TÁPLÁLKOZÁS - ENERGIAFORGALOM

Az előadások a következő témára: "TÁPLÁLKOZÁS - ENERGIAFORGALOM"— Előadás másolata:

1 TÁPLÁLKOZÁS - ENERGIAFORGALOM

2 A FELVETT TÁPANYAG SORSA
Nagy részét a szervezet raktározza Táplálékfelvétel szünetében mobilizálja Transzporttápanyagok Glukóz Szabad zsírsavak Aminosavak Ketontestek

3 RAKTÁROZÁS ÉS MOBILIZÁLÁS SZABÁLYOZÁSA
Hormonális szabályozás Raktározás – inzulin Mobilizálás – glukagon inzulinszint csökkenése

4 TÁPANYAGFELVÉTEL Tartalék mobilizálásának megszüntetése
Inzulinelválasztás aktiválása még a felszívódás előtt fokozott inzulin-termelés – „várakozó helyzet” Inzulinelválasztás mértéke a tápanyag összetételétől függ

5 A tápanyagok élettani jelentősége
Szénhidrátok: gyors, könnyen felhasználható energiaforrás részt vesz a zsíranyagcserében tömegük révén elősegítik bélmozgásokat mono-, di-, poliszacharidok, a tápanyagok rosttartalma Fehérjék: esszentiális aminosavak, komplett, inkomplett fehérjék fehérjeszükséglet, szerep a felépítésben és szabályozásban

6 A tápanyagok élettani jelentősége
Zsírok: energiaforrás és raktár hőszigetelés és mechanikai védelem zsíroldékony anyagok esszenciális zsírsavak szerepe telített és telítetlen zsírsavak, koleszterin szerepe fűszerek, adalékanyagok, tartósítószerek

7 INTERMEDIER ANYAGCSERE

8 FEHÉRJÉK Miután bizonyos mennyiségű fehérje folyamatosan lebomlik, és a nitrogén mint karbamid kiürül, a tápláléknak megfelelő fehérjemennyiséget kell tartalmaznia ahhoz, hogy a mérleg egyensúlyban maradhasson. A fehérjeminimum emberben napi g körül van (0,5-0,6 g/kg testsúly).

9 FEHÉRJÉK A helyes táplálkozás természetesen nagyobb mennyiségű fehérje felvételét követeli meg, a javasolt fehérjeadag naponta g. Emellett alapfeltétel az is, hogy a fehérje minőségileg magas értékű, azaz egyrészt jól emészthető legyen, másrészt az esszenciális aminosavakat kielégítő mennyiségben tartalmazza.

10 Az emberben esszenciális aminosavak
triptofán (0,04) metionin (0,07) valin (0,28) treonin (0,20) fenilanalin (0,18) leucin (0,39) izoleucin (0,21) lizin (0,24)

11 SZÉNHIDRÁTOK MONOSZA-CHARIDOK DISZACHARI-DOK OLIGOSZA-CHARIDOK
POLISZA-CHARI-DOK Hidrolízissel nem bomlanak egyszerűbb vegyületekre. Hidrolízissel két vagy néhány monoszacharidra bonthatók. Óriásmole-kulák. Hidrolízis-sel sok monosza-charidra bonthatók.

12 INZULIN-HATÁS csökkenti a vér glukóz koncentrációját
izom és zsírsejtek fokozott glukózfelvétele gátolja a máj glukózleadását csökkenti a vér szabad zsírsav koncentrációját a zsírszövet lipolízisének gátlása

13 INZULIN-HATÁS

14 AZ INZULIN HATÁSA

15 AZ INZULINELVÁLASZTÁS SZABÁLYOZÁSA
Az elválasztást fokozza: a vér glukózszintjének emelkedése egyes aminosavak vérszintjének emelkedése paraszimpatikus beidegzés (n. vagus) gyomor-bél hormonok

16 AZ INZULINELVÁLASZTÁS SZABÁLYOZÁSA
Az elválasztást csökkenti: a hasnyálmirigy ð sejtjeiben termelődő szomatosztatin (parakrin hatás) megterhelés – stressz alkalmával elválasztott katekolaminok

17 GLUKAGON-HATÁS a glukagon a májban fokozza a glukoneogenezist
glikogenolízist glukoneogenezist ketogenezist

18 GLUKAGON-TERMELÉS a glukagon elválasztást fokozza
csökkent vércukorszint inzulinhiány egyes aminosavak koncentrációjá-nak növekedése

