A KVALIFIKÁCIÓS IRÁNYELV évi ÁTDOLGOZÁSA

Az előadások a következő témára: "A KVALIFIKÁCIÓS IRÁNYELV évi ÁTDOLGOZÁSA"— Előadás másolata:

1 A KVALIFIKÁCIÓS IRÁNYELV 2011. évi ÁTDOLGOZÁSA
„Nemzetközi, európai és magyar menekültügy” Nagy Boldizsár előadássorozata az ELTE-n, 2014 9. rész

2 Az előadás-sorozat témái
IX. 17. Nemzetközi jogi alapfogalmak. Migráció és meneküléstörténet, pillanatkép a jelenről, nagyságrendek IX Alapfogalmak, meghatározások, a menekülés okai, miért kellene védeni a menekülteket, tartós megoldások. X. 1. A menekültjog alapelvei, különös tekintettel a non-refoulement elvére. Jól megalapozott félelem az üldöztetéstől X. 8. Mi minősül üldöztetésnek? Ki az üldöző? Az üldöztetés öt egyezményi oka. Az (elismert) menekültek jogainak rendszere X. 15. A menekült státusz megszűnése, illetve kizárás a menekültként elismerésből ("érdemtelenség a védelemre") X. 22. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága XI. 5 Az Európai Unió regionális menekültjogának kialakulása, az intézményi keretek, az acquis jogi alapjai XI Átmeneti védelem, befogadási követelmények, a menekült kérelmének elbírálásáért felelős állam kijelölése. (Dublini rendszer) A évi átdolgozás. XI. 19. Ki a menekült és a ki a kiegészítő védelemre jogosított? A hatályos, 2011-ben elfogadott kvalifikációs irányelv. XI.26. A menekültügyi eljárás minimumkövetelményei az EU-ban. Az "eljárási irányelv" és a évi átdolgozás, valamint az európai menekültügy intézményi kérdései Menekültügyi Alap, Támogatási Hivatal, XII. 3. A nemzetközi és az európai menekültügyi rendszer jövője XII 10. A magyar menekültjog néhány figyelemreméltó vonása, történet, szerkezet.

3 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/95/EU IRÁNYELVE (2011
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/95/EU IRÁNYELVE (2011. DECEMBER 13.) A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS HONTALAN SZEMÉLYEK NEMZETKÖZI VÉDELEMRE JOGOSULTKÉNT VALÓ ELISMERÉSÉRE, AZ EGYSÉGES MENEKÜLT- VAGY KIEGÉSZÍTŐ VÉDELMET BIZTOSÍTÓ JOGÁLLÁSRA, VALAMINT A NYÚJTOTT VÉDELEM TARTALMÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKRÓL (Átdolgozás) HL L 337/9 ( ) A „leváltott” irányelv: A Tanács 2004/83/EK (2004. április 29) irányelve a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státusok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról HL L 304/12 ( )

4 Cél, főbb újítások A korábbi irányelv, a Tanács 2004/83/EK (2004. április 29) irányelvének céljai: Az asylum shopping megelőzése A védelem minimumának garantálása, A rendszer hitelességét aláásó visszaélések megelőzése A Tanács 2004/83/EK (2004. április 29) irányelvének főbb újításai a korabeli nemzeti gyakorlat (egy részéhez) képest : - Elfogadja a nem-állami üldözőtől származó üldözést konvenciós státusz alapjának - A belső menekülési alternatívát kizáró oknak tekinti. - Bevezeti a kiegészítő védelem (subsidiary protection) kategóriáját és azonosítja a vele járó jogokat. - Nem csak a definíciókat fejti ki (mint az évi közös állásfoglalás) hanem az anyagi jogosítványokat is. Az átdolgozás célja:: az alkalmazás során felmerülő egyes problémák orvoslása pl.. A menekültstátuszhoz illetve a kiegészítő védelmi státuszhoz kapcsolódó jogosultságok lényeges közelítése Belföldi védelem alternatíva szabályozásának módosítása Újabb jogok (pl. képesítés elismerés, sérülékeny csoportok jogai) megadása The directive consists of 40 Articles occupies 12 OJ pages Kedvezőbb elbírálás elve A tagállamok kedvezőbb szabályokat vezethetnek be, illetve tarthatnak fenn annak meghatározására, hogy ki minősül menekültnek, illetve kiegészítő védelemre jogosult személynek; valamint úgyszintén a nemzetközi védelem tartalmának meghatározására is, amennyiben e vonatkozó szabályok összeegyeztethetők ezen irányelvvel. Sérülékeny csoportok közé: mentális sérültek, emberkereskedelem áldozatai

5 Alapelvek, a 2011/95/EU irányelv hatálya
Alapja: EUMSZ, 78 § (2) „Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozása céljából, amely a következőket foglalja magában: a) az Unió egészén belül érvényes, egységes menekült jogállás a harmadik országok állampolgárai számára, …” Minimum szabály (bár ezt nem mondja ki) A 3. cikk szerint tagállamok kedvezőbb szabályokat vezethetnek be, illetve tarthatnak fenn ha az irányelvvel összeegyeztethetőek Hatálya: 25 EU ország (Dánia, Nagy–Britannia, Írország nem) A nem változtatott részek már 2006 okt. 10. óta alkalmazandók, az új részek átültetési határideje: december 22.

