Társasági adó évi LXXIV. törvény alapján (MK 161. szám)

Az előadások a következő témára: "Társasági adó évi LXXIV. törvény alapján (MK 161. szám)"— Előadás másolata:

1 Társasági adó 2015. 2014. évi LXXIV. törvény alapján (MK 161. szám)
Ácsné M. J 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.]

2 Társasági adó bevallás
számú bevallás – az adóévet követő ötödik hónap utolsó napja hi.: május 31. (június 1.) számú bevallás – a évben választott eva, kata, kiva esetén a társasági adókötelezettségről hi.: 5. hónap utolsó napja - 1543TAO bevallás – a évben eva, kata, kiva alanyiság megszűnésével társasági adóalannyá vált adózó társasági adóelőleg kötelezettségről hi.: adóalanyiság megszűnését követő 60 napon belül számú bevallás – üzleti év utolsó hónapjának 20. napja hi.: december 20. (22.) feltöltés bevallása  energiaellátók jövedelemadója  társasági adóelőleg  innovációs járulékelőleg - TAONY nyomtatvány – évi nyilatkozat: alapítvány, egyesület, egyház stb. Ácsné M. J 2

3 Felsőoktatási támogatási megállapodás
Új kedvezmény, amely már a adóévi adókötelezettségnél is alkalmazható; ennek feltétele a adóévben kötött felsőoktatási támogatási megállapodás, amelyet a külön törvény szerinti felsőoktatási intézmény alapítójával vagy fenntartójával, legalább 5 évet érintő időtartamra kell kötni. Ilyen megállapodás alapján a felsőoktatási intézménynek nyújtott pénzbeli támogatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, elismert ráfordításnak minősül (nem növelő tétel)*. Felsőoktatási intézményt alapíthat** önállóan vagy más jogosulttal együttesen; a magyar állam, országos nemzetiségi önkormányzat – költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény, az egyházi jogi személy – egyházi felsőoktatási intézmény, a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaság – magán felsőoktatási intézmény, a Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány, közalapítvány vagy vallási tevékenységet végző szervezet – magán felsőoktatási intézmény Az alapítói jogok gyakorlásának joga az Nftv.-ben meghatározottak szerint átruházható. Az, aki az alapítói jogot gyakorolja, ellátja a felsőoktatási intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatokat (fenntartó). Ácsné M. J 3 *Tao. tv. 3. számú mell. B/23. pont; **2011. évi CCIV. törvény [Nftv.] 4. § (1) bekezdés

4 Felsőoktatási támogatási megállapodás*
Legalább 5, illetve 4 évet érintő megállapodás/szerződés közötti különbség Tartós adományozási szerződés** A civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés pénzbeli támogatás nyújtására. A szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább 3 évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. Felsőoktatási támogatási megállapodás* A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény [Nftv.] szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább 5 évre szóló megállapodás. A megállapodásban előre meghatározott feltételek szerint az adózónak legalább 5 évet érintően, minden évben nyújtania kell támogatást, amely támogatás a felsőoktatási intézmény alapítására és működtetésére fordítható. A támogatás formája: pénz, bármely más eszköz, szolgáltatás. Köthető bármely állami, vagy nem állami egyetemmel, főiskolával, amely lehet közhasznú vagy nem közhasznú jogállású. Ácsné M. J *Tao. tv. 4. § 16/c. pont, **2011. évi CLXXV. törvény [Civil tv.] 2. § 27. pont

5 Nyújtott támogatások utáni kedvezmény
Csökkenti az adózás előtti eredményt*: az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének: a) 20 százaléka – tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka – közhasznú szervezet támogatása, b) 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása, c) 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. A csökkentés feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a kedvezményezett által kiállított igazolással. A nem állami felsőoktatási intézmény, ha alapító okirata, belső szabályzata lehetővé teszi és az oktatási hivatal jogerős határozatával közhasznú nyilvántartásba veszi, közhasznú szervezetként is működhet.** A kedvezmény halmozása azonban – közhasznú felsőoktatási intézmény esetén [(50+20%), illetve (50+40%)] – a Tao. tv. 1. § (3) bekezdése szerinti alapelv értelmében kizárt. Ácsné M. J 5 *Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pont **Nftv. 96. § (1) bekezdés

