Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaMihály Fábián Megváltozta több, mint 9 éve
1
Információs társadalom Jog és etika az informatikában
2
Adatvédelem. A szoftver, mint szellemi termék. Szerzői jog. A szoftverek csoportosítása. Az IKT veszélyei.
3
Adatvédelem
4
1. Adatvédelem Informatikai szempontból: adattárolás,
az adattovábbítás, adatfeldolgozás biztonsága.
5
1. Adatvédelem – adatbiztonság
Az információ, az adat megsemmisülhet. Ennek okai: Katasztrófa esetek (elemi károk, tűz, víz, villámcsapás, stb.) Emberi hiba (gondatlanság, tájékozatlanság) Szándékos rongálás, visszaélés (vírus, stb.) Hardverhiba (géphiba, feszültség-kimaradás, - ingadozás, stb.) Szoftverhiba (pl. hibás program, stb.)
6
1. Adatvédelem elvi és gyakorlati megoldásai
Tűz- és vagyonvédelmi intézkedések Képzés, jogosultságok Adatok több példányban való tárolása, archiválás Vírusmentesítés Rendszeres karbantartás, szünetmentes tápegység használata, stb. hot fix, lemeztükrözés, kettőzés, kiszolgáló-kettőzés, SFT Programtesztelés Állományok kódolása, titkosítása Cserélhető merevlemezek – páncélszekrényben történő őrzése.
7
1. Adatvédelem elvi és gyakorlati megoldásai
Novell Modular Authentication Sercice (NMAS) alkalmazásával többtényezős hitelesítési procedúra után engedélyezhetik a felhasználók hozzáférését a bizalmas információkhoz.
8
1. Adatvédelem elvi és gyakorlati megoldásai
Védelmi szintek: bejelentkezési vagy jelszavas védelem hozzáférési védelem katalógus/könyvtár védelem file attributum védelem
9
1. Adatvédelem elvi és gyakorlati megoldásai
1. Bejelentkezési vagy jelszavas védelem: Ez a védelem biztosítja, hogy a hálózatot csak a felhatalmazott felhasználó használhassa. A felhatalmazást a rendszergazda (a supervisor) ad. A bejelentkezés egyedi jelszóval (password-del) történik.
10
1. Adatvédelem elvi és gyakorlati megoldásai
2. Hozzáférési védelem: A sikeres bejelentkezés nem jelenti azt, hogy most már minden programhoz vagy adathoz hozzáférhetünk. Csak a számunk előzőleg engedélyezett könyvtárakban dol- gozhatunk, ott is csak a jogosultságunknak megfelelően. A hozzáférési jogosultságokat a rendszergazda állítja be.
11
1. Adatvédelem elvi és gyakorlati megoldásai
3. Katalógus/könyvtár védelem: A könyvtár védelem finomítja a hozzáférési védelmet azáltal, hogy a felhasználó a saját területén vagy annak egy részén bizonyos korlátozásokat alkalmazhat más felhasználókkal szemben.
12
1. Adatvédelem elvi és gyakorlati megoldásai
4. File attributum védelem: Egyes állományok módosíthatóságának vezérlését jelenti. Legfontosabb felhasználási területe az állományok véletlen módosításának, törlésének kiküszöbölése. Ha az állomány attributumát írásvédettre (Read Only-ra) állítjuk nem törölhető a file. Jelszavas védelem - beállítással a PDF megnyitásához jelszó állítható be
13
1. Adatvédelem Adatvédelem jogi értelemben:
A személyes adatvédelem jogi alapjait a Magyar Köztársaság Alkotmánya tartalmazza. Kimondja, hogy mindenkit megillet a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog. Az évi LXIII. számú adatvédelmi törvény lényege és célja: a személyes adataival mindenki maga rendelkezhessen, a közérdekű adatokat pedig nyilvánosságra kell hozni, hogy mindenki megismerhesse.
14
1. Adatvédelem Adatvédelem jogi értelemben:
Más törvények persze korlátozzák ezt a jogot, például az adótörvények vagy a személyi adatok nyilvántartásáról szóló törvény. A törvényi kivételektől eltekintve adatainkat meghatározott feltételekkel kezelhetik (cégek, adat- bankok), ha engedélyt adunk rá. A gyakorlati esetekben néha nehéz eldönteni, hogy mi a helyes. Az adatvédelmi biztos fő feladata, hogy gondoskodjon az adatvédelmi törvény betartásáról.