6 Meghatározások, 2 §: nemzetközi védelemben részesülő személyek
Nemzetközi védelemben részesülő személyek: menekült- vagy kiegészítő védelmi jogállásban részesülő személyek Kérelem = menekült illetve kiegészítő védelmi státusz igénylése § 2 (d) menekült = Genfi Egyezmény meghatározása szerint, ha az Irányelv 12. cikke szerinti kizáró okok nem alkalmazhatók ld. köv. dia 96/196/JHA: Joint Position of 4 March 1996 defined by the Council on the basis of Article K.3 of the Treaty on European Union on the harmonized application of the definition of the term 'refugee' in Article 1 of the Geneva Convention of 28 July 1951 relating to the status of refugeesOJ L 63/ március 13 UNHCR welcomes the clarification that the Directive does not intend to replace, change or supplement the 1951 Convention but to provide guidance for its interpretation. One stop shop? Should all be investigated for from GC? (UNHCR so suggests) Refugee -refugee status = altter = recognized. UNHCR suggests: „asylum” for recognized

7 Meghatározások, 2 §: kiegészítő védelmi jogállás
§ 2 (f): kiegészítő védelemre jogosult személy „olyan harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy, aki nem minősül menekültnek, de akivel kapcsolatban megalapozott okokból azt kell feltételezni, hogy származási országába, illetőleg hontalan személy esetében a korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti országba való visszatérése esetén a 15. cikk szerinti súlyos sérelem elszenvedése tényleges veszélyének lenne kitéve; valamint rá a 17. cikk (1) és (2) bekezdése nem vonatkozik, és nem tudja vagy az ilyen veszélytől való félelmében nem kívánja ezen ország védelmét igénybe venni ” in respect of whom substantial grounds have been shown for believing „‘person eligible for subsidiary protection’ means a third country national or a stateless person who does not qualify as a refugee but in respect of whom substantial grounds have been shown for believing that the person concerned, if returned to his or her country of origin, or in the case of a stateless person, to his or her country of former habitual residence, would face a real risk of suffering serious harm as defined in Article 15, and to whom Article 17(1) and (2) do not apply, and is unable, or, owing to such risk, unwilling to avail himself or herself of the protection of that country Régi: 5 (2) § "Subsidiary protection shall be granted to any third country national or stateless person who does not qualify as a refugee, ...or whose application for international protection was explicitly made on grounds that did not include the Geneva Convention., and who, owing to a well-founded fear of suffering serious and unjustified harm set out in article 15, has been forced to flee or to remain outside his or her country of origin and is unable or, owing to such fear, is unwilling to avail himself of the protection of that country. Art 17: Article 17 Exclusion 1. A third country national or a stateless person is excluded from being eligible for subsidiary protection where there are serious reasons for considering that: (a) he or she has committed a crime against peace, a war crime, or a crime against humanity, as defined in the international instruments drawn up to make provision in respect of such crimes; (b) he or she has committed a serious crime; (c) he or she has been guilty of acts contrary to the purposes and principles of the United Nations as set out in the Preamble and Articles 1 and 2 of the Charter of the United Nations; (d) he or she constitutes a danger to the community or to the security of the Member State in which he or she is present. real risk of suffering serious harm

8 Meghatározások: 15. § súlyos sérelem
Az alábbiak minősülnek súlyos sérelemnek: a) halálbüntetés kiszabása vagy végrehajtása; vagy b) kínzás vagy embertelen, illetve megalázó bánásmód vagy büntetés alkalmazása a kérelmezővel szemben a származási országban; vagy c) nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülő megkülönböztetés nélküli erőszak következtében polgári személy életének vagy sértetlenségének súlyos és egyedi fenyegetettsége. serious and individual threat to a civilian's life or person by reason of indiscriminate violence in situations of international or internal armed conflict. Régi: 15 § The grounds for subsidiary rotection: In accordance with article 5 (2), Member States shall grant subsidiary protection to an applicant for international protection who is outside his or her country of origin, and cannot return there owing to a well-founded fear of being subjected to the following serious and unjustified harm: torture or inhuman or degrading treatment or punishment, or; violation of a human right, sufficiently severe to engage Member State’s international obligations or; a threat to his or her life, safety or freedom as a result of indiscriminate violence arising in situations of armed conflict, or as a result of systematic or generalised violations of their human rights.

9 Kiegészítő védelmi státusz
Mindenkire vonatkozik, nem csak azokra akiket a súlyos hátrány az öt ok miatt fenyeget Nem szabd(na) a G.E. szerinti státusz felváltására használni Mire utal a személyes fenyegetettség az általános erőszak idején? Miért nem vonatkozik nem-fegyveres konfliktusokra??

10 Fogalmi rendszer Nemzetközi védelem Menekült jogállás Kiegészítő védelmi jogállás harmadik országbeli v. hontalan (EU polgár nem!) Menekültként elismerése kiegészítő védelemre jogosult személyként elismerése új

11 Meghatározások, 2 §: a család fogalma
CSALÁD: azon családtagok - akik a nemzetközi védelem iránti kérelemmel összefüggésben a kérdéses tagállamban tartózkodnak és - amennyiben a családi kötelék már a származási országban is fennállt: Házastárs + nőtlen/hajadon élettárs, ha stabil kapcsolat + a területi állam az élettársakat a házaspárokhoz hasonló módon kezeli Gyermek: fent említett párok, ill. a nemzetközi védelemben részesülő személy kiskorú, nem házas, eltartott gyermekei Kiskorúért felelős felnőtt: Ha a nemzetközi védelemben részesülő személy kiskorú és nem házas, az apja, az anyja vagy az érte jogszabály vagy az érintett tagállam gyakorlata alapján felelős egyéb felnőtt új COUNCIL DIRECTIVE 2001/55/EC of 20 July 2001 on minimum standards for giving temporary protection Article 15 1. For the purpose of this Article, in cases where families already existed in the country of origin and were separated due to circumstances surrounding the mass influx, the following persons shall be considered to be part of a family: the spouse of the sponsor or his/her unmarried partner in a stable relationship, where the legislation or practice of the Member State concerned treats unmarried couples in a way comparable to married couples under its law relating to aliens; the minor unmarried children of the sponsor or of his/her spouse, without distinction as to whether they were born in or out of wedlock or adopted; /Nincs benne: háztartásban élő/ (b) other close relatives who lived together as part of the family unit at the time of the events leading to the mass influx, and who were wholly or mainly dependent on the sponsor at the time. UNHCR Unaccompanied – separated Előbbinek senkije, utóübbi szüleitől saparated, de lehet vele felnőtt.