6 Nyújtott támogatások kedvezménye (Példák)
1. Példa „A” cég a „K” közhasznú alapítványnak 2015-ben ingyenesen átadott 100 egység könyv szerinti értékű eszköze alapján csökkentheti az adózás előtti eredményét 20 egységgel, ha nem kötöttek tartós adományozási szerződést, vagy 40 egységgel, ha kötöttek tartós adományozási szerződést és „A” cég adóévi adózás előtti eredménye legalább 20, vagy 40 egység (azonosan a 2014-ig hatályos szabályozással). 2. Példa „A” cég egy alapítvány által létesített „F” közhasznú felsőoktatási intézménynek ben támogatásként átutalt 100 egység pénzbeli támogatás után jogosult az adózás előtti eredményét csökkenteni: 40 egységgel, ha „A” és „F” (legalább 4 évet érintő) tartós adományozási szerződést kötött egymással, vagy 50 egységgel, ha „A” és „F” (legalább 5 évet érintő) felsőoktatási támogatási megállapodást kötött egymással és „A” cég adóévi adózás előtti eredménye legalább 40, vagy 50 egység. Ácsné M. J 6 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pont

7 Kapcsolt vállalkozási viszony (ügyvezetés)
az adózó és más személy között akkor is fennáll, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Ácsné M. J Tao. tv. 4. § 23. pont f) alpont

8 K+F kedvezmény Nincs változás a évtől sem abban, hogy az adózó saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység közvetlen költsége csökkenti az adózás előtti eredményt.* Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység:** – az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve – az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít, továbbá – a kutatásfejlesztési megállapodás*** alapján végzett (közös) kutatás-fejlesztési tevékenység. A kutatás-fejlesztési megállapodásra a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló – jétől hatályos – új törvény [T/1768. sz. törvényjavaslat] ad fogalmi meghatározást; tartalmi változást nem jelent. [Megjegyzés: a K+F tevékenység kötelező minősítése nem nyert elfogadást.] Ácsné M. J 8 *Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t) pont, **Tao. tv. 4. § 32. pont, ***Tao. tv. 4. § 23/e. pont

9 Nonprofit gazdasági társaság visszamenőleges adókötelezettsége
Visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától: – ha a nonprofit gazdasági társaság 2 lezárt üzleti év adatai alapján a vállalása ellenére sem teljesíti a Civil tv. szerinti feltételeket, a 2 év vonatkozásában, vagy – ha a nonprofit gazdasági társaság az említett 2 éven belül jogutód nélkül megszűnik, akkor e 2 év működés teljes időtartamára. étől a nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény [Ctv.] 9/F. §-a tartalmazza. E § (5) bekezdése lehetővé teszi nonprofit gazdasági társaságok esetében, hogy a Civil tv. 32. § (3)-(5) bekezdése szerinti 2 éves várakozási időt megelőzően, akár már létesítéskor is kérhessék a közhasznú jogállás bejegyzését. Indokolt ezért, hogy a bizalmi alapon elnyert közhasznú jogállás feltételeinek nem teljesítése esetén kötelezettségek háruljanak a társaságra. . Ácsné M. J 9 Tao. tv. 13/A. § (8) bekezdés