15
A szoftver, mint szellemi termék
16
2. A szoftver, mint szellemi termék
A kereskedelemben kapható szoftverek kifej- lesztéséhez igen sok munka és nagy szaktudás szükséges. A szoftvertgyártó cégnek ez sok pénzébe kerül, az alkalmazottait, a rezsit és az adót is fizetnie kell. Jogosan tart igényt megfelelő bevételre.
17
2. A szoftver, mint szellemi termék
Egy technikai terméket általában: szabadalmak védenek, de egyébként is a gyártásuk nagy befektetést igényel, minden legyártott darabnak tetemes költsége van. Nem ez a helyzet a szoftverek esetében. Az elektronikus formában lévő alkotások, termékek (szoftverek) igen könnyen és gyorsan másolhatóak, anélkül, hogy értékükből bármit veszítenének.
18
2. A szoftver, mint szellemi termék
Ez nehéz helyzet elé állítja a fejlesztőket, illetve a gyártókat. A másolást technikailag igyekeznek megakadályozni. Léteznek hatékony módszerek a feltörés elleni védelemre, de végső soron a technikai megoldás nem elegendő. A jogi megoldás szerint a szoftver szellemi termék, amelyre a szerzői jog vonatkozik. A jogtalan szoftverhasználat visszaszorítását tűzte célul a BSA (Business Software Alliance) nemzetközi civil szervezet.
20
Világszerte a számítógép felhasználók 57 %-a bevallottan használ kalózszoftvereket: 31 %-uk alkalomadtán vagy gyakrabban, 26 %-uk pedig csak ritkán, de használ ilyen programokat. Mindössze a felhasználók 38 %-a vallotta azt, hogy saját gépén sosem használ olyan szoftver, amely nem teljesen jogtiszta. A kilencedik alkalommal elvégzett globális felmérést felhasználó bevonásával végezték el, akik a világ számítógép felhasználóinak 82 %-át kitevő 33 ország lakói. A világ számítógépein található szoftverek 42 %-a nem jogtiszta. Ezek összesített kereskedelmi értéke a 2010-es 58,8 milliárd dollárról 2011-ben 63,4 milliárd dollárra emelkedett. BSA globális szoftverkalózkodást vizsgáló felmérésének eredményei a 2011-es évről
21
Szerzői jog
22
3. Szerzői jog Az irodalmi, szakirodalmi vagy szoftvert alkotó személyt megilleti a szerzői jog a mű keletkezésétől kezdve. A védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől, vagy az alkotás színvonalára vonatkozó ítélettől.
23
3. Szerzői jog A szerzői jog: egyrészt személyhez fűződő,
másrészt vagyoni jogok összessége.
24
3. Szerzői jog A személyhez fűződő jogairól a szerző nem mondhat le és nem ruházhatja át. A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e. Ez az internet esetében is igaz. A szerzőnek kizárólagos joga van a mű bármilyen felhasználására és minden felhasználás engedélyezésére. Engedély általában szerződéssel szerezhető, amely anyagi előnyöket jelent a szerzőnek.
25
3. Szerzői jog A mű részletét – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével – bárki idézheti. Lásd: A szerzői jog (1999. évi LXXVI. törvény)
27
A szoftverek csoportosítása
28
4. A szoftverek csoportosítása
Szabad szoftver Freeware szoftver Shareware szoftver Félig szabad szoftver Kereskedelmi szoftver
29
4. A szoftverek csoportosítása
Szabad szoftver A licencben megadott feltételekkel szabadon használható és terjeszthető szoftver. A forráskód ismert és szabadon módosítható. Korlátozás nélkül felhasználható más progra- mokban, és a terjesztésüket mások sem tilthatják meg.
30
4. A szoftverek csoportosítása
Freeware szoftver Szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek, de nem adhatók el és nem változtathatóak meg. A szerzői jog az alkotóé.