12 Üldöző / súlyos hátrány okozója (6 §)
a) az állam; b) az államot vagy az államterület egy jelentős részét ellenőrzésük alatt tartó pártok vagy szervezetek; az államtól független szereplők ha a az állam, fentiek (a- b) vagy nemzetközi szervezetek (ld. 7. §) nem képesek vagy nem hajlandóak védelmet nyújtani

13 Védelmező (7. §) az állam vagy
az államterület egy jelentős részét ellenőrzésük alatt tartó pártok vagy szervezetek, ideértve a nemzetközi szervezeteket amennyiben hajlandók és képesek NEM IDEIGLENES és hatékony védelmet nyújtani, vagyis: rendelkeznek „az üldöztetésnek, illetve súlyos sérelmet okozónak minősülő cselekmények felderítéséhez, büntetőeljárás útján történő üldözéséhez és szankcionálásához szükséges hatékony jogszabályokkal + megfelelő lépéseket tesznek az üldöztetés, illetve a súlyos sérelem megakadályozása érdekében, + a kérelmező hozzáférhet e védelemhez. !!! Fordítási hiba az irányelv magyar nyelvű változatában, non-temporary (nem ideiglenes) helyett „ideiglenes” és hatékony !!! 7 (3) Annak értékelésekor, hogy egy adott államot vagy ezen állam területének egy jelentős részét egy nemzetközi szervezet ellenőrzi-e, és hogy e szervezet biztosítja-e a megfelelő/hatékony védelmet: a tagállamok figyelembe veszik a vonatkozó uniós jogi aktusokban adott esetben meghatározott iránymutatásokat.

14 Belföldi védelem (Internal protection) (8§)
Választható kizáró ok, ha a származási ország egy részében nem áll fenn az üldöztetéstől való megalapozott félelem ténye, illetve a súlyos sérelem tényleges veszélye VAGY b) hozzáférhet a 7. cikk szerint meghatározott, üldöztetés vagy súlyos sérelem elleni védelemhez, ÉS ha a kérelmező biztonságosan és jogszerűen odautazhat és bebocsátást nyerhet az érintett országrészbe, és ésszerűen elvárható, hogy ott letelepedjen. a döntésnél „figyelembe veszik” az érintett országrészben fennálló általános helyzetet, valamint a kérelmező személyes körülményeit releváns forrásokból szerzett pontos és naprakész információk alapján (UNHCR és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal.) there is no well-founded fear of being persecuted or no real risk of suffering serious harm Apart from considering whether the applicant would not have a well-founded fear of persecution or would face serious harm in the area, it should also be considered whether the applicant could safely and reasonably relocate, without undue hardship. Subpara 3 - on technical obstacles: The effect of this provision is to deny international protection to persons who have no accessible protection alternative. In UNHCR’s view, this is not consistent with Article 1 of the 1951 Convention. An internal relocation or flight alternative must be safely and legally accessible for the individual concerned. If the proposed alternative is not accessible in a practical sense, an internal flight or relocation alternative does not exist and cannot be reasonable. [1] [1] See also, UNHCR, Handbook, para. 91 and UNHCR, “Guidelines on International Protection: ‘Internal Flight or Relocation Alternative’ within the Context of Article 1A(2) of the 1951 Convention and/or 1967 Protocol relating to the Status of Refugees”, HCR/GIP/03/04, 23 July 2003. The applicant „can reasonably be expected to stay in that part of the country”

15 Üldöztetés 9. § elegendően súlyosak ahhoz, hogy természetüknél vagy ismétlődésüknél fogva az alapvető emberi jogokat súlyosan megsértsék, különösen „abszolút” emberi jogok (EJEE, 15 § (2)) (élet, kínzás, rabszolgaság, nulla poena) VAGY (b) különböző olyan intézkedések együtteséből állnak, (beleértve az emberi jogok megsértését) amelyek elég súlyosan sértik az az érintett személy helyzetére az a) pontban említetthez hasonló módon hassanak. A cselekmények: erőszak (fizikai, mentális és szexuális) , diszkriminatív intézkedések és büntetések, üldöztetés vagy büntetés szolgálatmegtagadás miatt konfliktusban, amelyben a szolgálat bűncselekménnyel vagy kizáró okot jelentő tettel járna, nemi hovatartozás miatt vagy gyermekekkel szemben elkövetett tettek In order to be regarded as an act of persecution within the meaning of Article 1(A) of the Geneva Convention !!!Magyar fordítása rossz!!!! be an accumulation of various measures, including violations of human rights which is sufficiently severe „sufficiently serious” 2. Acts of persecution as qualified in paragraph 1, can, inter alia, take the form of: (a) acts of physical or mental violence, including acts of sexual violence; (b) legal, administrative, police, and/or judicial measures which are in themselves discriminatory or which are implemented in a discriminatory manner; (c) prosecution or punishment, which is disproportionate or discriminatory; (d) denial of judicial redress resulting in a disproportionate or discriminatory punishment; prosecution or punishment for refusal to perform military service in a conflict, where performing military service would include crimes or acts falling under the exclusion clauses as set out in Article 12(2); In accordance with Article 2(c), there must be a connection between the reasons mentioned in Article 10 and the acts of persecution as qualified in paragraph 1. UNHCR: conscientious objectors should also be included if the reasons for refusal to serve are based on deeply held moral, religious or political convictions A magyar fordítás emberi jogsértésekre egyszerűsíti, holott az eredetiben mindenféle intézkedés van (pl.. munkahelyről elbocsátás), ami nem feltétlenül emberi jogsértés! + nem csak abszolút jogok, hanem bármely emberi jog!!