10 A statisztikai szűrések a transzferár szabályok kapcsán
Ha a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazása során indokolt (különös tekintettel a funkcióelemzésre, a minta elemszámára, vagy a szélsőértékekre), az adózó azon középső tartomány alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis tartomány) további szűkítést végez, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet előírásai szerint. Az új szabály a statisztikai módszerek kötelező alkalmazását írja elő az adatbázis szűrések esetleges torzító hatásainak csökkentése érdekében, hogy ezáltal megbízható szokásos piaci ártartomány kerüljön megállapításra. Alkalmazása megítéléséhez a szabályozás példálózó jellegű felsorolást ad. Interkvartilis tartomány jelentése: egy statisztikai mutatószám, ami egy tartományt négy egyenlő részre oszt: 0% a minimum, 25% az alsó kvartilis, 75% a felső kvartilis, 100% a maximum (a mediánt nevezzük az 50%-nak), ebből az interkvartilis tartomány a 25-75% közötti értékeket jelenti. Első alkalommal a évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során kell alkalmazni. . Ácsné M. J 10 Tao. tv. 18. § (9) bekezdés

11 Elhatárolt veszteség új szabályai a jogutódnál
A jogutód társaság az átalakulás (egyesülés, szétválás) útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd által folytatott tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást (egyesülést, szétválást) megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult. Ácsné M. J 11 Tao. tv. 17. § (8a) bekezdés

12 Veszteségleírás arányos számítása a jogutódnál (Példa)
Átalakulás: szervezeti formaváltás napja: Továbbvitt veszteség: 300 Megnevezés Jogelőd „A” árbev. Jogelőd „B” árbev. 2013. adóév 25 20 2014. adóév 5 15 adóév Megelőző 3 adóévi átlag 45/3 = 15 60/3 = 20 Jogutód csak a jogelőd által végzett „A” tevékenységet folytatja Jogutód adóév „A” árbevétele 10 Leírható veszteség* 300 x 10/15 = 200 2016. adóév 22 300 x 22/15 > 100 Jogutód a jogelőd által végzett „A” és „B” tevékenységet is folytatja „A” árbev „B” árbev 300 x (10/15 + 5/20) = 275 300 x (22/ /20) > 25 Ácsné M. J * A leírható veszteség mértékénél a 17. § (2) szerinti „50%-os” korlátra is figyelemmel kell lenni.

13 Elhatárolt veszteség új szabályai az adózónál a többségi befolyásszerzést követően
Az elhatárolt veszteség felhasználására a (9) bekezdés értelmében jogosult adózó az elhatárolt veszteségét adóévenként legfeljebb olyan arányban érvényesítheti, amilyen arányt a többségi befolyásszerzést megelőzően folytatott tevékenység továbbfolytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a többségi befolyás megszerzését megelőzően folytatott tevékenységből származó bevétel, árbevétel a befolyásszerzést megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel. Ácsné M. J Tao. tv. 17. § (9a) bekezdés

14 Veszteségleírás arányos számítása a többségi befolyásszerzést követően (Példa)
Az adózónál (cégfelvásárlás esetén) az új tulajdonos/tag többségi befolyásszerzését követően az arányos veszteségleírásra az átalakulásnál bemutatott példa mintájára kerülhet sor, a következők szerinti különbséggel: Az év közben történő többségi befolyásszerzés a naptári évet nem osztja meg (éven belül a befolyásszerzés előtti és utáni időszak egy adóév marad). Így például, ha ával új többségi tulajdonosa lesz az adózónak, akkor – naptári év szerinti működés esetén – első ízben a teljes évi árbevételt kell viszonyítani a megelőző 3 adóévi, azaz a közötti adóévek árbevételéhez; A befolyásszerzést követően úgy kell folytatni a tevékenységet, hogy annak természete jelentősen nem térhet el a többségi befolyás megszerzését megelőzően végzett tevékenységtől (ez nem ugyanaz, minthogy legalább egy tevékenységet kell folytatni). Ácsné M. J 14 Tao. tv. 17. § (9a) bekezdés

