A pénzügyi időszakban létrehozott Belügyi Alapok bemutatása

Az előadások a következő témára: "A pénzügyi időszakban létrehozott Belügyi Alapok bemutatása"— Előadás másolata:

1 A 2014-2020. pénzügyi időszakban létrehozott Belügyi Alapok bemutatása
dr. Szedő Szilvia Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. július 16. A bel- és igazságügyi együttműködés, illetve ezen belül a rendőri együttműködés az uniós szakpolitikák egyik legfiatalabb, ugyanakkor legdinamikusabban fejlődő területe. A Belső Biztonsági Alap testesíti meg 2014-től uniós szinten azt a pénzügyi alapot, amely támogatja az Unió belső biztonságának fejlesztése érdekében a különböző uniós szintű stratégiai dokumentumokban, cselekvési tervekben, programokban kijelölt célok elérését szolgáló nemzeti projekteket. Az Alapból megvalósítható nemzeti projektekkel szemben azonban elvárás, hogy a fellépéseknek megalapozottnak kell lenniük, uniós hozzáadott értéket kell képviselniük, és összhangban kell állniuk az Unió prioritásaival és kezdeményezéseivel, különösen azokkal, amelyeket a Tanács és az Európai Parlament megerősített A célok elérésében partner, és a támogató szerepet betöltő uniós ügynökségek közül kiemelten fontos a rendőri együttműködés szempontjából az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) és az Európai Rendőrakadémia (CEPOL). (Az Europol támogatja és erősíti a tagállamok rendőri hatóságainak és egyéb bűnüldöző szolgálatainak tevékenységét, a kölcsönös együttműködést a két vagy több tagállamot érintő bűncselekmények és a terrorizmus, valamint az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő bűnözési formák megelőzése és üldözése terén, a CEPOL elsődleges feladata pedig a képzések támogatása. )

2 Nemzeti Programok bemutatása
Belügyi Alapok Nemzeti Programok bemutatása Jogszabályi háttér, eljárásrend Az eszköz általános célkitűzése hogy hozzájáruljon a magas szintű biztonság kialakításához az Unióban. Az általános célkitűzéssel összhangban –a vonatkozó uniós stratégiákban, szakpolitikai ciklusokban, programokban, illetve fenyegetettség- és kockázatértékelésekben megjelölt prioritásokkal összhangban – egyedi célkitűzések is megfogalmazásra kerültek: a) bűnmegelőzés, a határon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés, ideértve a terrorizmus elleni küzdelmet, a tagállamok bűnüldöző szervei és egyéb nemzeti hatóságai közötti koordináció és együttműködés megerősítését, beleértve az Europolt vagy más érintett uniós szerveket, valamint az érintett harmadik országokat és nemzetközi szervezeteket is; b) a tagállamok és az Unió azon kapacitásainak fokozása, hogy hatékonyan kezeljék a biztonsági vonatkozású kockázatokat és válságokat, valamint felkészüljenek azokra, és megvédjék a polgárokat és a kritikus infrastruktúrát a terrortámadásokkal és egyéb biztonsági vonatkozású eseményekkel szemben A rendeletben említett célkitűzéseken belül, figyelemmel az 514/2014/EU rendelet szakpolitikai párbeszéd megállapított következtetéseire, a tagállamok nemzeti programjaiban kerülnek részletezésre a célkitűzésekkel érintett konkrét tevékenységek.

3 Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA)
Belügyi Alapok Az Európai Bizottság a migrációs áramlások kezelése és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség biztonságát érő fenyegetésekre való reagálás érdekében a 2014–2020-as időszakra új jogszabályi struktúrát alakít ki, az alapok számát kettőre csökkenti: Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) Belső Biztonsági Alap (BBA) Külső határok és vízumügy Rendőrségi együttműködés, bűnmegelőzés és bűnözés elleni küzdelem valamint válságkezelés Az eszköz általános célkitűzése hogy hozzájáruljon a magas szintű biztonság kialakításához az Unióban. Az általános célkitűzéssel összhangban –a vonatkozó uniós stratégiákban, szakpolitikai ciklusokban, programokban, illetve fenyegetettség- és kockázatértékelésekben megjelölt prioritásokkal összhangban – egyedi célkitűzések is megfogalmazásra kerültek: a) bűnmegelőzés, a határon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés, ideértve a terrorizmus elleni küzdelmet, a tagállamok bűnüldöző szervei és egyéb nemzeti hatóságai közötti koordináció és együttműködés megerősítését, beleértve az Europolt vagy más érintett uniós szerveket, valamint az érintett harmadik országokat és nemzetközi szervezeteket is; b) a tagállamok és az Unió azon kapacitásainak fokozása, hogy hatékonyan kezeljék a biztonsági vonatkozású kockázatokat és válságokat, valamint felkészüljenek azokra, és megvédjék a polgárokat és a kritikus infrastruktúrát a terrortámadásokkal és egyéb biztonsági vonatkozású eseményekkel szemben A rendeletben említett célkitűzéseken belül, figyelemmel az 514/2014/EU rendelet szakpolitikai párbeszéd megállapított következtetéseire, a tagállamok nemzeti programjaiban kerülnek részletezésre a célkitűzésekkel érintett konkrét tevékenységek.

4 Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA)
A vonatkozó szakpolitikai stratégiával összhangban Magyarország három szakterületen kíván előrelépést elérni: a Közös Európai Menekültügyi Rendszer továbbfejlesztése a befogadási feltételek fejlesztésével, a menekültügyi eljárások továbbfejlesztésével, hazánk áttelepítési programjának fenntartásával és továbbfejlesztésével; a legális migráció és a külföldiek társadalmi beilleszkedésének (integráció) elősegítése az indulást megelőző intézkedések növelésével, a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedését közvetlenül segítő szolgáltatások támogatásával (különös tekintettel az elismert menekültekre és oltalmazottakra), a magyar társadalom befogadó attitűdjének növelésével;

5 Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA)
az illegális migráció elleni hatékony fellépés a hatékony és fenntartható visszatérés, különösen az önkéntes visszatérés biztosításával: a humánus és a speciális szükségletek kielégítésére is alkalmas befogadó intézmények kialakításával, a hatóságok személyszállító kapacitásának fejlesztésével, valamint a támogatott önkéntes hazatérési és reintegrációs programokban való részvétellel és a hatósági kísérettel történő kitoloncolások végrehajtásának fejlesztésével.

