Tudásmegosztás 2. szint – Szakmai Nap ÓZD, december 5.

Tudásmegosztás 2. szint – Szakmai Nap ÓZD, 2014. december 5.
Szervezetfejlesztés megvalósítása Ózdon a hatékonyabb működtetés és a költségcsökkentés jegyében Tudásmegosztás 2. szint – Szakmai Nap ÓZD, december 5. ÁROP-1.A

Résztvevő önkormányzatok

Tartalomjegyzék ALAPADATOK 4 Lakossági igényfelmérés 7
ÁROP-1.A.2. felülvizsgálata Költségvetési helyzet értékelése Támogató infrastruktúra, intézményirányítási modell 22 Feladat-ellátási modell kidolgozása Települési közszolgáltatások összehangolása Térségi feladat-ellátási modell Humán erőforrás kapacitásgazdálkodás Horizontális szempontok Projekt egyéb elemei

Alapadatok • A projekt időtartama: • A projekt elnevezése:
2013. november 29. – december 31. • A projekt elnevezése: Szervezetfejlesztés megvalósítása Ózdon a hatékonyabb működtetés és a költségcsökkentés jegyében • Lebonyolító: Vanin Kft.

Alapadatok • A projekt célja: • Magyary Program
Önkormányzati feladatkörök tekintetében a szükséges változások felmérésének, megtervezésének, megvalósításának és az eredmények visszacsatolásának támogatása. Az önkormányzatok költségcsökkentésének, hatékonyságnövelésének módszertani és gyakorlati támogatása annak érdekében, hogy a megváltozott feladat-ellátási rendben és finanszírozási környezetben is ésszerűen és fenntarthatóan szervezett szolgáltatáskínálattal, kötelező és önként vállalt feladatokkal vegyenek részt. • Magyary Program A közigazgatás fejlesztése – kapcsolódás a projekttel: beavatkozási területek

Kötelező és választható tevékenységek
Feladat Szervezet Eljárás Személyzet A települési közszolgáltatások összehangolása Funkcionális ellátási modell vizsgálata Támogató infrastruktúra és a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata ÁROP pályázat felülvizsgálata Feladat ellátási és finanszírozási modell kidolgozása A költségcsökkentés, hatékonyságnövelés stratégia kidolgozása Intézkedések tanácsadói támogatása, nyomon követése Térségi feladat-ellátási modell kialakítása Humán erőforrás kapacitásgazdálkodás felülvizsgálata Szakmai és támogató folyamatok felülvizsgálata VIR CAF A közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettség felmérés

Lakossági igényfelmérés
A kutatás célja A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készítése a közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségről és felmerülő igényekről. Módszere Telefonos kérdőíves felmérés két alkalommal Kétszer 1500 fő (reprezentatív minta) Településen lakó 18 év feletti lakosok Telefonos megkeresés 2014 január hónapban

Legtöbben a helyi TV-ből tájékozódnak
Barátok, család, ismerősök hallomásból, hirdetések, plakátok, szórólap, rendezvény, internet nem tájékozódik

A tájékozottság fokozható
31%

Közbiztonsággal való elégedettség?
18%

Panelprogram – jelentős érintettség és részvételi szándék

Városi tanuszoda – nagymértékű elégedettség, de..
A helyi uszodát a megkérdezettek 76%-a – akik főként nők és nyugdíjasok - egyáltalán nem látogatja, emellett akik értékelték, azok 82%-a elégedett vele.

A lakosság örül a sport támogatásának

Az Egészségügyi ellátás színvonala emelhető
29%

1. Árop felülvizsgálat Főbb feladatok Eredménytermék
ÁROP-1.A.2/A számú a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat indikátorainak teljesülése, azok bevezetésének gyakorlati haszna, elmarad intézkedések indokainak feltérképezése Eredménytermék ÁROP-1.A.2/A számú a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztési c. pályázatában vállalt intézkedések felülvizsgálata december Főbb megállapítások Az ÁROP I. projektben megfogalmazott javaslatok gyakorlati átemelése megtörtént az Ózdi Polgármesteri Hivatal működésébe. Az ÁROP I. projektben megfogalmazott új hivatali szervezeti struktúra jól strukturált belső szervezeti tagozódást hozott létre. A beszerzésre kerülő informatikai eszközök (ügyfél hívó rendszer, elektronikus időpontfoglalást lehetővé tevő szoftver) beüzemelésre került, jelenleg a BAZ Megyei Kormányhivatal Ózdi Járási Hivatal okmányirodájában működik. Felülvizsgált kulcsfolyamatok alapján átalakításra kerültek az önkormányzati rendelet-tervezetek, előterjesztések, belső szabályozók előkészítésének rendje.

1. Árop felülvizsgálat • Javaslatok • Jó gyakorlatok
Közérdekű adatok közzétételének rendjében adatszolgáltatók kijelölése. Közérdekű adatok tartamának felülvizsgálata. Közbeszerzési szabályzat felülvizsgálata-zöld közbeszerzési elvek pontosítása. Önkormányzati rendelet-tervezet előterjesztésének tartalmi követelményeinek meghatározása az SZMSZ-ben Döntések nyilvánosságának biztosítása- határozatok nyilvántartásának frissítése az Önkormányzat honlapján • Jó gyakorlatok Ózdi Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítésének kialakítása Önkormányzati rendelettervezetek, előterjesztések, belső szabályozók előkészítésének folyamata

2. Költségvetési helyzet értékelése
• Főbb feladatok Feltárni az önkormányzat feladat-ellátásra és gazdálkodására vonatkozó jogszabályi környezetet; Meghatározni az önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatokat; Elemezni az Önkormányzat évi gazdálkodását kitekintve a évi költségvetési keretekre Meghatározni a hosszú, közép és rövid távú költségvetési gazdálkodás hatékonyságát növelő opciókat cselekvési tervben összefoglalni • Eredménytermék A fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly megteremtését szolgáló strukturális változtatások, ezzel összefüggésben az önkormányzat rövid- és középtávú költségvetési helyzetének, finanszírozási struktúrájának értékelése, valamint a költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú opcióinak és stratégiájának kidolgozása és a legnagyobb potenciállal rendelkező opciók meghatározása február

• Főbb megállapítások Az Önkormányzat költségvetési kereteiben évben összességében számottevő változás mutatható ki, melynek legfőbb okai az új önkormányzati feladat-ellátási modell, a központi költségvetés finanszírozásainak változása, valamint az adósságkonszolidáció . 2011. évtől az Önkormányzat folyamatosan csökkenő költségvetési keretből gazdálkodott, mely feszes végrehajtást követelt meg az Önkormányzattól, de a év tervadatok alapján, ha minimálisan is, de újra megfigyelhető a költségvetési főösszeg növekedése. Az Önkormányzat a kötelező feladatainak ellátása mellett számos önként vállalt feladatot is ellát, azonban önként vállalt feladataihoz bevételi forrást is biztosított. Az Önkormányzat költségvetési gazdálkodásának elemzésében is ki kell emelni a közfoglalkoztatást, mely a településen az igen magas arányú munkanélküliség miatt kiemelt jelentőségű. A közfoglalkoztatási programok hatással vannak a személyi jellegű kiadásokra, szociális juttatásokra és a humán-erő gazdálkodásra. Önkormányzati reform mellett államháztartási reform is befolyással volt a költségvetési gazdálkodásra, új szemléletű költségvetés tervezés: középtávú tervezés, és költségvetésben külön – külön meg kell jeleníteni a kötelező és önként vállalt feladatok finanszírozási forrását és kiadási előirányzatait is, mely kötelezettségeknek az Önkormányzat eleget tett.