19 GLUKAGON-HATÁS

20 VÉRCUKORSZINT SZABÁLYOZÁSA

21 NAPSZAKI INGADOZÁSOK

22 INZULIN - GLUKAGON

23 TÁPLÁLKOZÁS

24 ÉHEZÉS

25 AZ ÉHEZÉS SZAKASZAI Éhgyomri állapot Rövid távú éhezés Krónikus éhezés
Néhány óra – 24 óra Rövid távú éhezés 24 – 72 óra Krónikus éhezés 72 órán túl

26

27 Vitaminok nélkülözhetetlen, külső forrásból származó, kis mennyiségben szükséges anyagok vízben oldódnak: B1, B2, B6, nikotinsav, pantoténsav, biotin, fólsav, C zsírban oldódnak: A,D,E,K,F hiánytünetek, hypervitaminózis

28 FONTOSABB VITAMINOK A-vitamin D-vitamin E-vitamin K-vitamin C-vitamin
-a szervezet védekező mechanizmusában vesz részt -csontnövekedés, növekedés -látás- szaruhártya épsége -hámszövet differenciálódása D-vitamin -kalcium beépülés a csontokba -foszfor anyagcsere szabályozás E-vitamin -oxigén tartalmú szabadgyökök elleni védekező rendszer alkotóeleme K-vitamin -véralvadás C-vitamin -csont, fog, porc, kötőszövet kollagén fehérje szintézis -vas feszívódás -hormon szintézis -immunrendszer erősítés B-vitaminok -szénhidrát anyagcsere(B1,B6) -elektrontranszport(B2) -zsírsavszintézis (B3,B5) -aminosav szintézis (B6) -vörösvérsejt szintézis(B12)

29 ÁSVÁNYI ANYAGOK Fólsav Vas Kalcium Magnézium Kálium Foszfor Króm
-vörösvérsejt szintézis Vas -oxigénszállítás Kalcium -hormonszintézis -szívműködés -izomműködés -idegműködés -véralvadás Magnézium -zsíranyagcsere -szénhidrát anyagcsere -fehérjeszintézis -ideg-izom ingerlé kenység Kálium -ideg-izom működés -sav-bázis egyensúly -szívműködés -nátrium anyagcsere szabályozása Foszfor -izom energiaforgalma -idegszövet -fehérje, szénhidrát, zsíranyagcsere Króm -szénhidrát, zsír- anyagcsere -testsúlyszabályozás -fehérjebeépülést növel

30 Tápanyagok energiája hasznos munka + hőtermelés + energiaraktározás
Respirációs hányados (quotiens): RQ =CO2/O2

31 Az alapanyagcsere értéke:
Kb kJ/nap, 80 W, 2000 kcal/nap (testfelszínre 170 kJ/m2/h) Alapanyagcserét befolyásoló tényezők: kor táplálkozás (fehérjék dinámiás hatása)-thermogenezis testhőmérséklet éhezés, túltápláltság hormonális hatások emóciók circadián ritmus, alvás várandósság élvezeti cikkek

32 AZ ALAPANYAGCSERÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
Ülő életmód: x 1,2 Közepes aktivitás: x 1,4 Nehéz fizikai munka: x 1,8

33 AZ ALAPANYAGCSERE EGYSZERŰ KISZÁMÍTÁSA
Nők: 700 + 7x testsúly (kg) Férfiak: 900 + 10x testsúly (kg) Pl.: 80kg-os férfi 900 + (10x80) = 1700 Kcal/nap

34 Felhasznált kalória /óra
Különböző mozgások Felhasznált kalória /óra Aerobic 500 Kerékpározás Bowling 200 Kertészkedés Golf 250 Kézilabda 600 Kick Box Evezés 550 Futás 560 Sí Hegymászás 1,000 Úszás Tennis Súlyemelés Séta

35 A TÁPLÁLÉKFELVÉTEL SZABÁLYOZÁSA
energiaraktárak feltöltése energiaraktárak fenntartása táplálékfelvétel szabályozása energiabevitel és energiafelhasználás egyensúlyban tartása

36 AZ ÉTVÁGY SZABÁLYOZÁSA

37 ÉTKEZÉSI PIRAMIS