16 Az üldözés okai. 10§ Nincs jelentősége annak, hogy a kérelmező ténylegesen rendelkezik-e az üldöztetés alapjául szolgáló jellemzőkkel vagy csak az üldöző tulajdonítja neki. Faj : magába foglalja a bőrszínt, a leszármazást és a meghatározott etnikai csoporthoz tartozást ; Vallás: teista, nem teista és ateista meggyőződések, részvétel a szertartásokon vagy épp tartózkodás; Nemzethez tartozás: állampolgárság és annak hiányára, + az olyan csoporthoz való tartozást is, amelyet annak kulturális, etnikai, illetve nyelvi identitása, közös földrajzi vagy politikai származása, illetve egy másik állam lakosságához fűződő viszonya határoz meg; Politikai vélemény: a potenciális üldözőre vonatkozó meghatározott vélemény, gondolat vagy meggyőződés függetlenül attól, hogy a kérelmező az adott vélemény, gondolat vagy meggyőződés alapján cselekedett-e In UNHCR’s view, the term “social group” should be interpreted in a manner open to the diverse and changing nature of groups in various societies and to evolving international human rights norms.[2] Two main schools of thought as to what constitutes a social group within the meaning of the 1951 Convention are reflected in the Directive. The “protected characteristics approach” is based on an immutable characteristic or a characteristic so fundamental to human dignity that a person should not be compelled to forsake it. The “social perception approach” is based on a common characteristic which creates a cognizable group that sets it apart from the society at large. While the results under the two approaches may frequently converge, this is not always the case. To avoid any protection gaps, UNHCR therefore recommends that Member States reconcile the two approaches to permit alternative, rather than cumulative, application of the two concepts. States have recognized women, families, tribes, occupational groups and homosexuals as constituting a particular social group for the purposes of the 1951 Convention. To avoid misinterpretation, UNHCR would encourage Member States, to provide in their legislation for further examples of groups which can qualify for refugee status, beyond the example of “sexual orientation”. Other examples would be gender, age, disability, and health status. With respect to the provision that “[g]ender related aspects might be considered, without by themselves alone creating a presumption for the applicability of the article”, UNHCR notes that courts and administrative bodies in a number of jurisdictions have found that women, for example, can constitute a particular social group within the meaning of Article 1A(2). Gender is a clear example of a social subset of persons who are defined by innate and immutable characteristics and who are frequently subject to differentiated treatment and standards. This does not mean that all women in the society qualify for refugee status. A claimant must demonstrate a well-founded fear of being persecuted based on her membership in the particular social group UNHCR Comment on Article 10(d): Even though less has been said in relation to the age dimension in the interpretation and application of international refugee law, the range of potential claims where age is a relevant factor is broad, including forcible or under-age recruitment into military service, (forced) child marriage, female genital mutilation, child trafficking, or child pornography or abuse. Some claims that are age-related may also include a gender element and compound the vulnerability of the claimant.

17 Meghatározott társadalmi csoport, 10.§ d)
„veleszületett jellemzőkkel vagy meg nem változtatható közös háttérrel rendelkeznek vagy olyan közös meggyőződésük, illetve jellemzőik vannak, amelyek olyannyira alapvetők az identitás, illetve lelkiismeret szempontjából, hogy az érintett személyeket nem lehetne szabad azok feladására kényszeríteni, illetve a csoport az érintett országban egyértelműen elkülöníthető identitással rendelkezik, mivel a csoportot az azt körülvevő társadalom „más”-ként kezeli.” members of that group share an innate characteristic, or a common background that cannot be changed, or share a characteristic or belief that is so fundamental to identity or conscience that a person should not be forced to renounce it, and that group has a distinct identity in the relevant country, because it is perceived as being different by the surrounding society; A származási ország körülményeitől függően meghatározott társadalmi csoportnak minősülhet az olyan csoport is, amely tagjainak közös jellemzője a szexuális irányultságon alapul. Nem tartoznak a szexuális irányultság fogalma alá az olyan cselekmények, amelyek a tagállamok nemzeti joga értelmében bűncselekménynek minősülnek. Egy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás meghatározása vagy egy ilyen csoport jellemzőinek beazonosítása céljából kellő figyelmet kell fordítani a nemre vonatkozó szempontokra, ideértve a nemi identitást is;

18 A kérelem vizsgálata, a nemzetközi védelemre irányuló kérelemnél 4. §
Jól megalapozott félelem meghatározása = objektív elmélet alapján bizonyítási teher: megosztott kérelmező és értékelő állam között; értékelés (assessment): egyéni, a kérelmező nyilatkozatai és dokumentumai alapján szubjektív elem (4§ (3. (c)) (...a személyes körülményeit figyelembe véve ... [a cselekmények], üldöztetésnek, illetve súlyos sérelemnek minősülnek-e ) Múltbeli üldöztetés/súlyos hátrány = a jól megalapozott félelem „komoly alátámasztásául” szolgál, kivéve, ha alapos okkal feltételezhető, hogy nem fognak ismétlődni the individual position and personal circumstances of the applicant, including factors such as background, gender and age, so as to assess whether, on the basis of the applicant's personal circumstances, the acts to which the applicant has been or could be exposed would amount to persecution or serious harm UNHCR argues that past persectuion alone should be retained in national legislation. (See US law, eg. BN)

19 Szavahihetőség / kétely esetén a kérelmező javára döntés
A kérelem vizsgálata Szavahihetőség / kétely esetén a kérelmező javára döntés „[ha] a kérelmező állításait nem támasztják alá ... bizonyítékok, úgy ezen állításokat nem kell bizonyítani, amennyiben”: - kérelmező láthatóan mindent megtett kérelmének alátámasztására - átadta valamennyi elérhető bizonyítékát és a hiányzó bizonyítékok vonatkozásában kielégítő magyarázatot adott - a nyilatkozat állításai logikailag összefüggőek és hihetőek, és nem mondanak ellent az ... ismert általános és egyedi információknak - A kérelmező az első adandó alkalommal benyújtotta a nemzetközi védelem iránti kérelmét, kivéve, amennyiben alapos indokkal igazolni tudja ennek elmulasztását - „általánosságban megállapítható a kérelmező szavahihetősége ” (4§ 5. (e))