• Költségvetést érintő főbb jogszabályi változások A 2013-as év nemcsak a feladatstruktúra, hanem az ahhoz kapcsolódó finanszírozási modell tekintetében is alapvető változást hozott. A korábbi működés anyagi alapját képező normatív finanszírozás helyett a kötelezően ellátandó feladatok működési kiadásaira az Országgyűlés döntően feladatalapú támogatást rendelt a központi költségvetésről szóló törvényben. Ezt az önkormányzat az adott évben csak a kötelező feladatokra fordíthatja – ha nem így tesz, a támogatást kamatokkal kell visszafizetnie Az új államháztartási számvitelben költséghatékonysági szempontokból különösen jelentős az a változás, hogy a jövőben az ellátott feladatok (tevékenységek szerinti osztályozásban) pénzügyi eredménye mérhetővé válik, a feladatellátás önköltsége meghatározható lesz A két számviteli rendszer összességében zárt rendszert alkot: A költségvetési számvitel pénzforgalmi szemléletű, A pénzügyi számvitel módosított eredményszemléletű. A költségvetési számvitel a költségvetés végrehajtása szempontjából releváns információkat gyűjti, szerepe a költségvetés tervezésének, az évközi folyamatok központi mérésének, a helyben meghozandó döntéseknek és a zárszámadások elkészítésének alátámasztása. A pénzügyi számvitelben a vagyon összetételére és változására kialakított egységes vagyonértékelési elvek alkalmazásával biztosítható a vagyon összetételének konszolidálhatósága, valamint a nemzeti vagyon valós és áttekinthető számbavétele.

általános működési támogatás tervévet megelőző két év teljesítési adatain alapuló feladatfinanszírozás költségvetési törvényben meghatározott rendben feladatok közötti átcsoportosítás lehetséges köznevelési feladatok intézményi kihasználtsághoz és feladatellátáshoz igazodik, elismert költségeken alapul átcsoportosítás feladatok között nem lehetséges szociális és gyermekjóléti feladatok részben feladatalapú, elismert költéségen alapul, de még mutatnak normatív finanszírozási elemeket kultúrális feladatok feladatalapú finanszírozás Helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása költségvetési törvényben külön nevesített önkormányzati többletfeladatellátáshoz kapcsolódó támogatás igénylés, felhasználás és elszámolás rendje eltér a feladatalapú támogatásoktól Központosított előirányzatok rendkívüli támogatás az önkormányzatok működőképességének megőrzéséhez igénylés, felhasználás és elszámolás rendje eltér a feladatalapú támogatásoktól Kiegészítő támogatások

• Javaslatok Költségvetési egyensúly fenntarthatósága érdekében rövid távú feladatok: az önkormányzati költségvetési szervek saját bevételeinek felülvizsgálata, az önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatokat szabályozó önkormányzati rendeletek felülvizsgálata a helyi standardok egyértelmű meghatározása érdekében. Költségvetési egyensúly fenntarthatósága érdekében középtávú feladatok: a közfoglalkoztatási programok folytatása mellett új lehetőségek feltárása, az esélyegyenlőség javítása és költséghatékonyság növelése érdekében a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, az Önkormányzat és gazdasági társaságai közötti szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata az egymás felé teljesítendő pénzügyi kötelezettségek megalapozott középtávú tervezhetősége érdekében. Vagyongazdálkodás hatékonyságának növelése Költségvetési egyensúly fenntarthatósága érdekében hosszú távú feladatok: a komplex szemléletű stratégiai tervezés, a befektetői környezet javítása érdekében a város imázs fejlesztése. • Jó gyakorlatok Költségvetés tervezés folyamata- egyeztetési eljárás Közfoglalkoztatás-szociális szövetkezet-szociális támogatási rendszer

3. Támogató infrastruktúra, intézményirányítási modell
Főbb feladatok Támogató infrastruktúra és szerződéses kapcsolatok felülvizsgálatára: Feltárni az Önkormányzat feladatellátására vonatkozó jogszabályi környezetet, Bemutatni az önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatok ellátási rendszerét, szerződéses kapcsolatait, és ezzel együtt elkészítjük az Önkormányzat feladat-kataszterét, Problématérkép alapján megvizsgálni a kiszervezhető feladatokat, és elkészíteni azok költség-haszon elemzését, Megfogalmazni a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálatára vonatkozó javaslatokat és jó gyakorlatok ismertetésével segíteni azok megvalósíthatóságát. Intézményirányítási modell felülvizsgálatára: Bemutatni az ÓZDINVEST Kft szervezeti struktúráját, feladatait, szerződéses kapcsolatait az Önkormányzattal, valamint a jelenlegi irányítási modellt. Az általános megállapítások után beazonosítani a problémákat és a problématérkép alapján javaslatokat fogalmazni meg a szerződéses kapcsolatokra, valamint egy hatékonyabb irányítási modell kiépítésére, azok bevezetésének konkrét lépéseivel együtt. • Eredménytermék Az önkormányzati feladatok átalakulásával kapcsolatban a támogató infrastruktúra és a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata, valamint a kiszervezett és kiszervezhető önkormányzati feladatok felülvizsgálata az új feladat-ellátási rendben március Intézményi struktúra, intézményirányítási modell kidolgozása, felülvizsgálata, átszervezése, a gazdasági társaságok tevékenységeinek hatékonyabb működésére irányuló szervezeti javaslatok kidolgozása és megvalósítása március

• Főbb megállapítások Az Önkormányzat széles körben, magas szakmai színvonalon biztosítja Ózd város lakosságának az önkormányzati közszolgáltatási feladatokat. Az Önkormányzat a Möt-ben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásában mind önmaga, mind költségvetési szervei, saját tulajdonú gazdasági társaságai részt vesznek, valamint közszolgáltatási szerződések útján is történik feladatellátás. Az Önkormányzatnak a Möt-ben és a szakágazati jogszabályokban meghatározott kötelező feladatai közül a gyermekek átmeneti gondozása, nappali ellátás területén mutatkozik hiátus. Az Önkormányzat saját tulajdonú gazdasági társaságaival közszolgáltatási feladatra minden esetben köt szerződést, mely a rendelkezésre bocsátott vagyonelemeket, az egymás irányába történő pénzügyi elszámolást tartalmazza. Az Önkormányzat a saját tulajdonú gazdasági társaságait bevonja az éves költségvetési tervezésbe, rendszeresen ellenőzi és beszámoltatja.

Javaslatok Támogató infrastruktúra és szerződéses kapcsolatok résztanulmány javaslatai: Gyermek átmeneti gondozásának biztosítása ellátási szerződés formájában. Sportfeladatok ellátásának átalakítása –szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata, önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek feladatainak átalakítása. Költséghatékonyság vizsgálata a sportfeladatot ellátó költségvetési szervek és önkormányzat saját tulajdonú gazdasági társaságában kiszervezés útján történő feladatellátásra. Közvilágítási közszolgáltatási szerződés felülvizsgálata a villamos energiapiacra történő kilépéssel. Önkormányzat és saját tulajdonú gazdasági társaságai közötti közszolgáltatási –vagyonhasznosítási szerződések felülvizsgálata. Intézményirányítási modell résztanulmány javaslatai: Hatékony felelős társaságirányítás irányába történő előrelépések. Önkormányzat és saját tulajdonú gazdasági társaságai közötti közszolgáltatás-vagyonhasznosítási szerződések tartalmi elemeinek meghatározása. Irányítási és kontroll eszközök beépítése az irányítási rendszerbe. Felülvizsgálat ütemezése. Jó gyakorlatok Feladat-kataszter felállítása Költség-hatékonysági számítások a feladat-átszervezéshez Feladatellátási-vagyonhasznosítási szerződés tartalmi elemeinek meghatározása

