1 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény.

Az előadások a következő témára: "1 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény."— Előadás másolata:

1 1 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény

2 2Alapelvek 1. A jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység (vállalkozási tevékenység) alapján áll fenn társasági adó kötelezettség (2007. július 1. napjától az adókötelezettség a gazdasági tevékenység folytatásához kapcsolódik – belépett az elvárt adó); 2. Versenysemleges; 3. Közvetlen (adóalany = adóviselő); 4. Egy fajta előnnyel csak egyszer lehet élni, kivéve, ha a törvény másképpen rendelkezik; 5. A nemzetközi szerződés prioritást élvez (ld. törvény, kormányrendelet); 6. Adóelőny alkalmazható, ha a jogalkotó céljával egybeesik; a bizonyítási teher az adóalanyt terheli; 7. A számviteli törvénytől a valós összkép miatti eltérés nem eredményezhet adókötelezettség-csökkenést.

3 3 Az adó alanyai 1. Korlátlan adókötelezettség → a belföldi székhelyű / illetőségű adóalanyok:  gazdasági társaság, ideértve a nonprofit gazdasági társaságokat is (kft, zrt, nyrt, bt. stb.); egyéni cég;  szövetkezet; állami vállalat, tröszt; ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, közjegyzői iroda stb.; kht, egyesülés stb.;  alapítvány, társadalmi szervezet, egyház (meghatározott esetekben, feltételesen);  felsőoktatási intézmény és létrehozott intézménye. 2.Korlátozott adókötelezettség → külföldi illetőségű adóalanyok (külföldi székhelyű, de belföldi telephellyel/fiókteleppel rendelkezik és ott vállalkozási tevékenységet végez)

4 4 Nem alanya a törvénynek  a Magyar Nemzeti Bank,  büntetés-végrehajtási vállalat,  a felszámolási eljárás alatt álló társaság,  a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság,  a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,  a pártok,  az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősül,  a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény és diákotthon.

5 5Adókötelezettség Adókötelezettség az adózó jövedelem- és vagyonszerzsre irányuló vagy azt eredményező tevékenysége után áll fenn.  Típusai: korlátlan (teljeskörű), korlátozott  Kezdő napja: az üzleti tevékenység megkezdésének napja  Vége: a jogutód nélküli megszűnés vagy átalakulás napja  Elemei: az Art-ben felsorolt első 9 elem bejelentési, bejelentési, nyilvántartási, nyilvántartási, könyvvezetési, könyvvezetési, adóbevallási, adóbevallási, adómegállapítási, adómegállapítási, adóelőleg fizetési, adóelőleg fizetési, adófizetési, adófizetési, bizonylatmegőrzési, bizonylatmegőrzési, adatszolgáltatási adatszolgáltatási

6 6 Az adóalap Számítással kell megállapítani: 1. Az adózás előtti eredményt az összköltség típusú eredménykimutatás alapján le kell vezetni 2. Az adózás előtti eredményt az ún. adóalapot növelő és adóalapot csökkentő tételekkel módosítani kell

7 7 Az adóalapot csökkentő tételek (1)  Elhatárolt veszteség  A Tao. törvény szerint képezhető céltartalék  A Tao. törvény szerint elszámolható értékcsökkenés összege  A kapott (már megadózott) osztalék  A követelések (vevők) elszámolt értékvesztése 90-180 nap → 2%, 90-180 nap → 2%, 181-360 nap → 5%, 181-360 nap → 5%, 361 nap felett → 25% 361 nap felett → 25%

8 8 Az adóalapot csökkentő tételek (2)  Bírságok, büntetések elengedése miatti összeg;  Kortárs képzőművészeti alkotások beszerzésére fordított összeg (max. a tárgyévi beruházások összértékének 1%- áig) – megszűnt, a 2009.12.31-ig történő beszerzés 2014 végéig egyenlő részletekben írható le ;  Fejlesztési tartalék (adózás előtti eredmény 50%-a, max. 500 millió Ft);  Helyi iparűzési adó – kikerült;  Érdekképviseleti szerveknek fizetett hozzájárulás;  Szakmunkás tanulók után meghatározott összeg.

