A POLGÁRI ELJÁRÁSJOGBAN

Az előadások a következő témára: "A POLGÁRI ELJÁRÁSJOGBAN"— Előadás másolata:

1 A POLGÁRI ELJÁRÁSJOGBAN
HATÁROZATSZERKESZTÉS A POLGÁRI ELJÁRÁSJOGBAN

2 Alapfogalmak A kurzus szempontjából fontos jogszabályok:
Az Alaptörvény (Alkotmány) Bírósági szervezeti törvény (2011. évi CLXI.) 8.§). Polgári Perrendtartás (1952. évi III. törvény Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló évi LXVIII. törvény (Iasz.) 56/2008. (III. 26.) Korm. rendelet a bírósági ügyintézők által ellátható egyes feladatokról

3 Alapfogalmak Az igazságszolgáltatás biztosítása az önálló hatalmi ágat megtestesítő bíróságok és bírák feladata. A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról törvényben szabályozott eljárásban végleges jelleggel döntenek. Ehhez szükséges a bírósági szervezet és a bírák függetlenségének biztosítása.

4 Alapfogalmak A társadalomban a konfliktus normális jelenség.
A konfliktusok kezelésének sok módszere alakult ki a társadalomban (közvetlen tárgyalás, közvetítő bevonása stb.) A bíráskodás a közvetítői tevékenység speciális esete, amely során a jogi normák alkalmazásával és kikényszerítésével kezeli a társadalmi konfliktusokat. A bíráskodási hatalom forrása kétféle lehet: származhat a vitázó felek akaratából (pl. választottbírósági eljárás), de ennél sokkal jelentősebb a bíráskodási hatalom azon formája, ahol a hatalom forrása az állam kényszerítő ereje.

5 Alapfogalmak Az igazságszolgáltatási tevékenységnek két ága van:
- büntető és - polgári igazságszolgáltatás. A polgári igazságszolgáltatás része a munkaügyi, családi, társadalombiztosítási viták eldöntésére és közigazgatási határozatok felülbírálatára.

6 Alapfogalmak A polgári bíróságok eljárása alapvetően kétféle lehet:
- polgári peres eljárás; - polgári nemperes (peren kívüli) eljárás. A polgári peres eljárás célja az érdekeltek közötti jogvita eldöntése, a nemperes eljárás a polgári jogok érvényesítésére, elismertetésére szolgál.

7 A bíróság tevékenysége
Alaptörvény: 25. cikk (4) A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesíthetők. járásbíróság, törvényszék, ítélőtábla, Kúria külön bíróságnak tekintik most: a Közigazgatási és Munkaügyi bíróságokat

8 A bíróság tevékenysége
Az igazságszolgáltatás 4 szintű, azonban 3 fokozatú első fok másodfok felülvizsgálat járásbíróság törvényszék Kúria törvényszék ítélőtábla Kúria

9 A bíróság tevékenysége
A polgári bíráskodás tág értelemben vett polgári ügyeket foglalja magába: Az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) egyes Könyvei tartalmazzák a természetes személyekre (II. Könyv), a jogi személyekre vonatkozó szabályokat (III. Könyv), ez utóbbi a korábbi Gazdasági társaságokról szóló évi IV. tv-t váltotta fel; a családjogi szabályokat (IV. Könyv), amely az évi IV. tv-t váltotta fel. A joganyag változatlanul tartalmazza a tulajdonjog, a szerződések (általános és különös rész) és az öröklés szabályait.

10 Kik hoznak határozatot?
Alaptörvény 27. cikk (1) A bíróság - ha törvény másképpen nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik. (2) Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben. (3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Törvény által meghatározott ügyekben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, akire e tevékenysége során alkalmazni kell a 26. cikk (1) bekezdését.

11 Kik hoznak határozatot?
BSZI: 15. § (2) bekezdése: Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak bíró járhat el. Törvény által meghatározott ügyben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat. PP. 12. § (1) Az egyesbíró megteheti mindazokat az intézkedéseket, és meghozhatja mindazokat a határozatokat, amelyeket a törvény a bíróság vagy az elnök hatáskörébe utal. 12/A. § (1) Az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró, illetve a tanács elnöke helyett tárgyaláson kívül bírósági titkár is eljárhat; 12/A. § (4) Külön jogszabályban meghatározott esetekben, önálló aláírási joggal, tárgyaláson kívül - a bíró irányítása és felügyelete mellett - bírósági ügyintéző is eljárhat.