3. Támogató infrastruktúra – feladat kataszter
feladat megnevezése jogszabályi hivatkozás jogszabályi hivatkozás a feladatellátás kötelező jellegére önk. számára kötelező/ nem kötelező feladat-ellátás módja feladatot ellátó szervezet neve településrendezés, területfejlesztés Möt 13. § (1) 1. 1997. évi LXXVIII tv. 6. § (1) bekezdése kötelező ÖNK Önkormányzat Ózdi Városi Polgármesteri Hivatal településüzemeltetés köztemetők kialakítása és fenntartása Möt 13. § (1) 2. 1999. évi XLIII tv. 8. § (3) bekezdés GT ÓZDINVEST KFT a közvilágításról való gondoskodás 2007. évi LXXXVI. tv. 34. § SZ ÉMÁSZ kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása 2012. évi XC. Tv. 2. § -3. § nem kötelező a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása 1988. évi I. tv. 8. § és 9. § (2) ÖNK, KSZ Önkormányzat, Város- és Sportlétesítmény-üzemeltető Intézmény gépjárművek parkolásának biztosítása 1988. évi I. tv. 8. § KSZ Ózd Város Önkormányzat Közterület-felügyelete Önkormányzat közvetlenül, vagy a Polgármesteri Hivatal útján: ÖNK önkormányzat tualjdonában álló gazdasági társaság útján GT önkormányzat által alapított költségvetési szerv -intézmény- útján: KSZ feladatellátási szerződés alapján-civil szervezet útján: ESZ önkormányzati társulás útján: IT szerződéses partnerrel-egyéni válallkozó, gazdasági társasággal kötött szerződés alapján: SZ

egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások gyermek és felnőtt- háziorvosi alapellátás Möt 13. § (1) 4. 1997. évi CLIV tv § (1) a) pont kötelező IT Ózd Kistérség Többcélú Társulása- Ózd és Térsége Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Integrált Intézmény gyermek- és felnőtt fogorvosi alapellátás 1997. évi CLIV tv § (1) b) pont iskolai egészségügyi ellátás 1997. évi CLIV tv § (1) e) pont védnői szolgálat 1997. évi CLIV tv § (1) d) pont alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról 1997. évi CLIV tv § (1) c) pont környezet-egészségügy köztisztaság Möt 13. § (1) 5. 1997. évi CLIV tv § (1) a) pont KSZ Ózd Városi Önkormányzat Közterület-felügyelete települési környezet tisztaságának biztosítása Ózd Város Önkormányzat Közterület-felügyelete; Város- és Sportlétesítmény-üzemeltető intézmény rovar- és rágcsálóirtás

óvodai ellátás óvodai nevelés Möt 13. § (1) 6. 2011. évi CXC tv. 74. § (1) kötelező KSZ 5 óvoda : Ózdi Béke Telepi Óvodák; Ózdi petőfi Úti -Csépányi Összevont Óvoda; Ózdi Városkerti Óvodák; Sajóvárkonyi-Táblai Összevont Óvoda; Városközponti Napköziotthonos Óvoda SNI gyermekek nevelése nemzetiségi etnikai nevelés 4 óvoda : Ózdi Béke Telepi Óvodák; Ózdi petőfi Úti -Csépányi Összevont Óvoda; Ózdi Városkerti Óvodák; Sajóvárkonyi-Táblai Összevont Óvoda; gyermekétkeztetés Möt. 13. § (1) 8. 1997. évi XXXI. Tv § Kultúrális szolgáltatás a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása Möt 13. § (1) 7. 1997.évi CXL. tv. 64. § Ózdi Művelődési Intézmények - Városi könyvtár múzeum fenntartás 1997.évi CXL. tv. 39. § nem kötelező Ózdi Művelődési Intézmények- Ózdi Városi Múzeum filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása 1997.évi CXL. tv. 76. § kötelező, annak mértéke és módja nem meghatározott ÖNK; KSZ Önkormányzat; Ózdi Művelődési Intézmények a kulturális örökség helyi védelme 1997. évi LXXVIII tv. 6/A. § (1) aa) pont, évi XXX tv. 3. § ÖNK Ózd Város Önkormányzata, Ózdi Polgármesteri Hivatal a helyi közművelődési tevékenység támogatása 1997.évi CXL. tv. 76. §-78 § kötelező annak mértéke és módja nem meghatározott Önkormányzata; Ózdi Művelődési Intézmények

szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások szociális pénbeni és természetbeni ellátások aktív korú nem foglalkoztatottak ellátása_FHT Möt 13. § (1) 8. 1993. évi III. tv. 33 § kötelező ÖNK Ózdi Polgármesteri Hivatal aktív korú nem foglalkoztatottak ellátása_RSZ 1993. évi III. tv. 37. § (1) bekezdés a-c) pont Ózdii Polgármesteri Hivatal aktív korú nem foglalkoztatottak ellátása_RSZ_ÖNK rendelet alapján 1993. évi III. tv. 37. § (1) bekezdés d) pont nem kötelező lakásfenntartási támogatás 1993. évi III. tv. 38. § Ózdi Polgármesteri Hivatal adósságkezelési támogatás 1993. évi III. tv. 55. § ápolási díj méltányossági alapon 1993. évi III. tv. 43/B. § közgyógyellátás méltányossági alapon 1993. évi III. tv. 50. § (3) bekezdés Ózd Város Önkormányzata önkormányzati segély 1993. évi III. tv. 86. § (1) b) pont köztemetés Ózd Város Polgármestere

szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások szociális alapellátás étkeztetés Möt 13. § (1) 8. 1993. évi III. tv. 86. § (1) b) pont kötelező IT Ózd Kistérség Többcélú Társulása- Ózd és Térsége Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Integrált Intézmény házi segítségnyújtás 1993. évi III. tv. 86. § (1) c) pont családsegítés 1993. évi III. tv. 86. § (2) a) pont jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 1993. évi III. tv. 65. § (7) nem kötelező támogató szolgáltatás 1993. évi III. tv. 131/A. § pszichiátriai betegek közösségi ellátása szenvedélybetegek közösségi ellátása

szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások szociális szakellátás idősek nappali ellátása Möt 13. § (1) 8. 1993. évi III. tv. 86. § (2) b) pont kötelező IT Ózd Kistérség Többcélú Társulása- Ózd és Térsége Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Integrált Intézmény hajléktalanok nappali ellátása (nappali melegedő) 1993. évi III. tv. 86. § (2) c) pont fogyatékosok nappali ellátása pszichiátriai betegek nappali ellátása szenvedélybetegek nappali ellátása utcai szociális munka 1993. évi III. tv. 131/A. § nem kötelező idősek gondozóháza 1993. évi III. tv. 86. § (2) d) pont hajléktalanok átmeneti elhelyezése (éjjeli menedékhely, átmeneti szállás) 1993. évi III. tv.88. § (1) c) pont és 90. § (2) fogyatékosok személyek gondozóháza 1993. évi III. tv. 88. § (1) a) pont pszichiátriai betegek átmeneti otthona szenvedélybetegek átmeneti otthona idősek bentlakásos elhelyezése fogyatékosok, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek otthona 1993. évi III. tv. 88. § (1) c) pont fogyatékosok, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegekrehabilitációs intézménye hajléktalanok otthona hajléktalanok rehabilitációs intézménye

szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások gyermekjóléti pénzbeli és természetbeni ellátások rendszeres gyermekvédelmi támogatás Möt 13. § (1) 8. 1997. évi XXXI. tv. 19. § kötelező ÖNK Ózdi Polgármesteri Hivatal óvodáztatási támogatás 1997. évi XXXI. tv. 20/C. § pénzbeli támogatás rászoruló gyermek és fiatal részére 1997. évi XXXI. tv. 18.§ nem kötelező Önkormányzat gyermekjóléti alapellátás gyermekek napközbeni ellátása: bölcsőde 1997. évi XXXI. tv. 94. § (3) a) pont IT Ózd Kistérség Többcélú Társulása- Ózd és Térsége Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Integrált Intézmény gyermekek napközbeni ellátása ( családi napközi; alternatív napközbeni ellátás; családi gyermekfelügyelet, házi gyermekfelügyelet) 1997. évi XXXI. tv. 94. § (2) bekezdés kötelező , de választható ellátási forma az itt meghatározottak közül bármelyikkel teljesíthető KSZ lsd. Óvodai nevelés gyermekek napközbeni ellátása: (köznevelési intézményben -óvoda) 2011. évi CXC. Tv. 8. § (3) bekezdés; évi LXXIX. Törvény 24. § gyermekétkeztetés 1997. évi XXXI. tv § Óvodák; Ózdi Köznevelési Intézmények Gondnoksága biztos kezdet gyerekház 1997. évi XXXI. tv. 38/A. § gyermekjóléti szolgáltatás gyermekjóléti szolgáltatás kötelező, a gyermekjóléti központ magába foglalja a gyermekjóléti szolgáltatást gyermekjóléti központ 1997. évi XXXI. tv. 94. § (3) d) pont és 94 § (4) bekezdés gyermekek átmeneti gondozása: helyettes szülői hálózat gyermekek átmeneti gondozása: családok átmeneti otthona 1997. évi XXXI. tv. 94. § (3) c) pont gyermekek átmeneti gondozása: gyermekek átmeneti otthona 1997. évi XXXI. tv. 94. § (3) b) pont

lakás- és helyiséggazdálkodás Möt 13. § (1) 9. 1993.évi LXXVIII tv. 62. § kötelező ÖNK; GT Önkormányzat; ÓZDINVEST KFT a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása Möt 13. § (1) 10. 1993. évi III. tv § és 90. § (2) IT Ózd Kistérség Többcélú Társulása- Ózd és Térsége Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Integrált Intézmény helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás helyi környezet- és természetvédelem Möt 13. § (1) 11. 1997. évi LXXVIII tv. 6. § (1) és (3) bekezdése ÖNK; KSZ Önkormányzat, Ózdi Polgármesteri Hivatal, Város- és Sportlétesítmény-üzemeltető intézmény vízgazdálkodás 1995. évi LVII. tv. 4. § ÖNK, KSZ vízkárelhárítás ÖNK honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás honvédelem Möt 13. § (1) 12. 2011. évi CXIII. tv. 18. § (2) c) pont Ózdi Polgármesteri Hivatal polgári védelem, katasztrófavédelem 2011. évi CXXVIII tv. 16. § Ózd Város Polgármestere; Ózdi Polgármesteri Hivatal önkormányzati tűzoltóság 1996. évi XXXI. tv. 28. § nem kötelező helyi közfoglalkoztatás 2011. évi CVII. tv. ÖNK; KSZ; GT Önkormányzat; valamennyi költségvetési szerv és az ÓZDSZOLG KFT

helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok Möt 13. § (1) 13. helyi adó tekintetében évi C. tv.; a gazdaságszervezéssel és turizmus önkormányzati kötelező feladatok részleteit szakágazati jogszabály nem határozza meg. kötelező ÖNK Önkormányzat; Ózdi Polgármesteri Hivatal a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is Möt 13. § (1) 14. 2005. évi CLXIV. Törvény 2. §, 6/A § GT ÓZDINVEST KFT sport, ifjúsági ügyek Möt 13. § (1) 15. 2004. évi I. tv. 55. § (1) és (6) bekezdés kötelező, az ifjúsági ügyek ellátásának formája és mértéke nem nevesített, a sport ügyek az önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint ÖNK, KSZ Önkormányzat; Ózdi Sportszervező Iroda; Város- és Sportlétesítmény-üzemeltető intézmény; Ózdi Vízmű Kft. nemzetiségi ügyek Möt 13. § (1) 16. 2011. évi CLXXIX tv. 80. § Önkormányzat; Ózdi Polgármesteri Hivatal közreműködés a település közbiztonságának biztosításában Möt 13. § (1) 17. 2011. évi CLXV. tv., évi CLXXIX tv. 17. § KSZ Ózd Város Önkormányzat Közterület-felügyelete (térfigyelő kamera üzemeltetés) helyi közösségi közlekedés biztosítása Möt 13. § (1) 18. 2012. évi XLI. Tv. 4. § (4) bekezdés nem kötelező SZ Borsod Volán Zrt hulladékgazdálkodás Möt 13. § (1) 19. 2012. évi CLXXXV. tv § Ózdi Hulladékgazdálkodási Kft, ÉrvZrt. távhőszolgáltatás Möt 13. § (1) 20. 2005. évi XVIII tv. 6. § Ózdi Távhő Kft

víziközműszolgáltatás, amennyiben a víziközműszolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül Möt 13. § (1) 21. 2011. évi CCIX. tv 1.§; kötelező GT Ózdi Vízmű Kft., ÉrvZrt. igazgatási feladatok Möt 86. § jegyzői feladat és hatáskör megállapító szakágazati jogszabályok ÖNK Ózdi Polgármesteri Hivatal A MÖT-BEN NEM NEVESÍTETT, DE TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS ALAPJÁN ELLÁTOTT ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK köznevelés A 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat gondoskodik - a szakképző iskola kivételével - az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. 2011. évi CXC tv. 74. § (4) KSZ Ózdi Köznevelési Intézmények Gondnoksága Önkormányzati kommunikáció Lakosság tájékoztatása, közérdekű adatok közzététele, önkormányzati honlap üzemeltetése 2011. évi CLXXXV. tv.; évi CXII. Tv önkormányzati honlap üzemeltetés kötelező, egyéb megjelölt feladat nem kötelező ÖNK, GT Önkormányzat, Ózdi Polgármesteri Hivatal, Ózdi Kommunikációs Nonprofit Kft.

Ózd város önkormányzat feladat-ellátói
Önkormányzati feladat-ellátási rendszer ÖNKORMÁNYZATI KÖZSZOLGÁLTATÓK ÖNKORMÁNYZAT, MINT KÖZVETLEN FELADATELLÁTÓ KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÓSI; VSI; ÓMI KÖZTERÜLET FELÜGYELET ÓKIG; ÓVODÁK ÓZDI PH ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI TÁRSASÁGAI ÓZDSZOLG KFT ÓZDINVEST KFT ÓKNK KFT ÓZDI TÁVFŐ KFT ÓZDI HULLADÉKKEZELŐ KFT ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁOK ÓZDI TKT SAJÓ BÓDVA VÖLGYI ÖT NEM ÖNKORMÁNYZATI KÖZSZOLGÁLTATÓK SZERZŐDÉSES PARTNEREK ÉMÁSZ NYRT BORSOD VOLÁN ZRT ÉRV ZRT.