9 9 Az adózás előtti eredményt növelő tételek (1)  A számviteli törvény szerint (a ráfordítások között) elszámolt céltartalék;  A költségként elszámolt (egyéb ráfordítások között könyvelt) értékcsökkenés összege;  Követelésként elszámolt (az egyéb ráfordítások között könyvelt) értékvesztés → jellemzően a bevételek után;  Bírságok, büntetések;  Behajthatatlan követelés címén leírt összeg;  Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség összege (pl. személygépkocsi 6 millió Ft feletti részéhez kapcsolódó, arányos költség);

10 10 Az adózás előtti eredményt növelő tételek (2)  Apportálás esetén a könyv szerinti értéket meghaladó apportérték  A 200 ezer Ft-ot meghaladó szolgáltatások ellenértéke, ha nem készült szerződés  Hiányzó eszközök értéke, ha a hiány kellő gondossággal elkerülhető lett volna  A tárgyi eszközök selejtezéskori nyilvántartott értéke, ha a selejtezés szabályait nem tartották be  A reprezentáció és az üzleti ajándék

11 11 Az adó mértéke 1. Főszabályként a pozitív adóalap 19%-a. 2. A pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék. 3. A külföldi szervezet jövedelme után az adó mértéke 30 százalék. Megjegyzés: korábbi szabályozás kevésbé versenyképes (16+4%; később egységesen 19%, illetve törvényi feltételek fennállása esetén a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10%)

12 12 Az elvárt adó  2007. július 1-jétől belépett az elvárt adó, abban az esetben, ha az összes bevétel (nettó árbevétel + 1 év árbevétel + pénzügyi műveletek bevételei+rendkívüli tevékenységek bevételei) és az eladott áruk beszerzési értékének, valamint az eladott közvetített szolgáltatások értékének a különbözetként jelentkező összeg 2%-a magasabb, mint a számított társasági adó, akkor ezután kell 16%-os társasági adót fizetni, amit elvárt adónak nevezzük.

13 13 Az elvárt adó alóli mentesség Mentesül az elvárt adó megfizetése alól az adóalany, ha: a) az Art. 91/A§-a szerinti egyszerűsített bevallással kéri a mentességet (kiteszi magát az APEH ellenőrzésének) b) a törvényben felsorolt 3 kivétel valamelyike érvényesül: 1. alakulási évben és az azt követő évben nem kell; 2. jelentős elemi csapást szenvedett; 3. a törvényben felsorolt szervezetek közé tartozik pl. iskolaszövetkezet, kkt stb. A számított társasági adót az önadózás szabályai szerint kell megfizetni, illetve bevallani.

14

15 1. Nettó árbevétel: 100.000.000 (1 éven túli késedelemben lévő, felszámolás alatt álló vevő tartozása: 2.000.000) 2. Egyéb bevétel: 20.000.000 A) Bevételek összesen:120.000.000 Aktivált teljesítési érték 3. Saját termelésű készletek állapotváltozása: 5.000.000 4. Saját rezsis beruházás teljesítési értéke: 15.000.000 B) Aktivált teljesítési érték összesen: 20.000.000 5. Anyagi jellegű ráfordítás: 50.000.000 6. Személyi jellegű ráfordítás: 30.000.000 7. Értékcsökkenési leírás: 5.000.000 8. Egyéb ráfordítás: 5.000.000 C) Költségek összesen: 90.000.000 I. Üzemi-üzleti tevékenység eredménye: 5.000.000

16 9. Pénzügyi műveletek bevétele: 20.000.000 10. Pénzügyi műveletek ráfordítása: 5.000.000 II. Pénzügyi műveletek eredménye: 15.000.000 D) Szokásos vállalkozási tevékenység eredménye: 65.000.000 11. Rendkívüli tevékenység bevétele: 5.000.000 12. Rendkívüli tevékenység ráfordítása: 20.000.000 III. Rendkívüli tev. Eredménye: -15.000.000 E) Adózás előtti eredmény: 50.000.000

17 Adóalapot növelő tételek Büntetés: 1.000.000 Gondatlanság: 5.000.000 Gépkocsi. 2.000.000 Szolgáltatások értéke: 1.000.000 Értékcsökkenési leírás: 5.000.000 Vevők értékvesztése: 2.000.000 Össz.: 16.000.000

