Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaGabi Mezeiné Megváltozta több, mint 9 éve
1
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEINEK VÁLTOZTATÁSI JAVASLATAI Szabó Márta
2
1. A 2005-ös reform előtt A történelem érettségi vizsga a 2005-ös reform során a tantárgyak közül az egyik legjelentősebb változásokon átesett vizsgatárgy volt. A történelem érettségi vizsga 2005 előtt kizárólag szóbeli vizsga volt
3
2. A 2005-ös reform 2005 óta viszont két vizsgarészből áll: –egy szóbeli és –egy írásbeli vizsgarészből. Az írásbeli vizsga is két vizsgarész-összetevőt tartalmaz: egy rövid válaszokat igénylő (ún. teszt) és egy szöveges kifejtést igénylő (ún. esszé) feladatokat tartalmazó vizsgarész-összetevőt.
4
3. Az érettségi követelmények megváltoztatásának három fő indoka A Nat és a kerettantervek új tematikai egységei és az egyes témákra szánható órakeretek arányainak változásai. A vizsgával kapcsolatban felhalmozott szaktanári tapasztalatok a kompetenciák terén Az érettségi követelmények (kompetencia-követelmények) és a tantervi fejlesztési követelmények terminológiájának összehangolása.
5
4. Bővítés és szűkítés 1. A bővítés oka: A „Társadalomismeret”, az „Állampolgári ismeretek”, a „Pénzügyi és gazdasági ismeretek” valamint „A munka világa” című témakörök megjelenítése az érettségi követelmények tematikájában. Ezen kívül újkori, legújabb kori valamint jelenismereti témákra − arányait tekintve − több tanóra jut, mint az ókori, középkori és kora újkori témákra.
6
4. Bővítés és szűkítés 2. A szűkítés okai: A fentiek miatt az ókori, a középkori és a kora újkori témákra a korábbinál nemcsak arányát tekintve, hanem szám szerint is lényegesen kevesebb tanóra jut, ezért az érettségi követelmények tematikájában lényegesen csökkentettük ezen témakörök témáinak számát, arányát. A szakmai bizottság szükségesnek tartotta a részletes követelményekben felsorolt témák számának csökkentését a vizsgázók jobb felkészülésének lehetővé tétele érdekében.
7
A jelenlegi és a tervezett tematika áttekintő összehasonlítása 1. Jelenlegi tematikaTervezett tematika 1. Az ókor és kultúrája (6 téma) 1. Az ókor és kultúrája (3 téma) 2. A középkor (8 téma) 2. Társadalom, gazdaság, vallás és kultúra a középkorban (4 téma) 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora (6 téma) 3. A Magyar Királyság megteremtése és virágkora (4 téma) 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (4 téma) 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492- 1789) (4téma) 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban (5 téma) 5. Magyarország a kora újkorban (1490- 1790) (4 téma) 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (6 téma) 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914) (4 téma)
8
A jelenlegi és a tervezett tematika áttekintő összehasonlítása 2. Jelenlegi tematikaTervezett tematika 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (7 téma) 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) (4 téma) 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig (9 téma) (A tervezetben két témára bontottuk: 8. és 10. téma) 8. A világháborúk kora (1914-1945) (4 téma) 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig (6 téma) 9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945) (4 téma) 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig (6 téma) 10. A jelenkor 1945-től napjainkig (4 téma) 11. A jelenkor (5 téma) 11. Magyarország a második világháború után (1945-tól napjainkig) (5 téma) 12. A mai magyar társadalom és életmód (5 téma) 12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek (4 téma)
9
5.1. A jelenlegi tematika 1. Az ókor és kultúrája (6 téma) 2. A középkor (8 téma) 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora (6 téma) 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (4 téma) 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban (5 téma) 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (6 téma) 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (7 téma) 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig (9 téma). (A tervezetben két témára bontottuk: 8. és 10. téma) 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig (6 téma) 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig (6 téma) 11. A jelenkor (5 téma) 12. A mai magyar társadalom és életmód (5 téma)
10
5.2. A tervezett tematika 1. Az ókor és kultúrája (3 téma) 2. Társadalom, gazdaság, vallás és kultúra a középkorban (4 téma) 3. A Magyar Királyság megteremtése és virágkora (4 téma) 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789) (4 téma) 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790) (4 téma) 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914) (4 téma) 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) (4 téma) 8. A világháborúk kora (1914-1945) (4 téma) 9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945) (4 téma) 10. A jelenkor 1945-től napjainkig (4 téma) 11. Magyarország a második világháború után (1945-tól napjainkig) (5 téma) 12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek (4 téma)
11
6. Kompetenciák átstrukturálása a vizsgakövetelmények alkalmazása során felhalmozott a szakmai tapasztalatok alapján A történelem vizsgatárgy vizsgarész- összetevőinek formája a bevezetésekor –mind a megelőző magyar, –mind a nemzetközi vizsgáztatási gyakorlattal összevetve egyedülállónak és újszerűnek számított.