20 A kérelem vizsgálata – egyedi értékelés
a) A származási ország jogszabályai és alkalmazásuk módja; b) a kérelmező releváns nyilatkozata és az általa bemutatott dokumentumok; c) a kérelmező egyéni helyzete …figyelembe véve a azt, hogy az őt fenyegető cselekmények üldöztetésnek, illetve súlyos sérelemnek minősülnek-e; d) Kérelmező a származási ország elhagyása után végzett-e olyan tevékenységet, amelynek célja a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásához szükséges feltételek megteremtése volt e) ésszerűen elvárható-e a kérelmezőtől, hogy egy olyan másik állam védelmét vegye igénybe, amelynek állampolgárságát megszerezheti

21 A státusz elismerése (13)
A tagállammind a menekültstátusz, mind a kiegészítő védelmi státusz esetén köteles megadni a státuszt, ha a kérelmező megfelel a definíciónak Kivéve: kizárás, visszavonás, megszűnés, megszüntetés. „Member States shall grant refugee status” „A tagállamok ...olyan ... személyt ismernek el menekültként aki megfelel„

22 Megszűnés – menekült státusz
A szokásos Genfi egyezménybeli okok a) az áp. szerinti ország védelmét önként újra igénybe veszi; vagy b) Állampolgárság elvesztését követően azt önként újra megszerzi; vagy c) új állampolgárságot szerez, és az új állampolgársága szerinti ország védelmét élvezi; vagy d) önként újra letelepszik a származási országban __

23 Megszűnés – menekült státusz
e) Megszűntek azok a körülmények amelyek miatt, menekültként ismerték el, ezért az állampolgárság szerinti ország védelmének igénybevételét a továbbiakban már nem utasíthatja el; ((f) pont ugyanez hontalanra) A tagállamoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a körülményekben bekövetkezett változás annyira jelentős és maradandó jellegű-e, hogy a menekült üldöztetés miatti félelme már nem tekinthető megalapozottnak 11§ (3) Mégsem szűnik meg a státusz, ha a menekült „egy korábbi üldöztetésből fakadó kényszerítő okokra tud hivatkozni arra vonatkozóan, hogy miért nem kíván élni az állampolgársága szerinti ország, illetve hontalan személy esetén a korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti ország védelmével.” Új

24 Az anyagi jogok Nem érinti a G.E.-ben biztosítottakat A menekültek és a kiegészítő védelemben részesülők ugyanazokat a jogokat élvezik – kivéve, ahol kifejezett az eltérés! Különleges figyelem a sérülékeny csoportokra + a gyermek legfőbb érdekére A 21 § megerősíti a non-refoulement elvét mindkét védett csoport tekintetében best interest of the child helytelenül: „gyermek érdekének elsődlegessége”

25 Az anyagi jogok 23. § a tagállamnak biztosítania kell a család egységét (A család meghatározását ld. a definícióknál) Nemzetbiztonsági vagy közrendi okból a családtag kizárható a kedvezményekből A tagállam kiterjesztheti a család fogalmát az otthon együttélt és a menekült/kiegészítő védelemben részesülő által eltartott további családtagokra Member States shall ensure that family unity can be maintained. ____________ a „fordításban” A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a családi kapcsolatok fenntarthatóak maradjanak A kieg külön feltételre ld. 23/2 2.mondat

26 Menekültstátusz - kiegészítő védelmi státusz
Tartózkodási engedély: 3 év kiv. Kényszerítő közrendi, nemzetbiztonsági okok Tartózkodási engedély: 1 év, megújítás 2 év Munkavállalás: korlátozás nélkül, az adott foglalkozásra irányadó szabályozás szerint Munkavállalás: ld. menekült (Korábban: lehetséges a korlátozása, pl.. i. a munkaerőpiac helyzete figyelembe vehető, ii. korlátozott időtartamra prioritások fogalmazhatóak meg ) Utazás Genfi egyezmény alapján Utazás: tagállamok a területükön kívüli utazást lehetővé tevő okmányokat állítanak ki (Korábban: ha humanitárius szükséghelyzet indokolja, az adott alkalomra kiadott útiokmány) Új Új

27 Menekültstátusz - kiegészítő védelmi státusz?
Oktatás: kiskorúak: teljes hozzáférés; felnőttek: mint harmadik államok polgárai Ua. Szociális védelem és egészségügyi ellátás: nemzeti bánásmód Szociális védelem alapellátásra korlátozható egészségügyi ellátás Nemzeti elbánás (Korábban: alapellátásra korlátozható) Integráció A tagállamoknak erre programokat kell létrehozniuk Integráció: ua (Korábban: csak akkor kell az integrációs programokhoz hozzáférniük, ha „a tagállamok azt célszerűnek tartják) Új Új

28 Morális dilemma – mi a kiegészítő védelem alapja?
Együttérzés Az emberi méltóság, integritás és az ember jogai Elképzelhető a különbségtétel konvenciós és kiegészítő státusz között Az állam szabadon dönthet megadásáról vagy megtagadásáról Indokolatlan a különbségtétel a jogok terén Az állam csak elismeri a védelem szükségességét „Jogilag nem igazolható a konvenciós menekültek és a kiegészítő védelem közötti különbségtétel” (McAdam, 2007, 1.o.) "There is no legal justification for differentiating  between convention refugees  and the status of beneficiaries of complementary protection„ "There is not yet a consistent  understanding of  what the resultant legal status should entail although this book advances  the argument that a status identical to Convention status ought to apply„ McAdam, 2007, 3.o. Playing God with sanctuary A study of Australia’s approach to complementary protection obligations beyond the Refugee Convention , Current Australian law • Australia is now one of the few developed countries that has no formal system of complementary protection. Instead, Australia currently uses ministerial intervention powers as an informal mechanism. • Under current Australian law, all people seeking protection must file an application for refugee status with the Immigration Department even if they know from the outset that they will not fit this definition of a refugee. The claim is assessed against the Refugee Convention but not against other human rights treaties Australia has ratified, such as the Convention Against Torture (CAT). • Unsuccessful applicants can appeal the decision to the Refugee Review Tribunal (RRT) which can again only review the application against the Refugee Convention. After a second negative decision the applicant may apply to the Minister for Immigration to assess their claim based on a much broader set of humanitarian criteria, which can include risk of torture or other claims under human rights treaties Australia has ratified. • But the Minister does not have to intervene, no court can compel the Minister to intervene and s/he is under no obligation to give reasons for not intervening. • If the Minister does intervene, s/he does not have to give reasons for his/her decision and no court can review the decision. ibid,.

