A Siklóshoz tartozó és mintegy 1500 lakosú Máriagyűd híres Mária-kegyhely, a magyar zarándokút befejező stációja. A közeli forrás már a rómaiak idejében.

Az előadások a következő témára: "A Siklóshoz tartozó és mintegy 1500 lakosú Máriagyűd híres Mária-kegyhely, a magyar zarándokút befejező stációja. A közeli forrás már a rómaiak idejében."— Előadás másolata:

1

2

3

4 A Siklóshoz tartozó és mintegy 1500 lakosú Máriagyűd híres Mária-kegyhely, a magyar zarándokút befejező stációja. A közeli forrás már a rómaiak idejében kedvelt pihenőhely volt, és az Árpád-kor óta kultikus helynek számít. II. Géza király itt ajánlotta koronáját és trónját Mária oltalmába, és fogadta meg, hogy a veszély elmúltával kőtemplomot építtet.

5 A régi épület a történelem viharaiban volt török mecset, a görögkeleti rácok és a reformátusok temploma is. Végül a XVII. század végén került vissza a római katolikusok rendhez. A kéttornyú, barokk stílusú római katolikus kegytemplomot a XVIII. században építették a ferencesek.

6 A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom a XVII. századi Mária- jelenések miatt régóta zarándokhely. 2008-ban fogadta el XVI. Benedek pápa a máriagyűdi kegytemplom „basilica minor” (kis bazilika) rangra emelését, melyet Juliusz Janusz apostoli nuncius ünnepi szentmise keretében hirdetett ki.

7

8

9

10

11

12

13 A neobarokk stílusban épült oltáron a Szentháromság jelképe, a háromszög látható. Az oltárt körüljárható, a zarándokok érkezésekor és búcsúzásakor az oltárt körbejárva köszöntik énekükkel Jézust és Szűz Máriát. A kegyszobor ezüstből ötvözött palástja a XVIII. század vége felé készült, a rajta látható arany ékszerek, gyűrűk a zarándokok hálaadományai. Aranyozott barokk angyalkák veszik körül. A kegyszobor története is kalandos, a jelenleg látható a harmadik a templom történetében. Az első a török megszállás alatt tűnt el. A másodikat 1704-ben a háborús dúlások elől az eszéki várba mentették, és ma is ott őrzik.

14 A történelemben sok példát találhatunk az ilyen „önzetlen” megőrzésre. A mostanit 1713-ban adományozta Nesselrod Ferenc pécsi püspök. A jobboldali mellékoltár a Páduai Szent Antalnak, a szegények védőszentjének állít emléket. A XVIII. századból való festmény alkotója ismeretlen. A baloldali mellékoltár a ferences rend alapítójának Assisi Szent Ferencnek az oltára. A XVIII. századból való festmény alkotója szintén ismeretlen. A művészi faragású és díszítésű padok is különlegesek.

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26 Nézzünk meg egy videót a templomról: http://www.youtube.com/watch?v=DasWSh RKXFE 2013 Április