6 Pénzügyi keret Tagállami intézkedések
Magyarország (uniós forrás): 23,71 millió EUR = 7 Mrd Ft Egyedi intézkedések Félidős felülvizsgálat 2017-ben Uniós intézkedések és sürgősségi segítségnyújtás

7 I. Közös Európai Menekültügyi Rendszer átfogó erősítése és fejlesztése
Nemzeti Prioritás: Befogadás A megfelelő színvonalú, a sérülékeny személyek speciális szükségleteit is kielégítő befogadási körülmények biztosítása. A külföldiek jogbiztonságának fokozása. A menekültügyi őrizet végrehajtásával kapcsolatban az intézményi feltételek javítása mellett a bírói felülvizsgálat hatékonyságának növelése. A menekültügyi helyzet változékonysága indokolja a flexibilis menekültügyi rendszer kiépítését, amely gyorsan képes reagálni a kérelmezők számában és összetételében bekövetkező változásokra. A szakemberállomány felkészültségének folyamatos fejlesztése. Támadás megelőzése, elhárítása: terrorista cselekmény vagy más, ember által létfontosságú létesítmények és rendszerek elleni vegyi, biológiai vagy sugárzó anyaggal elkövetett támadások elhárítása tartozik ebbe a körbe a hozzá kapcsolódó egyéni védőeszközökkel történő ellátással együtt. Specialisták képzése: az európai felderítő egységek gyakorlatának, eljárásrendjének, illetve alkalmazott eszközeinek megismerése a feladat. Oktatási anyag kidolgozása: Hospitáció, csereprogram, tapasztalatcsere:

8 I. Közös Európai Menekültügyi Rendszer átfogó erősítése és fejlesztése
2. Menekültügyi politikák és eljárások A menekültügyi eljárás hatékonyságának és gyorsaságának fokozása a szakemberállomány képzésével és a menekültügyi rendszerhez kapcsolódó informatikai és technikai háttér fejlesztésével. A menekültügyi eljárás minőségfejlesztése az országinformációs szolgáltatások, illetve a tolmácsolás fejlesztésével, monitoring-látogatások szervezésével, valamint jogalkotás és a nemzetközi bírósági esetjog átültetése minőségének fejlesztésével. Tapasztalatcserék, tényfeltáró missziók lebonyolítása. 3. Áttelepítés Az áttelepítési programok végrehajtása. Regionális Védelmi Programokban való részvétel és a résztvevő harmadik országok migrációs és menekültügyi kapacitásfejlesztése. Támadás megelőzése, elhárítása: terrorista cselekmény vagy más, ember által létfontosságú létesítmények és rendszerek elleni vegyi, biológiai vagy sugárzó anyaggal elkövetett támadások elhárítása tartozik ebbe a körbe a hozzá kapcsolódó egyéni védőeszközökkel történő ellátással együtt. Specialisták képzése: az európai felderítő egységek gyakorlatának, eljárásrendjének, illetve alkalmazott eszközeinek megismerése a feladat. Oktatási anyag kidolgozása: Hospitáció, csereprogram, tapasztalatcsere:

9 II. Integráció és legális migráció
1. Bevándorlás (indulás előtti intézkedések) A kibocsátó és a tranzitországokban lévő migránsok indulást megelőző célirányos tájékoztatása. Harmadik országbeli állampolgárok számára indulást megelőzően, harmadik ország területén történő magyar (szak)nyelvi képzés, szakképzés és a munkaerő-piaci beilleszkedés elősegítése érdekében. 2. Integráció A harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedését közvetlenül segítő szolgáltatások kidolgozása és működtetése. Helyi integrációs stratégiák kidolgozásának és megvalósításának támogatása az Integrációs Stratégia megvalósítása érdekében. A kultúrák közti párbeszéd ösztönzését szolgáló programok. Az integráció területén rendelkezésre álló szükségletfelmérések kiegészítése, új kutatások végrehajtása. Támadás megelőzése, elhárítása: terrorista cselekmény vagy más, ember által létfontosságú létesítmények és rendszerek elleni vegyi, biológiai vagy sugárzó anyaggal elkövetett támadások elhárítása tartozik ebbe a körbe a hozzá kapcsolódó egyéni védőeszközökkel történő ellátással együtt. Specialisták képzése: az európai felderítő egységek gyakorlatának, eljárásrendjének, illetve alkalmazott eszközeinek megismerése a feladat. Oktatási anyag kidolgozása: Hospitáció, csereprogram, tapasztalatcsere:

10 II. Integráció és legális migráció
3. Kapacitásfejlesztő intézkedések A hatékony és gördülékeny idegenrendészeti ügyintézés biztosítása a kormányzati szervek statisztikai rendszereinek és statisztika készítési folyamatainak fejlesztése. Szakemberek szakmai továbbképzése, kompetenciafejlesztése, migráns-specifikus és interkulturális képzése, érzékenyítése. Támadás megelőzése, elhárítása: terrorista cselekmény vagy más, ember által létfontosságú létesítmények és rendszerek elleni vegyi, biológiai vagy sugárzó anyaggal elkövetett támadások elhárítása tartozik ebbe a körbe a hozzá kapcsolódó egyéni védőeszközökkel történő ellátással együtt. Specialisták képzése: az európai felderítő egységek gyakorlatának, eljárásrendjének, illetve alkalmazott eszközeinek megismerése a feladat. Oktatási anyag kidolgozása: Hospitáció, csereprogram, tapasztalatcsere:

