapacitások növelése a fontos, hanem a meglévő racionális kihasználása Jellemzően könnyűszerkezetes épületek A hazai létesítmények nagy része elavult

53 Kemizálás Műtrágyázás Vegyszeres növényvédelem
Növény- és állatgyógyászati szerek, takarmányhelyettesítők és – kiegészítők Műanyagok felhasználása Fóliák, csövek

54 Egy hektár szántó-, kert-, gyümölcs- és szőlőterület, kg
Nitrogén Foszfor Kálium Összes 1997 41 8 57 1999 52 9 69 2001 12 13 82

55 Egy ha mg.-i területre jutó műtrágya felhasználás, hatóanyagban kg.
Ország 1995 1999 EU-15 202 Hollandia 584 503 Franciaország 252 244 Portugália 84 88 Szlovénia 322 389 Lettország 13 29 Világ összesen: 86 94

56 Kemizálás A növényvédőszerek
veszteségmérséklés, megelőzés, előrejelzés káros mellékhatások, környezetvédelem Állategészségügyi szerep takarmány kiegészítők, kórmegelőzés biokémiai aktivitású szerek Műanyagok - új technológiák

57 Genetikai munka Növénynemesítés, fajtakeresztezés
Biotechnológiai, biokémiai, biofizikai eredmények gyakorlati hasznosítása Új, ellenállóbb növények, jobb adottságú állatok A „Zöld forradalom” e tevékenységeknek köszönhető A biológia egyre inkább a mezőgazdasági termelőerő alapvető részévé válik

58 A műszaki fejlesztés komplexitása
A műszaki fejlesztés komponensei + a természeti és közgazdasági adottságok a hatásukat együttesen fejtik ki A komplexitás a műszaki fejlesztés technikai-biológiai és társadalmi tényezőinek együttese A tudományos-technikai fejlesztés szerepe a termelőerők növekedésében fokozódik

59

60 Vállalkozói szerkezet, földhasználat

61 Arányszámok (%-ban), adatok a rendszerváltás idejéből ( 1989/ 90 )
ÁG TSZ Kistermelés számuk l26 1360 l,5 millió földhasználat l5 80 5 átlagterület (ha) 7,5 e 4,5 e változó Bruttó termelési értékből részesedés (%) 20-25 45-50 30-35 Nettó termelési értékből részesedés (%) 15-20 50

62 Az állami gazdaságokról
Az állami (kincstári) birtokok a II.világháború előtt. Mezőhegyes, Kisbér, Bábolna, Kompolt stb. Speciális szerepük (ménesek, vetőmegtermesztés ) Vertikálisan szervezett gazdálkodás Az ÁG-ok a nagyvállalati rendszerben, politikai, technikai, technológiai szempontok. I.időszak l948-ig: részesedésük a földosztás során (3,2 millió hektárból) ha, 74 állami gazdaság Jószágigazgatóságok

63 II. időszak 1948 végétől 1953-ig (a „ nagy felfutás”)
Számuk 500-ra nő, a szántó 14 %-át használják. A föld forrása, szétaprózottság, tagosítás Munkaerőhiány, eszközhiány, központi utasítások, beszolgáltatás, rendőri intézkedések, termelés lezüllése III. időszak 1954-től l967-ig Az ÁG-ok helyzetének felülvizsgálata, feladatuk: minőségi bázis, politikai bázis, árutermelő bázis Az eszközigényesség növekedésének törvényszerűsége

64 IV. időszak 1967-től átalakulásukig
kötelező tervmutatók megszűnése döntésekben önállóság, mérce a jövedelmezőség megkülönböztetés mérséklése a TSZ-ektől megindul a területi koncentráció egyes termékek termelésének „forradalmasítása” termelés szakosítása vezetés korszerűsítése nemzetközi tapasztalatok felhasználása érdekeltség megteremtése termelési rendszerek kialakítása az eszközigényesség növekedése, munkatermelékenység

65 intenzív gazdálkodásra való áttérés kombinátok kialakulása
Az ÁG-ok átalakulása, privatizációja ( 126/1992 sz. Kormányrendelet ) a./ tartós állami tulajdonú gazdaság: 26 (biológiai alapok fenntartása, kistermelés integrációja) Állami Vagyonkezelő RT integrációjába sorolva. b./ teljes körűen privatizálandó gazdaságok ÁVÜ irányításával, többnyire két lépcsőben: Részvénytársasággá, kft.-vé alakulás felszámolás, végelszámolással megszűnés. Tulajdonosok: hazai, külföldi befektetők, vezetői, dolgozói vásárlások 2001-ben 12 Rt. privatizálása a „ tartós” állami vagyonból