15 2004-2014. adóévek veszteségének a leírása (időkorláttal)
A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a keletkezése időpontjában – naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó a 2014-ben kezdődő adóévben keletkező elhatárolt veszteséget a december 31-én – érvényes feltételek szerint írhatja le, legkésőbb december 31. napját magában foglaló adóévben. Ezzel a legújabb átmeneti rendelkezéssel az elhatárolt veszteségek leírására a következők vonatkoznak: – az előtt keletkezett – az évi LXXXVI. törvény előírásai szerint elhatárolt – veszteség az elhatárolás időpontjában érvényes feltételek szerint írható le [29. § (2) bek.]; – az között keletkezett veszteséget az adózó a 17. § én hatályos rendelkezései alkalmazásával írhatja le [29/C. § (8) bek.]; – a között keletkezett elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le [29/F. § (2) bek.]; – a között keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget utoljára a adóévben – a napját magában foglaló adóévben – lehet érvényesíteni [29/A. § (6) bek.]. Ácsné M. J Tao. tv. 29/A. § (6) bekezdés

16 Veszteségleírás a 2015. adóévtől (időkorláttal)
Újra „visszatér” az 5 adóéves leírási korlát Amennyiben a 6. § (1)-(4) bekezdése szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő 5 adóévben – a (2)-(9a) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve – döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Hatály: január 1. Ácsné M. J 16 Tao. tv. 17. § (1) bekezdés

17 A jövedelem-(nyereség-)minimum alapja (2015.)
jével hatályát veszti a Tao. tv. 6. § (8) bekezdés a) pontja. A hatályon kívül helyezett rendelkezés következtében a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt nem csökkenti – az eladott áruk beszerzési értéke és – az eladott közvetített szolgáltatás értéke. Hatály: január 1. Először a adóévre vonatkozóan megállapításra kerülő jövedelem-(nyereség-)minimum számításánál kell figyelembe venni. Ácsné M. J 17 Tao. tv. 6. § (5)-(10) bekezdés

18 A jövedelem-(nyereség-)minimum számítása (Példa)
Összehasonlító példa Megnevezés 2014. évi 2015. évi Értékesítés nettó árbevétele (+) Egyéb bevételek (+) Pénzügyi műveletek bevételei (+) 1 000 Rendkívüli bevételek (+) Összes bevétel 16 000 - Magánszemélytől jén kapott tagi kölcsön 12 MFt, és a én magánszeméllyel szemben fennálló kötelezettség 1,8 MFt (ami a év egészében is fennáll), ill. a évben is mindkettő fennáll (1,8M + 12M /365 x 92) – 1,8M = 3M/2 (13,8 M/365 x 365) – 13,8M = 0 ELÁBÉ – Közvetített szolgáltatás – Korrigált összes bevétel 7 000 Ácsné M. J 18 Tao. tv. 6. § (5)-(10) bekezdés

19 Reklámadó törvény szerinti nyilatkozat hiánya 1.
2015. január 1-jétől nem elismert (növelő tétel) a reklámadóról szóló évi XXII. törvény [Ratv.] szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, – ha annak összege az adóévben összesen a 30 millió forintot meghaladja, és    – az adózó nem rendelkezik a Ratv. alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy nincs reklámadó-fizetési kötelezettsége és – az adóalany igazolja, hogy a nyilatkozat kiadását a reklámadó alanyától ő vagy a reklám közzétételnek a megrendelője kérte, és - a reklámadó alanya a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában nem szerepelt az állami adóhatóság honlapján (a Ratv. 7/A. § szerint) közzétett nyilvántartásban. Ácsné M. J Tao. tv. 3. számú melléklet „A” rész 16. pont

20 Reklámadó törvény szerinti nyilatkozat hiánya 2.
A Ratv. 7/A. §-a szerinti nyilvántartás tartalmazza a közzétevő adóalany nevét (elnevezését) és adóazonosító számát. A közzétételnek az adóhatóság az adóalany kérelmére akkor tesz eleget, ha az adóalany adó-, adóelőleg-bevallási és adó-, adóelőleg-fizetési kötelezettségét határidőben teljesítette, vagy nyilatkozik az állami adóhatóságnak arról, hogy az adóévben adófizetési kötelezettség nem terheli. Ácsné M. J Ratv. 7/A. §