11 III. Visszatérés 1. Visszatérést kísérő intézkedések
A fogvatartás hátrányainak enyhítését célzó szolgáltatások működtetése az idegenrendészeti őrizetben és közösségi szálláson. A sérülékeny csoportokba tartozó személyek speciális elhelyezési, ellátási és szociális gondoskodási feltételeinek meghatározása, kialakítása. Állomány képzése, valamint szupervíziója. Új férőhelyek kialakítása, a meglévő objektumok fejlesztése. Az idegenrendészeti eljárás alá vont, kiutasított, őrizetbe vett és kitoloncolt személyek szállítását biztosító gépjárműpark modernizálása. 2. Visszatérés Támogatott önkéntes hazatérési programok megvalósítása, érintett szervezetek együttműködése. Reintegrációs programok megvalósítása a fenntartható visszatérés érdekében. Kitoloncolások szervezése, szükség esetén nemzeti charter-járatok indítása, ezek minőségfejlesztése és monitorozása. Támadás megelőzése, elhárítása: terrorista cselekmény vagy más, ember által létfontosságú létesítmények és rendszerek elleni vegyi, biológiai vagy sugárzó anyaggal elkövetett támadások elhárítása tartozik ebbe a körbe a hozzá kapcsolódó egyéni védőeszközökkel történő ellátással együtt. Specialisták képzése: az európai felderítő egységek gyakorlatának, eljárásrendjének, illetve alkalmazott eszközeinek megismerése a feladat. Oktatási anyag kidolgozása: Hospitáció, csereprogram, tapasztalatcsere:

12 III. Visszatérés 3. Kapacitásfejlesztés
A migrációs adatbázisok, statisztikai rendszerek fejlesztése az érintett szervek reagáló képességének fejlesztése céljából. Képzési tematika kidolgozása, képzések végrehajtása, módszertani útmutatók készítése és alkalmazása, szakmai protokollok kidolgozása. Más uniós tagállamokkal és harmadik országokkal való együttműködés körének bővítése, tapasztalatcsere;. A visszatérési politikák, eljárások fejlesztését megalapozó kutatások végrehajtása.

13 Belső Biztonsági Alap (BBA)
A Belső Biztonsági Alap új, komplex, átfogó instrumentum, amely lefedi: Külső határok és vízumügy az integrált határigazgatás és a közös vízumpolitika fejlesztésének támogatását; Rendőrségi együttműködés, bűnmegelőzés és bűnözés elleni küzdelem valamint válságkezelés a bűncselekmények és a terrorizmus megelőzését, illetve a velük szemben folytatott harcot szolgáló, illetve a szolidaritás elve alapján újraelosztásra kerülő uniós források körét. A támogatható főbb területek: a határigazgatás, vízumigazgatás, rendőri együttműködés, valamint a válságkezelés.

14 Belső Biztonsági Alap (BBA)
Külső határok és vízumügy Integrált határigazgatás támogatása külső határok egységes és magas szintű ellenőrzésének és védelmének, a külső határokon a zökkenőmentes határátkelésnek a schengeni vívmányokkal összhangban történő biztosítása érdekében, mindeközben biztosítva a nemzetközi védelemhez való hozzáférést az arra rászorulók számára, összhangban a tagállamok által az emberi jogok területén vállalt kötelezettségekkel, a visszaküldés tilalmának elvét is ideértve; közös vízumpolitika támogatása annak érdekében, hogy elősegítse: a jogszerű utazást, magas színvonalú szolgáltatást biztosítson a vízumkérelmezők számára, biztosítsák a harmadik országok állampolgáraival szemben alkalmazott egyenlő bánásmódot, és kezeljék az illegális bevándorlást;

15 Pénzügyi keret Tagállami intézkedések
Magyarország (uniós forrás): 40,83 millió EUR = 12 Mrd Ft Egyedi intézkedések Félidős felülvizsgálat 2017-ben Uniós intézkedések és sürgősségi segítségnyújtás Intelligens határok csomag Egyedi intézkedések: benyújtott igény hatszorosa a keretnek. Projektjavaslatok COM-nál, várhatóan szeptemberben döntenek. Céltámogatás, másra nem fordítható. Uniós intézkedések: direct managementben marad (COM-nál kell pályázni), KHA közösségi és egyedi fellépésekhez hasonlóan lesz elérhető. Újdonság: a forrás egy részét az uniós ügynökségesken (itt: Frontex) keresztül vagy az ő koordinálásukkal fogják felhasználni. Intelligens határok: EES (Európai Határregisztrációs Rendszer) valamint RTP (Regisztrált Utazó Program) bevezetését szolgálja. A két rendszer bevezetéséhez szükséges uniós jogszabályi környezet előkészítése folyik, ameddig nem tisztázódnak az elvárások, addig a forrás felhasználásának módjáról sem születik döntés. 791 millió EUR a központi és nemzeti fejlesztések fedezetéül szolgál, várhatóan 2016 előtt nem lesz elérhető.