12 Kik hoznak határozatot?
A BÍRÓSÁGI ÜGYINTÉZŐ Iasz. 6. § (2) bekezdés: A bírósági ügyintéző felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselő, aki a bíró feladatkörében eljárva - a bíró irányítása és felügyelete mellett - önálló felelősséggel intézi a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat. Tevékenységi körét 56/2008. (III. 26.) Korm. rendelet határozza meg.

13 Kik hoznak határozatot?
A BÍRÓSÁGI ÜGYINTÉZŐ polgári, a gazdasági, a közigazgatási és a munkaügyi Első fokú peres és nem peres Másodfokú peres eljárásokban végzések, Intézkedések (megkeresés, átirat, értesítés) Csődeljárás, felszámolási eljárás, helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása, Vezető mellé beosztott bírósági ügyintéző Büntető eljárásban

14 A bíróság tevékenysége
PERCSELEKMÉNYEK A polgári eljárási cselekmények a polgári eljárásban részt vevő személyek egymással összefüggő, a polgári eljárásjog által szabályozott, rendszerint a bíróság előtt folyó cselekményei, amelyeknek az előfeltételeit, hatását és következményeit az eljárásjog szabályozza. AKIK VÉGZIK a bíróság, a felek, valamint a per egyéb alanyai (beavatkozó, ügyész)

15 A bíróság tevékenysége
Percselekmények fő típusai: 1.) intézkedés utasítás - teljesítése megkeresés, átirat, hivatalos feljegyzés 2.) határozat Ítélet Végzés Egyéb határozatok - bírósági meghagyás, - az ügyész értesítése, - pervezető rendelkezések

16 Ítéletek osztályozása
Az ítélethez fűződő joghatás szempontjából : elsőfokú és másodfokú ítéletet. Az ítéleti rendelkezés tartalma szerint helyt adó, elutasító és vegyes tartalmú ítéletet. A kereset kimerítése szempontjából: (vég)ítélet, részítélet, közbenső ítélet és kiegészítő ítélet. Az ítélet tartalma szempontjából: marasztaló, megállapító és jogalakító (konstitutív) ítéletek A marasztaló ítélet valamely kötelezettség teljesítésére (pénz fizetése, ingók kiadása, tevés, abbahagyás, tűrés) kötelez. A Pp. marasztalási keresetre vonatkozó rendelkezése meghatározza az ítélet tartalmát. A megállapító ítélet valamely jogviszony fennállására vagy fenn nem állására, számadási kötelezettség fennállására, vagy számadás helyességére nézve tartalmaz előírást. A jogalakító ítélet jogviszonyt létesít, módosít vagy szüntet meg. (Házasság felbontása, apaság megállapítása, apaság vélelmének megdöntése, szolgalom alapítása stb.)

17 Ítéletek osztályozása
Kereset fajták Ítéleti döntés Marasztalási kereset: lejárt követelés érvényesítése végett. Tartásdíj, járadék és más időszakos szolgáltatás iránt, a le nem járt szolgáltatásokra is előterjeszthető Lakás, más helyiség vagy egyéb ingatlannál a visszabocsátási kötelezettség lejárta előtt is Megállapítási kereset: 123. § számadási kötelezettség megállapítására számadás helyességének megállapítását is. felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes teljesítést nem követelhet. Jogalakító kereset: apaság megállapítása, házasság felbontása stb. tartalma (jellege) szerint: Marasztaló Megállapító (pozitív/negatív) Jogalakító

18 Ítéletek osztályozása
az általános gyűjtőfogalom, ide tartozik, mindazon anyagi jogi érdemi döntés, amely nem részítélet, közbenső ítélet és nem kiegészítő ítélet. Részítélet A bíróság az egyes kereseti kérelmek felől vagy a kereseti kérelmek önállóan elbírálható egyes részei felől részítélettel határozhat Közbenső ítélet Csak akkor hozható, ha teljesítésre vagy marasztalásra van előterjesztve kereset. További feltétel, hogy jogalap és összegszerűség tekintetében külön lehet tárgyalni az esetet. Kiegészítő ítélet hivatalból és kérelemre is hozható. Hivatalból akkor hoz a bíróság kiegészítő ítéletet, ha a bíróság az ítéletben nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről jogszabály szerint kötelező.

