Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) jogszabályi környezetének és gyakorlati alkalmazásának távérzékelési aspektusai Zboray Zoltán igazgató Távérzékelési.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) jogszabályi környezetének és gyakorlati alkalmazásának távérzékelési aspektusai Zboray Zoltán igazgató Távérzékelési."— Előadás másolata:

1 A pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) jogszabályi környezetének és gyakorlati alkalmazásának távérzékelési aspektusai Zboray Zoltán igazgató Távérzékelési és Kozmikus Geodéziai Igazgatóság (TKGI) FÖMI 2015. január 29 Földmérési és Távérzékelési Intézet 1149 Budapest, Bosnyák tér 5.

2 Bevezetés A pilóta nélküli repülőeszközökkel végzett munkavégzés, és az ehhez kapcsolódó magyarországi vállalkozások száma az utóbbi egy-két évben megsokszorozódott. Tapasztalataink szerint az érintett vállalkozások nagyobbik része korábban kereste annak lehetőségét, hogy szabályozott körülmények között végezhesse a tevékenységét, érdeklődést mutatott a tekintetben, hogy a munkavégzéshez szükséges engedélyeket beszerezze. Mindazonáltal az elmúlt 1-2 évben ezek a szereplők látva azt, hogy nem születik megoldás ebben a kérdésben – valamint látva azoknak a vállalkozásoknak a tevékenységét, piacszerzését és növekvő számát, akik semmilyen engedéllyel nem rendelkeznek – felvállalva a nagyobb nyilvánosságot, a „másnak sincs” elvet követve már nem tekintik a munkavégzéshez alapvető fontosságúnak ezt a kérdést. Az érintett hazai vállalkozások nagyon erős sajtókampányt folytatnak (pl. a Budapest nevezetességeiről készített videót, „szépségfelvételeket”, két hét alatt látogató nézte meg), a nyilvánosság fokozódik. Zboray Zoltán: A pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) jogszabályi környezetének és gyakorlati alkalmazásának távérzékelési aspektusai  MFGI, Budapest 

3 Mérések végrehajtása és térképkészítés
Légi távérzékelés: A földmérési és térképészeti törvény (2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről (Fttv., , utolsó módosításokkal hatályos: ) a vonatkozó végrehajtási rendeletekkel megkerülhetetlen. A légi távérzékelési tevékenység től engedély köteles (399/2012. Korm. rendelet szerint). 1. § (9): Földi, légi és űrtávérzékelés: Mérések végrehajtására, illetve térképkészítésre alkalmas földi, légi és űrtávérzékelési adatgyűjtés, amelynek célja és eredménye geodéziai, térképészeti, geofizikai, geológiai és navigációs adatok gyűjtése. Az a vállalkozás, aki ortofotót, „légitérképet”, „fotótérképet”, stb. készít, mely térinformatikai rendszerbe illeszthető, valamilyen szintű pontossággal rendelkezik és alkalmas a korábbi adatokkal történő összehasonlításra, a változások vezetésére légi távérzékelési tevékenységet végez. Zboray Zoltán: A pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) jogszabályi környezetének és gyakorlati alkalmazásának távérzékelési aspektusai  MFGI, Budapest 

4 Az eszköz/rendszer nem játék
Leggyakrabban kis formátumú (16/24/36 MP) digitális kamera a hasznos teher (payload), amivel többnyire a vizuális látótávolságon (VLOS, Visual Line of Sight) – 120 m alatt és 500 m-es sugarú körön (Unmanned Aircraft System Operations in UK Airspace - Guidance) - belül van lehetőség feladatot végrehajtani, ez kevesebb, mint 1 km². (VLOS, EVLOS) Ugyanakkor elérhetők már olyan rendszerek (helikopterek kg össztömeggel) is, ami középformátumú (60/80 MP) kamera hordozására is alkalmas, több óra repülési idővel, GPS vezérléssel, előre megtervezett vetítési középpontok alkalmazásával (BVLOS km²). Nem „rekreációs célú” alkalmazásról beszélünk, a forgalmazott eszközök (tri/quadro/penta/hexa/oktokopter, kis méretű helikopterek, illetve merevszárnyú repülők) professzionális felhasználásra, adatrögzítésre, légi távérzékelésre készülnek. Munkavégzés történik, az eszköz nem egy kamera nélküli repülő „modell”. Zboray Zoltán: A pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) jogszabályi környezetének és gyakorlati alkalmazásának távérzékelési aspektusai  MFGI, Budapest 