16 I. Közös vízumpolitika támogatása
Nemzeti kapacitás – vízum Lefedettség javítása, külképviseletek felújítása. Vízumkiadás nemzeti informatikai hátterének fejlesztése. Uniós vívmányok – vízum Vízumeljárásban résztvevő állomány képzésének összehangolt, komplex megvalósítása. Nemzeti vízuminformációs rendszert (N.VIS) érintő informatikai fejlesztések végrehajtása. Konzuli együttműködési mechanizmus Rendészeti, bevándorlási, okmánytanácsadói összekötő tiszti hálózat fejlesztése. Regionális konzuli együttműködés javítása. Konzuli együttműködés (egyedi intézkedés) Egyedi intézkedések keretében Magyarország együttműködő partnerként a következő projektek megvalósításában kíván részt venni: - Jereváni (Örményország) nagykövetségen a külképviselet bővítése (vezető tagállam: Litván Köztársaság) Schengen ház Ulánbátorban (vezető tagállam: Cseh Köztársaság) Konzuli együttműködési mechanizmus a Schengeni vízumügyintézésben (vezető tagállam: Belga Királyság) Schengen Ház Burundiban (Bujumbura) és Ruandában (Kigali) (vezető tagállam: Belga Királyság)

17 II. Határok 3. Közös uniós előírások EUROSUR 2. Információcsere
Az EUROSUR rendszer fenntartásával és folyamatos fejlesztésével cél a magyar nemzeti koordinációs központ uniós követelményeknek való teljes megfelelésének fenntartása, valamint az országos határhelyzetkép javítása az EUROSUR követelményeinek megfelelően. Nemzeti koordinációs központ eszközparkjának modernizálása (regionális központ kialakítása). Kockázatelemzés fejlesztése. 2. Információcsere Együttműködés és információcsere fejlesztése (hazai szervezetek között valamint harmadik országok hatóságaival) beleértve a hamis és hamisított okmányokra vonatkozó információcserét is. Határrendészetet támogató bűnügyi felderítés továbbfejlesztése. 3. Közös uniós előírások IT infrastruktúra-fejlesztés (SIS II), intelligens határok. K&F innováció, új technológiák bevezetése, meglévő rendszerek hatékonyságának növelése érdekében.

18 II. Határok 5. Jövőbeni kihívások 4. Uniós vívmányok – határok
Schengeni értékelő ellenőrzések megállapításainak kezelése. Szakmai és nyelvi továbbképzések, szakmai továbbképzés fejlesztése. Ideiglenes külső határokon (román, horvát viszonylat) a határellenőrzés fejlesztése. 5. Jövőbeni kihívások Határőrizeti felderítő rendszer továbbfejlesztése, integrációja. Határrendész szervek mobilitásának, reagálóképességének fejlesztése. Mélységi ellenőrzés – tervezés és szervezés, valamint a végrehajtás erősítése. 6. Nemzeti kapacitás – határok Határátkelőhelyek fejlesztése. Határforgalom-ellenőrzés fejlesztése. Mélységi ellenőrzés fejlesztése 7. Frontex eszközök (egyedi intézkedés) - 1 db helikopter (pályázat folyamatban) III. Működési támogatás

19 KHA BBA Támogathatóvá vált:
mélységi ellenőrzés, határellenőrzést támogató bűnügyi felderítés, működési támogatás (meghatározott feltételekkel) Módosult: ideiglenes külső határra vonatkozó korlátozás, SCHEVAL megállapítások kezelése, harmadik országokban végrehajtott tevékenység Továbbra sem támogatható: - határellenőrzés visszaállítása a belső határokon, vám- és jövedéki ellenőrzés, árucsempészet

20 Belső Biztonsági Alap (BBA)
Rendőrségi együttműködés, bűnmegelőzés, bűnözés elleni küzdelem valamint válságkezelés bűnmegelőzés, a határon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés, ideértve a terrorizmus elleni küzdelmet, valamint a tagállamok bűnüldöző szervei és egyéb nemzeti hatóságai közötti koordináció és együttműködés megerősítését, beleértve az Europolt vagy más érintett uniós szerveket, valamint az érintett harmadik országokat és nemzetközi szervezeteket is; Tagállamok és az Unió azon kapacitásainak fokozása, hogy hatékonyan kezeljék a biztonsági vonatkozású kockázatokat és válságokat, valamint felkészüljenek azokra, és megvédjék a polgárokat és a kritikus infrastruktúrát a terrortámadásokkal és egyéb biztonsági vonatkozású eseményekkel szemben.

21 Pénzügyi keret Tagállami intézkedések
Magyarország (uniós forrás): 20,66 millió EUR = 6 Mrd Ft Uniós intézkedések és sürgősségi segítségnyújtás Egyedi intézkedések: benyújtott igény hatszorosa a keretnek. Projektjavaslatok COM-nál, várhatóan szeptemberben döntenek. Céltámogatás, másra nem fordítható. Uniós intézkedések: direct managementben marad (COM-nál kell pályázni), KHA közösségi és egyedi fellépésekhez hasonlóan lesz elérhető. Újdonság: a forrás egy részét az uniós ügynökségesken (itt: Frontex) keresztül vagy az ő koordinálásukkal fogják felhasználni Intelligens határok: EES (Európai Határregisztrációs Rendszer) valamint RTP (Regisztrált Utazó Program) bevezetését szolgálja. A két rendszer bevezetéséhez szükséges uniós jogszabályi környezet előkészítése folyik, ameddig nem tisztázódnak az elvárások, addig a forrás felhasználásának módjáról sem születik döntés. 791 millió EUR a központi és nemzeti fejlesztések fedezetéül szolgál, várhatóan 2016 előtt nem lesz elérhető

