Vállalkoztam a saját KFT-m felszámolására Polgári per I.fok.

Az előadások a következő témára: "Vállalkoztam a saját KFT-m felszámolására Polgári per I.fok."— Előadás másolata:

1 Vállalkoztam a saját KFT-m felszámolására Polgári per I.fok

2 A tárgyalás Készült: 2005. szeptember 14-én a Veszprém Városi Bíróság hivatalos helyiségében Készült: 2005. szeptember 14-én a Veszprém Városi Bíróság hivatalos helyiségében (8200 Veszprém, Bajcsy-Zs. u. 11. ) (8200 Veszprém, Bajcsy-Zs. u. 11. ) Jelen vannak: Dr Kovács Zoltán bíró, Jelen vannak: Dr Kovács Zoltán bíró, Dr Varga László a felperes Dr Varga László a felperes képviseletében, (A KFT) képviseletében, (A KFT) Kovács Lajos az A KFT ügyvezetője, Kovács Lajos az A KFT ügyvezetője, Dr Tóth Tihamér az alperes Dr Tóth Tihamér az alperes képviseletében. (APEH) képviseletében. (APEH) A jegyzőkönyvet vezette: Vargáné Kosztor Andrea A jegyzőkönyvet vezette: Vargáné Kosztor Andrea Molnárné Éllő Edit Molnárné Éllő Edit

3 Tényállás Az alapul szolgáló tényállás szerint a felszámolás alatt lévő felperesi vállalat felszámolása iránti kérelem 2003. január 13-án érkezett a bíróságra, a felszámolási eljárás megindításáról szóló végzés a Cégközlönyben 2003. szeptember 2-án került közzétételre. A bíróság felszámolóként az A. Kft-t jelölte ki, akinek a képviseletében B.S felszámoló biztos járt el. Az alapul szolgáló tényállás szerint a felszámolás alatt lévő felperesi vállalat felszámolása iránti kérelem 2003. január 13-án érkezett a bíróságra, a felszámolási eljárás megindításáról szóló végzés a Cégközlönyben 2003. szeptember 2-án került közzétételre. A bíróság felszámolóként az A. Kft-t jelölte ki, akinek a képviseletében B.S felszámoló biztos járt el. Az adóhatóság ellenőrzést tartott a felszámolás alatt lévő felperesi vállalatnál, melynek eredményeként a terhére 1998. évre és 1999. I. félévre összesen 4 704 000 Ft – ebből 873 000 Ft adóhiánynak minősülő – adókülönbözetet állapított meg, 436 000 Ft adóbírságot szabott ki és 361 000 Ft késedelmi pótlékot számított fel. Az adóhatóság ellenőrzést tartott a felszámolás alatt lévő felperesi vállalatnál, melynek eredményeként a terhére 1998. évre és 1999. I. félévre összesen 4 704 000 Ft – ebből 873 000 Ft adóhiánynak minősülő – adókülönbözetet állapított meg, 436 000 Ft adóbírságot szabott ki és 361 000 Ft késedelmi pótlékot számított fel.