66 A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről
Megszervezésük ideológiai indokai I. időszak ig (a lenini alapelvek: önkéntesség, fokozatosság, állami támogatás) Típusaik: I., II., III. típusú TSZCS-k Az időszak végén 5200 TSZ, tag, szántó 26 %-án gazdálkodnak - látszateredmények, rossz politikai hangulat II. időszak 1953-tól hibák feltárása - Nagy Imre szerepe - a forradalom hatása 1956. decemberi állapot: szántó 7,2 %-án gazdálkodnak, tagok száma: fő

67 III. időszak: 1959-1961 közötti teljes átszervezés
Az 1957-es agrártézisek A gazdasági feltételek primátusa Az átszervezés ütemezése (eredeti elképzelés l965) A belpolitikai és nemzetközi helyzet Átszervezés után: szerény gazdasági háttér, eszközhatékonyság romlása Eszközátcsoportosítás a gazdaságban Hitelek, ár- és díjkedvezmények Gépállomások

68 Statisztika 1961-ből: TSZ-ek száma: 4204 Átlagterület: 1082 ha Tagok száma: l.115 e fő (994 e család) Összes terület 75 %-án gazdálkodnak. IV. időszak: ig - A megszilárdulás időszaka, évek fordulója, az 1968-as új gazdasági mechanizmus előszele a mezőgazdaságban. - Korszerű nagyüzem kialakítása, saját gépek, gépállomások megszüntetése - Munkaegység helyett rendszeres pénzbeni díjazás.

69 A szövetkezeti földtulajdon kialakítása, l967-es IV. sz. földtörvény
A rendszerváltásig…… - Növekvő árutermelés, exportárualapok - Koncentráció, mesterséges összevonások - Erősödő technikai, műszaki fejlesztés - Dolgozók anyagi érdekeltsége - A tagok tulajdonosi jogainak korlátozottsága - Kiteljesedik a háztáji, integrációs kapcsolatok - Az alaptevékenységen kívüli tevékenység, mint magyar sajátosság Szövetkezetek és ÁG-ok egymáshoz közelítése, új felfogás, társadalmi tulajdon, formája: Agráripari Egyesülések

70 A háztájiról ( a kistermelők mintegy fele )
Kezdetben (60-as évek elején) tiltják, korlátozzák, később – felkarolják, sőt támogatják Oka: Munkát, jövedelemszerzési lehetőséget biztosít Szociális szerepe (idősebb - nyugdíjas korosztály foglalkoztatása) Tehermentesítette a nemzetgazdasági beruházási alapokat ( önellátás ) A nagyüzemi gazdálkodásba be nem vonható eszközök hasznosítása Szerepe a bruttó-, nettó termelésben Hatékonysági összefüggések

71 Kapcsolata a szövetkezettel:
Terület biztosítása – 0,6 ha Szolgáltatások, termelőeszközök, hízóalapanyag, takarmány Termelőszövetkezeten keresztüli értékesítés Háztáji agronómiai rendszerek, szaktanácsadás Következmény: megőrizte a magángazdálkodás technológiai gyakorlatát, a főhivatású mezőgazdálkodás lehetőségét Ugyanakkor: nem adott lehetőséget a gazdaság vezetőjének a pénzügyi, tervezési, piaci, igazgatási teendők gyakorlására, piaci kapcsolatok alakítására

72 A Mg.i termelőszövetkezetek átalakulásáról
A Kárpótlási törvény termőföld kárpótlási jegy esélyek a szövetkezetek élelmiszeripari privatizációban, integrációban való részvételében Szövetkezetekről szóló 1992 évi I.sz törvény egységes szövetkezeti törvény ( nem típus és formakötelezettek) nagyobb teret enged a szövetkezetek belső önszabályozásának A szövetkezeti átmeneti törvény, az évi II sz törvény ( hatálya a törvény megjelenése évének végéig )

73 a törvény következménye :
- vagyonnevesítés – üzletrészek kialakítása ( jogcímek ) - vagyonmegosztás csoportos kiválások egyéni kiválások, önállósulás - gazdasági társasággá ( társaságokká ) történő átalakulás ( némiképp növekedett a szövetkezetek száma ) Társadalmi vita 1999-es és években a szövetkezeti üzletrészről, az új szövetkezeteket szabályozó törvényről.

