A készülő K+F+I stratégia prioritásai és kapcsolata a felsőoktatási ágazat megújulásával Dr. Nikodémus Antal Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és.

Az előadások a következő témára: "A készülő K+F+I stratégia prioritásai és kapcsolata a felsőoktatási ágazat megújulásával Dr. Nikodémus Antal Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és."— Előadás másolata:

1 A készülő K+F+I stratégia prioritásai és kapcsolata a felsőoktatási ágazat megújulásával Dr. Nikodémus Antal Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály „Nyitottan az innovációra” konferencia, Budapest, 2011. október 5.

2 2 A stratégiakészítés szakpolitikai környezete 1. Világgazdasági kihívások – Az Európai Unió K+F+I versenyképessége hosszabb távon visszaesést mutat – A K+F+I területi és strukturális különbségei továbbra is nagyok, az európai paradoxon tovább él – A világgazdasági válság ellenére az EU nem csökkenti a K+F+I támogatását és változatos szakpolitikai eszközökkel igyekszik érvényesíteni globális érdekeit – Az EU 2020 stratégia megvalósításának Magyarországon is vannak következményei

3 3 A stratégiakészítés szakpolitikai környezete 2. A hazai helyzet – A gazdaság több szempontból is duális szerkezetű, a „gazellák vérszegények” – A GDP arányos K+F ráfordítások nagyon lassan nőnek, a vállalati K+F teljesítmény szórása nagy – A közfinanszírozású K+F-ben nincs kritikus tömeg, a szektor erősen fragmentált, infrastruktúrája leromlott – A közfinanszírozású kutatószektor és a vállalkozások együttműködése nem kielégítő – Az összeszedett K+F+I irányítási rendszernek nincs hagyománya, hiányoznak a szükséges kompetenciák – A gazdaság nyitottsága lehetővé teszi a külföldi technológia és tudás gyors abszorpcióját, ami a felzárkózáshoz szükséges – Az innovációk humán-erőforrás utánpótlásával gondok vannak

4 4 A kormányzati szektor K+F ráfordításainak növekedése és a gazdasági növekedés 2009-ben Megjegyzés: a kormányzati K+F ráfordítások növekedése 2000. évi bázisáron, vásárlóerő-paritáson számítva Forrás: IKF számítás Eurostat adatokból

5 5 A vállalkozási és a felsőoktatási szektor K+F ráfordításainak növekedése 2009-ben Megjegyzés: a kormányzati K+F ráfordítások növekedése 2000. évi bázisáron, vásárlóerő-paritáson számítva Forrás: IKF számítás Eurostat adatokból

6 6 Jövőkép „Magyarországon a K+F+I szakpolitika aktív támogatásával 2020-ra megerősödnek és a globális innovációs folyamatok egyenrangú szereplőivé válnak a nemzeti innovációs rendszer azon kulcsszereplői, amelyek azt követően, a tovagyűrűző hatások révén képesek lesznek dinamizálni a nemzeti innovációs rendszer egészét, ezzel jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének növekedéséhez és fenntartható tudásgazdasággá válásához.” (munkaváltozat) A jövőkép közvetve iránymutatást ad a BME vállalati kapcsolatainak erősítését célzó elképzelésekhez is.

7 7 Stratégiai prioritások Figyelem a közvetett (pl. adópolitikai, fiskális) és a közvetlen (pl. pályázati) szakpolitikai eszközökre egyaránt, ösztönözve: – az erősödő fiatal innovatív KKV-kat, a KKV-k K+F tevékenységét, jobban kihasználva az adóoldali eszközök lehetőségeit – a multinacionális cégek K+F központjainak vonzását – az elit és kiváló kutatóhelyek és tudásközpontok kritikus tömegének megteremtését K+F minősítési rendszer életbe léptetése Önálló nemzetközi stratégiai fókuszok, elsősorban a tudástranszfer gyorsítására

8 8 Az új K+F+I támogatáspolitika és finanszírozási rendszer Az indirekt eszközöket alkalmazó normatív K+F rendszer kialakítása (a jelenlegi rendszerben is erős, ugyanakkor a normatív K+F támogatásra és a KKV ösztönzésre alkalmatlan) K+F tevékenységet ösztönző adórendszerben alkalmazandó egységes K+F fogalomrendszer kialakítása K+F minősítő rendszer kiépítése Keresleti oldali ösztönzés (innovatív közbeszerzés) Voucher szkémák Vásárolt K+F szolgáltatás ösztönzése Új finanszírozási formák, eszközök bekapcsolása a direkt, pályázati rendszer, vissza nem térítendő támogatások mellett magvető tőke

9 9 Európai kitekintés A Horizon 2020 kereteinek egyezetése Az Innovációs Unió zászlóshajó kezdeményezés értelmében az Európai Kutatási Térség (ERA) megteremtésének határideje 2014. 2012-ben teszi meg javaslatát az Európai Bizottság az ERA kereteire Magyarország aktívan részt vesz a Horizon 2020 jogszabályi környezetének kialakításában A hagyományos 5 tengelyen - közös irányítás és koordináció, kutatók és a kutatói közösség, határon átnyúló ERA együttműködések, világszínvonalú kutatási infrastruktúra és tudás transzfer, az ERA külső (globális) dimenziója - kívül fontosnak tartjuk az egyetemi modernizációt, amely a lengyel elnökség céljaival is egybevág.

10 10 Az oktatási rendszer relevanciája A gazdasági realitások jelenleg arra késztetik a kormányzatot, hogy a globális versenyben helytállni képes gazdasági szereplőkre (és a részükre közvetlenül szolgáltatni képes közfinanszírozású szereplőkre) irányítsa a K+F+I szakpolitika figyelmét Közben nem szabad megfeledkezni a tudásbázisok hosszabb távú „karbantartásáról” és megújításáról sem (együttműködve az oktatáspolitikáért és a tudománypolitikáért felelős társ-minisztériumokkal, illetve az érintettekkel) Egy példa az oktatási rendszer megújulási folyamataira: a duális képzés bevezethetősége

11 11 Munkanélküliség az iskolai végzettség tükrében Munkanélküliségi ráta a legmagasabb iskolai végzettség szerint (2010)

12 12 A duális képzésről A 70-es évek zászlóbontását követően a 90-es évekre a felsőoktatásban is teret nyert A diákok a megszerzett elméleti tudást nem mesterséges körülmények között tanulják meg alkalmazni: több hónapos/éves továbbképzés stb. nélkül képesek belépni a munka világába (tkp. a tacit tudás jelentőségét ismeri el a képzés)

13 13 Összefoglalás és tanulságok helyett A sikeres K+F+I stratégia megvalósításának a szűken értelmezett szakpolitikán túlmutató feltételei is vannak Lényeges egyes rásegítő keretfeltételek érvényesülése pl. a versenyfeltételek, az adminisztrációcsökkentés, a vállalkozóbarát üzleti környezet, a kiszámíthatóság stb. területén Ismét kiemelendő az együttműködő társpolitikák (elsősorban az oktatás-, és tudománypolitika, regionális fejlesztés) jelentősége, ld. pl. a duális képzésre vonatkozó elképzeléseket