21 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
2015. január 1-jei hatállyal pontosításra kerül a kedvezményre jogosító megváltozott munkaképességű személy fogalma. A korábbi, legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű személy mellett az a személy is megváltozott munkaképességűnek minősül, aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek* [A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 58. § (5) bekezdése m) pontja; valamint a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 27. § (5) bekezdése.] Ácsné M. J *Tao. tv. 7. § (1) bekezdés v) pont

22 Hiányzó eszköz értéke – el nem ismert költség
2015. január 1-jétől a módosítás szerint növeli az adózás előtti eredményt: a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és az adózó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére. Azaz: a megfelelő gondosság és a veszteség mérséklésére tett intézkedések együttes megállapítása esetén lehet elismert a hiány. Ácsné M. J Tao. tv. 3. számú melléklet „A” rész 5. pont

23 Közösségi szabályozás
1.) Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet [csekély összegű (de minimis) támogatás]; 2.) A Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, június 17-i 651/2014/EU rendelet [általános csoportmentességi rendelet]; 3.) Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, június 25-i 702/2014/EU rendelet [mezőgazdasági csoportmentességi rendelet] Ácsné M. J

24 Közösségi rendeletek - kedvezményeknél
2015. január 1-jei hatállyal változást jelent, hogy az egyes kedvezmények esetében az állami támogatást mely közösségi rendelet alapján kell meghatározni. E szerint a támogatástartalom: a) ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, akkor 702/2014/EU rendelet és 17. cikkében foglalt támogatásnak minősül, b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint minősülhet – a 702/2014/EU rendeletben foglalt támogatásnak, vagy – csekély összegű (de minimis) támogatásnak (1407/2013/EU) vagy – a 651/2014/EU rendelet és 17. cikkei szerinti támogatásnak c) minden más esetben az adózó választása szerint minősíthető – a 651/2014/EU rendelet és 17. cikkeiben foglaltak szerinti támogatásnak. Ácsné M. J Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pont, 22/A. § (4) bekezdés, 1. számú melléklet 14. pont

25 Adófelajánlás új rendszere 1.
Az új konstrukció értelmében az adózó az őt terhelő adóévi adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, illetve adó meghatározott részéről valamely kedvezményezett célra felajánlást tehet, amely felajánlást – a feltételek fennállása esetén – az adóhatóság teljesít a kedvezményezettek részére. Ha az adózó él e lehetőséggel, úgy az átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg. Kedvezményezett célnak minősül: filmalkotás 22. § (2) bekezdésében meghatározott támogatása; előadó-művészeti szervezet 22. § (4) bekezdésében meghatározott támogatása; látvány-csapatsport 22/C. § (1) bekezdésében meghatározott támogatása. Ácsné M. J Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés

26 Adófelajánlás új rendszere 2.
Az adózó jétől 1.) az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig külön nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkező nyilatkozata útján rendelkezhet a 26. § (2) és (8) bekezdése szerint megállapított egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége 50%-ának felajánlásáról kedvezményezett célra; 2.) ha az előzőek szerinti adóelőleg-felajánlást nem tesz, vagy tesz ugyan, de a felajánlott és az adóhatóság által átutalt összeg nem éri el a fizetendő adójának a 80%-át, akkor az adózó a) a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig ezen bevallásában ( áig a 1501-es bevallásban), illetve b) a társaságiadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig ezen éves adóbevallásában ( éig a 1529-es bevallásban) is rendelkezhet. Ácsné M. J 26 Tao. tv. 24/A. § (1), (2) bekezdés