22 I. Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem
Bűnmegelőzés és bűnüldözés Közös nyomozó csoportok (JIT). Műveleti kapacitások fejlesztése (speciális nyomozati technikai eszközök, modern technológiák bevezetése). Módszertan a bűnszervezetek gazdasági hátterének vizsgálatára. Speciális védelmi képesség fejlesztése (járművek, rendészettechnikai, informatikai eszközök). Megelőzést célzó kampányok és fejlesztő intézkedések. 2. Bűnügyi információcsere Információ csere az EU intézményeivel. Adat- és információcsere rendszerek fejlesztése. Uniós szintű szakértői hálózatfejlesztés. 3. Bűnügyi képzés Szakmai továbbképzések (LETS). Képzési anyagok kidolgozása. Hospitáció, csereprogram, idegen nyelvi képzés. Kriminalisztikai kutatások, kutatási tervek, tesztek. A bűnmegelőzés és bűnüldözés prioritáson belül az alábbi 6 fő tevékenység került meghatározásra. Milyen jellegű intézkedések tartoznak az egyes tevékenységekhez, példaként és nagyon röviden tennék róla említést: Közös nyomozócsoportok: gyakoribb alkalmazásukkal a JIT számát kívánja Magyarország növelni kiemelten az emberkereskedelem, korrupció, kábítószer kereskedelem, bankkártya- illetve pénzhamisítás, “csempészet” és utazó bűnözés elleni fellépés vonatkozásában. Műveleti kapacitások fejlesztése: a terroristák potenciális célpontjainak védelme érdekében, illetve a zsúfolt helyek és egyéb könnyű célpontok támadásokkal szembeni védelmére szolgáló módszerek, eljárások bevezetésére kerül sor, a terrorista cselekmények megelőzése, elhárítása, felszámolása érdekében védő és mentesítő képességeinket szükséges növelni. Módszertan: A bcs-ből származó vagyon felderítése és biztosítása kapcsán a gyakorlati megvalósítás érdekében, valamint a szervezett bűnözői csoportok bűnös úton szerzett vagyonának elvonása, a bcs. elkövetése útján okozott kár érték csökkenése érdekében kerül sor egységes módszertan kidolgozására nemzeti szinten. Speciális védelmi képesség: Nemzeti Biztonsági Megelőzési Program kidolgozása, nukleáris anyaggal szembeni egyéni védő és mentesítő eszközök eszközök tartoznak ebbe a körbe. Megelőző kampányok: tudatosságnövelő, az általános bűnmegelőzés terén hatékony programok kidolgozása és végrehajtása tartozik ide. Fejlesztő intézkedések: a megelőzés azon formájáról beszélünk, amikor a szb egyes jelenségei áll.ig. eszközökkel is megelőzhetők, illetve akadályozhatók. Ennek feltétele a megfelelő képzés és a változó elkövetési minták nyomon követése.

23 I. Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem
4. Áldozatsegítés Áldozatvédelmi és áldozatsegítési rendszer fejlesztése, anonimizált adatbázis, áldozatirányító rendszer. Nemzetközi együttműködés fokozása. Társadalmi tudatosság növelés. Bűnüldözési egység felállítása. 5. Bűnügyi fenyegetettség értékelés és kockázat elemzés Tagállami intézkedések adaptációja, felderítés támogatási képesség erősítése. Uniós kockázatelemzési metódus adaptációja. Fenyegetettség- és kockázatértékelésekben való részvétel. Az Emberkereskedelem Elleni Küzdelemről szóló közötti Nemzeti Stratégiáról szóló 1351/2013. (VI.19.) Kormány határozatban a BBA finanszírozásához kötött áldozatvédelmi és igazságszolgáltatás-fejlesztési intézkedések kerülnek végrehajtásra.

24 II. Kockázat és válságkezelés
1. Megelőzés és a rendkívüli események ellen folytatott küzdelem Támadás megelőzése, elhárítása, felszámolása. Specialisták képzése, felszerelése. 2. Képzés Oktatási anyag kidolgozása. Hospitáció, csereprogram, tapasztalat csere, képzés. Kutatás. 3. Korai előrejelzés és figyelmeztetés Iparbiztonsági információs központok felszerelése (infrastrukturális beruházások, informatikai fejlesztések). Létfontosságú rendszerek és létesítmények informatikai biztonságát célzó fejlesztések. Mobil vezetésirányítási rendszer kiépítése. 4. Fenyegetettség értékelés és kockázatelemzés Tapasztalat gyűjtés és tapasztalatcsere Támadás megelőzése, elhárítása: terrorista cselekmény vagy más, ember által létfontosságú létesítmények és rendszerek elleni vegyi, biológiai vagy sugárzó anyaggal elkövetett támadások elhárítása tartozik ebbe a körbe a hozzá kapcsolódó egyéni védőeszközökkel történő ellátással együtt. Specialisták képzése: az európai felderítő egységek gyakorlatának, eljárásrendjének, illetve alkalmazott eszközeinek megismerése a feladat. Oktatási anyag kidolgozása: Hospitáció, csereprogram, tapasztalatcsere:

25 Jogi háttér Horizontális rendelet
Az Európai Parlament és a Tanács 514/2014/EU Rendelete a MMIA, valamint a BBA pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról Újdonság: egységes rendelet az általános eljárási szabályokra Rögzíti: Általános elvek, Programozásra vonatkozó rendelkezések, Finanszírozási struktúra, támogatható kiadások, Hatóságok feladatai, Bizottság felé történő jelentések és elszámolások rendje. E rendelet a Belső Biztonsági Alap (a továbbiakban: az alap) részeként létrehozza a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközt (a továbbiakban: az eszköz). Az 515/2014/EU rendelettel együttesen e rendelet a január 1. és december 31. közötti időszakra létrehozza az alapot. Ez a rendelet meghatározza: a) az eszköz alapján nyújtandó pénzügyi támogatás célkitűzéseit, támogatható intézkedéseit és stratégiai prioritásait; b) a támogatható intézkedések végrehajtásának általános keretét; c) az eszköz alapján január 1. és december 31. között rendelkezésre álló forrásokat és azok elosztását. A rendeletben meghatározott intézkedésektől eltérni nem lehet.