3. Költséghatékonysági számítások módszertana
A költség-haszon elemzés egy döntéstámogató eszköz, amelyben a releváns költségek és hasznok beazonosítása és becslése kiindulópontként szolgál az alternatív projektjavaslatok értékeléséhez. Ideális esetben a költség-haszon elemzés bebizonyítja, hogy egy javaslattól remélt hasznok meghaladják a becsült költségeket. A gyakorlatban számos módszer és mérési szakasz létezik, kvantitatív és kvalitatív módszerek egyaránt. • Nettó jelenérték számítás A nettó jelenérték (net present value, NPV) az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer, amely szinte minden projekt esetében használható. Ha helyesen alkalmazzák, akkor a nettó jelenérték elég objektív módszernek tekinthető, amely alkalmas arra, hogy megítéljék: mennyiben járul hozzá a beruházás/projekt a hasznok növekedéséhez. Az NPV rendkívül hatékony módszer lehet az egyes projektjavaslatok, megoldási módok közötti összehasonlításra, ha ezek a megoldási módok a legtöbb paraméter tekintetében összehasonlíthatók és maguk a projektjavaslatok is lényegüket tekintve hasonlók. Az NPV a jövőbeli jövedelmek jelenértékének és a beruházási költségek különbsége. Különböző beruházások megtérülésének összehasonlítására használt mutató. • Haszon-költség arány A haszon-költség arány számítását a beruházásoknál, mint döntéstámogató eszközt akkor használják, ha több olyan megvalósítható javaslat közül kell választani, amelyek mindegyike nettó jövedelmet termelne, azonban szűkösek a finanszírozási források ahhoz, hogy valamennyit támogatni lehessen. A haszon-költség arány számításnál az egyes megoldási javaslatok közül kiválasztható a legtöbb jövedelmet termelő/megtakarítást hozó megoldás. Fontos a költség-haszon elemzéseknél, hogy több típusú elemzést és módszertant is célszerű alkalmazni a teljes körűség érdekében!!!

3. intézményirányítási modell

3. Szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata
Nemzeti vagyonról szóló törvényi előírások a vagyonhasznosításra vonatkozóan: Vagyonhasznosítás: a tulajdonosi joggyakorló vagy a nemzeti vagyon használója által a nemzeti vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely - a tulajdonjog átruházását nem eredményező - jogcímen történő átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását; A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. Közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, továbbá az állam nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiből adódó közérdekű feladatokat, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is; Az önkormányzat gazdasági társaságban való részvételében, valamint közfeladata ellátását szolgáló szerződéses kapcsolataiban, ahol vagyonkezelésre vagy az önkormányzati közfeladat ellátással összefüggésben vagyonhasznosítás is eleme a szerződésnek, új korlátozást jelent a feladatellátás módjában, hogy csak átlátható szervezettel köthető ilyen szerződés, valamint az önkormányzat csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, melynek tulajdonosai átlátható szervezetnek minősülnek. Az átlátható szervezet fogalmát a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 3. §-a határozza meg.

Nemzeti vagyonról szóló törvényi előírások a vagyonhasznosításra vonatkozóan: Nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti, az átengedett nemzeti vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja, a hasznosításban - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként - kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt. A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél - szervezet a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe.

Önkormányzati feladat-ellátási kötelezettséggel járó vagyonhasznosítási szerződés tartalmi elemei: Szerződő felek megnevezése, adatai; Szerződés célja, közfeladat meghatározása; Szerződés létrejötte; A szerződés céljából fakadó tevékenység pontos meghatározása, melyhez az átadott vagyonelemek vagyonkezelése, üzemeltetése kapcsolódik; Visszterhes szerződések esetén a vagyonkezelői díj, üzemeltetési díj mértéke, megfizetésének szabálya,hibás, késedelmes teljesítés jogkövetkezményei; A vagyongazdálkodási feladatok szabályai, a vagyonelemek nyilvántartása vonatkozó szabályok; Felek jogai és kötelezettségei, adatszolgáltatás rendje; Az ellenőrzés rendjének meghatározása; A szerződés módosításának, megszűnésének esetei; Együttműködés, viták rendezésének szabályai; A szerződés létrejöttét szabályozó központi és helyi jogszabályok meghatározása; Felhatalmazás a szerződés megkötésére; dátum képviselő aláírása; pénzügyi ellenjegyzés- kötelezettségvállalás ellenjegyzése; jogi ellenjegyzés (?)

4. Feladat-ellátási modell kidolgozása
• Főbb feladatok Helyzetelemzést követően bemutatni a közszolgáltatási feladat-ellátás jogszabályi környezetét a megváltozott önkormányzati funkciókra fókuszálva. Az Önkormányzat által kiválasztott kiemelten kezelendő önkormányzati funkciók tekintetében megvizsgálni a város és létesítményüzemeltetéssel kapcsolatos feladat-ellátás és finanszírozás jelenlegi gyakorlatát. (gyermekétkeztetés; eszközgazdálkodás, kommunikációs szolgáltatások közös beszerzése) Javaslatok megfogalmazása az optimális feladat-ellátás érdekében. • Eredménytermék Önkormányzati fenntartásban, vagy működtetésben álló – különösen köznevelési-oktatási, valamint szociális, közművelődési, gyermekvédelmi intézményekkel, illetve az önkormányzat által üzemeltetett konyhákkal, diák- és felnőtt étkeztetési feladatokat ellátó - intézményekkel kapcsolatos feladat ellátási és finanszírozási modell kidolgozása május

Települési önkormányzat feladat-ellátási modelljét meghatározó tényezők Feladat-ellátást szabályozó szakágazati jogszabályok kötelező és önként vállalt feladatok elhatárolása szakágazati jogszabályok előírásai Települési önkormányzat feladat-ellátási rendszere képviselő-testület döntése alapján vállalt önkormányzati feladatok ellátási formája – közvetlen feladatellátás / kiszervezés útján történő feladatellátás Rendelkezésre álló erőforrások tárgyi és környezeti feltételek humán erőforrás finanszírozási források

Feladatellátást szabályozó jogszabályi környezet változása Települési önkormányzatok hatásköréből kikerült feladatkörök január 1-től: alap- és középfokú oktatás szociális és gyermekvédelmi ellátási rendszer egyes elemei egészségügyi szakellátó intézmények államigazgatási feladat- és hatáskörök részbeni áttelepítése a járási hivatalokhoz. Települési önkormányzatok feladatkörei január 1-től a Möt. alapján: Möt. 13. §-ának rendelkezései alapján 20 nevesített feladatkör Möt 10; 12 § rendelkezései – önként vállalt feladatok államtól átvállalt feladatok a nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátásának átvállalása azok az önként vállalt feladatok – helyi közügyek -, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe

Feladatellátást szabályozó jogszabályi környezet változása Szakágazati jogszabályok rendelkezései a feladatellátásra vonatkozóan: Általános jogelv, hogy települési önkormányzatoknak feladatot csak törvény határozhat meg Nkt.; Sztv.; Gyvt.; Eütv.; Közművelődési törvény, Sportról szóló tv. stb; VET; Hgt., vízi-közmű szolgáltatásról szóló tv; közúti közlekedésről szóló tv. stb; Szakágazati jogszabályok a feladatellátást biztosító intézmény tevékenységi körének korlátozására: Nkt. Többcélú köznevelési intézmény: Egységes óvoda – bölcsőde Általános Művelődési Központ: Nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenység: a közművelődés, a kultúra, a művészet, a könyvtár, a muzeális intézményi feladat, a sport, minden olyan gyermekvédelmi, gyermekjóléti, szociális és egészségügyi ellátás, amely gyermekek, valamint tanköteles tanulók számára nyújtható. Közművelődési törvény: fő feletti településekre vonatkozó előírás

Települési önkormányzat feladat-ellátási rendszere Kiszervezni, vagy nem kiszervezni? Jogszabály lehetővé teszi-e a kiszervezés lehetőségét. Amennyiben igen, van-e jogszabályi korlátozás a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetére (pl: települési szilárd hulladékszállítás, víziközmű-szolgáltatás). A feladat-ellátó jogi státusza alapján az ellátott feladathoz kapcsolódó állami támogatásban van-e különbség (pl: gyermekétkeztetés elismert költség). Számviteli, adózási szempontok (pl: vagyonnyilvántartás, amortizáció elszámolása, ÁFA elszámolás). Hatékonyabban szervezhető-e meg a feladat gazdasági társaságban a költségvetési szervhez képest. Humán erőforrás gazdálkodási szempontok. Irányítási jogkörök gyakorlásának szempontjai.