19 Bírósági határozatok Ítélet hatályú határozatok
azonos kötőerővel bírnak, mint az ítélet, végrehajthatóak, kikényszeríthetőek és anyagi jogi joghatásaik vannak. jogerős bírósági meghagyás (Pp.136. § (3) bekezdése ) jogerős fizetési meghagyás (közjegyzők!!!!! által kibocsátott ) pert elhárító eljárás a bíróság által jogerős végzéssel jóváhagyott egyezség (Pp.148. § (3) bek) a felek egybehangzó akarat-kijelentése és megállapodása/szerződése egyben a bíróság zárja le a felek jogvitáját.

20 Végzések osztályozása
Az eljárás befejezése szempontjából: -eljárást befejező -pervezető A fellebbezési lehetőség szempontjából: -fellebbezhető -nem fellebbezhető A végzés meghozatalának módja szempontjából: -tárgyaláson hozott -tárgyaláson kívül hozott A kötőerő szempontjából: -kötőerő fűződik hozzá (eljárást befejező végzés) - kötőerő nem fűződik hozzá (pénzbírság kiszabása, felfüggesztés)

21 A végzések JELLEMZŐK: A per megszervezésének funkcióját töltik be.
Általában NEM fellebbezhető. A Pp. Mindig külön megjelöli a fellebbezési lehetőséget. Ha tárgyaláson kívül hozzák a végzést, külön íven rögzítik (Lehet formanyomtatványon is (Pl.: idéző végzés). Ha tárgyaláson hozzák, a bíróság belefoglalhatja a tárgyalási jegyzőkönyvbe (Pl.: megbírságolta a tanút, elhalasztotta a tárgyalás, szakértői díjat állapított meg). Ezekről a végzésekről jegyzőkönyvkivonatot készít a bíróság.

22 A végzések Végzés hatályú határozatok:
nem feltétlenül végzés formájában hoz meg a bíróság, de különböző jogkövetkezmények fűződhetnek hozzájuk. Ilyenek például: - az értesítés, amellyel a bíróság az ügyészt tájékoztatja arról, hogy a fellépés feltételei fennállnak (Pp. 9. § (2) bek.), vagy - a pervezetéssel összefüggő bírósági rendelkezések, esetleges intézkedések, a jóhiszemű pervitelre történő figyelmeztetés (Pp. 8. § (2) bek.), a rendreutasítás, a kiutasítás, a kivezettetés (134. §), a kitanítás (7. § (2) bek.). .

23 Határozatok szerkezete
ÍTÉLET FELLEBBEZHETŐ VÉGZÉS PERVEZETŐ VÉGZÉS Fejrész teljes CÍMER Rendelkező rész fellebbezési záradék indokolás Záró rész Fejrész teljes Rendelkező rész fellebbezési záradék indokolás Záró rész Fejrész rövid Rendelkező rész fellebbezés kizártsága Záró rész

24 Határozatok szerkezete
Ítéleti fejrész (teljes fejrész) Budapest Környéki Törvényszék 21. P / 2014/ 25 A Budapest Környéki Törvényszék dr Udvarias Ursula ügyvéd (2600 Vác, Pipiske park 3.) által képviselt Jóljárt János (2660 Balassagyarmat, Kutató u. 5. fszt. 1. ) I. r. és Jóljárt Jánosné (u. o.) II. r. felperesnek, dr Hitetlen Tamás jogtanácsos (1139 Budapest, Teve u. 4-6) által képviselt Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (u. o.) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése és kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi I t é l e t e t :

25 Határozatok szerkezete
Fellebbezhető végzés fejrésze (teljes fejrész) Budapest Környéki Törvényszék 21.P /2014/4. A személyesen eljáró Rémült Rémusz (2045 Törökbálint, Török u. 4.) felperesnek – a személyesen eljáró Sánta Sándor (4700 Románia Kolozsvár, Bárány u. 160.) I. rendű , Csata Csaba (2045 Törökbálint, Világos tér 4.) II. rendű és személyesen eljáró Iszik Imre (2045 Törökbálint, Bécsújhely u. 5. tartózkodási helye: 4283 Glatabér, Fő út 444.) III. rendű alperes ellen megtérítés igény, mögöttes felelősség megállapítása iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi V É G Z É S T:

26 Határozatok szerkezete
A pervezető végzés fejrésze Budapest Környéki Törvényszék 21.P /2014/6. V É G Z É S Szanyi Szabolcs és társa felpereseknek – TESCO GLOBAL Zrt. és társa alperesek ellen – kártérítés megfizetése iránt indított perében a bíróság …