31
4. A szoftverek csoportosítása
Shareware szoftver Ingyenesek, Terjeszthetőek, de nem működnek teljes körűen. Lehet, hogy csak bizonyos ideig használhatóak, hogy a felhasználó kipróbálhassa és eldönthesse, megveszi-e.
32
4. A szoftverek csoportosítása
Félig szabad szoftver Valamilyen felhasználási céllal, kedvezőbb vásárlási feltételekkel (olcsóbban) kerülnek forgalomba. Ilyen lehet például az oktatásban alkalmazott irodai programcsomag.
33
4. A szoftverek csoportosítása
Kereskedelmi szoftver Fizetni kell értük, és a licencben meghatározott feltételekkel és példányszámban alkalmazhatóak.
34
4. A szoftverek csoportosítása
A licenc – amely a program gyártója-eladója és a felhasználója között jön létre – leírja, hogy a szoftver milyen feltételekkel használható. A szoftvert csak annyi példányban használhatjuk, amennyire a jogot megvettük. Nem adható tovább, a számla és az eredeti szoftver (lemez) pedig megőrzendő. A regisztrálás kötelező interneten, telefonon vagy postán keresztül.
35
Érvek a jogtiszta szoftverek használata mellett
A jogtiszta szoftver előnyei Az eredeti szoftver felhasználói biztosak lehetnek abban, hogy megkapják a következőket: A kockázatok Ezzel szemben az illegális szoftvermásolatok használói az alábbi kockázatoknak teszik ki magukat: új verziók megjelenésekor szoftverfrissítést csökkentett áron, a minőségnek és a megbízhatóságnak semmilyen garanciáját nem tartalmazza, igény esetén szoftverbetanítást, hiányzó vagy hiányos dokumentáció, megbízható alkalmazásokat és rendszereket, széleskörű műszaki támogatással, az új szoftververzió megjelenésekor nem biztosított a szoftver frissítése, eredeti és teljes dokumentációt, nincs műszaki támogatás, a szoftver által ígért hatékonyságot, viselniük kell a törvény megsértésének jogi és anyagi következményeit. minőségbiztosítással járó megbízhatóságot, számítógépes vírusok elleni védelmet.
36
Az IKT veszélyei
37
5. Az IKT veszélyei
38
5. Az IKT veszélyei Több mint kétmilliárdan használnak mobiltelefont a világon. Ezért is rendkívül fontos kérdés, hogy a telefon adásakor sugárzott kis teljesítményű rádióhullám esetleg károsítja-e a felhasználót? Ez annál is inkább jogos kérdés, mert a készülék természetesen rendkívül közel van a telefonáló fejéhez. (Vannak, akik ezt a gyenge elektromágneses sugárzást enyhén kellemetlen hatásként érzik.)
39
5. Az IKT veszélyei
40
5. Az IKT veszélyei - Ergonómia
Az ergonómia az ember és a technika optimális kapcso- latával foglalkozó tudomány. Fő feladata az ember testi és lelki egészségének védelme. Célja a gépek (beleértve a szoftvereket is) tervezésének segítése, hogy azok opti- málisan illeszkedhessenek az ember fizikai és szellemi adottságaihoz.
41
5. Az IKT veszélyei - Ergonómia
Az IKT vonatkozásában ide tartozik az ember- gép kommunikációja is. A képernyők előtt legalább 4 órát dolgozók egészségét Magyarországon rendelet védi: 50/1999. (XI.) EüM rendelet.
42
Mi helyes, mi helytelen a képen?
5. Az IKT veszélyei Mi helyes, mi helytelen a képen?
43
Ergonómiai szempontok
A számítógép állandó használatának egészségkárosító hatása van. Az egészség megőrzése szempontjából a következőkre kell figyelmi: testtartás ergonomikus eszközök (hardver, szoftver) monotónia. klíma zaj világítás bútorzat
44
5. Az IKT veszélyei - A számítógépes munkahely veszélyei
A monitor nem megfelelő tulajdonságai vagy beállítása, elhelyezése károsíthatja a szemet. Fontos a monitor megfelelő felbontása, a villódzásmentesség, a szem távolsága a monitortól (60‑70 cm) és a monitor elhelyezése (a szem kicsit magasabban legyen). Ügyelni kell a világításra, a monitor és az ablak viszonyára, elsősorban a tükröződések elkerülése végett.