29 A KIEGÉSZÍTŐ VÉDELEM DEFINÍCIÓJÁBAN REJLŐ ELLENTMONDÁS FELOLDÁSA Elgafaji – C-465/07 sz. ügy – Ítélet február 17 EiB Az ügy: Meki Elgafaji, Noor Elgafaji és a Staatssecretaris van Justitie, között folyamatban levő ügy, előzetes döntéshozatal az EJSZ szerződés 234. cikke alapján. A Európai Bíróság (EiB) nagytanácsa (11 bíró) járt el, 7 állam és a Bizottság is nyilatkozott (Hollandián kívül) Jelentősége: felel arra kérdésre, mit jelent az „egyéni” fenyegetettség A tényállás: M. Elgafaji síita, felesége N. Elgafaji szunnita mohamedán, iraki állampolgárok. N Elgafaji 2004 és 2006 között egy brit biztonsági cégnek dolgozott, amely a repülőtér és a zöld zóna közötti utazást biztosította. Múltbeli sérelmek (a súlyos sérelem tényleges veszélynek feltételezését megalapozó okok): - „halál a kollaboránsokra” fenyegetést tartalmazó levelet tűztek házuk ajtajára - Nagybátyját, ki ugyanennél a cégnél dolgozott, megölték a terroristák

30 Elgafaji – C-465/07 sz ügy – Ítélet 2009. február 17 EiB
A kérdés: a 15 § b bek és a 15 § c bek ugyanolyan szintű egyéniesítést kíván-e meg? - holland elsőfok: igen; másodfok: nem, c-hez nem kell olyan fokú egyéniesítettség mint b-hez; harmadfok: előzetes kérdések: Többlet˙(supplementary) védelmet nyújt-e a 15 c mint az EJEE 3. cikkén alapuló gyakorlat? Ha igen, mikor van a kérelmező a 15 c szerinti „megkülönböztetés nélküli erőszak következtében súlyos és egyedi fenyegetettség tényleges veszélyének kitéve” „kérelmezők a súlyos és egyedi fenyegetettség veszélye tekintetében – amelynek a származási országukba való visszaküldésük esetén ki lennének téve – kötelesek megfelelően bizonyítani a személyes helyzetüket jellemző valós tényeket./???/” __________________ „1)      Úgy kell‑e értelmezni az […] irányelv 15. cikkének c) pontját, hogy e rendelkezés kizárólag olyan helyzetben biztosít védelmet, amelyre az [EJEE] 3. cikke – az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerinti értelmezésben – is alkalmazandó, vagy úgy, hogy az az [EJEE] 3. cikkéhez képest kiegészítő (többlet, supplementary –NB) vagy másfajta védelmet biztosít? Supplementary – subsidiary!!!! 2)      Ha az irányelv 15. cikkének c) pontja az [EJEE] 3. cikkéhez képest kiegészítő (többlet . NB)vagy másfajta védelmet biztosít: ebben az esetben mely kritériumok alapján ítélhető meg, hogy a kiegészítő védelmi jogállásra való jogosultságára hivatkozó személy az irányelv 15. cikkének c) pontja értelmében – összefüggésben a 2. cikk e) pontjával – megkülönböztetés nélküli erőszak következtében súlyos és egyedi fenyegetettség tényleges veszélyének van‑e kitéve?” According to the Minister, the standard of proof required for the protection granted under Article 15(b) of the Directive is identical to that required for the protection granted under Article 15(c). ..Those provisions require applicants to show satisfactorily, in their individual circumstances, the risk of serious and individual threat to which they would be exposed were they to be returned to their country of origin. _______________ 1. Is Article 15(c) of [the Directive] to be interpreted as offering protection only in a situation in which Article 3 of the [ECHR], as interpreted in the case-law of the European Court of Human Rights, also has a bearing, or does Article 15(c), in comparison with Article 3 of the [ECHR], offer supplementary or other protection? 2. If Article 15(c) of the Directive, in comparison with Article 3 of the [ECHR], offers supplementary or other protection, what are the criteria in that case for determining whether a person who claims to be eligible for subsidiary protection status runs a real risk of serious and individual threat by reason of indiscriminate violence within the terms of Article 15(c) of the Directive, read in conjunction with Article 2(e) thereof?’