74 Vállalkozói szerkezet, földhasználat napjainkban

75 Szerkezet jellemezhető
hasznosított földterülettel ágazatok szerint (növényt., állatteny., vegyes) foglalkoztatottak számával értékesítéssel (mennyiségi, értékbeni) jövedelemtermelő képességgel SFH(SGM):standard fedezeti hozzájárulás = BTÉ. - közvetlen változó ktg.

76 Európai méretegység(EUME) 1200Eur ~ 300eFt ( SFH érték alapján )

77

78 A használt mezőgazdasági terület megoszlása gazdálkodási forma szerint (2012. május 31.)

79 A használt szántóterület megoszlása gazdálkodási forma szerint (2012
A használt szántóterület megoszlása gazdálkodási forma szerint (2012. május 31.)

80 A gazdasági szervezetek száma a mezőgazdasági terület nagyságkategóriái szerint 2012-ben

81 A gazdasági szervezetek által használt mezőgazdasági terület nagyságkategóriák szerint 2012-ben

82 A gazdasági szervezetek száma a szántóterület nagyságkategóriái szerint 2012-ben

83 A gazdasági szervezetek által használt szántóterület nagyságkategóriák szerint 2012-ben

84

85 Szövetkezeti elvek

86 Mi is a szövetkezet? A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális szükségleteiket és törekvéseiket kielégítsék egy közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalaton keresztül. (SZNSZ 1996 )

87 Kialakulásuk 1844 Anglia, Rochdale 28 fő bérmunkás vagy tulajdonos?
Elveik: - nyitott tagság - demokratikus irányítás - nyereség visszajuttatása a tagoknak - tagok képzése 1864-re tag 1850 Németország, Raiffeisen hitel- beszerző- értékesítő szövetkezet létrehozása kisparasztok részére

88 Csoportosításuk Hitel-, takarék-, biztosító szövetkezetek
Áruforgalmi (beszerző-, fogyasztási értékesítő, szolgáltató, lakás szövetkezet) Termelőszövetkezetek ( ipari, mezőgazdasági) Másodlagos szövetkezetek (több szövetkezet által működtettet szövetkezet; Regionális, országos)

89 Miért lett sikeres a szövetkezés?
A tagok együttműködésében úgy jutott érvényre az egyes tagok érdeke, hogy az alapvetően nem sértette a vele együttműködő társaiknak alapérdekeit.

90 Szövetkezeti elvek Értékek: A szövetkezetek az önsegély, az egyéni felelősség, a demokrácia, az egyenlőség, az igazságosság és a szolidaritás értékein alapulnak. Elvek: A szövetkezeti elvek irányelvek, melyek segítségével a szövetkezetek értékeiket a gyakorlatban megvalósítják.

91 Szövetkezeti elvek Önkéntes és nyílt tagság
A szövetkezet önkéntes szervezetek, melyek nyitva állnak mindenki számára, aki elfogadja a tagsággal járó felelőséget. Demokratikus tagi ellenőrzés A szövetkezetek demokratikus szervezetek, amelyeket a tagjaik ellenőriznek a döntéshozatalban (1 tag- 1 szavazat). A tagok gazdasági részvétele Tagok hozzájárulása a szövetkezeti vagyonhoz, a nyereséget fejlesztésre és a tagság által jóváhagyott tevékenységekre lehet csak felhasználni.

92 Autonómia és függetlenség Amennyiben megállapodást kötnek más szervezetekkel, beleértve a kormányokat is, azt olyan feltételek mellett teszik, hogy egyidejűleg biztosítják a demokratikus tagi ellenőrzést és a szövetkezeti autonómia fenntartását . Oktatás, képzés és információ A szövetkezetek oktatást és képzést nyújtanak tagjaiknak így azok hatékonyan hozzájárulhatnak szövetkezetük fejlesztéséhez. A szövetkezetek tájékoztatják a nyilvánosságot, különösképpen a fiatalokat és a közvélemény-alakítókat a szövetkezés jellegéről és előnyeiről.

93 Szövetkezetek közötti együttműködés A szövetkezetek úgy szolgálják leghatékonyabban tagjaikat és erősítik a szövetkezeti mozgalmat, hogyha együttműködnek helyi, országos, regionális és nemzetközi struktúrákon keresztül Közösségi felelősség A szövetkezetek közösségük folyamatos és tartós fejlődéséért dolgoznak a tagjaik által jóváhagyott irányelvek alkalmazásával

94 TÉSZ-ek TCS-k BÉSZ-ek