4 A megállapításra az adott okot, hogy B.S - az adóhatóság megállapítás szerint a felszámolás alatt álló felperes nevében eljárva – 1997. március 1. napján „vállalkozási szerződést” kötött az S. és T Kft-vel, melynek tárgya – a zárómérleg elfogadásának időpontjáig – a felperes felszámolásával kapcsolatos feladatok elvégzése volt. Így pl. a szerződés tárgyát képezte a likviditási terv készítése, végrehajtása, a pénzügyi egyensúly biztosítása, a vállalati vagyon kezelése, folyamatos pénzügyi, adóügyi feladatok ellátása, így a számlázás, kontírozás, könyvelés, éves és havi adóbevallások elkészítése, az igénybejelentések nyilvántartásba vétele, a hitelezők tájékoztatása stb., majd a felszámolási folyamat végén a zárómérleg és záró bevallás elkészítése is. Megbízási díjként a felek 1 164 000 Ft + áfa összeget jelöltek meg, mely összeget – a kiszámlázás alapján – a felperes költségként számolt el és annak áfa tartalmát levonásba helyezte. A megállapításra az adott okot, hogy B.S - az adóhatóság megállapítás szerint a felszámolás alatt álló felperes nevében eljárva – 1997. március 1. napján „vállalkozási szerződést” kötött az S. és T Kft-vel, melynek tárgya – a zárómérleg elfogadásának időpontjáig – a felperes felszámolásával kapcsolatos feladatok elvégzése volt. Így pl. a szerződés tárgyát képezte a likviditási terv készítése, végrehajtása, a pénzügyi egyensúly biztosítása, a vállalati vagyon kezelése, folyamatos pénzügyi, adóügyi feladatok ellátása, így a számlázás, kontírozás, könyvelés, éves és havi adóbevallások elkészítése, az igénybejelentések nyilvántartásba vétele, a hitelezők tájékoztatása stb., majd a felszámolási folyamat végén a zárómérleg és záró bevallás elkészítése is. Megbízási díjként a felek 1 164 000 Ft + áfa összeget jelöltek meg, mely összeget – a kiszámlázás alapján – a felperes költségként számolt el és annak áfa tartalmát levonásba helyezte.

5 A felperes álláspontja Dr Varga László a felperes képviseletében ismertette A. KFT álláspontját. Előadása szerint az alperes a Csődtörvény (1991. évi XLIX trv.) rendelkezéseinek helytelen értelmezésével tévesen minősítette a perbeli szerződést, a felszámolással kapcsolatban felmerülő költségeket a felszámolás alatt álló felperes terhére kell elszámolni, ezért az erről szóló szerződésről nem lehet azt megállapítani, hogy azt nem a felperes gazdasági tevékenységével összefüggésben kötötték meg. Így álláspontja szerint a felperes az őt terhelő költségek vonatkozásában jogosult volt az áfa levonási jog gyakorlására. Dr Varga László a felperes képviseletében ismertette A. KFT álláspontját. Előadása szerint az alperes a Csődtörvény (1991. évi XLIX trv.) rendelkezéseinek helytelen értelmezésével tévesen minősítette a perbeli szerződést, a felszámolással kapcsolatban felmerülő költségeket a felszámolás alatt álló felperes terhére kell elszámolni, ezért az erről szóló szerződésről nem lehet azt megállapítani, hogy azt nem a felperes gazdasági tevékenységével összefüggésben kötötték meg. Így álláspontja szerint a felperes az őt terhelő költségek vonatkozásában jogosult volt az áfa levonási jog gyakorlására.