5 UAV-k használata UAV-k térképészeti alkalmazása: A felhasználási területek tekintetében manapság már felsorolni sem lehet, hogy egy kis költségű és gazdaságosan üzemeltethető légi távérzékelést biztosító easy-to-use rendszer mi mindenre használható. Már nemcsak az eszközök fejlesztése és forgalmazása folyik, hanem teljes rendszerek jelennek meg az adat előállítástól a feldolgozásig. Az adat előállításban nincs késedelem, a kép készítése azonnali, olyan helyek is elérhetővé válnak az UAV-k alkalmazásával, ahova a korábbi repülő eszközökkel nem volt lehetőség betekinteni, nem volt lehetőség berepülni (legalább is elméletben). Egy új információ bázis nyílt/nyílik meg. Az elmúlt 1-2 évben olyan exponenciális növekedés látható a fejlesztett eszközök tekintetében, hogy 2013-ban már nincs olyan UAV-kat tartalmazó adatbázis, mely az összes létező (forgalmazott) típust tartalmazza. A polgári felhasználású eszközök piaca között megtízszereződik, miközben a katonai célú piac már zömmel telített. Az EU felismerte az UAV-kban rejlő lehetőségeket: munkahelyteremtés Zboray Zoltán: A pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) jogszabályi környezetének és gyakorlati alkalmazásának távérzékelési aspektusai  MFGI, Budapest 

6 Edgar Reuber, EUROCONTROL (2012): RPAS regulatory status in Europe
Zboray Zoltán: A pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) jogszabályi környezetének és gyakorlati alkalmazásának távérzékelési aspektusai  MFGI, Budapest 

7 Nemzeti szabályozások az EU-ban
Zboray Zoltán: A pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) jogszabályi környezetének és gyakorlati alkalmazásának távérzékelési aspektusai  MFGI, Budapest 

8 Nemzeti szabályozások az EU-ban
Zboray Zoltán: A pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) jogszabályi környezetének és gyakorlati alkalmazásának távérzékelési aspektusai  MFGI, Budapest 

9 Nemzeti szabályozások
Egyesült Királyság: 2004 óta meglévő szabályozás (Civil Aviation Authority, „CAP 722: Unmanned Aircraft System Operations in UK Airspace” (110. oldal, 5. kiadás). Egyszerűsített feltételek 7 kg össztömeg alatt, 500 m horizontális távolság, 120 m repülési magasság, városoktól és lakott területektől 150 m távolság. Biztosítás, tevékenységi engedély és pilóta vizsga ebben az esetben is szükséges. Németország: Tartományi szabályozás. Különbséget tesz az egyéni felhasználásban illetve a kereskedelmi célú UAV repülésben. Észak-Rajna-Vesztfália: A kereskedelmi felhasználás esetén biztosítás, UAV használati utasítás, UAV technikai adatokat tartalmazó dokumentum megléte szükséges. Az engedély 2 éves időtartamra szól. Korlátozások katonai területek, atomerőművek, kormányzati központok, repülőterek (1,5 km tilalmi zóna) közelében. Távolsági (van ahol engedélyezett a BVLOS) és magassági korlátozások ( m) tartomány függőek. A légifelvételek készítésére a legtöbb tartományban engedély szükséges. Zboray Zoltán: A pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) jogszabályi környezetének és gyakorlati alkalmazásának távérzékelési aspektusai  MFGI, Budapest 

10 Nemzeti szabályozások
Svédország: „The Swedish Transport Agency´s regulations on unmanned aircraft systems (UAS)” Megjelenés éve: 2009 (38 oldal). 1a) kategória: 1,5 kg és 150 J mozgási energia alatt, VLOS. 1a) kategória: 7 kg és 1000 J mozgási energia alatt, VLOS. 2) kategória: 7 kg felett, VLOS. 3) kategória: BVLOS. Az 1a kategória feltételei lazábbak, de nagyon széles körű transzparenciát kell felmutatni. Emberektől, lakott területektől, létesítményektől biztonságos távolságot kell tartani. A magassági korlátozásban is csak a vizuális láthatóság jelent korlátot. A környező légteret figyelemmel kell kísérni, amennyiben másik repülőgép belép a légtérbe, meg kell szakítani a repülést. Zboray Zoltán: A pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) jogszabályi környezetének és gyakorlati alkalmazásának távérzékelési aspektusai  MFGI, Budapest 

11 Nemzetközi példák Zboray Zoltán: A pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) jogszabályi környezetének és gyakorlati alkalmazásának távérzékelési aspektusai  MFGI, Budapest 

12 Nemzeti szabályozások – Ausztria (2014)
Zboray Zoltán: A pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) jogszabályi környezetének és gyakorlati alkalmazásának távérzékelési aspektusai  MFGI, Budapest 

13 Légifényképezés – Légi távérzékelés
Zboray Zoltán: A pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) jogszabályi környezetének és gyakorlati alkalmazásának távérzékelési aspektusai  MFGI, Budapest 

14 Légifényképezés – Légi távérzékelés
Zboray Zoltán: A pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) jogszabályi környezetének és gyakorlati alkalmazásának távérzékelési aspektusai  MFGI, Budapest 

15 Légifényképezés – Légi távérzékelés
Zboray Zoltán: A pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) jogszabályi környezetének és gyakorlati alkalmazásának távérzékelési aspektusai  MFGI, Budapest 