31 A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata az egyéniesítés terén (Mink Júlia diái nyomán) I. lépcső: az egyéni érintettség követelményének szigorú vizsgálata + az EJEB alapvetően bízik a részes államok helyzetértékelésében Vilvarajah és társai kontra Egyesült Királyság EJEB, október § II. lépcső: az egyéni érintettség követelményének vizsgálata felpuhul, a kérelmezőnek elég egy adott (etnikai) csoporthoz tartozását bizonyítani, ha az érintett csoportot üldözik + az EJEB egyre szélesebb körből származó, egyre relevánsabb, egyéniesítettebb, stb. országinformációk alapján dönt Salah Sheekh kontra Hollandia EJEB, január 11., 148.§ III. lépcső: rendkívüli esetben az EJEB teljes mértékben eltekinthet az egyéni érintettség vizsgálatától, amennyiben a célországban megtalálható általános erőszak olyan szintű intenzitást ér el, hogy a jelenlét szükségszerűen maga után vonja az EJEE 3. cikkének sérelmét NA kontra Egyesült Királyság, EJEB, július 7‑i, § Salah Sheekh kontra Hollandia EJEB, január 11., 148.§ “A kérelmező előadásából kitűnik, hogy őt és családját azért vették célba, mert egy etnikai kisebbséghez tartoztak (…) nem várható el a kérelmezőtől, hogy további speciális, őt személyében érintő, megkülönböztető vonásokat mutasson be annak érdekében, hogy igazolja ő, személyesen veszélynek volt és továbbra is veszélynek van kitéve. Ebben az összefüggésben igaz, hogy a rossz bánásmód puszta lehetősége nem elegendő ahhoz, hogy megalapozza a 3. cikk sérelmét. Ez a helyzet állt elő a Vilvarajah kontra Egyesült Királyság ügyben, amikor is a Bíróság úgy találta megvan a lehetősége annak, hogy a Sri Lankára visszatérő fiatal tamil férfiakat fogva tartják vagy rossz bánásmódban lesz részük. A Bíróság akkor ragaszkodott ahhoz, hogy a kérelmezők esetükre jellemző, speciális, megkülönböztető vonásokat mutassanak be, melyek lehetővé tették volna az Egyesült Királyság hatóságainak, hogy előrelássák, a 3. cikkel ellentétes bánásmódban lenne részük.” NA: “A Bíróság soha nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a célországban megtalálható általános erőszak olyan szintű intenzitást ér el, hogy bármely eltávolítás szükségszerűen maga után vonja az EJEE 3. cikkének sérelmét. Azonban a Bíróság csak az általános erőszak legkirívóbb eseteiben alkalmazná ezt a megközelítést, amikor a rossz bánásmód valós kockázata egyszerűen annak folytán beáll, hogy az adott személy visszatérésekor ilyen (mérvű) erőszakkal szembesül.” (115. bek.) „Kivételesen azonban, azokban az esetekben, amikor a kérelmező egy olyan csoport tagja, amely szisztematikusan rossz bánásmódnak van kitéve, a Bíróság úgy vélte /Saadi kontra Olaszország, február 28/, hogy a 3. cikk által biztosított védelem működésbe lép, ha a kérelmező igazolja, hogy komoly indokok támasztják alá a kérdéses gyakorlat létét és az adott személy érintett csoporthoz való tartozását. Ezekben az esetekben a Bíróság nem ragaszkodik további megkülönböztető vonások igazolásához, ha ez illuzórikussá tenné a 3. cikk által biztosított védelmet.” „Annak eldöntéséhez, hogy vajon a Bíróságnak ragaszkodnia kell-e további megkülönböztető vonások bemutatásához (… ) a Bíróság figyelembe veheti az országban uralkodó erőszak általános helyzetét/állapotát. A Bíróság úgy véli, így tennie helyes, amikor ez az általános helyzet valószínűbbé teszi, hogy a hatóságok, (vagy bármely személyek vagy személyek csoportjai, amennyiben a veszély tőlük ered) szisztematikusan rossz - bánásmódban részesítik az adott csoportot.”

32 Elgafaji – C-465/07 sz ügy – Ítélet 2009. február 17 EiB
EiB: A 15 b megfelel az EJEE 3 cikkének, a 15 c viszont eltér attól, ezért önállóan kell értelmezni (28. pont) A 15 b (és a 15 a) Azokra a helyzetekre terjednek ki „amelyekben a kiegészítő védelmet kérő konkrétan egy meghatározott típusú sérelem veszélyének van kitéve.” „cover situations in which the applicant for subsidiary protection is specifically exposed to the risk of a particular type of harm.” de Ld. NA v. UK, EJEB, , 2008 júl. 17-i ítélet, 116.§

33 Elgafaji – C-465/07 sz ügy – Ítélet 2009. február 17 EiB
A 15 c viszont „ezzel ellentétben” A sérelem általánosabb veszélyét foglalja magában. (33. §) Nem konkrét erőszakos cselekedetekre utal, hanem a személy életének és személyének (testi épségének) fenyegetettségére, amelyet a megkülönböztetés nélküli („vak”) erőszak vált ki. (34. §) A megkülönböztetés nélküli erőszak jellemzője: független a személyes körülményektől (34 §)

34 Elgafaji – C-465/07 sz ügy – Ítélet 2009. február 17 EiB
„[A]z „egyedi” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az - személyazonosságukra tekintet nélkül - magában foglalja a polgári személyek ellen irányuló sérelmeket, amikor a fennálló fegyveres konfliktust jellemző megkülönböztetés nélküli erőszak …olyan nagyfokú, hogy megalapozott okokból azt kell feltételezni, hogy az érintett országba vagy adott esetben az érintett régióba visszaküldött polgári személy kizárólag az annak területén való tartózkodása miatt az irányelv 15. cikkének c) pontjában említett súlyos fenyegetettség tényleges veszélyének lenne kitéve.

35 Egyéniesítés és az erőszak mértéke Elgafaji, 39. pont
Az egyéniesítettség mértéke Magas Alacsony A megkülönböztetés nélküli erőszak intenzitása Alacsony Magas

36 Elgafaji, 43 § „a kiegészítő védelmet kérő élete vagy személyes sértetlensége elleni súlyos és egyedi fenyegetettség fennállásának nem előfeltétele az, hogy e személy bizonyítsa: a személyes helyzetére jellemző tényezők miatt konkrétan célba vették” Das Vorliegen einer ernsthaften individuellen Bedrohung des Lebens oder der Unversehrtheit der Person, die die Gewährung des subsidiären Schutzes beantragt, setzt nicht voraus, dass diese Per-son beweist, dass sie aufgrund von ihrer persönlichen Situation innewohnenden Umständen spezifisch betroffen ist.