6 Az Adóhivatal álláspontja Dr Tóth Tihamér az APEH álláspontját ismertette. Az adóhatóság álláspontja szerint a felperes által a saját felszámolására kötött „vállalkozási szerződés” semmis, figyelemmel az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI trv. (Art.) 1.§ (7) bekezdésére és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. trv. (Ptk) 200. § (2) bekezdésére is. Az eljáró adóhatóság hivatkozott továbbá a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. Trv. (Cst.) 27/A.§ (3) bekezdésére, melynek alapján a felszámoló céggel munkaviszonyban, tagsági viszonyban, megbízási jogviszonyban álló felszámoló biztos a felszámolásra kijelölt társaság nevében jár el, másrészt a Cstv. 34.§ (2) bekezdésére, mely szerint a felszámoló biztos a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokat megteszi. Kiemelte az adóhatóság, hogy a felszámoló kijelölése a Cstv. 27/A. § (1) bekezdése értelmében a bíróság jogosult és ugyanezen szakasz (5) bekezdése szerint a kijelölt felszámoló a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át, továbbá a felszámoló csak az őt kirendelő bíróság előzetes engedélyével vehet igénybe teljesítési segédet, kivéve, ha a teljesítési segéd feladatának ellátásához különleges szakértelem szükséges. Utalt az adóhatóság képviselője arra, hogy nem értelmezhető egy olyan szerződéses megállapodás, melyet a felszámolás alá vont vállalat köt egy társasággal a saját felszámolási feladatinak elvégzésére. Dr Tóth Tihamér az APEH álláspontját ismertette. Az adóhatóság álláspontja szerint a felperes által a saját felszámolására kötött „vállalkozási szerződés” semmis, figyelemmel az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI trv. (Art.) 1.§ (7) bekezdésére és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. trv. (Ptk) 200. § (2) bekezdésére is. Az eljáró adóhatóság hivatkozott továbbá a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. Trv. (Cst.) 27/A.§ (3) bekezdésére, melynek alapján a felszámoló céggel munkaviszonyban, tagsági viszonyban, megbízási jogviszonyban álló felszámoló biztos a felszámolásra kijelölt társaság nevében jár el, másrészt a Cstv. 34.§ (2) bekezdésére, mely szerint a felszámoló biztos a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokat megteszi. Kiemelte az adóhatóság, hogy a felszámoló kijelölése a Cstv. 27/A. § (1) bekezdése értelmében a bíróság jogosult és ugyanezen szakasz (5) bekezdése szerint a kijelölt felszámoló a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át, továbbá a felszámoló csak az őt kirendelő bíróság előzetes engedélyével vehet igénybe teljesítési segédet, kivéve, ha a teljesítési segéd feladatának ellátásához különleges szakértelem szükséges. Utalt az adóhatóság képviselője arra, hogy nem értelmezhető egy olyan szerződéses megállapodás, melyet a felszámolás alá vont vállalat köt egy társasággal a saját felszámolási feladatinak elvégzésére.

7 A szerződés aláírásakor B.S felszámoló biztos mint a felperesi, felszámolás alatt lévő vállalat képviselője járt el. A szerződés szerinti feladatok elvégzésére a felszámoló cég, azaz az A. Kft. sem lett volna jogosult szerződést kötni, azaz a felszámolási eljárás lefolytatását quasi másnak átengedni. A bíróság által kijelölt felszámoló a felszámolással kapcsolatos feladatokat ugyanis személyesen köteles ellátni, figyelemmel a Cstv. 27/A.§ (5) bekezdésére, a 34.§ (3) bekezdésére illetve az Art. 9§ (1) és (4) bekezdésére. Az adóhatóság megállapítása szerint a felszámoló A. Kft teljesítési segéd igénybevételére sem volt jogosult az S. és T. Kft „személyében”. Mindezekből az alperesi adóhatóság azt a jogi következtetést vonta le, hogy egy társaság által a saját felszámolására kötött szerződés jogszabályba ütközik és ennek következményeként semmis. Ebből viszont az is következik, hogy a teljesített szolgáltatás nem a felperes gazdasági tevékenységével összefüggésben merült fel, illetve a kérdéses tevékenység igénybevételére a társaság nem is volt jogosult. Ezt figyelembe véve pedig az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXXIV. Törvény (Áfa tv.) 32.§ (1) bekezdésének a.) pontja alapján – figyelemmel a 33.§ (1) bekezdésére is – fogalmilag kizárt az adóáthárítás és az adólevonás lehetősége. A szerződés aláírásakor B.S felszámoló biztos mint a felperesi, felszámolás alatt lévő vállalat képviselője járt el. A szerződés szerinti feladatok elvégzésére a felszámoló cég, azaz az A. Kft. sem lett volna jogosult szerződést kötni, azaz a felszámolási eljárás lefolytatását quasi másnak átengedni. A bíróság által kijelölt felszámoló a felszámolással kapcsolatos feladatokat ugyanis személyesen köteles ellátni, figyelemmel a Cstv. 27/A.§ (5) bekezdésére, a 34.§ (3) bekezdésére illetve az Art. 9§ (1) és (4) bekezdésére. Az adóhatóság megállapítása szerint a felszámoló A. Kft teljesítési segéd igénybevételére sem volt jogosult az S. és T. Kft „személyében”. Mindezekből az alperesi adóhatóság azt a jogi következtetést vonta le, hogy egy társaság által a saját felszámolására kötött szerződés jogszabályba ütközik és ennek következményeként semmis. Ebből viszont az is következik, hogy a teljesített szolgáltatás nem a felperes gazdasági tevékenységével összefüggésben merült fel, illetve a kérdéses tevékenység igénybevételére a társaság nem is volt jogosult. Ezt figyelembe véve pedig az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXXIV. Törvény (Áfa tv.) 32.§ (1) bekezdésének a.) pontja alapján – figyelemmel a 33.§ (1) bekezdésére is – fogalmilag kizárt az adóáthárítás és az adólevonás lehetősége.