27 Adófelajánlás új rendszere 3.
Az adózó az adóelőleg terhére tett nyilatkozatot az előleg-fizetési esedékességek utolsó napjáig – külön nyomtatványon – egy adóévben összesen legfeljebb 5 alkalommal módosíthatja. Nem módosítható azonban az adóelőleg-kiegészítés, valamint az adó terhére tett rendelkezés. Az adózó a látvány-csapatsportok támogatására történő felajánlását a 22/C. § (1) bekezdés szerinti támogatási jogcímek megjelölésével teszi meg. Ezek a) szakszövetség, b) amatőr sportszervezet, c) hivatásos sportszervezet, d) közhasznú alapítvány, e) MOB; ezeken belüli részletezéssel (pl. utánpótlás-nevelési feladatokra). A rendelkező nyilatkozat(ok)ban, illetve módosításuk során a kedvezmé-nyezett célok és – az előzőek szerinti – támogatási jogcímek között megosztva is lehet rendelkezni. Az adózónak az adóelőleg-fizetési, az adóelőleg-kiegészítés megfizetési és az adófizetési kötelezettségét teljesítenie kell, ez alól a rendelkezés esetén sem mentesül. Ácsné M. J Tao. tv. 24/A. § (4), (5), (7), (8) bekezdés

28 Adófelajánlás új rendszere 4.
A rendelkező nyilatkozatok érvényességének feltétele, hogy az adózónak a rendelkezés megtételének, illetve módosításának napján ne legyen 100 EFt-ot meghaladó összegű állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása. Az adóhatóság a felajánlások alapján átutalásait a következők szerinti megosztásban teljesíti; ha a felajánlás 100 egység: 1.) sportcélú felajánlás esetén a kiegészítő sportfejlesztési támogatás összegét (100 x 12,5%) 12,5 egység a jogosultnak; 2.) sportcélú felajánlás esetén (100–12,5) = 87,5, és 87,5 x 99% = 86,625 egység a kedvezményezettnek; 3.) sportcélú felajánlás esetén az 87,5 x 1% = 0,875 egység 1/3-ad részét az EMMI, 2/3-ad részét a szakszövetség részére; 4.) filmalkotás, előadó-művészeti szervezet támogatására tett felajánlás esetén a felajánlott összeg egészét (100%-át) a kedvezményezettnek; 5.) ha a felajánlott összeg meghaladja az igazolás szerinti összeget, akkor a különbözetet, de legfeljebb az igazolásban szereplő összeg 2%-át a Tao. tv. 24/A. § (22) bekezdésében felsoroltaknak. Az adóhatóság az átutalását a havonta, illetve a negyedévente teljesítendő kötelezettség teljesítését követő 15 munkanapon belül teljesíti. Ácsné M. J 28 Tao. tv. 24/A. § (10), (11), (12), (22), (25) bekezdés

29 Adófelajánlás új rendszere 5.
Az adóhatóság átutalásának feltétele, hogy a) az igazolást az adóelőleg-felajánlás benyújtásával egyidejűleg, az adóelőleg-kiegészítés és az adó terhére tett felajánlás esetén legkésőbb az adóelőleg-kiegészítés teljesítésének időpontjáig, vagy a társaságiadó-bevallás benyújtásáig kézhez kapja, és b) az adózó, továbbá a felajánlás kedvezményezettjének az adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutalás napján nem haladja meg a 100 eFt-ot, és c) az adózó a vonatkozó társaságiadó-bevallását határidőben benyújtotta, és d) az adózó a bevallásaiban fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget megfizette, és e) az adóelőleg-kiegészítés, valamint az éves adó terhére tett felajánlása együttesen nem haladja meg a fizetendő adó 80%-át. Ácsné M. J 29 Tao. tv. 24/A. § (13) bekezdés

30 Adófelajánlás új rendszere 6.
Az adóhatóság átutalásához szükséges igazolás kiállítója: – filmalkotás támogatása esetén a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság [NMHH], – előadó-művészeti szervezet támogatása esetén a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága [NKA], – látvány-csapatsport támogatása esetén = ha a támogatás kedvezményezettje az országos sportági szakszövetség, vagy a MOB, akkor a sportpolitikáért felelős miniszter, = ha a támogatás kedvezményezettje amatőr sportszervezet (ideértve a sportiskolát is), vagy hivatásos sportszervezet, vagy közhasznú alapítvány, akkor az országos sportági szakszövetség. Ha az adózó a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. [MNF Zrt.] külön számlája javára tesz felajánlást, úgy igazolás kiállítására nem kerül sor. Ácsné M. J