26 A jogszabályok 2014. május 20-án kihirdetésre kerültek.
Specifikus rendeletek a 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap; a 513/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet Rendőrségi együttműködés, bűnmegelőzés és bűnözés elleni küzdelem valamint válságkezelés; 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet Külső határok és vízumügy Rögzítik: Alap célkitűzései Támogatható tevékenységek Globális források A jogszabályok május 20-án kihirdetésre kerültek. Az eszköz egyedi célkitűzéseinek elérését a rendelet II. mellékletében megállapított közös mutatók, valamint a nemzeti programokba foglalt, programspecifikus mutatók segítségével kell értékelni. Az Európai Bizottság elvárásainak megfelelően, ezen új pénzügyi alap vonatkozásában is szükséges, hogy egy többéves nemzeti programot nemzeti stratégiára építve alkossa meg Magyarország. Ez segíti elő, hogy a stratégiai célok és irányok mentén középtávú programozás alapján történjen az uniós források hatékony felhasználása. A belügyminiszter a Kormány a kormányzati stratégiai dokumentumok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról szóló 1657/2012. (XII. 20.) Korm. határozatának 6. pontja alapján augusztus 31-i határidővel kapott felhívást az Európai Unió által a közötti uniós programozási időszakban létrehozásra kerülő Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódó 7 éves stratégia kidolgozására. A dokumentum célja, hogy egységes stratégiai keretet szolgáltasson az Európai Unió közötti pénzügyi keretében létrejövő Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódó többéves (7 évre szóló) nemzeti program kidolgozásához. A dokumentum szakpolitikai stratégia, amely tartalmazza, a szakpolitikai terület helyzetelemzését és értékelését, a megvalósítandó, mérhető célok rendszerét, a szükségesnek ítélt beavatkozási területeket. A meghatározott beavatkozások, intézkedések mellé a végrehajtáshoz szükséges személyi, tárgyi, szakmai és szervezeti feltételeket is hozzárendeli .

27 Hazai jogszabályok BM rendelet
a támogatások felhasználásáról, a lebonyolítás részletes szabályairól, az elszámolható költségek köréről, hatályba lépése III. negyedévében várható.

28 Eljárási szabályok Egyszerűsítés Harmonizáció Hatékonyság

29 Eljárási szabályok – Horizontális rendelet
Általános elvek Továbbra is kötelező a kiegészítő jelleg, uniós hozzáadott értéket képviselő projekt támogathatóak uniós és a nemzeti jognak való megfelelés Unió pénzügyi érdekeinek védelme (közbeszerzés, szabályos felhasználás) Programozás Teljes 7 éves periódusra vonatkozó többéves programozás = Nemzeti Program Megszűnik az éves programozás és az évekre lebontott allokáció Az eszköz egyedi célkitűzéseinek elérését a rendelet II. mellékletében megállapított közös mutatók, valamint a nemzeti programokba foglalt, programspecifikus mutatók segítségével kell értékelni. Az Európai Bizottság elvárásainak megfelelően, ezen új pénzügyi alap vonatkozásában is szükséges, hogy egy többéves nemzeti programot nemzeti stratégiára építve alkossa meg Magyarország. Ez segíti elő, hogy a stratégiai célok és irányok mentén középtávú programozás alapján történjen az uniós források hatékony felhasználása. A belügyminiszter a Kormány a kormányzati stratégiai dokumentumok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról szóló 1657/2012. (XII. 20.) Korm. határozatának 6. pontja alapján augusztus 31-i határidővel kapott felhívást az Európai Unió által a közötti uniós programozási időszakban létrehozásra kerülő Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódó 7 éves stratégia kidolgozására. A dokumentum célja, hogy egységes stratégiai keretet szolgáltasson az Európai Unió közötti pénzügyi keretében létrejövő Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódó többéves (7 évre szóló) nemzeti program kidolgozásához. A dokumentum szakpolitikai stratégia, amely tartalmazza, a szakpolitikai terület helyzetelemzését és értékelését, a megvalósítandó, mérhető célok rendszerét, a szükségesnek ítélt beavatkozási területeket. A meghatározott beavatkozások, intézkedések mellé a végrehajtáshoz szükséges személyi, tárgyi, szakmai és szervezeti feltételeket is hozzárendeli .

30 Finanszírozási struktúra, támogatható kiadások
75%-os támogatás intenzitás általánosságban = 75% uniós forrás + 25% hazai társfinanszírozás (tervezetten a költségvetés biztosítja) Bizottság tagállam részére biztosít: 4% kezdeti előfinanszírozást, majd évi előfinanszírozást (3%/5%); továbbá a kifizetett és ellenőrzött költségek visszafizetését Tagállam részére likviditásként rendelkezésre álló bizottsági forrás kevesebb N+2 szabály (újdonság a Belügyi Alapoknál!) ütemezett, stabil projektmegvalósítást és forrásfelhasználást követel meg a Kedvezményezettektől El nem számolható költségek ÁFA kivéve, ha az a nemzeti jogszabályok alapján nem visszaigényelhető Az eszköz egyedi célkitűzéseinek elérését a rendelet II. mellékletében megállapított közös mutatók, valamint a nemzeti programokba foglalt, programspecifikus mutatók segítségével kell értékelni. Az Európai Bizottság elvárásainak megfelelően, ezen új pénzügyi alap vonatkozásában is szükséges, hogy egy többéves nemzeti programot nemzeti stratégiára építve alkossa meg Magyarország. Ez segíti elő, hogy a stratégiai célok és irányok mentén középtávú programozás alapján történjen az uniós források hatékony felhasználása. A belügyminiszter a Kormány a kormányzati stratégiai dokumentumok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról szóló 1657/2012. (XII. 20.) Korm. határozatának 6. pontja alapján augusztus 31-i határidővel kapott felhívást az Európai Unió által a közötti uniós programozási időszakban létrehozásra kerülő Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódó 7 éves stratégia kidolgozására. A dokumentum célja, hogy egységes stratégiai keretet szolgáltasson az Európai Unió közötti pénzügyi keretében létrejövő Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódó többéves (7 évre szóló) nemzeti program kidolgozásához. A dokumentum szakpolitikai stratégia, amely tartalmazza, a szakpolitikai terület helyzetelemzését és értékelését, a megvalósítandó, mérhető célok rendszerét, a szükségesnek ítélt beavatkozási területeket. A meghatározott beavatkozások, intézkedések mellé a végrehajtáshoz szükséges személyi, tárgyi, szakmai és szervezeti feltételeket is hozzárendeli .

