Közgazdaságtan 3 Adam Smith és a láthatatlan kéz

Az előadások a következő témára: "Közgazdaságtan 3 Adam Smith és a láthatatlan kéz"— Előadás másolata:

1 Közgazdaságtan 3 Adam Smith és a láthatatlan kéz
Gazdasági és Társadalomtudományi Tanszék Tóth Gergely

2 Tartalom Mi is a kérdés? A feudalizmus és a szocializmus válasza a koordinációs problémára A mechanisztikus és a szabad piaci rendszer Szabályok és betartásuk Egyéni önérdekkövetés, gazdasági racionalitás A homo oeconomicus és a láthatatlan kéz Az önérdekkövetés problémái: A közlegelők tragédiája

3 Hogyan lehet rengeteg, egymást nem ismerő, különböző preferenciájú ember tevékenységét összehangolni?

4 A gazdasági koordináció nehézségei
A legnagyobb nehézséget a sokféle és gyakran összeférhetetlen egyéni elképzelések okozzák. 1. megoldás: Szakosodás, munkamegosztás Az emberek gazdaságosságra törekvő cselekedeteiből ered Szükséges a termelés növeléséhez 2. megoldás: Részvétel egy koordinációs folyamatban. Embermilliók együttműködése, akik még csak nem is ismerik egymást.

5 Mechanisztikus és együttműködésen alapuló társadalmi rendszer

6 A közgazdaságtan elméleti rendszerének összegzése:
Minden társadalmi jelenség (1) egyének cselekedeteiből és (2) a köztük kialakuló kölcsönhatásokból származik, s (3) az egyének a saját várható pótlólagos hasznukat és költségeiket figyelembevéve döntenek. Adam Smith: „Soha senki sem látott még kutyát, amint megfontoltan, és méltányosan csontot cserél egy másik kutyával.”

7 A komparatív előnyök elmélete
A külkereskedelem kibővíti az országok fogyasztási lehetőségeit. A kereskedelem lehetővé teszi, hogy az országok minden jószágból többet fogyasszanak, mint amennyit a belföldi termelésilehetőség-határuk megenged olyan viszonyok között, amikor nincs külkereskedelem, és önellátásra vannak utalva. Forrás: Samuelson – Nordhaus: Közgazdaságtan III től

8 Együttműködés kölcsönös alkalmazkodás révén
Az emberiség történetében eddig legjobbnak bizonyult koordinációs rendszer a piacgazdaság, amelyet Adam Smith „kereskedő társadalom”-nak nevezett: “Csere nélkül tehát senki sem tudna élni, s így bizonyos mértékig mindenki kereskedővé lesz, s a társadalom maga is voltaképpen kereskedő társadalommá fejlődik.” “Az ember a maga szükségleteinek már csak nagyon kis részét tudja a saját munkájának a termékeiből fedezni. Túlnyomó részét úgy fedezi, hogy … a saját fogyasztást meghaladó részt elcseréli, éspedig más emberek munkájának olyan termékei ellenében, amelyekre éppen szüksége van.”

9 Így gondolkodik a közgazdaságtan A döntésben rejlő átváltás (áldozat, trade-off)
megvalósított alternatíva „áldozatul esett” alternatívák döntési helyzet

10 A társadalmi együttműködés elmélete
Az együttműködés a civilizáció alapja Thomas Hobbes (1588 – 1679) Úgy gondolta, hogy az emberek önfenntartásra és szükségleteik egyéni kielégítésére vannak utalva, csak a kényszer (vagy fenyegetés) képes eltéríteni őket az egymással szembeni erőszaktól

11 A társadalmi együttműködés elmélete
„[Kényszerítő társadalmi intézmények hiányában] nincs helye a szorgalomnak, mert gyümölcse bizonytalan, ezért aztán nincs se földművelés, se hajózás, se tengeren túlról behozott áru,…, se időszámítás, se művészetek,…, se társadalmi érintkezés, … örökös félelem uralkodik, az erőszakos halál veszélye fenyeget, s az emberi élet magányos, szegényes, csúnya, állatias és rövid.”

12 A társadalmi együttműködés kérdés
Hogyan határozza meg „a társadalom” azokat a tevékenységeket, amelyek szükségesek az általunk élvezett javak és szolgáltatások előállításához? Mi a feudalizmus válasza? Mi a szocializmus válasza?

13 A társadalmi együttműködés A válasz
Adam Smith (1723 – 1790) Smith korában a tanult emberek többsége szerint a politikai döntéshozók „gondos-kodására” van szükség a társadalom fenn-tartásához. Smith ezzel nem értett egyet. 1776-ban tette közzé „A nemzetek gazdagsága; e gazdagság természetének és okainak vizsgálata” (An Inquiry into the Nature and Causes of the Wealth of Nations) c. könyvét

14 A társadalmi együttműködés A válasz
„Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek a saját érdekeiket tartják szem előtt. Nem emberiességükhöz, hanem önszeretetükhöz fordulunk, és sohasem a magunk szükségéről, hanem a rájuk váró előnyökről beszélünk nekik. … (Inkább célhoz ér, aki) „önzésüket nyergeli meg a maga javára és meggyőzi őket, hogy a saját előnyükre cselekszenek”.