8 A bíróság határozata Dr. Kovács Zoltán bíró ismertette a bíróság határozatát. Dr. Kovács Zoltán bíró ismertette a bíróság határozatát. Ítéletében mindenekelőtt rögzítette, hogy az Art. 9.§ (1) bekezdésében felsorolt adókötelezettségek teljesítésére az adózó köteles, a 9.§(4) bekezdése alapján pedig az adózónak az (1) bekezdésében feltüntetett kötelezettségeit a felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától teljesíti, valamint gyakorolja az adózót megillető jogokat is. Kifejtette, hogy az Art 1.§ (7) bekezdésének második fordulata szerint az érvénytelen szerződésnek annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. Hivatkozott továbbá a Ptk. 200.§ (2) bekezdésére és a 234.§ (1) bekezdésére, amelyek alapján semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményeket fűz és a semmis szerződés érvénytelenségére – ha a törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat. Az első fokú bíróság álláspontja szerint továbbá az áfa tv. 32.§ (1) bekezdésének a.) pontjában, 35.§ (l) bekezdésében és 34.§ (l) bekezdésében, valamint a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. Törvény 84.§ (2) bekezdésében foglaltakból az a következtetés vonható le, hogy az áfa levonásának joga a személyi és tárgyi feltételek együttes megléte esetén gyakorolható. Ítéletében mindenekelőtt rögzítette, hogy az Art. 9.§ (1) bekezdésében felsorolt adókötelezettségek teljesítésére az adózó köteles, a 9.§(4) bekezdése alapján pedig az adózónak az (1) bekezdésében feltüntetett kötelezettségeit a felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától teljesíti, valamint gyakorolja az adózót megillető jogokat is. Kifejtette, hogy az Art 1.§ (7) bekezdésének második fordulata szerint az érvénytelen szerződésnek annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. Hivatkozott továbbá a Ptk. 200.§ (2) bekezdésére és a 234.§ (1) bekezdésére, amelyek alapján semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményeket fűz és a semmis szerződés érvénytelenségére – ha a törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat. Az első fokú bíróság álláspontja szerint továbbá az áfa tv. 32.§ (1) bekezdésének a.) pontjában, 35.§ (l) bekezdésében és 34.§ (l) bekezdésében, valamint a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. Törvény 84.§ (2) bekezdésében foglaltakból az a következtetés vonható le, hogy az áfa levonásának joga a személyi és tárgyi feltételek együttes megléte esetén gyakorolható.