45
5. Az IKT veszélyei - A számítógépes munkahely veszélyei
Fontos az ergonomikus, jól kezelhető billentyűzet és egér. Az asztal és a szék úgy legyen beállítva, hogy elkerülhető legyen a kényelmetlen testtartás munka közben. Óránként legalább 10 perc pihenőt kell biztosítani. A gépek hűtőventilátora vagy a merevlemeze esetenként túlzottan zajos lehet, rezonálhat. A zaj feszültté tehet.
46
5. Az IKT veszélyei - A számítógépes munkahely veszélyei
Az alkalmazásokkal szembeni elvárás: a megbízható, elegendően gyors működés, a könnyű kezelhetőség, az esztétikus (grafikus) felhasználói felület, és lehetőség szerint az intelligens kommunikáció.
47
5. Az IKT veszélyei - Függőség kialakulása
Az interaktív számítógépes játékok egyre érdekesebbek, izgalmasabbak. Az egyre nagyobb teljesítményű gépek és videokártyák révén egyre valóságosabbak és élvezhetőbbek.
48
5. Az IKT veszélyei - Függőség kialakulása
Reális veszély, hogy a rendszeresen sok ideig játszó gyerekekben (sőt a felnőttekben is) függőség alakulhat ki. Elhanyagolják a tanulást, illetve a munkát. Hasonló hatást eredményeznek az internet egyes szolgáltatásai is. Neveléssel, önfegyelemmel, esetenként segítséggel úrrá lehetünk a függőségen, illetve megakadályozhatjuk a kialakulását.
49
5. Az IKT veszélyei - Függőség kialakulása
A szülők többsége az informatikai kultúra elsajátítása és a tanulás megkönnyítése érdekében vásárol gyermekének számítógépet. Ennek ellenére a legtöbb tanuló játékra, csevegésre és szörfözésre, általában szórakozásra használja az otthoni gépet és az internetet.
50
5. Az IKT veszélyei - Függőség kialakulása
Természetesen ez a hozzáállás egy bizonyos határig elfogadható. A személyi számítógépeket (a ’80-as évek elejétől) mindig is használták szórakozásra az érdeklődő tanulók. A baj csak az, ha az erőszakos (néha antiszociális) játékok rosszra tanítanak, és nagy baj az is, hogy túl sok időt vesznek el a gyermektől, illetve a tanulástól.
51
5. Az IKT veszélyei - Függőség kialakulása
Hasonló a helyzet, mint a televízió esetében. A számítógép a tévénél is jobban képes lekötni az embert, hiszen a tévét elég passzívan nézni, de a számítógép aktív beavatkozást, interaktív részvételt igényel. A számítógépes játékok általában erősebben hatnak a személyiségre, mint a televízió.
52
Egyéb veszélyek Függőség (játékprogramok, internet nyújtotta korlátlan lehetőségek) óra, nem ritkán óra a gép előtt Kialvatlanság, fáradékonyság, ingerültség Antiszociális magatartás, depresszió Romló teljesítmény (munka, tanulás területén) Bűnözés Halál
53
Káros függőség A sok internethasználat, eltúlzott mértékű levelezés, rengeteg internetes játék önmagában még nem baj. A baj akkor kezdődik, ha emiatt elhanyagoljuk a munkánkat, a tanulást, családi és emberi kapcsolatainkat. „…a túlzásba vitt jó dolog – rossz dolog! ”
54
Káros függőség
55
Káros függőség
56
Káros függőség
57
Te is számítógépfüggő vagy.
Swift HA SHIFTNEK OLVASTAD Te is számítógépfüggő vagy.
58
5. Az IKT veszélyei - Érdekességek
Komoly próbálkozások történtek a szoftverek szabadalmaztatására. A szoftvert elvileg találmányként is kezelhetnénk, amelyet szabadalommal védhetnénk. Ez a megoldás azért nem ésszerű, mert erős fékezője lenne a fejlődésnek. Az egyik probléma az, hogy ugyanazt a programrészt, eljárást sokáig (20 évig) más nem lenne jogosult használni, csak aki szabadalmaztatta – holott ha szükséges, más is ki tudná fejleszteni.
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.