Intézményi minőségbiztosítás, és a második körös intézményi akkreditáció 2007. január 17. Páczelt István.

Az előadások a következő témára: "Intézményi minőségbiztosítás, és a második körös intézményi akkreditáció 2007. január 17. Páczelt István."— Előadás másolata:

1 Intézményi minőségbiztosítás, és a második körös intézményi akkreditáció
2007. január 17. Páczelt István

2 A MAB akkreditációs rendszere
A vizsgálat tárgya (intézmény, kar, szak, doktori iskola) minőségi szempontból hiteles, azaz akkreditált, ha a MAB a minőséghitelesítési eljárása eredményeként határozatban kimondja az akkreditációs követelményrendszerben lefektetett minőségi küszöbszint (akkreditációs minimum) elérését.

3 Két éventi Kari és intézményi önértékelések
Korábbi Éves minőségügyi jelentés (alapvetően szak orientációs és az oktatás szervezés kérdéseire vonatkozik) A második akkreditációs körre való felkészülés (kari és intézményi önértékelés) A harmadik akkreditációs körre való felkészülés (kari és intézményi önértékelés) évek Két éventi Kari és intézményi önértékelések

4 Az akkreditáció érvényességi ideje
Skálaelem Kritérium Az akkreditáció érvényességi ideje Akkreditált (A) az akkreditáció 8 évre szól (A) Az akkreditációs minimum teljesül, a minőségi működés biztosított. A soron következő intézményi akkreditációs eljárás lezárásáig. az akkreditáció határozott idejű ideiglenes (8 évnél kevesebb ), (AHI) Előakkreditáció esetén: az akkreditációs minimum jelentős hányada teljesül, a többi időarányosan teljesíthető. Intézményi akkreditációnál: az akkreditációs minimum teljesül. A minőségi működést biztosítandó néhány minőségi elvárás teljesítése határidőhöz kötött. Az akkreditációs eljárást lezáró MAB határozatban megadott határidő. A MAB határozatban szereplő elvárások adott határidőre történő teljesítése a majdani további akkreditáció feltétele. Nem akkreditált (NA) NA Az akkreditációs minimum nem teljesül.

5 a felsőoktatási minőségügy a felsőoktatási intézmények tevékenységeinek (elsősorban a képzés) minőségének egyrészt a kormányzati szintű szabályozásával, másrészt a felsőoktatási intézményi szintű szabályozásával foglalkozik. A minőségbiztosítási/minőségmenedzsment rendszerek feladata – a jogszabályok és a belső szabályzatok figyelembevételével – minőségügyi tevékenységek által a vállalati/intézményi minőségpolitika megvalósítása, ehhez megfelelő minőségügyi vezető, szervezet és eljárásrend, továbbá erőforrások kellenek.

6 Intézményi akkreditáció során
Az intézményi-, és ha vannak karok, akkor a kari szintű értékelés a minimumkövetelmények teljesítésén túl azt is vizsgálja, hogy az adott szervezeti keretek, feltételek mentén az intézményi (kari) menedzsment irányítása biztosítja-e, hogy az intézmény képzési és kutatási tevékenysége (azaz az intézmény alaptevékenységei) a kitűzött célokat megvalósító eredményhez vezetnek-e.

7 Az intézményi akkreditációt olyan formában kell végigvinni, hogy az értékelje az eltelt 8 év tevékenységét, de egyben teremtse meg a kétciklusú képzésre való képesség vizsgálatának lehetőségét is. előtérbe kerül a második akkreditációs értékelés során a tudományágankénti képzésre való képesség megítélése

8 Az akkreditáció során az intézmények és a karok működésének rendszerszintű vizsgálata előtérbe kerül, hiszen ez mutatja meg, hogy mennyire lesznek képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez, átalakítani képzéseiket a megfelelő minőségbiztosítás mellett. Az integrációban érintett intézmények esetében az értékelés kiterjed az integrációs folyamat következményeinek elemzésére.