31 Adójóváírás az adófelajánlás alapján
Az adózó a felajánlott és az adóhatóság által átutalt összegre tekintettel jóváírásra jogosult, amelyet az adóhatóság a társasági adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával – első ízben július 1-jével – vezet át az adózó adófolyószámlájára társasági adónemre (csökkentő tételként). A jóváírás összege a) az adóelőleg és az adóelőleg-kiegészítés terhére juttatott felajánlás összegének 7,5%-a, de legfeljebb a fizetendő adó 80%-ának 7,5%-a, valamint b) a fizetendő adó terhére juttatott felajánlás összegének 2,5%-a, de legfeljebb a fizetendő adó 80%-ának 2,5%-a. Az adózót megillető jóváírásra tekintettel a számviteli törvény alapján elszámolt egyéb bevétel az adózás előtti eredményt csökkenti. Ácsné M. J Tao. tv. 24/B. §

32 „Túlutalás” eljárási szabályai
Ha az adóhatóság által az adóévre vonatkozóan a 80%-os korlátot meghaladó mértékű átutalás történt [túlutalás], akkor a 80 százalékot meghaladó részt a rendelkező nyilatkozat(ok) megtétele adóévét követő adóév(ek)re felajánlott összegnek kell tekinteni. Ilyenkor az adózó a következő adóév(ek)ben – az éves adóbevallásban megállapított adóévi fizetendő adó ismeretében – a túlutalás teljes összegének figyelembevételét követően tehet újabb nyilatkozatot. Mindez azt is jelenti, hogy a túlutalásnak megfelelő összeg erejéig az adózó nem rendelkezhet, vagyis arról rendelkező nyilatkozatot „ismételten” nem tehet, de azt – túlfizetés címén – nem is igényelheti vissza, illetve nem vezettetheti át más adónemre sem. Az adóhatóság a túlutalás összegét megfizetett adóelőlegként – a soron következő adóelőlegek összegében – veszi figyelembe. Ácsné M. J Tao. tv. 24/A. § (26), (27) bekezdés

33 Az adófelajánlás és az adókedvezmény
Ugyanazon adóév tekintetében a 22. § (1) bekezdésében és a 22/C. § (2) bekezdésében meghatározott adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással és a 24/B. § szerinti jóváírással. Az adózót tehát döntési lehetőség illeti meg a tekintetben, hogy a filmalkotás, az előadó-művészeti szervezet és a látvány-csapatsport támogatása esetén egy ugyanazon – első ízben a – adóévre vonatkozóan = az új szabályok szerinti adófelajánlással él, vagy = a régi (2014-ig hatályos) szabályok szerinti adókedvezményt veszi igénybe, függetlenül attól, hogy a korábbi év(ek)ben szerzett jog alapján jogosult adókedvezményre (a 4/7 adóéves kifutási időre figyelemmel), vagy 2015-től szerez arra jogosultságot. Ácsné M. J 33 Tao. tv. 23. § (7) bekezdés

34 Jogtechnikai pontosítások
Tartalmi változást nem jelentő, jogtechnikai pontosítások: – az „átalakulás” szövegrész helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg lép; – a 800/2008/EK rendelet (általános csoportmentességi rendelet) helyébe a június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet lép; – a 31. § (4) bekezdésben az 1857/2006/EK bizottsági rendelet helyébe a június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet lép; – a 7. § (1) bekezdés j) pontjában a „társadalombiztosítási járulék” szövegrész helyébe a „szociális hozzájárulási adó” lép; Ácsné M. J

35 Köszönöm a figyelmüket!
Ácsné M. J