12
6.1. Tapasztalatok A vizsga működőképesnek bizonyult, de a feladatírói, a vizsgáztatói és szaktanári tapasztalatok alapján a kompetenciák struktúrája és megfogalmazása korrekcióra szorul az összehasonlíthatóság, az áttekinthetőség, egyértelműség, érthetőség érdekében. (Ezekre a változásokra az Oktatási Hivatal által megbízott tételkészítő bizottság javaslatainak figyelembe vételével és felhasználásával került sor).
13
6.2. Terminológia Összhang –a tantervek által alkalmazott terminológiával és – a fejlesztési követelmények struktúrájával. Ezek a terminológiai különbségek azonban nem takarnak szemléletbeli változást.
14
6.3. Az érettségi követelmények és a fejlesztési követelmények Jelenlegi érettségi kompetenciák Kerettantervi fejlesztési követelmények Források használata és értékeléseIsmeretszerzés, tanulás A szaknyelv alkalmazásaKommunikáció Tájékozódás térben és időben Eseményeket alakító tényezők feltárása Kritikai gondolkodás Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása -
15
6.4. Célok Ugyanakkor biztosítani kellett, hogy a terminológiai összehangolás során lehetőség szerint ne változzon –az érettségi vizsga – szerkezete, –feladattípusai, – a feladatok értékelési szempontjai Ennek megfelelően egészítettük ki a kompetenciák fő területeinek megnevezését.
16
6.5. A jelenlegi és a tervezett kompetenciák Jelenlegi Tervezett 1.Források használata 1.Ismeretszerzés, források használata 2. A szaknyelv alkalmazása 2. Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása 3. Tájékozódás térben és időben 4. Eseményeket alakító tényezők 4. Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás
17
6.6. A kompetenciák változásai 1. Ismeretszerzés, források használata -A korábbi cím kiegészül a kerettantervi fejlesztési követelmények alapján -a korábbi, forrástípusok alapján meghatározott kompetenciák helyett -az elvégzendő műveletek, tevékenységformák szerint meghatározott, de a korábbi kompetenciákat magukba foglaló, továbbra is érvényben tartó kompetenciák kerültek be.
18
6.6. A kompetenciák változásai 2. Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása A tantervek alapján valamint a vizsgaforma jelenlegi gyakorlata alapján általános követelményként jelenik meg a „Szövegalkotás megadott témában”.
19
6.6. A kompetenciák változásai 3. Tájékozódás térben és időben A jelenlegi általános követelmények egyszerűsítését, összevonását, tömörítését javasoljuk a jelenlegi 9 általános követelmény helyett 6 marad.
20
6.6. A kompetenciák változásai 4. Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás Az eseményeket alakító tényezők feltárása című érettségi kompetencia kiegészül a tanterveken szereplő kritikai gondolkodásra és problémaközpontú gondolkodásra vonatkozó követelményekkel.
21
6.6. A kompetenciák változásai 5. Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása Elhagyható/Elhagyandó, mivel a történelmi események problémaközpontú bemutatásához szükséges, illetve felhasználható témák a követelmények részét képező tematikából következnek.
22
7. A vizsgaleírás 1. Esszék száma Két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) tartalmaz.
23
7. A vizsgaleírás 2. A választható esszék száma középszinten: A vizsgázónak a négy feladatból kettőt kell választania: - egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül; - egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül. Ha a vizsgázó által választott rövid esszé az 1849 előtti korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszéjének az 1849 utáni korszakokra kell vonatkoznia. Ha a vizsgázó által választott rövid esszé az 1849 utáni korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszéjének az 1849 előtti korszakokra kell vonatkoznia.
24
7. Vizsgaleírás 3. Esszék emelt szinten A feladatlap háromféle típusú kifejtendő feladatot tartalmaz: 1. Rövid feladatot, amelyet kb. 110-130 szóban (kb. 14-18 soros) szerkesztett szövegben kell megoldani. 2. Hosszú feladatot, amelyet kb. 240-320 szóban (kb. 30-40 soros) szerkesztett szövegben kell megoldani. 3. Valamely történelmi probléma több korszakon átívelő bemutatására irányuló feladatot, amelyet kb. 240-320 szóban (kb. 30-40 soros) szerkesztett szövegben kell megoldani.
25
7. Vizsgaleírás 4. Esszék emelt szinten A vizsgázónak a hat feladatból hármat kell választania: egy rövid, egy hosszú és egy meghatározott történelmi probléma több korszakon átívelő bemutatására irányuló hosszú feladatot. Ha a vizsgázó által választott rövid esszé az 1849 előtti korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszéjének az 1849 utáni korszakokra kell vonatkoznia. Ha a vizsgázó által választott rövid esszé az 1849 utáni korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszéjének az 1849 előtti korszakokra kell vonatkoznia.
26
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! peregi.tamas@ofi.hu www.ofi.hu
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.