9 Látogató bizottság MAB az intézménytől független, minőségértékelésben jártas, felkészült szakértőkből álló látogató bizottságot (LB-t) kér fel a minőséghitelesítésre és minőségértékelésre A LB minden tagja minőségértékelésre felkészítő képzésben vesz részt

10 Szakok párhuzamos akkreditációja
Egyidőben az ország összes felsőfokú Intézményében sor kerül az illető szak (képzési ág) felülvizsgálatára Kíváló lehetőség a képzési helyek összehasonlítására Szak akkreditálható, ha - teljesülnek az akkreditációs minimumkövetelmények, - az oktatási folyamat szervezettsége, a végzett hallgatók tudás és készség szintje eléri a szakmában kialakult minimális elvárásokat.

11 Az akkreditációs értékelés eredménye (az akkreditációs jelentésben megfogalmazott összegzés):
Akkreditációs minősítés (akkreditálható – nem akkreditálható): az egyetem/főiskola egészére, annak összes karára, valamint az összes képzése tekintetében. Minőségértékelés: az értékelő bizottság megállapításai az akkreditációs küszöbszint felett nyújtott minőségről. Ajánlások: az értékelő bizottság minőség fejlesztésére szolgáló javaslatai, ajánlásai. Akkreditációs terv: következő akkreditációs értékelésig javasolt idő- és elvárási terv.

12 A második intézményi akkreditációs értékelés kiemelt feladatai
Az intézmény által művelt tudományágak mindegyike esetén a tudományághoz rendelt oktatók, kutatók tudományos teljesítménye, innovatív készsége, tudományos műhelyek hazai, nemzetközi elismertsége, színvonala, pályázatokon való szereplések, gazdasági élet megbízásai, laborok, gyakorló helyek felszereltsége, kiépítettsége, tudományos információkhoz való hozzájutás szervezettsége, színterei, oktatási megújulási készség alapján felmérni az adott tudományágban az FSz, A, M, ill. PhD képzésekre való képességet.

13 Az intézményi minőségbiztosítási rendszert felhasználva a működés színterein (intézmény, kar), a működés oktatási, kutatási, szolgáltatási, gazdasági, ellátási, diák-szociális területein kialakult állapotokat figyelembe véve, eldönteni az intézmény és/vagy kar akkreditálhatóságát .

14 Minőségbiztosítási rendszer
Kar, intézmény minőségbiztosítási rendszer megléte és annak működtetése nélkül nem akkreditálható. (Nincs előírva milyen elv alapján épüljön fel, legyen és működtessék). ISO 9004:2000 szabvány modellje Teljeskörű minőségmenedzsment (Total Quality Management, TQM) EU kívánalmakat kielégítse

15 Az Intézmény minőségirányítási rendszer kiépítésének célja:
az egyetem/főiskola "vevői" (hallgatói, leendő alkalmazók, társadalom, stb.) igényeinek mind teljesebb kielégítése, az elégedettség fokozása, oktatási színvonal növelése, alap és alkalmazott kutatások eredményes végzése, hatékony működés fokozása.

16 Mikor beszélhetünk minőségbiztosítási rendszerről egy intézményen belül
Akkor ha rendszer működése során megtaláljuk: a.) a működési feladatok meghatározásánál: - az intézményszintű küldetés és stratégiai célokat és ezeket meghatározó eljárást, mely magában foglalja a felülvizsgálatot, valamint a szükséges változtatási lehetőséget, - a célok eléréséhez szükséges stratégiai terveket a megvalósításához szükséges feltételek meghatározásával. Az intézmény gazdálkodásában megjelenik a szükségletek biztosításának forrásai is, - a stratégiai tervek megvalósításához tartozó cselekvési programokat, valamint - megjelenik a fentiek teljesülésének ellenőrzése, időbeni követése. Megtörténik-e a teljesülés értékelése, és a szükség szerinti beavatkozások, változtatások.

17 b.) a „napi” működésre vonatkozó szabályozás területén:
- a működés meghatározó területeire vonatkozó szabályozást, - a működés elégséges szintű dokumentáltságát, - a működés rendszeres értékelését, valamint, - az értékelés eredményétől függő beavatkozásokat.

18 c.) a „minőségi működést felügyelő” minőségbiztosítási szervezetet, amelyek a felsőfokú intézmények struktúrájához igazodó: Tanácsadó testület: - az intézményi tanács alá rendelt „intézményi minőségbiztosítási és értékelési” bizottság, - a kari/intézeti szervezetségben a kari tanács alá rendelt „kari minőségbiztosítási és értékelési” bizottság, Operatív és adminisztratív feladatokat ellátó: - Minőségbiztosítási Iroda/osztály/Igazgatóság, - kari/intézeti szinten minőségügyi felelős.

