Közösségek fejlesztése

Az előadások a következő témára: "Közösségek fejlesztése"— Előadás másolata:

1 Közösségek fejlesztése

2 Közösségek Közösségek szükségességének okai:
a társadalom demokratizálódásának egyik alapfeltétele; szolidaritást-, identitástudatot erősít; biztonságot, célt, tartalmat adhat; hatékony társadalmi „ellenőrzési funkció” lehet; ….

3 A közösség mint lokális fogalom
Lokalitásba gyökerezően és funkcionálisan értelmezzük a közösséget az emberek összetartozása, együttműködése és a helyhez kötöttség A magyar közösség szó alakváltozata a község szó, csakúgy, mint az angolban, ahol a közösség szó jelölheti a települést és az embercsoportot is - community, local community ill. community group. A német nyelvben is megtalálható ez a kettősség - Ferdinand Tönnies (1884): a Gemeinde és a Gemeinschaft

4 Az együttműködő, önmagát fejlesztő közösség feltételei
Fontos tényező, hogy a közösség tagjai: érzelmileg hogyan viszonyulnak saját lakóhelyükhöz, területi közösségükhöz mennyire tudatosan élik meg ezt a viszonyt, van-e rálátásuk saját közösségük életére, vannak-e, s ha igen, milyenek viszonyítási pontjaik tájékozottak-e saját lehetőségeiket és esélyeiket illetően kritikai hozzáállásuk kiterjed-e a felelősségvállalás, a részvétel, a kezdeményezés és a cselekvés irányába eljutnak-e elképzeléseik kialakításáig és egyeztetéséig, közös tervek létrehozásáig emelik-e folyamatosan saját szervezettségi szintjüket, hogy a közösség fejlesztési elképzeléseit bizonyos rásegítéssel (tanulással, szakmai és anyagi támogatással) meg is valósíthassa

5 A modern közösségiség A modern közösségiség egy aktív viszonyt és viszonyulást jelent Közösségeinkbe nem csak beleszületünk, de választhatjuk is őket A mai közösségiség egy keresett és megtalált, önmagunk által szervezett és életben tartott közösségiség

6 A közösségfejlesztés főbb módszerei

7 A közösség által vezetett fejlesztés folyamata
1. fázis: mozgások létrehozása – közös gondolkodás elindulása, aktivizálás – általában nyilvánossági módszerek (hirdetőtábla, helyi újság stb.) segítségével 2. fázis: helyzetfelmérés – ált. település-felmérési módszerekkel, pl. az ún. közösségi felmérés komplex módszerével 3. fázis: közösségi vélemények és cselekvési potenciálok feltérképezése – ált. nyilvános fórumok segítségével 4. fázis: tervezés – a feladatok meghatározása és közös rangsorolása (most – hamarosan – később), felelősökkel és határidőkkel – ált. aktivizáló módszerekkel pl. jövőműhely

8 A közösség által vezetett fejlesztés folyamata
5. fázis: közösségek alakulása, projektek beindulása – ált. aktivizáló és együttműködést fejlesztő módszerekkel 6. fázis: belső és külső partnerek bevonása – az együttműködés szélesítése – ált. együttműködést fejlesztő módszerekkel 7. fázis: a tevékenység folyamatossá tétele – ún. önsegítő, saját lábon álló intézményrendszer és szerveződés kialakítása – ált. együttműködést és aktivizálást fejlesztő módszerekkel 8. fázis: értékelés – folyamatos értékelés, visszacsatolás és fejlesztés

9 Módszercsoportok és főbb módszereik
Közösségi Adattárak Folyamatosan bővül, nem „kőbe vésett” elvek, hanem adaptálható módszerek. Helyi nyilvánosságot szervező módszerek Együttműködést fejlesztő módszerek Gazdaságfejlesztő módszerek Településfeltáró módszerek Aktivizáló módszerek

10 1. Helyi nyilvánosságot szervező módszerek
helyi információk, hírek gyűjtése, generálása külső hírekből a helyi vonatkozásúak gyűjtése helyi információs csatornák kiépítése: helyi média (közösségi újság, közösségi rádió, közösségi televízió); hirdetőtáblák, szórólapok; fórumok stb.: egyéni és csoportos tájékozódási lehetőségek helyi kalendárium kialakítása: a helyi tudás gyűjteménye közérdeklődésre szánt helyi hírek továbbítása régiós, országos, nemzetközi fórumokra

11 2. Együttműködést fejlesztő módszerek
személyek közötti együttműködés, információcsere, dezinformációk megszüntetése szervezetek közötti együttműködések: közös programok, tevékenységek, együttműködési megállapodások szektorok (állami, piaci és nonprofit) közötti együttműködés: a település fejlesztése közös érdekük!! civil szervezetek alapítása, működtetése, tagságuk és tevékenységük fejlesztése nyilvános gyűlések, ülések, fórumok szervezése helyi akciók, tüntetések, demonstrációk szervezése tanácsadó szolgáltatások kialakítása lobbytevékenység közösségi ünnepek, rendezvények, fesztiválok szervezése