31 Bizottság felé történő jelentések és elszámolások rendje
Hatóságok feladatai Felelős Hatóság vezetője a Felelős Személy, aki miniszteri meghatalmazással bír, Alapok által finanszírozott Nemzeti Programok megvalósításának teljes körű igazgatása/irányítása, ennek keretében a tervezés, pályáztatás, a programok (BBA és MMA) menedzselése, nyomon követése, a Bizottsággal folytatott kommunikáció, tevékenységi kör: a Hitelesítő Hatóság megszűnésével bővül, feladatait a BM látja el. Ellenőrzési Hatóság Felelős Hatóságtól független szervezet, amely az igazgatási és ellenőrzési rendszer eredményes működésének ellenőrzéséért (audit) felel. Bizottság felé történő jelentések és elszámolások rendje éves egyenleg és kifizetési kérelem benyújtása a pénzügyi évet követő év február 15-ig végrehajtási jelentés minden év március 31-ig Az eszköz egyedi célkitűzéseinek elérését a rendelet II. mellékletében megállapított közös mutatók, valamint a nemzeti programokba foglalt, programspecifikus mutatók segítségével kell értékelni. Az Európai Bizottság elvárásainak megfelelően, ezen új pénzügyi alap vonatkozásában is szükséges, hogy egy többéves nemzeti programot nemzeti stratégiára építve alkossa meg Magyarország. Ez segíti elő, hogy a stratégiai célok és irányok mentén középtávú programozás alapján történjen az uniós források hatékony felhasználása. A belügyminiszter a Kormány a kormányzati stratégiai dokumentumok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról szóló 1657/2012. (XII. 20.) Korm. határozatának 6. pontja alapján augusztus 31-i határidővel kapott felhívást az Európai Unió által a közötti uniós programozási időszakban létrehozásra kerülő Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódó 7 éves stratégia kidolgozására. A dokumentum célja, hogy egységes stratégiai keretet szolgáltasson az Európai Unió közötti pénzügyi keretében létrejövő Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódó többéves (7 évre szóló) nemzeti program kidolgozásához. A dokumentum szakpolitikai stratégia, amely tartalmazza, a szakpolitikai terület helyzetelemzését és értékelését, a megvalósítandó, mérhető célok rendszerét, a szükségesnek ítélt beavatkozási területeket. A meghatározott beavatkozások, intézkedések mellé a végrehajtáshoz szükséges személyi, tárgyi, szakmai és szervezeti feltételeket is hozzárendeli .

32 Szakpolitikai Stratégia
Az új hétéves ciklusban elérendő célok és a belügyi alapokban rendelkezésre álló Európai Uniós források felhasználásának irányai (1691/2013. (X. 2.) Korm. határozat /2013. (X. 4.) Korm. határozat ) Nemzeti Program A vonatkozó szakpolitikai stratégia, az Európai Bizottsággal folytatott szakpolitikai párbeszéd, illetve a potenciális pályázókkal folytatott egyeztetés alapján Munkaprogram - Két éves időszakra, a miniszter hagyja jóvá, - kiválasztási eljárás: célkitűzések, prioritások és intézkedések, /projektek, kiírások keretösszegeit és azok felhasználására vonatkozó határidőket tartalmaz. Az eszköz egyedi célkitűzéseinek elérését a rendelet II. mellékletében megállapított közös mutatók, valamint a nemzeti programokba foglalt, programspecifikus mutatók segítségével kell értékelni. Az Európai Bizottság elvárásainak megfelelően, ezen új pénzügyi alap vonatkozásában is szükséges, hogy egy többéves nemzeti programot nemzeti stratégiára építve alkossa meg Magyarország. Ez segíti elő, hogy a stratégiai célok és irányok mentén középtávú programozás alapján történjen az uniós források hatékony felhasználása. A belügyminiszter a Kormány a kormányzati stratégiai dokumentumok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról szóló 1657/2012. (XII. 20.) Korm. határozatának 6. pontja alapján augusztus 31-i határidővel kapott felhívást az Európai Unió által a közötti uniós programozási időszakban létrehozásra kerülő Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódó 7 éves stratégia kidolgozására. A dokumentum célja, hogy egységes stratégiai keretet szolgáltasson az Európai Unió közötti pénzügyi keretében létrejövő Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódó többéves (7 évre szóló) nemzeti program kidolgozásához. A dokumentum szakpolitikai stratégia, amely tartalmazza, a szakpolitikai terület helyzetelemzését és értékelését, a megvalósítandó, mérhető célok rendszerét, a szükségesnek ítélt beavatkozási területeket. A meghatározott beavatkozások, intézkedések mellé a végrehajtáshoz szükséges személyi, tárgyi, szakmai és szervezeti feltételeket is hozzárendeli .