19 d.) a működés eredményt megtestesítő, vagy a változását mutató paramétereket:
- intézményi mutatók (régióban, tudományos életben betöltött szerep; nemzetközi megítélés és kapcsolat); - kari szintű mutatók (tudományos terület; kutatás, alkalmazott kutatás; régióban, tudományos életben betöltött szerep; nemzetközi kapcsolat; stb.), - szak szintű mutatók (diploma piaci értéke; „vevők” elégedettsége; tudományos eredmények; kibocsátott diploma és minősítése; jelentkezők száma; lemorzsolódás; stb.).

20 Önértékelés Az önértékelés célja az oktatás, kutatás színvonalának, az intézmény működésének a megítélése, problémainak feltárása. A MAB által javasolt értékelési szempontok, és a hozzájuk kapcsolt adattáblázatok az önértékelés segítését célozzák.

21 Önértékelés Az önértékelésen alapuló intézményi jelentésnek az intézmény vonatkozásában még két lényeges kérdéskört is célszerű megjeleníteni: -az intézmény rendelkezik-e az ott folyó oktatáshoz, kutatáshoz szükséges potenciálokkal, illetve a több lépcsős oktatási rendszer melyik szintjét éri el, - a meglévő potenciálokat hogyan működteti, használja fel a céljai eléréséhez, megvalósításához.

22 Önértékelés Az intézmény önértékelési (akkreditációs) jelentésének tartalmaznia kell azon adatokat, adatfeldolgozásokat, valamint elemzési eredményeket, amelyek alapján a Látogató Bizottság is el tudja végezni a maga értékelését

23 Önértékelés A MAB által ajánlott szempontrendszer alapján készített önértékelés az azt készítő intézményeket abban segíti, hogy: a minősítési szempontonként megadott minősítési tényezők (a vizsgálandók) a felkínált értékskála mentén értékelhetők; a javasolt adattáblázatok tartalmazzák azokat az adatokat, amelyeket a MAB a külső értékelés szempontjából fontosnak ítél.

24 EU sztenderek vizsgálati értékelési területei
- Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások, - Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése - A hallgatók értékelése - Az oktatók minőségének biztosítása - Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások - Belső információs rendszer - Nyilvánosság

25 A felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjei
Az akkreditációs útmutató és mellékletei - 1. melléklet: Önértékelésen alapuló intézményi akkreditációs jelentés szempontjai - 2. melléklet: AJÁNLÁS A MINŐSÉGÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERHEZ IGAZODÓ AKKREDITÁCIÓS HÁTTÉRANYAG ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ - 3. melléklet: A) Intézmény, kar akkreditációjának feltételei, B) Az intézményi-akkreditáció eljárási menete (2006/2007) - 4. melléklet: Intézményi akkreditációs eljárás LB jelentése

26 Önértékelés : MINŐSÍTÉSI SZEMPONTOK
I. Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások Vizsgálandó (intézményi/kari szinten): az intézmény minőségbiztosítási rendszere, a minőségbiztosítási rendszer működését segítő szervezeti struktúra

27 Mit oktatunk? II. Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése Képzési tudományági/szakonkénti (új képzés alap, mester szakokra vonatkozó) vizsgálatok A felhasználói partnerek véleménye a szervezetről és teljesítményéről (intézményi/kari szinten): Rendszeres visszacsatolás kérése a munkáltatóktól, munkaerőpiaci és más szervezetektől. Partnerkapcsolatok menedzselése.

28 Kinek oktatjuk? III. A hallgatók értékelése (intézmény/kari szinten) és a hallgatói elégedettség mérése

29

30

31 Egyházi, alapítványi intézmények
Állami intézmények Egyetem: 18 Főiskola: 13 Egyházi, alapítványi intézmények Egyetem: 7 Főiskola: 34 25 egyetem, 47 főiskola

32

33

34

35 Főiskolai, egyetemi, BSc, MSc szintek

36 Kívánalom: A mesterszak és az annak alapját képező alapképzési szak együttesen el kell, hogy érje a jelenlegi egyetemi képzés színvonalát.