15 A társadalmi együttműködés A válasz
„… mindenki, aki tőkéjét … használja, ezt a tevékenységet … úgy igyekszik irányítani, hogy termelésének értéke a lehető legnagyobb legyen … általában nem a közösség érdekét akarja előmozdítani, és nem is tudja, mennyire mozdítja azt elő. Ő csak a saját biztonsága miatt támogatja a hazai tevékenységet … és csak saját nyereségét keresi … Ebben .. Láthatatlan Kéz vezeti őt egy cél felé, amelyet ő nem is keresett … Azzal, hogy ő a saját érdekét követi, gyakran a társadalomét eredményesebben mozdítja elő, mintha annak előmozdítása lett volna a valóságos célja.”

16 Ez azt jelenti, hogy az emberek önzők, anyagiasak és szűklátókörűek?
Kérdés Ez azt jelenti, hogy az emberek önzők, anyagiasak és szűklátókörűek?

17 II. Homo oeconomicus

18 A homo oeconomicus homo oeconomicus (lat.): a klasszikus közgazdaságtani iskola eszménye, a gazdálkodó ember, aki a saját érdekeit követi, melyeket ő ismer legjobban, tevékenységében a gazdasági elvnek megfelelően racionálisan jár el, vagyis a lehető legkisebb áldozat árán a lehető legnagyobb haszonra törekszik. - Önérdekét követve a lehető legjobban szolgálja a közösség javát is. Amikor arra törekszik, hogy a termelési költségek és a haszon között a lehető legjobb arány álljon elő, a termelési költségek és a fogyasztók igényei kielégítése között is a lehető legjobb viszony megteremtésén fáradozik. Az önérdekre épülő gazd. tevékenység tehát társadalmilag is a legjobb és a legcélszerűbb. Forrás: Magyar Katolikus Lexikon

19 Gazdasági racionalitás
Fogyasztó: szükségletei legjobb kielégítése Vállalkozó: Profit maximalizálása Erőforrás birtokos: Haszon, járadék maximalizálása Tőkés: Osztalék, járadék maximalizálása Közintézmények: Közcélok minél jobb elérése

20 Nem említi! (3 kötet = 1353 oldal)
Forrás: Samuelson – Nordhaus [1990]: Közgazdaságtan

21 Smith modelljének alapja a „homo oeconomicus”
Smith modelljének alapja a „homo oeconomicus”. Azonban erősen hangsúlyozta az erkölcsi törvények fontosságát a gazdaság és a társadalom helyes működéséhez. Max Weber mindkét embertípust figyelembe vette. Szerinte az ember viselkedésében cél és érték-racionális viselkedés jelenik meg. Ma két ellentétes irányzat látható: egyes társadalomtudósok megpróbálják a homo oeconomicus modell alapján magyarázni a nem gazdasági viselkedést is. Mások a gazdasági viselkedésben is kimutatják a nem racionális motívumok érvényesülését. Simon: korlátozott racionalitás elmélete: a gazdasági döntéseknél a racionalitás nem érvényesül teljes mértékben, csak bizonyos korlátok között. Ezeket a társadalmi feltételek határozzák meg. Mások az ízlések vagy preferenciák problémakörét kezdték át vizsgálni. Forrás: Kovács Ernő, PE Georgikon Kar

22 Emberkép kombinációk Sen háromféle indítékot különböztet meg az emberek viselkedésében: az önzést, a szimpátiát (altruizmus, mikor az egyén haszon függvényében a saját hasznán kívül azon embertársai is szerepelnek, akik iránt szimpátiát érez) és az elkötelezettséget. Lindenberg (1990): „homo socio-oeconomicus” : Az egyén racionálisan választ bizonyos döntésalternatíva-tartományon belül, de ennek a tartománynak a határait az adott társadalomban elfogadott és az egyén által követni kívánt normák és értékek határozzák meg. Forrás: Kovács Ernő, PE Georgikon Kar

23 Az emberi preferenciák gyakorisága
Forrás: Szabó Katalin, Corvinus a gazdaságban

24 Helyezzék el magukat a skálán!
Helyezzék el a mai fiatalokat a skálán!

25 Helyezzék el magukat a skálán!
Helyezzék el a mai fiatalokat a skálán! Hallgatók válaszai, okt N = 29 na.=3

26 Hallgatók válaszai: 2006. okt. 10. N=119 na.=47 átlag

27 Alternatív emberképek: A pszichológia
MASLOW MOTIVÁCIÓS ELMÉLETE (1970) Ön-megvalósítás Elismerés+teljesítmény (státusz, hatalom, presztízs) Valahová tartozás (szeretet, barátság, identifikáció) Biztonság (védelem, rend, állandóság) Mielőtt a külső ingerekre térnénk, a vevőt jellemző fekete doboz vizsgálatát a motivációkkal fejezzük be, mert ezekre hatnak a külső ingerek. Maslow Fiziológiai szükségletek (éhség, szomjúság, pihenés, szex)

