Web of Sciene melléklet a Bevezetés a pedagógiai tájékozódásba című ELTE jegyzethez.

Az előadások a következő témára: "Web of Sciene melléklet a Bevezetés a pedagógiai tájékozódásba című ELTE jegyzethez."— Előadás másolata:

1 Web of Sciene melléklet a Bevezetés a pedagógiai tájékozódásba című ELTE jegyzethez

2 Fontos tudnivalók a WoS-ról Három adatbázisból áll: –Arts & Humanities Citation Index: Bölcsészettudományi és művészeti index –Science Citation Index Expanded & SciSearch: Természet- és műszaki tudományos index –Social Sciences Citation Index & Social SciSearch: Társadalomtudományi index Bibliográfiai adatbázis, vagyis a feldolgozott cikkekről „csak” formai és tartalmi adatokat közöl, teljes szöveges elérést nem nyújt. Hivatkozási index szolgáltatása a legrégebbi, így a legrészletesebb ilyen szempontú keresést biztosítja, mert több évtizede épített adatbázis áll mögötte. több ezer folyóiratot dolgoznak fel hetente frissül előállítója: Institute for Scientific Information (ISI) Magyarországon jelenleg az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) keretében a felsőoktatási intézményekben ingyenesen elérhető. (nemzeti licence-ben megvásárolt)

3 Idézzük fel a hivatkozási indexek jellemzőít! Az adatbázis-előállítók a műveknek nemcsak a formai és tartalmi jellemzőít rögzítik az adatbázisban, hanem az adott műben megadott felhasznált irodalom jegyzékét is, vagyis a hivatkozott művek listáját. Mindezeket nemcsak láthatóvá, hanem kereshetővé is teszik. Ezzel merőben új szempontokat adva a gépi irodalomkutatásnak. (Ez a fajta tájékozódás korábban is népszerű volt, csak sokkal időigényesebb volt, mert a dokumentumokat kézbe kellett venni, és fel kellett lapozni az irodalomjegyzékeket.) Sőt a hivatkozások mentén az egyes rekordok össze is kapcsolódnak, hiszen sok esetben a hivatkozott művek is részei az adatbázisnak. Így barangolhatunk/böngészhetünk a témák hálózatában. Ez a fajta keresési szempont minőségi szűrést is jelent. Feltételezve azt, hogy azok tartoznak egy téma alapvető irodalmához, melyben már mások találtak felhasználásra méltó adatokat, elméleteket, gondolatokat. Vagyis amelyre mások hivatkoztak. Természetesen az eszerint való megítélés során figyelembe kell venni a mű megjelenési dátumát is, hiszen a legfrissebb művekre való hivatkozáshoz időnek kell eltelnie.

4 Hagyományos keresési szempontok szerinti keresés a Web of Science-ben vagyis a hivatkozási indexekben is kereshetünk téma szerint (nemcsak hivatkozottság szerint)

5 A hagyományos keresések közül módot ad az egyszerű (Quick search), az összetett (General Search) és a parancssoros keresésre (Advanced Search) is. Itt az összetett keresés felületét láthatjuk

6 A keresési eredmények fejlécében láthatjuk a keresőkérdést. Egy tárgyszót és egy időhatárt adtunk meg. (Kisebb betűkkel a keresés más, alapértelmezett beállításait láthatjuk.) Az is látható, hogy 78 találatunk lett. A jobb felső sarokban (Search within results) lehetőség van a téma további szűkítésére. A jobboldali keretben pedig különböző műveleteket hajthatunk végre a keresési eredményünkkel (rendezés, mentés, nyomtatás). A találati rekordok (művek adatai) listájából pedig a legalapvetőbb adatok (szerző, cím, megjelenés) alapján válogathatunk,hogy melyekről szeretnénk részletesebb információkat.

7 Itt látható egy rekord szerkezete. A pontos bibliográfiai adatok mellett tartalmazza az absztraktot (rövid összefoglalót) és a tárgyszavakat. Ezek a részek a legtöbb szakirodalmi adatbázist jellemzik. A többlet a bibliográfiai adatok alatt található. Itt láthatjuk, hogy ebben a cikkben a szerzők 30 más műre hivatkoztak. Mellette pedig azt, hogy a megjelenés óta eltelt fél évben erre a cikkre 1 másik (ebben az adatbázisban feldolgozott) műben hivatkoztak.

8 Ez a rekord egy másik keresés eredményéből származik, melynek időhatárait kibővítettük. A cikk 2000-ben jelent meg, 44 műre hivatkozott, és megjelenése óta 17 másik (ebben az adatbázisban feldolgozott) műben hivatkoztak rá. Most nézzük meg milyen listák állnak a számok mögött!

9 Ha a hivatkozott művek (Cited References) feliratra kattintunk egy rekordban, akkor megkapjuk a cikkben megadott, a munka során felhasznált irodalom jegyzékét (lásd fenn). Az ablak tetején láthatjuk, hogy mely mű irodalomjegyzékét láthatjuk. Az irodalomjegyzék pedig csak a legalapvetőbb adatokat tartalmazza és azokat is csak rövidítve. Amelyik mű szerepel az adatbázisban azt kékkel és aláhúzással jelölik, mint a linket, mert hogy azok. Vagyis azok mentén el lehet kezdeni a barangolást. Nagyon oda kell figyelnünk, hogy ne tévedjünk el!

10 Ha viszont a rekordban a hivatkozottsági számra (Times Cited) kattintunk, akkor megkapjuk a hivatkozó cikkek (Citing Articles) listáját (lásd fenn). Egyszerűbben megfogalmazva ezek a művek hivatkoztak az általunk kiválasztott cikkre. Melynek alapadatait a fejlécben találjuk. Ez utóbbi igen fontos, mert mint látjuk ez a felület már teljesen olyan, mint kezdő keresési találatainkat megjelenítő felület. Vagyis az eltévedés veszélye egyre nagyobb. Ezért is fontos, hogy értsük a hivatkozási indexek logikáját. Innen visszaléphetünk a kiinduló rekordunkhoz, vagy azon keresztül a kiinduló találati listánkhoz, vagy elindulhatunk tovább az itt megkapott művek mentén.

11 Természetesen egy hivatkozási indexben a keresést megfogalmazhatjuk közvetlenül a hivatkozottság szempontjából is. Vagyis kereshetünk aszerint is, hogy kik hivatkoztak egy adott szerzőre, vagy egy konkrét műre.

12 A felület felső részében láthatjuk, hogy kereshetünk akár mindhárom adatbázisban egyszerre is, de eszerint is szűkíthetjük keresésünket. Mellette beállíthatjuk, hogy csak a legfrissebb adatokra vagyunk-e kíváncsiak, vagy valamely konkrét időszakra. Majd megadhatjuk valamely szerző nevét, vagy mű címét, amely hivatkozottsági adatait keressük. Ezt idővel is pontosíthatjuk.

13 Az adatbázis használatához további segítséget kaphatunk: az adatbázis Help menüjében az  (információs piktogram)ra kattintva angolul az EISZ felület EISZ útmutató menüjében magyarul