TALAJOK ÉS ZÖLD KÉMIA. Általában a talajokról Definícó: a földkéreg legfelső laza rétege, amelyet a gyökérzet és mikroorganizmusok együttes tevékenysége.

Az előadások a következő témára: "TALAJOK ÉS ZÖLD KÉMIA. Általában a talajokról Definícó: a földkéreg legfelső laza rétege, amelyet a gyökérzet és mikroorganizmusok együttes tevékenysége."— Előadás másolata:

1 TALAJOK ÉS ZÖLD KÉMIA

2 Általában a talajokról Definícó: a földkéreg legfelső laza rétege, amelyet a gyökérzet és mikroorganizmusok együttes tevékenysége hozott létre kőzetekből és elhalt növényi- vagy állati- maradványokból. Felszínt borító rétege a humusz, ez adja a talaj termékenységét. Talajok pusztulása : mivel helyhezkötött, nehezen távoznak belőle a szennyező anyagok. A pusztulás természetes folyamat, de az emberi tevékenység( építkezés, helytelen megművelés) ráerősít. Defláció: szél okozta talajelhordás. Főleg homoktalajokon; pl. Alföld Erózió: víz okozta talajpusztulás. Pl. Somogyi-dombság, Északi- és Dunántúli középhegység. Talajok védelme : a talajba kerülő káros, szennyező anyagokat el kell távolítani vagy odakerülésüket meg kell akadályozni( települések tisztántartása, korszerű hulladékelhelyezés), és meg kell őrizni a talaj termékenységét( melioráció= talaj termőképességét rontó káros folyamatok elhárítása, fásítás, stb.)

3 Hazánk talajai Az ország területének 88%-a termőterület, de ez az utóbbi időben jelentősen csökkent ipari termelés, települések növekedése és utak építése miatt. A termőterület 44%-át erózió vagy defláció pusztítja, a helytelen talajművelés miatt gyakoribbá vált a szikesedés és a talajsavanyodás. A termőföld hazánk egyik legfontosabb természeti erőforrása. A környezetvédelmi törvény és egyéb jogszabályok köteleznek a föld megművelésére.

4 Talajszennyezés A káros anyagok a mezőgazdasági művelésből, az iparból és a háztartásokból kerülnek a talajba. Kisebb szennyezés esetén érvényesülhet a talaj öntisztuló képessége, de ha túl sok káros anyag kerül be, az akár a felszín alatti vizeket is beszennyezheti és veszélyes lehet az élővilágra. A szennyező anyagok felhalmozódhatnak a talajban vagy bekerülhetnek a vizekbe és így akár a növényekbe is, onnan pedig az egész táplálékláncba VESZÉLYFORRÁSOK: Mezőgazdasági : Műtrágyák: szennyezik a talajt és a vizeket( eutrofizáció), különösen ha rossz minőségűek vagy rosszul adagolják, de a modern mezőgazdaság nem létezhet nélkülük, mert pótolni kell a talaj nitrogén, foszfor és kálium tartalmát Növényvédő szerek(peszticidek), amikre a rovarok gyakran rezisztenssé válnak, de a táplálékláncba bekerülve még az embert is megmérgezhetik. A modern szereknél alapkövetelmény a célzott hatás(baktériumra, gombákra, rágcsálókra, rovarokra, gyomokra ható specifikus szerek) és a gyors lebomlás. Negatív példa a DDT esete, ami ugyan hatékony volt bizonyos kártevőkkel szemben(pl.burgonyabogár, gyümölcsmolyok), de az emberre is káros és hiába tiltották be 1969-ben, még mindig kimutatható a talajból, élőlények szervezetéből. Ipari : ipari balesetek( pl. ha közvetlenül nem lehetséges a megsemmisítés, tározókban helyezik el a hulladékot és ez a tározó sérülhet ), szennyező anyag bekerülése a talajba pl. kőolajvezetékekből, nehézfémszennyezés( pl. akkumulátor gyártás- és a belőle képződő hulladék Lehetséges megoldás a talajcsere, ami viszont drága és csak ott indokolt, ahol a szennyezés a lakosságot vagy ivóvizüket veszélyezteti. Háztartási : túl nagy mennyiségű szennyvíz, ami bejuthat a talajvízbe, eldobált szemét( esztétikailag zavaró és szennyezi a talajt. Legveszélyesebbek a fémek és a műanyagok), utak sózása( a só tönkreteszi a talaj szerkezetét, pusztítja az élővilágot, ezért próbálják helyettesíteni fűrészporral, hamuval vagy karbamiddal)

5 Zöld kémia A zöld kémia célja vegyipari termékekhez és eljárásokhoz kapcsolódó veszély mérséklése. Fenntartható fejlődés: a fejlődés olyan formája, amely kielégíti jelen igényeinket, de nem fosztja meg a jövő generációkat sem szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. Ökológiai lábnyom: Az a terület hektárban kifejezve, ahol az adott egyén szükségletei megtermelhetők és az egyén által termelt szennyező anyag lebontható. Átlagos értéke a Földön 1,8 hektár, a fejlődő országokban sokkal magasabb A ZÖLD KÉMIA ALAPELVEI: Hulladékok: mennyiségüket és veszélyességüket csökkenteni kell Környezeti faktor (= kifejezi, hogy 1 kg termék előállítása közben hány kg melléktermék képződik): csökkenteni kell és a lehető legtöbb környezetbarát termék előállítására kell törekedni. Pl. Gyógyszerek előállítása akár 100 is lehet Energia- felhasználás : megújuló energiaforrásokat kell használni( pl. napenergiát fosszilis tüzelőanyagok vagy atomenergia helyett), amiket zöld energiának is nevezünk és takarékoskodni az energiával Az új technológiák : sokba kerül a kifejlesztésük, de a fenntartható fejlődés érdekében áldoznunk kéne rá, még ha rövidtávon veszteséges is. Egy érdekes adat: életciklus-elemzés: végigkövetik egy adott termék „életútját” a bányászástól, a hulladékká válásig, és mérik a károsanyag kibocsátást, ami ezzel jár. Ez lehetővé teszi a termékek összehasonlítását környezetvédelmi szempontból