27 Határozatok szerkezete
Egyéb adatok I./ „A felszámolás alatt álló Horváth Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. „f.a.” Pécs, Kovács B. u. 7. szám alatti székhelyű felperesnek – akinek a nevében a Felszámoló Rt. (Budapest, Mérleg u. 12.) felszámoló jogosult eljárni - … alperes ellen...” II./ „dr. Pál Péter ügyvéd (1148 Budapest, Thököly út 202.) által képviselt Barna Barna (2600 Vác, Hétszín utca 9.) I. rendű és Barnáné Hertel Etel (u.o.) II. rendű felpereseknek, a dr. Kovácsy Kelemen ügyvéd (1137 Budapest, Kárókatona utca 3.) által képviselt Jámbor Ödön Kórház (2600 Vác, Szentlélek tér 1-3.) alperes ellen kártérítés iránt indított perében - amely perbe a dr. Pillangó Péter ügyvéd (1055 Budapest, Selyem utca 16.) által képviselt Általános Biztosító Zrt. (1062 Budapest, Elemér út 1.) az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - meghozta az alábbi….”

28 Határozatok szerkezete
Az ítéleti rendelkező rész elemei Döntés a per tárgyáról- a kereseti kérelemről, a viszontkeresetről és a beszámítási kifogásról, érvénytelenségi kifogásról. Kamat. Teljesítési határidő meghatározása. Részletfizetés Előzetes végrehajthatóság kérdésében való döntés. A perköltségről való rendelkezés. Fellebbezésre vonatkozó tájékoztatás, perorvoslati záradék. Rendelkezés a feljegyzett illetékről és az állam által előlegezett költségekről A végzés rendelkező része: Döntés valamely kérelemről ( engedélyezés, megvonás, elutasítás) Felhívás ( a fél, szakértő valamit tegyen; harmadik személy valamit tegyen)

29 Határozatok szerkezete
Az ítéleti indokolás szerkezeti elemei a következők: A bizonyítékok megjelölése Tényállás (A bizonyítékok megjelölése) A kereseti kérelem, ellenkérelem, viszontkereset, beszámítási kifogás pontos megjelölése Jogi indokolás A bizonyítékok mérlegelése A bizonyítás mellőzésére vonatkozó rendelkezések A végzés indokolásának szerkezeti elemei: Kérelem és ellenkérelem Jogszabályok megjelölése

30 Határozatok szerkezete
Záró rész: Keltezés helye, ideje ( év, hó nap), aláírás – ez az eredeti okiratra igaz csak. A feleknek megküldött, az eredetivel egy időben készült példány az a kiadmány. Erre a kiadmányra a kiadmányozó személyét és a ' a kiadmány hiteléül” szövegrészt rá kell vezetni. Pecsétlenyomattal el kell Budapest, év november hó 05. napján dr. Széles Szidónia s.k. eljáró bíró Kiadmány hiteléül: Pille Paula tisztviselő

31 Határozatok szerkezete
BÍRÓSÁGI MEGHAGYÁS Kibocsátásának feltételei: az alperes szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg az első tárgyaláson; az alperes nem terjesztett elő írásbeli védekezést; a felperes kifejezetten kérte a bírósági meghagyás kibocsátását; nincs helye a per megszüntetésének. A bírósági meghagyás szerkezeti elemei: a bíróság és az ügyszám megjelölése, a döntés, az eljárási költségek megfizetésére kötelező rendelkezés, az előzetes végrehajthatóság kimondása (ha ennek helye van), az ellentmondás lehetőségére való figyelmeztetés, továbbá utalni kell arra, hogy a jogerős bírósági meghagyásnak ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek

32 Határozatok szerkezete
BÍRÓSÁGI MEGHAGYÁS A bíróság meghozta az alábbi Bírósági meghagyást: A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek …. Ft tőkét …….címén, valamint bruttó Ft (Kétszázezer forint) perköltséget. A bírósági meghagyással szemben fellebbezésnek nincsen helye. A bírósági meghagyás ítélet hatályú. A bírósági meghagyás ellen a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül bármelyik fél szóban vagy írásban a meghagyást kibocsátó bíróságnál ellentmondással élhet. Indokolás Jegyzőkönyvbe foglalt, tárgyaláson hozott döntés. A jegyzőkönyv az egyéb formai elemeket tartalmazza.