18 Adóalapot csökkentő tételek Leányváll. Osztalék: 500.000 Értékcsökk. Leírás: 2.500.000 Vevők: 500.000 Elhatárolt veszteség: 4.500.000 Érdekképvis. Szervek hozzájár.: 1.500.000 Össz.: 14.000.000

19 F) Módosított adóalap: 52.000.000 Tao 10%: 5.200.000 G) Adózott eredmény: 46.800.000

20 Elvárt adó Összes bevétel: 120.000.000 Püi tev.: 20.000.000 Rendkív. Tev.: 5.000.000 2%: 2.900.000

21 Feltöltési kötelezettség Dec. 20-ig Esetünkben: 52m kalkulált eredmény figyelembevételével

22 1 m Ft bruttó érték áfa: 20% → 200.000 Ft társasági adó: 10% (800e x 0,1) → 152.000 Ft osztalékadó: 25% (648e x 0,25) → 162.000 Ft egészségbiztosítási hozzájárulás (osztalék után): 14% (648e x 0,14) → 90.720 Ft iparűzési adó pl. 2% → 20.000 Ft Adózott jövedelem: 375.280 Ft (összességében több, mint 62%-os elvonás!)

23 Az adóelőleg fizetés szabályai  Előleget bázis alapon kell fizetni, ha az előző évi adó összege meghaladta az 5 millió forintot, akkor a bázis tényadat 1/12-ét kell havonta bevallani és megfizetni.  Ha az nem érte el az 5 milliót, akkor negyed évenként kell bevallást készíteni és előleget fizetni.  Az Adóalany jogosult a bázis alapon fizetendő összeg módosítását kezdeményezni → visszamenőleg nem módosítható. 23

24 24 Az adóelőleg fizetési szabályai (2)  December 20-án azok a társasági adóalanyok, akiknek a várható adófizetési kötelezettsége az 50 millió forintot meghaladja, kötelesek a feltöltési szabályt alkalmazni (az elöregedett tényadatok frissítése)  Az éves bevallást a következő év májusában kell benyújtani, az esetleges túlfizetést május 31. után lehet visszaigényelni, illetve annak átvezetését kérni más adónemre.

25 25 Adókedvezmények(1) A törvény különböző meghatározott %-ú adókedvezményt biztosít. A kedvezmények egy része a fizetendő adó 100%-áig, másik részük annak 70%- áig érvényesíthető. A törvény különböző meghatározott %-ú adókedvezményt biztosít. A kedvezmények egy része a fizetendő adó 100%-áig, másik részük annak 70%- áig érvényesíthető.

26 Adókedvezmények (2) Fajtái: 1. területfejlesztési beruházási kedvezmény, feltétele: a beruházás megkezdését megelőző 2 év valamelyikében a munkanélküliségi mutató meghaladja a 15%-ot, e feltétel fennállása esetén a 10 milliárd forint értéket meghaladó terméket előállító beruházások idején 10 éven keresztül 100%-os adókedvezmény érvényesíthető, ha a foglalkoztatottsági létszám legalább 500 fővel nőtt (ha valamelyik évben nem éri el, az kiesik) 2. a hátrányos helyzetű övezetek részére nyújtandó kedvezmény feltétele: 48 településen a 20 fős létszámnövekedéssel járó, legalább 3 millió forintos beruházás után már érvényesíthető a kedvezmény. 26

27 Adókedvezmények (3) 3. Alapkutatás, kísérletek, fejlesztés, soft-wear fejlesztések után járó kedvezmények – ezek közvetlen költségeiként elszámolt összeg 10%-át, a kis- és közepes vállalkozások annak 15%-át adókedvezményként visszaigényelhetik; 4. a kis- és közép vállalkozások a it tárgyi eszközök beszerzéséhez felvett hitelt adóévben fizetett kamatának 40%-át, de max. 6 millió forintot adókedvezményként igénybe vehetnek; 5. A szövetkezetek az adóévben képzett közösségi alap 6,5%-át érvényesíthetik adókedvezmény formájában. 27

28 Köszönöm megtisztelő figyelmüket ! 28