Önkormányzati feladat-ellátás államháztartási körbe tartozó feladat-ellátókkal történő megszervezésének SWOT elemzése Erősségek (Stengths) Stratégiai döntéshozók és feladat-ellátók közti szoros kapcsolat Feladat-ellátók közti szakmai kapcsolat Közvetlen beszámoltatás, és ellenőrzés Gyengeségek (Weaknesses) Piaci igényekhez történő lassabb alkalmazkodás Bevétel orientáltság hiánya Lehetőségek (Opportunities) Közvetlen irányítási jogkör Költségvetési finanszírozási szabályok Veszélyek (Threats) Humánerőforrás gazdálkodásra vonatkozó szigorú szabályok Gazdálkodási szabályok változása, korlátai

Önkormányzati feladat-ellátás államháztartási körön kívüli feladat-ellátókkal történő megszervezésének SWOT elemzése Erősségek (Stengths) Piaci igényekhez igazodó feladatszervezés Bevétel orientált Rugalmas munkaszervezés Gyengeségek (Weaknesses) Stratégiai döntéshozók közti és feladat-ellátók közti közvetett kapcsolat Beszámoltatás, ellenőrzés rendszere Lehetőségek (Opportunities) Humánerőforrás gazdálkodás rugalmasabb szabályai Kedvezőbb számviteli, adózási szabályok Veszélyek (Threats) Közvetett irányítási jogkör Költségvetési finanszírozási szabályok Szakmai és törvényességi felügyelet korlátozottsága

Rendelkezésre álló erőforrások tárgyi és környezeti feltételek humán erőforrás finanszírozási források Központi költségvetési támogatások rendszerének változása Feladat alapú támogatások: Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása; Köznevelési feladatok finanszírozása; Szociális és gyermekjóléti ellátás finanszírozása; Közművelődési feladatok támogatása; Előadó-művészeti támogatás és egyéb kulturális célú támogatások; Egyéb támogatások az önkormányzatok részére;

Finanszírozási modellek Működtetés finanszírozása A költségvetési szerv rendes gazdálkodási körében felmerülő, a feladat-ellátását szolgáló működési támogatás rendelkezésre bocsátást foglalja magába. A működési finanszírozás körébe tartozik a rendszeres személyi juttatások, és hozzá kapcsolódó járulékok, a dologi kiadások között a létesítményüzemeltetéshez kapcsolód közüzemi és szolgáltatási díjak, valamint a feladat-ellátást szolgáló szakmai anyag, alapanyag kiadásai. Feladat finanszírozása A költségvetési szerv feladat-ellátásához szükséges, tervezett, de nem rendszeres, időszakonként, vagy eseti jelleggel szükséges kiadások finanszírozását foglalja magába. A feladatfinanszírozás körébe tartozik pl: az éves tervezett karbantartások kiadásai, jubileumi jutalom kifizetés vagy eseti támogatások, mint a tanévkezdési támogatás kiadásai Projekt finanszírozás A költségvetési szerv feladat-ellátásához kapcsolódó, meghatározott feladat, vagy program megvalósítását szolgáló, időtávban meghatározott, de több ütemben megvalósuló finanszírozás. A projekt finanszírozás általában pályázati programhoz, vagy nagyobb beruházáshoz kapcsolódik, melynek előre meghatározott külön finanszírozási ütemezése van.

Főbb megállapítások Az Önkormányzat jelenlegi feladat-ellátási modelljében mind államháztartási, mind azon kívüli szervezetek részt vesznek. Az Önkormányzat korábbi hatékonyságnövelő és racionalizálási intézkedéseinek hatásaként az új önkormányzati feladat-ellátási rendhez jól alkalmazkodott. Az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek általában tiszta profilúak, jól strukturáltak, párhuzamos feladatellátás nincs, a költségvetési szervek átalakítására nincs szükség, a sportfeladatok ellátásával korábbi résztanulmány foglalkozik. Új feladat-ellátási struktúra kialakítására és finanszírozási rend alkalmazására nincs szükség, a jelenlegi rendszer működésének hatékonysága kisebb intézkedésekkel tovább növelhető. Önkormányzat feladat-ellátásban részt vevő szervezetek Önkormányzat jelenlegi feladat-ellátási struktúrája (külön felületen)

• Javaslatok Gyermekétkeztetés keretében az Önkormányzat költségvetési szervei és az Önkormányzat saját tulajdonú gazdasági társasága ellátott feladatok felosztásának felülvizsgálata. Gyermekétkeztetés térítési díj megállapítására vonatkozó önkormányzati rendelet felülvizsgálata, térítési díj beszedésének rendjének felülvizsgálata. Eszközgazdálkodás részbeni központosítása olyan nagy értékű eszközök tekintetében, mely nem a napi munkavégzéshez kapcsolódik és használata nem rendszeres, de több költségvetési szerv is használhatja létesítményüzemeltetési feladatai ellátása során. Kommunikációs szolgáltatások központi beszerzése a közös beszerzésből összeadódó beszerzési igény árelőnyeinek, un. Flotta-kedvezmények kihasználása érdekében. • Jó gyakorlatok Önkormányzati költségvetési szervek feladat-allokációja - profil kialakítása

4. Gyermekétkeztetés megszervezése
A Gyvt § alapján a gyermekétkeztetést az Önkormányzatnak az alábbi köznevelési és gyermekjóléti intézményekben ellátott gyermekekre vonatkozóan kell biztosítani: „Gyvt § (1) A gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a) bölcsődében, hetes bölcsődében, b) az óvodában, c) … d) az általános és középiskolai diákotthonban, kollégiumban, illetve az itt szervezett externátusi ellátásban, e) az általános iskolai, továbbá - ha külön jogszabály másképpen nem rendelkezik - középfokú iskolai menzai ellátás keretében, f) … g) a szociális nyári gyermekétkeztetés keretében nyújtott étkeztetésre.” Az Önkormányzat ellátási kötelezettsége nem csak az általa alapított, itt meghatározott ellátást biztosító intézmények ellátottjaira terjed ki, hanem a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézmények ellátottjaira is, azaz a városban működő alapfokú, középfokú oktatási intézmények és kollégiumok tanulóira is. A gyermekétkezetés során a déli meleg főétkezést és két további étkezést kell biztosítani a köznevelési intézményekben, míg a kollégiumokban a reggeli és vacsora biztosítása is a gyermekétkeztetés körébe tartozik. A gyermekétkeztetés igénybevételi rendjét az Önkormányzat határozza meg, melyről önkormányzati rendeletet kell alkotnia. Az önkormányzati rendeletalkotásra a Gyvt. 29. § (1) –(2) bekezdés és a 151. § (2f) bekezdés adja a felhatalmazást.