12 3. Gazdaságfejlesztő módszerek
a település elsődleges népességmegtartó ereje a helyi munkalehetőség, megélhetés kistelepüléseken a közszféra meghatározó munkahelyteremtő közösségi alapú, önszerveződő közösségi vállalkozások, civil szervezetek generálása a cél meglevő, kihasználatlan erőforrások feltérképezésére (különösen a humán erőforrás, de természeti és egyéb erőforrások) és a települési és környéki igények felmérésére alapozódi a közösségben, a közös tudásban rejlő erő kiaknázása

13 4. Településfeltáró módszerek
településszociológiai terület erre alapozhatók a településfejlesztések főbb forrásai: elsődleges és másodlagos dokumentumforrások, interjúk, kérdőívek, megfigyelé-sek fő tartalmi elemei: A település története A település környezete (természeti és épített) A település gazdasága A település irányítása A település társadalma Perspektívák a településen

14 A település története (kialakulásától napjainkig, néveredet, események, neves családok, hagyományok, címer, korabeli dokumentumok stb.) A település környezete: Természet (földrajzi elhelyezkedés, domborzat, vízrajz, éghajlat, növényzet, állatvilág, hatás a funkciókra, emberi alakítás stb.) Mesterséges környezet (műszaki oldal – úthálózat, infrastruktúra, lakóépületek, középületek, minőség, kopás, fejlesztés; esztétikai oldal – városkép, műemlékek, zöld övezetek stb.) Településszerkezet (morfológia, belső térkép, kialakulása, kistérségi, megyei, regionális szerepe stb.) A település gazdasága (vállalatok: számuk, típusaik, tevékenységük, szerepük stb.; foglalkoztatottság – munkanélküliség, szolgáltatások: egészségügy, bolthálózat stb.)

15 A település irányítása (önkormányzat és kisebbségi önkormányzat: létszám, tevékenység, hatékonyság – megelégedettség, határozatok, tervek stb.; civil szerveződések, típusaik, kiterjedtségük, tevékenységük; egyházak; stb.) A település társadalma Demográfia adatok és megoszlásuk (nem, kor, iskolázottság stb.; vérségi kötelék: család, házasság, válás, gyerekvállalás stb.; etnikum: típusok, hangsúlyok, hagyományok, létszámadatok, gyakorlatuk, együttélésük stb.) Oktatás (óvoda, általános iskola, középiskola, felsőoktatás, felnőttoktatás: létszámok és tendenciák, szakemberek, jellemzők stb.) Kultúra (könyvtár, mozi, színház, kiállítás, múzeum, öntevékenység, rendezvények, roma kulturális örökség és hagyományok stb.) Vallás és egyház (típusok, hangsúlyok, létszámadatok, gyakorlatuk, együttélésük stb.) Perspektívák a településen (előzőek alapján, CSWOT-analízis)

16 SWOT/CSWOT-analízis Az aktuális helyzet leírására épül
A helyzetleírás megállapításait strukturálja, elemzési keretet biztosít Megalapozza a stratégia felé való továbblépést Osztályozás Erősségek (belső - pozitív) Gyengeségek (belső - negatív) Lehetőségek (külső - pozitív) Veszélyek (külső - negatív) CSWOT Korlátok (contraints) (külső – negatív) Veszélyek (belső - negatív)

17 Erőforrás elemzés Strengths – Erősségek + Belső tényezők
Pozitív dolgok, amik jól működnek és lehet rá befolyásom, hogy még jobban működjön Weeknesses – Gyengeségek - Belső tényezők Olyan dolgok amik nem jól működnek, de lehet rá befolyásom hogy jobb legyen a helyzet Opportunities – Lehetőségek + Külső tényezők Olyan adottságok, amelyeket nem/kevésbé tudunk befolyásolni, de kedvezőek és rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket Threats – Veszélyek - Külső tényezők Olyan korlátok, negatív tényezők, amelyeket nem/kevésbé tudunk befolyásolni és kockázatot jelenthetnek

18 A SWOT elemzés

19 5. Aktivizáló módszerek önszerveződő, önművelő, önképző körök
tankatalógus (tanítana – tanulna kapacitások összehozására) életút interjúk az idősek tapasztalatainak megmentésére nyilvános beszélgetések, fórumok jövőműhely módszere (témaválasztás – kulcsszavak összegyűjtése – ideális állapot elképzelése – realizálás – tervezés – feladatok felosztása – értékelés) közösségi felmérés módszere: a település feltárása a közösség tagjainak aktív részvételével történik (interjúk, kérdőívek és elemzésük)

20