33 Határozatok szerkezete
FIZETÉSI MEGHAGYÁS Pénz fizetésére irányuló lejárt követelés esetében a közjegyző hatáskörébe tartozó, külön törvényben szabályozott eljárás (Pp § ) 2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról szóló eljárás szabályozza. egyszerűsített polgári nemperes eljárás, főszabályként a Pp.-t kell alkalmazni, az eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel Nem alkalmazható az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló évi XLV. törvény. a kötelezett az fmh kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet. Ha az ellentmondás a fizetési meghagyásnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen irányul, a fizetési meghagyásnak az ellentmondással nem érintett része (rendelkezése) jogerőre emelkedik.

34 Határozatok szerkezete
Az egyezséget jóváhagyó végzés A Pp. 148.§ (1) bekezdése a bíróság a per bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben pedig a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja. A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek; a jóváhagyó végzés ellen beadott fellebbezésnek az egyezség végrehajtására nincs halasztó hatálya. A végzés további rendelkezéseket is magában foglal, mivel az eljárást rendszerint lezárja: Perköltség viselése, állam által előlegezett illeték és egyéb költség viselése, fellebbezési záradék, indokolás.

35 Határozatok szerkezete
A határozatok kijavítása A határozatot hozó bíróság névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén végzéssel bármikor hivatalból vagy a felek kérelmére elrendelheti. meghallgatása nélkül is határozhat. A végzést a kijavított határozatra s lehetőleg annak kiadmányaira is fel kell jegyezni. fellebbezésnek csak akkor van helye, ha az a rendelkező részre vonatkozik. A kijavítás iránt előterjesztett kérelemnek a határozat elleni fellebbezésre és a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs

36 Határozatok szerkezete
A határozatok kiegészítése Ha hivatalból kellett volna döntenie, de ezt elmulasztotta. Hivatalból és kérelemre is történhet. Az ítélet kiegészítését annak közlésétől számított tizenöt nap alatt bármelyik fél kérheti: ha a bíróság a kereseti kérelem vagy az ellenkérelem valamely része felől akár a fő-, akár a mellékkötelezettség tekintetében nem határozott, - ha a perköltség viselése, vagy az ítélet előzetes végrehajthatósága felől, habár annak helye lett volna, nem rendelkezett. A végzések kiegészítésére, az ítélet kiegészítésére vonatkozó rendelkezések irányadóak, ilyen esetben azonban a bíróság helyt adás esetén is végzéssel határoz, a felek meghallgatását pedig mellőzheti.

37 Határozatok szerkezete
A határozatok kiegészítése A kérelmet a másik félnek meg kell küldeni. A bíróság perorvoslati tárgyalást tart, a tárgyalás megnyitása nélkül. A tárgyaláson a feleket meghallgatja, esetleg bizonyítást is felvehet, majd Dönt a kiegészítés iránti kérelemről, amely alapján elutasítja a kiegészítés iránti kérelmet, fellebbezhető végzéssel kiegészítő ítéletet hoz ( az ítélet meghozatalára vonatkozó szabályok szerint)

38 Másodfokú határozatok
Fellebbezés alapján a másodfokú bíróság jár el Döntései: végzés vagy ítélet A fellebbezést a másodfokú bíróság három hivatásos bírája bírálja felül. Fő szabályként tárgyaláson kell a döntést meghozni. Kivételesen tárgyaláson kívül is lehet döntést hozni (pl: a felek ezt indítványozzák) Ítélet Helyben hagyó, részben vagy egészben megváltoztató A határozat szerkezetére vonatozó eltérések: Az első fokú bíróság és ügyszáma, döntésének kelte Tényállási részbe az első fokú bíróság érdemi döntése, a tényállás kiegészítése A felek fellebbezésének, csatlakozó fellebbezésének tartalma (kérelem és indokai) A fellebbezés alapossága vagy alaptalansága

39 Másodfokú határozatok
A másodfokú végzések A per megszüntetése ha: a permegszüntetési ok már az elsőfokú eljárásban felmerült, de elsőfokú bíróság érdemben határozott, ha - az ok a másodfokú eljárás tartama alatt következett be. A Pp §-ában felsorolt permegszüntetési okok - néhány kivétellel - a másodfokú eljárásban is irányadóak. (pl hatáskör hiánya) Hatályon kívül helyezés (abszolút) - a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja, ha az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy az ítélet meghozatalában kizárt bíró vett részt ha az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetőleg kiegészítése Ha a bizonyítási eljárásnak nagy terjedelmű vagy teljes megismétlése, illetőleg kiegészítése szükséges

40 Dr. Szigeti Krisztina PPKE JAK Doktori Iskola szigusz@freemail.hu
Köszönöm a figyelmet Dr. Szigeti Krisztina PPKE JAK Doktori Iskola