33 Projektek kiválasztása
Egy fordulós eljárás keretében, elektronikus úton (IT rendszeren keresztül) Nyílt, standard kiválasztási eljárás Általános eljárástípus cél: megfelelő verseny, költséghatékonyság biztosítása, megfelelő projektötletek generálása Korlátozott körű kiválasztási eljárás meghatározott kör részére alapja: az adott tevékenység különleges jellemzője vagy a szervezet típusa – annak szakmai vagy közigazgatási jellemzője miatt – nem teszi lehetővé a nyílt eljárással vagy a közvetlen eljárással történő kiválasztást, ez esetben több érintett kormányzati szerv jogszabályokban rögzített feladatköréről beszélhetünk Az eszköz egyedi célkitűzéseinek elérését a rendelet II. mellékletében megállapított közös mutatók, valamint a nemzeti programokba foglalt, programspecifikus mutatók segítségével kell értékelni. Az Európai Bizottság elvárásainak megfelelően, ezen új pénzügyi alap vonatkozásában is szükséges, hogy egy többéves nemzeti programot nemzeti stratégiára építve alkossa meg Magyarország. Ez segíti elő, hogy a stratégiai célok és irányok mentén középtávú programozás alapján történjen az uniós források hatékony felhasználása. A belügyminiszter a Kormány a kormányzati stratégiai dokumentumok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról szóló 1657/2012. (XII. 20.) Korm. határozatának 6. pontja alapján augusztus 31-i határidővel kapott felhívást az Európai Unió által a közötti uniós programozási időszakban létrehozásra kerülő Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódó 7 éves stratégia kidolgozására. A dokumentum célja, hogy egységes stratégiai keretet szolgáltasson az Európai Unió közötti pénzügyi keretében létrejövő Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódó többéves (7 évre szóló) nemzeti program kidolgozásához. A dokumentum szakpolitikai stratégia, amely tartalmazza, a szakpolitikai terület helyzetelemzését és értékelését, a megvalósítandó, mérhető célok rendszerét, a szükségesnek ítélt beavatkozási területeket. A meghatározott beavatkozások, intézkedések mellé a végrehajtáshoz szükséges személyi, tárgyi, szakmai és szervezeti feltételeket is hozzárendeli .

34 Közvetlen eljárás Az adott tevékenység jellege vagy a támogatás igénylőjének jogállása nem teszi lehetővé a nyílt eljárással történő kiválasztást, különösen ha a tervezett tevékenységet a kedvezményezett jogszabályi felhatalmazás alapján, kizárólagos hatáskörrel látja el. Ez esetben a munkaprogramban rögzítésre kerül a támogatható projekttevékenység és annak megvalósítási keretei, amelynek mentén a projektadatlap kidolgozásra kerül Támogatási kérelem A sürgősségi intézkedést igénylő olyan szervezet részére, amely a sürgősségi helyzet és következményeinek elhárításához szükséges tevékenységet jogszabályi felhatalmazás alapján, kizárólagos hatáskörrel látja el. Az eszköz egyedi célkitűzéseinek elérését a rendelet II. mellékletében megállapított közös mutatók, valamint a nemzeti programokba foglalt, programspecifikus mutatók segítségével kell értékelni. Az Európai Bizottság elvárásainak megfelelően, ezen új pénzügyi alap vonatkozásában is szükséges, hogy egy többéves nemzeti programot nemzeti stratégiára építve alkossa meg Magyarország. Ez segíti elő, hogy a stratégiai célok és irányok mentén középtávú programozás alapján történjen az uniós források hatékony felhasználása. A belügyminiszter a Kormány a kormányzati stratégiai dokumentumok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról szóló 1657/2012. (XII. 20.) Korm. határozatának 6. pontja alapján augusztus 31-i határidővel kapott felhívást az Európai Unió által a közötti uniós programozási időszakban létrehozásra kerülő Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódó 7 éves stratégia kidolgozására. A dokumentum célja, hogy egységes stratégiai keretet szolgáltasson az Európai Unió közötti pénzügyi keretében létrejövő Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódó többéves (7 évre szóló) nemzeti program kidolgozásához. A dokumentum szakpolitikai stratégia, amely tartalmazza, a szakpolitikai terület helyzetelemzését és értékelését, a megvalósítandó, mérhető célok rendszerét, a szükségesnek ítélt beavatkozási területeket. A meghatározott beavatkozások, intézkedések mellé a végrehajtáshoz szükséges személyi, tárgyi, szakmai és szervezeti feltételeket is hozzárendeli .

35 Ütemezés A Nemzeti Programokat a Belügyminisztérium február 21-én benyújtotta az Európai Bizottság részére. A Bizottsággal való egyeztetési folyamat megkezdődött, a Nemzeti Programok szakmai tartalmával kapcsolatos érdemi észrevételt egyelőre nem kaptunk. A Nemzeti Programok Bizottság általi elfogadása IV. negyedévére várható. Első kiválasztási eljárás várhatóan IV. negyedévében indul. Az eszköz egyedi célkitűzéseinek elérését a rendelet II. mellékletében megállapított közös mutatók, valamint a nemzeti programokba foglalt, programspecifikus mutatók segítségével kell értékelni. Az Európai Bizottság elvárásainak megfelelően, ezen új pénzügyi alap vonatkozásában is szükséges, hogy egy többéves nemzeti programot nemzeti stratégiára építve alkossa meg Magyarország. Ez segíti elő, hogy a stratégiai célok és irányok mentén középtávú programozás alapján történjen az uniós források hatékony felhasználása. A belügyminiszter a Kormány a kormányzati stratégiai dokumentumok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról szóló 1657/2012. (XII. 20.) Korm. határozatának 6. pontja alapján augusztus 31-i határidővel kapott felhívást az Európai Unió által a közötti uniós programozási időszakban létrehozásra kerülő Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódó 7 éves stratégia kidolgozására. A dokumentum célja, hogy egységes stratégiai keretet szolgáltasson az Európai Unió közötti pénzügyi keretében létrejövő Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódó többéves (7 évre szóló) nemzeti program kidolgozásához. A dokumentum szakpolitikai stratégia, amely tartalmazza, a szakpolitikai terület helyzetelemzését és értékelését, a megvalósítandó, mérhető célok rendszerét, a szükségesnek ítélt beavatkozási területeket. A meghatározott beavatkozások, intézkedések mellé a végrehajtáshoz szükséges személyi, tárgyi, szakmai és szervezeti feltételeket is hozzárendeli .

36 Köszönöm a figyelmet!