16 Hazai szabályozás – a távérzékelés helye
A légi távérzékelés fogalmát és az ezzel kapcsolatos jogi környezet helyét és hatáskörét – különös tekintettel a légifelvételekre – tehát nem a kép tartalmai elemei határozzák meg, hanem a felvételezés, a légifelvétel elkészítésének a célja. A cél meghatározza az eszközt, és a felvételezés olyan repülőeszközről és olyan kamerával (valamint egyéb navigációs eszközökkel) fog készülni, ami ez elérendő célt, az elérendő célnak megfelelő radiometriai vagy geometriai pontossági követelményeket támogatja. Amennyiben mérések végrehajtása a cél az elkészült légi távérzékelési végtermék valamilyen fotogrammetriai környezetben kerül feldolgozásra. Az ilyen feladatot végrehajtó vállalkozások az ennek megfelelő eszközöket és szoftvereket használják, a tevékenységi kör jól körülhatárolhatóan lefedi azt a fogalmat amit a távérzékelés jelent. Vannak a területnek határai, ugyanakkor mindenki számára világos, hogy jogkövető magatartás esetén nem lehet kérdéses, hogy mit tekintünk távérzékelésnek. Zboray Zoltán: A pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) jogszabályi környezetének és gyakorlati alkalmazásának távérzékelési aspektusai  MFGI, Budapest 

17 Hazai szabályozás – a megrendelői oldal
A Földmérési és Távérzékelési Intézet alaptevékenységei közé tartozik az állami távérzékelési adatbázisok – kivétel ez alól a honvédelmi célú távérzékelt adatok köre – fenntartása és üzemeltetése. Ennek részeként végezzük az légi távérzékelt adatok állami átvételét a 29/2014. (III. 31.) VM rendelet szerint. Az állami átvétel a légifelvételek és ortofotók, valamint a légi lézerszkennelt (LIDAR) adatok és hiperspektrális adatok területét fedi le. Az állami átvételi eljárás légi távérzékelt anyaginak egy igen szigorú műszaki követelményrendszernek kell megfelelni, a vizsgálat – többek között – kiterjed a kamera kalibrációra (ezen belül a kamera kalibrációs felvételek ellenőrzésére is, ennek a megléte is szükséges), a repülési terv ellenőrzésére, annak végrehajtására, a légiháromszögelésre, felhasznált illesztő- és ellenőrzőpont mérésének körülményeire, stb. Az állami átvételi eljárás egy légi távérzékelési szakmai minimumot fog jelenteni, annak a vállalkozásnak, melynek legalább egy végterméke átesett az állami átvételi eljáráson „pecsétes papírja” lesz erről. Zboray Zoltán: A pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) jogszabályi környezetének és gyakorlati alkalmazásának távérzékelési aspektusai  MFGI, Budapest 

18 Állami átvétel – szakmai minimum
Zboray Zoltán: A pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) jogszabályi környezetének és gyakorlati alkalmazásának távérzékelési aspektusai  MFGI, Budapest 

19 Állami átvétel – szakmai minimum
Mindenkinek az az érdeke, hogy a minőségi végtermékek készüljenek, különös tekintettel arra, hogy a megrendelői oldalon számos állami intézet, önkormányzat, vízügyi, földügyi és egyéb szervezet áll, melyek közpénzeket használnak fel az ilyen beszerzéseikhez. A FÖMI célja, hogy széles körben felhívja a megrendelői oldal figyelmét arra, hogy olyan vállalkozásoknak adjon megrendeléseket, melyek ezeknek a szakmai minimumkövetelményeknek bizonyítottan képesek megfelelni. Ez jelen pillanatban egy ajánlás. Bizonyos esetekben azonban már ma is követelmény, pl. a „részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 8. § (2) szerint: „A mezőgazdászi helyszínelés végrehajtásához négy évnél nem régebben készített, legalább 50 cm terepi felbontású, a keretmérés végrehajtásához két évnél nem régebben, lombtalan időszakban készített, belterületen legalább 10 cm – 18 cm geometriai pontosságú –, külterületen legalább 20 cm terepi felbontású – 40 cm geometriai pontosságú –, az állami digitális távérzékelési adatbázisban tárolt adatok is felhasználhatók. Zboray Zoltán: A pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) jogszabályi környezetének és gyakorlati alkalmazásának távérzékelési aspektusai  MFGI, Budapest 

20 Biztosítás UK: UAV Insurance: http://www.uavs.co.uk/quote/
Zboray Zoltán: A pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) jogszabályi környezetének és gyakorlati alkalmazásának távérzékelési aspektusai  MFGI, Budapest 

21 Köszönöm a figyelmet! További információ: Zboray Zoltán igazgató
Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési és Kozmikus Geodéziai Igazgatóság 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. telefon: honlap:


Letölteni ppt "A pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) jogszabályi környezetének és gyakorlati alkalmazásának távérzékelési aspektusai Zboray Zoltán igazgató Távérzékelési."

Hasonló előadás


Google Hirdetések