Az intézményi térítési díj alapja, ahogyan a Gyvt § (3) bekezdés is meghatározza a nyersanyagköltség. A nyersanyagköltség meghatározása minden önkormányzatnál más, hiszen azt a helyi sajátosságok, a helyi árak határozzák meg. A nyersanyagköltség kiszámításának alapját azonban január 1-től jelentősen meg fogja határozni a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet, mely a gyermekétkeztetéshez előállított élelmezés nyersanyag és kalóriaszükségletét határozza meg korcsoportonként és étkezési típusonként. Az EMMI rendelet alapján kötelezően alkalmazandó nyersanyag-kiszabati előírások alapján a jövőben egységesebben határozható meg az étkezetés nyersanyagnormája is. Az élelmezés előállításához szükséges alapanyagok beszerzése, mint árubeszerzés és a vásárolt élelmezés, mint szolgáltatás a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) hatálya alá esik. A beszerzések tekintetében természetesen vizsgálni kell a beszerzés értékét is, melyre az alábbi szabályok az irányadók: Az élelmezés alapanyagainak beszerzésénél akkor kell közbeszerzést lefolytatni, ha az árubeszerzés becsült értéke, melyet a Kbt § alapján kell meghatározni, eléri az uniós értékhatárt. Mivel az alatt a Kbt § e) pontja alapján - a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, kenyér és pékáru, méz, tojás, kertészeti növény beszerzésére – nem kell alkalmazni a Kbt.-t. Amennyiben a gyermekétkeztetés biztosításához szükséges készétel „beszerzése” vásárolt élelmezés útján történik akkor már nem árubeszerzésről, hanem a Kbt. 4. melléklet alapján szolgáltatásról beszélünk, melynek megrendelésére akkor kell közbeszerzést lefolytatni, ha a szolgáltatás becsült értéke, melyet a Kbt § alapján kell meghatározni, eléri a közösségi értékhatárt a Kbt § c) pontja alapján.

A közbeszerzések értékhatárát a mindenkori költségvetési törvény tartalmazza évre a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCXXX. törvény 63. §-a az árubeszerzésre és szolgáltatás megrendelésre vonatkozó uniós értékhatár a 64. §(1) bekezdés b) pontja alapján 207 ezer euró ( forint). Természetesen, ha az önkormányzat és/vagy több költségvetési szerve is gyermekétkeztetést biztosít a közbeszerzés becsült értékét költségvetési szervenként kell meghatározni, mivel a Kbt. 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján minden költségvetési szerv és az önkormányzat, ha maga a közvetlenül látja el a feladatot, önálló ajánlatkérőnek minősül. Speciális szabály vonatkozik arra az esetre, ha az étkeztetés szolgáltatás megrendelés útján történik és a szolgáltató az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság. Ebben az esetben, és csak akkor, ha a gyermekétkeztetést közvetlenül az önkormányzat biztosítja a Kbt. 9. § (1) bekezdés k) pontja alapján un. in-house beszerzés keretében lehetőség van közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül is megrendelni a szolgáltatást. A Kbt. alapján az in-house beszerzések két fajtáját különböztetjük meg:.

1. Amennyiben a beszerzés olyan megállapodás alapján valósul meg, amelyet: a Kbt. 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és az egyedüli tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára – az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80%-a az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik 2. Amennyiben a beszerzés olyan megállapodás alapján valósul meg, amelyet: a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek részvényei vagy üzletrészei kizárólag ezen ajánlatkérő és más a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő(k) tulajdonában vannak, amely felett az ajánlatkérők – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára – az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal közösen rendelkeznek és képesek a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve, hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80%-a a tag ajánlatkérőkkel kötendő szerződések teljesítéséből származik; Az in house szerződések mindkét típusánál a három feltételnek együttesen kell fennállnia, csak abban az esetben köthető ilyen szerződés. Az in-house szerződések határozott időre, legfeljebb öt évre köthetők. Amennyiben a szerződésekkel szemben támasztott fenti feltételek már nem állnak fenn, az ajánlatkérő a szerződést olyan határidővel jogosult és köteles felmondani, hogy a közfeladat ellátásáról (közbeszerzési eljárás lefolytatásáról) gondoskodni tudjon.

4. térítési díj megállapítás- díj beszedés - végrehajtás

5. Települési közszolgáltatások összehangolása
• Főbb feladatok Feltárni a lakossági igények megjelenésének és becsatornázásának szerepét az önkormányzati közszolgáltatási rendszerben. Bemutatni az önkormányzati feladatszervezésben a lakosság jelenlegi részvételének platformjait. Javaslatokat fogalmazni meg a lakossági igények megismerését szolgáló lehetséges eszközökre egy módszertani útmutatón keresztül. • Eredménytermék A települési közszolgáltatások összehangolása állampolgári szempontok figyelembe vételével a nem önkormányzati szolgáltatásnyújtók bevonásával május

5. Települési közszolgáltatások összehangolása
Főbb megállapítások A lakossági igények szempontjainak figyelembevételére épülő jelenlegi gyakorlat, alapján mind az egyéni lakossági igények, mind az általuk alkotott helyi közösségek, mind a lakosság egészének biztosított a szerepvállalás lehetősége az Önkormányzat munkájában. Az állampolgári szempontok általában a helyi közösségeken keresztül jelennek meg, és mind az önkormányzati célkitűzések megfogalmazásában, mind a megvalósításában szerepet vállalhatnak. A lakosság által igénybevett közszolgáltatások megszervezésében mind az állami, mind az önkormányzati, mind azon kívüli szervezetek részt vesznek. A nem önkormányzati/állami közszolgáltatók és az Önkormányzat közötti kapcsolat jó, az Önkormányzat aktívan közreműködik a lakossági igények közvetítésében a közszolgáltatók felé. Javaslatok A helyi döntéshozatali mechanizmusban a lakosság részvételének felülvizsgálata az önkormányzati rendeletekben a helyi nép kezdemény megszűnésére tekintettel. Módszertan a lakossági igények becsatornázására igénybe vehető eszközök és módszerek ismertetésével.

5. Települési Önkormányzatok stratégiai dokumentumai

5. Lakossági igény/elégedettségmérés becsatornázásának folyamata
Tervezés célkitűzések meghatározása (SMART elemzés) érvényességi és eredményességi pontok meghatározása célcsoport meghatározása módszer kiválasztása mérési terv kidolgozása próba-mérés Megvalósítás igény- és elégedettségmérés elvégzése minta értékelése adatok rögzítése, értékelése elemzések összegzése Adaptálás kommunikáció, prezentáció elemzések felhasználása a célkitűzések megalapozásához, a fejlesztési irányok kijelöléséhez standardizálás, eljárásrendek kialakítása

6. Térségi feladat-ellátási modell
• Főbb feladatok Bemutatni a térségi, ezen belül az önkormányzati társulások működésének jogszabályi környezetét. Beazonosítani Ózd és Térsége Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Integrált Intézmény feladatait, feltérképezzük jelenlegi feladat-ellátási modelljét. Javaslatokat fogalmazni meg a térségi együttműködési platformok kialakítására, a közösen ellátható feladatok fejlesztési lehetőségeire • Eredménytermék Térségi feladat-ellátási modell kialakítása és megvalósítása az önként vállalható és térségi szinten ellátható feladatvállalások vonatkozásában július

Főbb megállapítások Az Önkormányzat széles körben működik együtt a térségi önkormányzatokkal több területen is törekszik a térségi együttműködésre, vezető szerepet vállalva a környék közszolgáltatásainak biztosításában. A térségi együttműködés a szociális, gyermekjóléti, egészségügyi területek mellett a jegyzői hatáskörbe tartozó belső ellenőrzési kontrollrendszer működtetésében is jelen van. A térségi feladatellátásban az Önkormányzat nem csak a szervezés és feladatellátás, hanem a költségvetési források biztosítása terén is nagyobb arányban vállal szerepet, melynek mértéke az átalakult költségvetési finanszírozási feltételek mellett egyre jelentősebb. A térség önkormányzatainak kérdőíves felmérése alapján a térségi feladatellátás segíti munkájukat, elégedettek a feladatellátás szakmai színvonalával. Javaslatok Ózdi Kistérség Többcélú Társulása társulási megállapodásának pontosítása az ellátott feladatokra vonatkozóan. Községi önkormányzatok nagyobb financiális szerepvállalása – közös feladatellátás költséghatékonyság vizsgálta. Közös pályázati programokban való részvétel az EU as költségvetési ciklusában. Közös érdekérvényesítés és tudásmegosztás.