9 Az ítélet ugyanakkor megállapította, hogy mivel a felszámolás iránti kérelem bírósághoz történő benyújtására a Cstv. Módosítása előtt került sor, a Cstv 27/A.§-át a felperes ügyében nem lehet alkalmazni. Mindazonáltal hangsúlyozta a bíróság, hogy az alperesi adóhatóság határozatának rendelkezése nem a perben egyébként sem releváns Cstv. 24/A.§ (5) bekezdésén alapult, arra az alperes csupán olyan összefüggésben utalt, hogy az adott tartalmú szerződésnek a felszámoló biztos által, a felszámoló cég nevében történő megkötése is azonos minősítést eredményezett volna. A vitatott határozat feltételes módban megfogalmazott ezen részéből, illetve a határozat részletes indoklásából kitűnik, hogy az alperesi határozat rendelkezése nem ezen alapul. Az ítélet ugyanakkor megállapította, hogy mivel a felszámolás iránti kérelem bírósághoz történő benyújtására a Cstv. Módosítása előtt került sor, a Cstv 27/A.§-át a felperes ügyében nem lehet alkalmazni. Mindazonáltal hangsúlyozta a bíróság, hogy az alperesi adóhatóság határozatának rendelkezése nem a perben egyébként sem releváns Cstv. 24/A.§ (5) bekezdésén alapult, arra az alperes csupán olyan összefüggésben utalt, hogy az adott tartalmú szerződésnek a felszámoló biztos által, a felszámoló cég nevében történő megkötése is azonos minősítést eredményezett volna. A vitatott határozat feltételes módban megfogalmazott ezen részéből, illetve a határozat részletes indoklásából kitűnik, hogy az alperesi határozat rendelkezése nem ezen alapul. Az első fokú bíróság szerint semmis a társaság által a saját felszámolására egy másik céggel kötött szerződés. Az első fokú bíróság szerint semmis a társaság által a saját felszámolására egy másik céggel kötött szerződés. A felperes az ítélet ellen fellebbezési jogával élhet a Veszprém Megyei Bíróságnál, mint másodfokú bírói szervnél. A felperes az ítélet ellen fellebbezési jogával élhet a Veszprém Megyei Bíróságnál, mint másodfokú bírói szervnél.

10 A mi véleményünk Véleményünk szerint helytálló az elsőfokú bíróság következtetése, hogy a perben vitatott szerződéssel a felszámolás alatt álló felperes gyakorlatilag a saját felszámolására kötött szerződést egy Kft-vel és a szerződésben megjelölt feladatok mindegyike olyan, amely egyébként a felszámoló, illetve a felszámoló biztos hatáskörébe és feladatkörébe tartozik. Felszámolás alatt álló cég saját maga nem jelölheti ki a felszámolót, az erre irányuló szerződés jogszabályba ütköző. Ptk. 200.§ (2) bekezdése és a 234.§ (1) bekezdése alapján semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményeket fűz és a semmis szerződés érvénytelenségére- ha a törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat. A felperes a vitatott szerződést nem köthette volna meg, az elvégzett szolgáltatás nem a felperes gazdasági tevékenységével összefüggésben merült fel, ebből következően a perbeli szerződésre alapított áfa visszaigénylés az ÁFA törvény szerint (32.§. (1)) jogszerűtlen volt. Véleményünk szerint helytálló az elsőfokú bíróság következtetése, hogy a perben vitatott szerződéssel a felszámolás alatt álló felperes gyakorlatilag a saját felszámolására kötött szerződést egy Kft-vel és a szerződésben megjelölt feladatok mindegyike olyan, amely egyébként a felszámoló, illetve a felszámoló biztos hatáskörébe és feladatkörébe tartozik. Felszámolás alatt álló cég saját maga nem jelölheti ki a felszámolót, az erre irányuló szerződés jogszabályba ütköző. Ptk. 200.§ (2) bekezdése és a 234.§ (1) bekezdése alapján semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményeket fűz és a semmis szerződés érvénytelenségére- ha a törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat. A felperes a vitatott szerződést nem köthette volna meg, az elvégzett szolgáltatás nem a felperes gazdasági tevékenységével összefüggésben merült fel, ebből következően a perbeli szerződésre alapított áfa visszaigénylés az ÁFA törvény szerint (32.§. (1)) jogszerűtlen volt.

11 A KFT tartozásai 1998. évre és 1999. I. félévre összesen 4 704 000 Ft – ebből 1998. évre és 1999. I. félévre összesen 4 704 000 Ft – ebből 873 000 Ft adóhiánynak minősülő – 873 000 Ft adóhiánynak minősülő – adókülönbözet, adókülönbözet, 436 000 Ft adóbírság, 436 000 Ft adóbírság, 361 000 Ft késedelmi pótlék 361 000 Ft késedelmi pótlék