37 Összehasonlítás Egyetemi BSc+MSc
Term.t.(átl.) 25% (max.) 24% Gazd.hum.t. 10% 12% Szakmai t. 30% 35% Diff. szakm. 35% 29% A BSc-ben induló képzés jellegéből adódóan alacsonyabb tudományos megalapozottságú és szemléletű, mint az a régi egyetemi oktatásban volt. Tehát nagyobb munkaráfordítással lehet csak a régi, megkívánt szintet elérni.

38 Ez két úton érhető el: A BSc-ben lehetőség van Akadémiai szakirány felvételére. Az MSc több kreditet biztosít és követel meg a természettudományi ismeretek elsajátítására.

39 Ki oktat? IV. Az oktatók minőségének biztosítása
A vonatkozó irányelvek közül: az oktatók rendelkezzenek a megfelelő szakmai és pedagógiai felkészültséggel és tapasztalattal, legyenek képesek a teljesítményükre vonatkozó visszacsatolások kezelésére, teljesítményük ezek alapján való javítására, az intézmény biztosítsa továbbképzésük lehetőségét, s rendelkezzék eszközökkel a bizonyíthatóan nem megfelelő oktatók eltávolítására.

40 Szakvezető, szakirányvezető, tantárgyfelelős, további oktató :
Publikációs tevékenysége Pályázatokon való részvétele Hazai, nemzetközi kapcsolatai K+F munkákban való részvétel Konferenciák szervezése Pedagógiai tevékenysége

41 Egy kar valamilyen Tudományág adatbázisába mindazon személyek kerülnek, akik munkásságukat az elmúlt min. 5 évben a szóban forgó tudományág profiljában végezték, publikációjuk, pályázataik stb. ide tartoznak. Ha valaki tudományos minősítettségét más tudományágban szerezte meg, fel kell tüntetni azt is, mióta foglakozik az új tudományággal.

42 Az elvárt teljesítmény tudományágaktól függ. Pl
Az elvárt teljesítmény tudományágaktól függ. Pl. műszaki esetben: A személyek tudományos publikációi Szakfelelős, szakirányfelelős. Évi két publikáció (mesterképzéshez idegennyelvűek) + egy előadás Vezetőoktatók Minimum évi egy publikáció (mesterképzéshez idegennyelvű) + egy előadás Oktatók Évi egy publikáció / előadás.

43 Pályázatok, gazdasági megbízatások
Szakfelelős, szakirányfelelős: Elmúlt 10 év alatt min. két pályázat és egy gazdasági megbízatás vezetése Vezető oktatók: Elmúlt 10 év alatt min. két pályázatban / gazdasági megbízatásban való részvétel Oktatók: Elmúlt 10 év alatt min. egy pályázatban / gazdasági megbízatásban való részvétel

44 Tudományágankénti tudományos rendezvények
Két évente min. egy tudományos: hazai (alapszintű képzésnél) , nemzetközi (mester szintű képzésnél) megszervezése.

45 Pedagógiai tevékenység
Tantárgyak anyagának modernizálása Új tantárgyak, szakok létrehozásában való részvétel Jegyzetek, tankönyvek írása Új oktatási módszerek bevezetése Tehetséges hallgatókkal való foglalkozás (TDK, PhD képzés) Hallgatói vélemények (pozitív, negatív) Stb.

46 Az intézmény (karok, szervezeti egységek) emberi erőforrásainak tervezése, irányítása és továbbfejlesztése (nem csak az oktatók-kutatók vonatkozásában kell elvégezni a vizsgálatot, hanem az oktatást kutatást segítő személyzet vonatkozásában is)

47 Képzési ágak- tudományágak
Tudomány- Szakok ágak Gépészm. Villamosm. Mechatronika M M Prog.t. Menedzser inform inform Gépészeti t. * * * § Villamosm. t. o * * § Informatikai t. o o * o * * Matematika- o o o o * * és számítás t. Fizika, kémia t. o o o o o o Gazdálkodási- o o o * o o és szervezést. * szakmai minőség fő meghatározója o alapozó ismeretekhez való elengedhetetlen hozzájárulás § szakirányok vitele

48 Leterheltség „szabályozása”
Tantárgy: Egy-egy félévhez kapcsolódó, indexbe bejegyzett, kredithez hozzárendelt, egy oktató által gondozott, ismeretek közlésére, begyakorlására alkalmas oktatási egység. A hallgatók a tantárgyhoz kötődő tananyagot előadások, gyakorlatok, szemináriumok stb. látogatásával, aktív részvételükkel ismerik meg. A tananyag elsajátítása a hallgatótól további otthoni, önálló munkát is megkövetel. A tantárgyhoz kacsolódó követelmények teljesítése kredittel kifejezett munkamennyiséggel jellemzett. Jóval kevesebb tantárggyal kellene az oktatást megszervezni!