28 Alternatív emberképek: A vallás

29 Mítoszok kormányoznak bennünket
„Azok a »gyakorlati emberek«, akik mentesnek vélik magukat minden szellemi befolyás hatásától, rendszerint valamely rég elhunyt közgazdász rabszolgái. Magas állásokat betöltő őrültek, akik hangokat hallanak a levegőben, hajdani könyvmolyoktól kölcsönözték rögeszméik magvát. Meggyőződésem, hogy rendkívül eltúlozzák a hagyományos érdekek erejét az eszmék fokozatosan érvényesülő hatalmával szemben. Az eszmék nem azonnal, de egy bizonyos idő múltával utat törnek…”

30 Rendszerek, célok, eszközök
Ideológia Feuda-lizmus Föld Hittérítés, egyház Kereszténység, Isten országa Szocia-lizmus Politikai primátus Osztályharc, párt Kommunizmus, egyenlőség Kapita-lizmus Pénz Szabad keresk., WTO és multik Fejl., szabadság, globalizáció

31 A kapitalizmus utolsó komoly legitimációs válsága…

32 … és a legfrissebb

33 A közlegelők tragédiája (Hardin, 1968)
Adva van egy „közlegelő”, amelyen a faluban kialakult hagyományok értelmében, a faluban lakó tíz gazda egy-egy tehenet legeltet; az itt legelő tehenek mindegyike 1000 fontot nyom; vagyis súlyuk együttesen font. Az egyik gazda, hogy hasznát megduplázza, még egy tehenet kicsap a legelőre. Ekkor tehát már 11 tehén legel a legelőn. Minthogy azonban így valamivel kevesebb fű jut egy tehénnek, 1000 font helyett csak 900 fontra hízik mindegyik meg. Vagyis az akinek két tehene van 800 fontot nyer (mert egy darab 1000 fontos tehén helyett két 900 fontos tehene van); a többiek fejenként 100 fontot vesztenek. S együttesen valamennyien megint csak 100 fontot vesztenek, mert 11 darab 900 fontos tehén összesen az eredeti font helyett csak 9900 fontot nyom. De mi történik akkor, ha még egy gazda, majd még egy s egyre több s végül valamennyi így gondolkozik? Kerekes Sándor, Környezetgazdaságtan c. könyve alapján

34 A közlegelők tragédiája (Hardin)
A tehenek száma Egy tehén súlya A kéttehenes gazdák állatainak együttes súlya A tehenek összsúlya 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 1800 1600 1400 1200 10000 9900 9600 9100 8400 7500 6400 5100 3600 1900

35 Eredmények Ha mindenki betartja az együttélés kialakult szabályait, (ha mindenki kooperatív stratégiát) játszik, akkor a legnagyobb a közösség együttes jövedelme( font). Minél többen megszegik, vagyis minél többen alkalmaznak dezertáló stratégiát, annál inkább csökken a közösség együttes jövedelme (10000 fontról végül 0 fontra). Minél többen dezertálnak, annál inkább csökken a nem dezertálók, vagyis a kooperatív stratégiát folytató egy-tehenesek jövedelme (10000 fontról 0 fontra). Minél többen dezertálnak, annál inkább csökken a dezertálók jövedelme is (1800 fontról 0 fontra). Mégpedig olyan gyorsan csökken, hogy 4 embernek még érdemes dezertálnia, mert az eredeti 1000 font helyett így 1200 fonthoz jutnak fejenként, de ötnek már nem érdemes. Kerekes Sándor, Környezetgazdaságtan c. könyve alapján

36 Eredmények Ha azonban egyszer már megindult a dezertálások sora, megáll-e a negyedik embernél? Nem. Mert az ötödik ember az eredeti 1000 fonthoz viszonyítva ugyan már nem nyerhet semmit, pillanatnyi állapotához képest azonban igenis nyerhet. Négy társa dezertálása után ugyanis az ő tehene már csak 600 fontra hízhat föl; ha viszont beküld ő is még egy tehenet, akkor két 500 fontos tehene, vagyis összesen 1000 fontja lesz. Beküldi hát ő is a tehenet. S a következő ugyanígy tesz, mert egy tehénnel 500 fontja, kettővel viszont 800 fontja lehet, és így tovább egészen a 9. emberig, aki mint a táblázatból láthatjuk, már semmit sem nyerhet a második tehén beküldéséből, mert így egy darab 200 fontos tehene helyett neki is, a többi két tehenes gazdának is két darab 100 fontos tehene lesz. Kerekes Sándor, Környezetgazdaságtan c. könyve alapján