37 Az elismerést kizáró okok: menekültstátusz (12§)
Már van védelem. védelem más ENSZ szerv révén (UNRWA –palesztin menekültek) állampolgárral azonos jogokat élvez Méltatlan, ha nyomós okkal feltételezhető, hogy : béke elleni, háborús vagy emberiség elleni bűncselekményt követett el a menedéket nyújtó országon kívül, az országba menekültként történő befogadását megelőzően – vagyis a menekült jogállás elismerésén alapuló tartózkodási engedély kiállításának időpontja előtt – súlyos, nem politikai bűncselekményt követett el; Az ENSZ céljaival és elveivel összeegyeztethetetlen cselekedeteket követett el ______________________________________ A kizárás ≠ visszaküldés: a non refoulement elvét esetleg alkalmazni kell! a különösen kegyetlen cselekmények akkor is súlyos, nem politikai bűncselekménynek minősíthetők, ha azokat állítólagos politikai célból követték el UNHCR: It would not be correct to interpret the phrase “prior to admission …as a refugee” as referring to the time preceding the recognition of refugee status or the issuing of a residence permit based on the granting of refugee status. Given that the recognition of refugee status is declaratory, not constitutive, “admission” in this context includes mere physical presence in the country of refuge

38 A kiegészítő védelem megszűnése (16. §)
A kiegészítő védelemre való jogosultság megszűnik, amennyiben a kiegészítő védelem elismeréséhez vezető körülmények megszűntek, vagy olyan mértékben változtak meg, hogy az említett védelem már nem szükséges. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a tagállamoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a körülményekben bekövetkezett változás annyira jelentős és maradandó jellegű-e, hogy a kiegészítő védelemre jogosult személy súlyos sérelemmel szembeni fenyegetettsége már nem megalapozott.

39 eleve ki kellett volna zárni a 12§ alapján;
A menekült jogállás visszavonása, megszüntetése, illetve megújításának megtagadása (13. §) 1. Kötelező kizárás: A tagállamok visszavonják, illetve megszüntetik ... a menekült jogállását, illetve megtagadják annak megújítását (”shall revoke, end or refuse to renew), ha eleve ki kellett volna zárni a 12§ alapján; elismerésében döntő szerepet játszott az, hogy megváltoztatta a tényeket vagy tényeket elhallgatott, ideértve hamis vagy hamisított dokumentumok felhasználását 2. Választható kizárás: - nemzetbiztonsági veszély - jogerősen elítélt különösen súlyos bcs-ért- társadalmi veszély Bizonyítási teher: kizárás: megállapítja : „establish” UNHCR argument: 33 (2) means possibility to refouler, but not end of refugee status, so revocation of status may only mean that the rights accorded to refugees may be denied, but not the fatc that the person is threatened with persecution 1 F (a) and (c) activites azért enged meg stá Tsuz megvonást, mert az egyezmény sem tartalmaz időbeli vagy térbeli korlátot (háborús, emberiség elleni és béke elleni bcs, ill ENSZ célok és elvek elleni MS must „revoke, end or refuse to renew” refugee status if cessation grounds apply or „he or she should have been or is excluded from being a refugee” shall demonstrate„

40 Kizárás az elismerésből – kiegészítő védelem
Kötelező (17§ 1-2): „ amennyiben nyomós ok van annak feltételezésére, hogy az érintett személy: a) béke elleni, háborús-, vagy emberiség elleni, az ilyen bűncselekményekről rendelkező nemzetközi okmányokban meghatározott bűncselekményt követett el; b) súlyos bűncselekményt követett el; c) az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző cselekményekben bűnös; d) veszélyt jelent a tartózkodási helye szerinti tagállam társadalmára vagy biztonságára. Választható kizárás – kisebb súlyú bcs. (17 § (3)) a kérelmező „az adott tagállamba történő befogadását megelőzően egy vagy több, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó olyan bűncselekményt követett el, amely az érintett tagállamban történő elkövetés esetén szabadságvesztéssel lenne büntetendő, és amennyiben a kérelmező csak az e bűncselekmény elkövetésével járó büntetés elkerülése érdekében hagyta el származási országát.”

41 A kiegészítő védelmi jogállás visszavonása, megszüntetése, illetve megújításának megtagadása (19. §)
Kötelező: a tagállamok visszavonják, illetve megszüntetik a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy kiegészítő védelmi jogállását, illetve megtagadják annak megújítását, ha: a) az érintett személyt a 17.§- al összhangban ki kell vagy ki kellett volna zárni a kiegészítő védelemre jogosultak közül; b) a kiegészítő védelmi jogállás elismerésében döntő szerepet játszott az, hogy az érintett személy nyilatkozata során megváltoztatta a tényeket, vagy tényeket elhallgatott, ideértve hamis vagy hamisított dokumentumok felhasználását is II. Választható: a tagállamok visszavonhatják a kiegészítő védelmi jogállást, illetve megtagadhatják annak megújítását, amennyiben az érintett személyt a kiegészítő védelmi jogállás elismerését követően a 17. cikk (3) bekezdésével összhangban ki kellett volna zárni a kiegészítő védelemre jogosultak közül.

42 A Bíróság álláspontja:
Az Európai Unió Bírósága B. (C 57/09.) és D. (C 101/09.) kontra Németország ügyben egyesített ügyek, november 9. Kizárandók-e automatikusan az EU 2001/931/KKBP közös álláspontja mellékletében szereplő listán „terrorista módszereket alkalmazó” csoportnak minősített szervezetek tevékenységében „tevékenyen” részt vevő személyek? A Bíróság álláspontja: önmagában, automatikusan nem alapozza meg a kérelmezők kizárását az, hogy a fenti listán szerepelnek a tagállami bíróságoknak törekedniük kell a kizáró klauzulák megszorító értelmezésére, és ezekben az esetekben sem mellőzhetik a kérelmező egyéni felelősségének érdemi vizsgálatát. Az Európai Bíróság az egyéni felelősség vizsgálatához számos szempontot felsorolt (pl.. az érintett személy kérdéses cselekmények elkövetésében „ténylegesen” játszott szerepe, szervezeten belüli pozíciója, „azon esetleges nyomás” vizsgálata, „amelynek az érintett személy ki volt téve”, etc. További „arányosítás” azonban nem szükséges, ha a kizárás feltételei ténylegesen fennállnak

43 Köszönöm. Nagy Boldizsár E-mail: nagyboldi@ajk. elte. hu www
Köszönöm! Nagy Boldizsár