A fordítás és tolmácsolás polgári jogi és büntetőjogi következményeiről Bajcsi Péter 2013. április 19.

Az előadások a következő témára: "A fordítás és tolmácsolás polgári jogi és büntetőjogi következményeiről Bajcsi Péter 2013. április 19."— Előadás másolata:

1 A fordítás és tolmácsolás polgári jogi és büntetőjogi következményeiről
Bajcsi Péter 2013. április 19.

2 Érintett jogterületek:
Közigazgatási jog Polgári jog Büntetőjog

3 7/1986. (VI. 26.) MM rendelet a szakfordító és tolmácsképesítés megszerzésének feltételeiről
3. § (1) Tolmácsképesítést az kaphat, aki általános témakörökben tartalmilag pontos, nyelvileg helyes tolmácsolásra képes. (3) Konferenciatolmács képesítést az kaphat, aki nagyobb nyilvánosság előtt teljes terjedelmet közvetítő, összefoglaló (konszekutív), vagy egyidejű (szinkron) tolmácsolásra képes. (4) A képesítések megszerzésének feltétele az e tevékenységekhez szükséges szakmai, etikai és protokolláris szabályok ismerete.

4 7/1986. (VI. 26.) MM rendelet a szakfordító és tolmácsképesítés megszerzésének feltételeiről
7. § (1) A tolmácsvizsga díja 500 forint; […] a konferenciatolmács vizsga díja 700 forint.  (2) A vizsgáztatással összefüggésben felmerült tényleges költségek elszámolása után a vizsgadíjból fennmaradó összeg az intézményi rezsiköltségek (energia, papír, irodaszer, posta stb.) fedezetéül szolgál.

5 Polgári jog Milyen jogviszony alapján nyújtsunk tolmácsolási/fordítási szolgáltatást? Milyen elemeket szerepeltessünk a szerződésünkben? A polgári jogi felelősség és határai

6 Polgári jog 1. Milyen jogviszony alapján nyújtsunk tolmácsolási/fordítási szolgáltatást? Vállalkozási szerződés (eredménykötelem) Megbízási szerződés (gondossági kötelem)

7 Polgári jog 2. Milyen elemeket szerepeltessünk a szerződésünkben?
Felek pontos azonosítása Szolgáltatás tárgya és a teljesítés formája Teljesítési határidők Megbízási díj és fizetési feltételek, költségek Meghiúsulási kötbér Jogválasztás és fórumválasztás

8 Polgári jog 3. A Polgári jogi felelősség és határai – Ptk.
339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 355. § (1) A károkozó köteles az eredeti állapotot helyreállítani vagy köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.

9 Polgári jog 355. § (4) Kártérítés elemei: a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés és az elmaradt vagyoni előny továbbá költségek a vagyoni és nem vagyoni hátrány kiküszöböléséhez. 359. § (1) Ha a kár mértéke - akár csak részben - pontosan nem számítható ki, a bíróság a károkozásért felelős személyt olyan összegű általános kártérítés megfizetésére kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas.

10 Polgári jog 

11 Büntetőjog: 1978. évi IV. törvény (Btk.)
Hogyan követ el a tolmács / fordító bűncselekményt? Tettesi tényállások Részesi magatartás: szándékosság kérdése Hamis tanúzás, mint sui generis bűncselekmény

12 Büntetőjog Hogyan követhet el a tolmács tolmácsként bűncselekményt? Tettesként és részesként Az elkövetők 19. § Elkövetők a tettes […] valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek). 20. § (1) Tettes az, aki a bűncselekményt […] megvalósítja. 21. §(2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. (3) A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.

13 Büntetőjog 2. Tettesi tényállás: előkészületi bűncselekmények
Btk. 18. § (1) Ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja […].

14 Büntetőjog Tettesi tényállás: Feljelentés elmulasztása
150.§ (1) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy ... lázadás, rombolás, hazaárulás, hűtlenség, ellenség támogatása, kémkedés készül ... és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz jelentést, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Állam elleni és katonai bűncselekmények - más esetben nem

15 Büntetőjog 3. Részesi magatartás: szándékosság kérdése
21. §(2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. Hogyan definiáljuk a szándékosságot? Hogyan határolható el a szándékosság a tudatos gondatlanságtól?

16 Büntetőjog BH A tanú, a tolmács egyéni felelősséggel tartozik, ezért az ő vonatkozásukban a társtettesség megállapítása kizárt, azonban bűnsegély lehetséges.

17 Büntetőjog Szándékosság Btk. 13. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.

18 Büntetőjog Gondatlanság
Btk. 14. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

19 BH Az eshetőleges szándék és a tudatos gondatlanság esetén egyaránt tisztában van az elkövető a magatartásának várható következményeivel; amennyiben a hátrányos következmények bekövetkezésében való bizakodásnak ténybeli alapja van, vagyis a saját képességében, tapasztalati tényekben reális intézkedés eredményességében bizakodik: a tudatos gondatlanság megállapítható;

20 BH Ha viszont ez a bizakodás ténybeli alapot nélkülöző alaptalan vágyakozás, ez már az eredmény bekövetkezésébe való belenyugvást jelenti, amely az eshetőleges szándék megállapítására nyújt alapot

21 Büntetőjog b) mint tolmács vagy fordító hamisan fordít
4. Hamis tanúzás, mint önálló bűncselekmény 238. § (1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el. (2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki b) mint tolmács vagy fordító hamisan fordít

22 Büntetőjog Hamis tanúzás a jogirodalomban:
A tolmácsolás, illetve a fordítás akkor tekintendő hamisnak, ha a tartalma nem felel meg a más nyelvű, szóban elhangzó, vagy írásba foglalt szöveg jelentésének.

23 Büntetőjog A hamis tanúzás szankciója Szándékos elkövetés esetén:
büntetőügyben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés polgári ügyben öt évig terjedő szabadságvesztés gondatlan elkövetés esetén egy évig terjedő szabadságvesztés

24 Büntetőjog Mentesülés:
241. § (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is azzal szemben, aki az alapügy jogerős befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti.

25 154/1994. (IX. 28.) KE határozat A tolmácsi léttel kapcsolatosan:
Tolmács községgé nyilvánításáról A belügyminiszter előterjesztésére Rétság város Tolmács elnevezésű településrészét Tolmács néven községgé nyilvánítom.

26 Köszönöm a figyelmüket!