49 Alap + mesterképzésben egy oktató összességében maximum 25 kredit értékű tantárgyak halmazát gondozhatja, azaz 5 kredites tantárgyak esetén 5 tantárgy, 4 kredites tantárgyak esetén 6 tantárgy, 3 kredites tantárgyak esetén 8 tantárgy, 2 kredites tantárgyak esetén 12 tantárgy felelőse lehet.

50

51

52

53

54

55

56

57

58

59

60

61

62 V. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások (intézményi/kari szinten)
Minden képzési program esetében álljanak rendelkezésre megfelelő eszközök a tanulás támogatására, biztosítottak legyenek a hallgatók által elvárható hallgatói szolgáltatások. A vonatkozó irányelvek közül: mind a fizikai, mind a szellemi- és humán szolgáltatásokat biztosítani kell, ezek kialakításakor vegyék figyelembe a hallgatói (vissza) jelzéseket, az intézmény rendszeresen vizsgálja felül és folyamatosan javítsa e szolgáltatások minőségét.

63 Intézményi szinten végzendő vizsgálatok, minősítések
Az intézmény (karok, szervezeti egységek) erőforrások kezelése (menedzselése): Az intézmény (karok, szervezeti egységek) folyamatainak (oktatás-kutatás) módszeres megtervezése és menedzselése:

64 VI. Belső információs rendszer (intézmény/kari szinten)
Az információk terjedjenek ki egyebek között: a hallgatók előrehaladására és teljesítményükre, a képzési programokkal, stb. való megelégedettségükre, a munkaerőpiaci alkalmazhatóságukra, az oktatói teljesítményekre, az intézmény kulcsfontosságú teljesítménymutatóira, más hazai és külföldi intézményekkel való összehasonlításokra.

65 A szervezet kulcsfontosságú eredményei
A szervezet kulcsfontosságú mutatói Az intézmény gazdálkodásának eredményét bemutató mutatók Tudományos publikációk statisztikai adatai A TDK-n résztvevő hallgatók száma A doktori iskolák működési eredményei Vizsgálandó: Doktori iskola felvételi rendszere, témavezetők kiválasztása. A doktori képzésben résztvevő hallgatók létszáma, abszolutóriumot szerzettek száma, doktori fokozatot szerzettek száma. Hazai és nemzetközi kapcsolatok. Fokozatok megszerzéséhez szükséges idő. Éves jelentések, azokból levonható következtetések. Értékelése a létszám és az eredmény az időszakokra vonatkozó eltérés trendje az intézmény önértékelési rendszerében meghatározott értékelő skála szempontjai szerint.

66 VII. Nyilvánosság Az önértékelési rendszer skálájának kialakítása elengedethetetlen a tényleges helyzetértékeléshez és a további teendők megtétéléhez!

67 Az útmutató I.-V. fejezeteihez alkalmazható skála:
Az intézmény/kar nem hozott létre megfelelő intézkedéseket 1 A megfelelő intézkedések betervezettek 2 A megfelelő intézkedések tervezettek és megvalósítottak 3 A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak és ellenőrzöttek 4 A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek. 5 A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek, valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek, és szervezetbe teljes mértékben integráltak.

68 Az útmutató VI. fejezetéhez alkalmazható skála:
Nincs mért eredmény 1 Az intézmény/kar méri kulcsfontosságú eredményeket. Az eredmények stagnálnak vagy negatív tendenciát mutatnak 2 Az eredmények szerény fejlődést mutatnak 3 Az eredmények valós fejlődést mutatnak. 4 Az intézmény/kar kiváló eredményeket ér el és az összevetés pozitív a saját célokhoz képest 5 Az intézmény/kar kiváló eredményeket ér el és az összevetés pozitív a saját célokhoz mérten, valamint más szervezetekkel történő összehasonlító értékelések alapján is további pozitív eredményeket realizál.

69 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!