6. Térségi Feladat-ellátás SWOT analízise

6. 2014-2020 EU költségvetési időszakhoz igazodó uniós források
Az Európai Unió as költségvetési időszakához kapcsolódó pályázati lehetőségek A társulási formában igénybe vehető térségi támogatások forrása első sorban a Terület- és Területfejlesztési Operatív Program lesz. A program fő prioritásai (4.0 dokumentum alapján): 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 2. Települési környezet fenntartható fejlesztése 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4. A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése 5. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés A területfejlesztési támogatások elosztása érdekében a megyéknek (NUTS-3!) saját területfejlesztési koncepciót kell alkotniuk, amely a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció stratégiai céljaival és prioritásaival összhangban van. Borsod Abaúj Zemplén Megye a 1298/2014.(V.5.) Korm. határozat alapján 49,5 Mrd Ft TOP fejlesztési keretre számíthat, ebből az Ózd várostérség 2,6 Mrd Ft forrással kerül tervezésre. A TOP alapján, országos szinten 106 fejlesztésre váró, kedvezményezett térség került meghatározásra, melyből a 36 járási terület komplex programmal fejlesztendőek. Az ózdi járás a TOP egyeztetési anyagában ezen járások közé tartozik.

7. Humán erőforrás kapacitásgazdálkodás
• Főbb megállapítások Az Ózdi Polgármesteri Hivatal feladat és hatáskörét jelentős mértékben módosította a közigazgatási reformmal együtt járó önkormányzati és jegyzői hatáskör csökkenés. Az Ózdi Polgármesteri Hivatal belső szervezeti struktúrája az ÁROP I. pályázat eredményeként jól strukturált, az önkormányzati és jegyzői hatáskörök módosításaival együtt járó belső szervezeti átalakításokat zökkenőmentesen és hatékonyan hajtották végre, működése jól szabályozott. Munkavállalók körében végzett felmérés alapján is összességében jól szervezett az Ózdi Polgármesteri hivatal, szerzeti egység vezetők szakmailag jól felkészültek, hatáskörök jól szabályozottak. • Eredménytermék Az önkormányzati feladatok átalakulásával kapcsolatban a polgármesteri hivatalok és a települések intézményei, jelentősebb foglalkoztatói humán erőforrás kapacitásgazdálkodásának, a munkatársak munkaköri és szervezeti besorolásának, illeszkedésének felülvizsgálata, átszervezése augusztus

Az önkormányzati hivatalok és intézmények feladatváltozásai települési önkormányzatokhoz telepített feladatok változása jegyzői hatáskör változás Az önkormányzati és közigazgatási reformban legjobban érintett intézmények köznevelési intézmények önkormányzati hivatalok Az önkormányzati hivatalok humánerő forrás gazdálkodását érintő változások közös önkormányzati hivatalok létrejötte költségvetési finanszírozás szabályainak módosulása

Az önkormányzati hivatalok szervezeti felépítését meghatározó tényezők önkormányzati hivatal feladatai önkormányzati hivatal létszáma település lélekszáma Kttv. előírásai Humán erőforrás gazdálkodás kapacitás felülvizsgálatával összefüggő feladatok önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálata munkakör elemezések önkormányzati hivatal szervezeti struktúrájához, feladataihoz igazodó új szervezeti struktúra kialakítása szervezeti struktúrához igazodó munkakörök meghatározása, szükséges munkakör módosítások

Jó gyakorlat szervezeti struktúra kialakítására önkormányzati feladatok ellátásának és hatósági feladatoknak szétválasztása belső szervezeti szinten Jegyzői közvetlen irányítása alá olyan feladatok rendelése, mely a hivatal működtetésével függ össze önkormányzati társulások „munkaszervezeti feladatainak” szétosztása szakterület szerint, koordinatív feladatokat ellátó szervezeti egység/személy kijelölésével

Jó gyakorlat munkaköri leírás tartalmi elemeire munkavállaló neve, munkaköre; munkáltató neve, címe; szervezeti egység neve; munkáltatói jogkör gyakorlója; munkahelyi közvetlen felettese; munkavégzés helye; munkaidő tartalma, jellege; munkavállaló legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése (ami a munkakör betöltéséhez releváns), nyelvvizsga típusa; munkavállaló munkaköréhez tartozó feladatok meghatározása (az egyes feladatcsoportok szerinti bontásban); érvénybelépés időpontja; vezető beosztású munkavállaló esetén a vezetői feladatok, jogkörök és felelősség meghatározása; felelősségi kör, kötelezettségek;

Jó gyakorlat munkaköri leírás tartalmi elemeire munkakapcsolatok; kiadmányozási jogosultság; hozzáférési jogosultságok (informatikai eszközök, központi programok stb.); helyettesítés (a munkatársat ki helyettesíti, és ő kit helyettesít); amennyiben a munkavállaló munkarendje eltér az általános munkarendtől (pl. anyakönyvvezető-házasságkötés esetén); záradék a munkavállaló részéről, hogy a munkaköri leírásban foglaltakat megismerte, megértette és azt magára nézve kötelezőnek ismeri el; dátum; munkavállaló, munkahelyi vezető, aki készítette a munkaköri leírást és a jegyző, mint munkáltató aláírása

Jó gyakorlat közszolgálati szabályzat tartalmi elemeire Általános rendelkezések- szabályzat hatálya; (polgármester?) Munkáltatói jogkör gyakorlása, annak átruházása; Köztisztviselői jogviszony létrejöttével összefüggő rendelkezések (kiválasztási eljárás, eskü, kinevezés, munkakör meghatározása, díjazása) Munkavégzés szabályai (munkaidő, eltérő munkarend, szabadság) Kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás rendje (átirányítás, kirendelés, belföldi kiküldetés, határozott idejű áthelyezés, külföldi kiküldetés) Egyéb jogviszony létesítés szabályai Teljesítményértékelés jutalmazás, elismerés rendje Előmenetel, képzésben való részvétel rendje Szociális, cafetéria és egyéb juttatások rendje Vagyonnyilatkozat tétel rendje, vagyongyarapodás vizsgálat rendje Mellékletek - Standardizált nyomtatványok

8. Horizontális szempontok
• Feladatok Az Esélyegyenlőségi Terv elkészítése Az ET tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen a nők, a negyven évnél idősebb munkavállalók, a roma emberek, a fogyatékos személyek, valamint a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének - így különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek - elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait, és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programokat. Jogszabályi összefoglalók elkészítése és közzététele

9. Projekt egyéb elemei • Tevékenységek
2 alakalommal került sor lakossági igény és elégedettségmérésre az Önkormányzat által meghatározott kérdéskörökben telefonos megkeresés útján. Ilyen típusú lakossági elégedettségmérésre még nem került sor korábban. Vezetői információs rendszer informatikai támogatására eszköz ( szoftver) beszerzés történt, a rendszer alkalmazásának oktatásával és üzembe helyezésével egyidejűleg. A projekt eredményes megvalósítása érdekében folyamatos projekt előrehaladási szakértői meetingek kerültek megtartásra a javaslatok gyakorlati hasznosulásának elősegítése érdekében.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Tudásmegosztás 2. szint – Szakmai Nap ÓZD, december 5.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Tudásmegosztás 2. szint – Szakmai Nap ÓZD, december 5."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Tudásmegosztás 2. szint – Szakmai Nap ÓZD, december 5.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Tudásmegosztás 2. szint – Szakmai Nap ÓZD, december 5."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés