Marekné dr. Pintér Aranka regionális igazgató

Az előadások a következő témára: "Marekné dr. Pintér Aranka regionális igazgató"— Előadás másolata:

1 Tájékoztató a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságról
Marekné dr. Pintér Aranka regionális igazgató Oktatási Hivatal Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága Ajka, március 29.

2 Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság delegálói szervezetei I.
Kamarák, munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek (17): Agrár Munkaadói Szövetség Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége Autonóm Szakszervezetek Szövetsége Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája Ipartestületek Országos Szövetsége Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége Magyar Agrárkamara Magyar Iparszövetség Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Érdekképviseleti Szövetsége Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Munkástanácsok Országos Szövetsége Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

3 Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság delegálói szervezetei II.
Minisztériumok, hivatalok, önkormányzatok, regionális tanácsok (9): Szociális és Munkaügyi Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Oktatási Hivatal Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Veszprém Megyei Önkormányzat Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Tanácskozási joggal (4): Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Pénzügyminisztérium (26 tag és 4 fő tanácskozási jogú delegált)

4 RFKB a jogszabályokban
1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről (4. § hatáskör: a szakképzés koordinációja, fejlesztése, 48. § javaslat a hiány-szakképesítésekre) 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (89/B. § a szakképzés feladatainak regionális megszervezése) 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (9. §, 13. §, 14. §, 18. §, 33. §) 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról (11. § - munkaszervezet) 70/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet a szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének és a létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról (3. §) 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról (1. §) 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról (1. §, 4. §) 4/2008. (IV. 22.) SZMM rendelet a regionális fejlesztési és képzési bizottságok működéséről 13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról (28. §)

5 A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntési jogkörei I.
A közoktatásról szóló törvény 89/B § (1) bekezdése alapján a regionális fejlesztési és képzési bizottság: Kidolgozza – a régió hosszú- és középtávú területfejlesztési koncepciójának, illetve a régió fejlesztési programjának részeként – az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének irányát, „A Közép-dunántúli Régió Szakképzés-fejlesztési Stratégiája ” (elfogadva a április 15-i ülésen) meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait a régióban.

6 A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntési jogkörei II.
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény 13. § (2) bekezdése alapján a regionális fejlesztési és képzési bizottság: dönt a regionális szakképzésfejlesztés céljairól, ellátja az alaprész decentralizált keretével kapcsolatos pályázatok kiírásával és értékelésével kapcsolatos feladatokat, dönt a pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatásokról, a forrásfelhasználás hatékonyságának vizsgálatáról, dönt a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteiről, meghatározza a térségi integrált szakképző központ és a szakképzés-szervezési társaság által folytatandó szakképzés irányait és beiskolázási arányait, dönt a szakképzés regionális szükségletei alapján a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítésekről (szakiskolai tanulmányi ösztöndíj, illetve javaslat a hiány-szakképesítések meghatározására).

7 A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntési jogkörei III.
A Kormány szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII. 29.) rendeletének 1. § alapján a regionális fejlesztési és képzési bizottság: dönt a gazdaság által igényelt (regionális ágazati bruttó hozzáadott értékre vonatkozó KSH adatok, az állami foglalkoztatási szolgálat által nyilvántartott regisztrált álláskereső pályakezdőkre vonatkozó adatok, a magyar munkaerő-piaci prognózisban szereplő adatok, a foglalkoztatottak FEOR és ágazat szerinti a döntést megelőző évre megállapított megoszlására vonatkozó KSH adatok és a döntést követő 3 éves szakiskolai kibocsátásra vonatkozó adatok figyelembevételével ), szakiskolai tanulmányi ösztöndíjban részesülő 10 szakképesítésről. A 2009/2010-es tanév második félévére és a 2010/2011-es tanévre vonatkozó szakképesítések: Hegesztő, Ács, állványozó, Kőműves, Gépi forgácsoló, Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő, Szerszámkészítő, Villanyszerelő, Bútorasztalos, Lótartó és -tenyésztő, Ápolási asszisztens

8 A szakképzés irányaira és a beiskolázás arányaira vonatkozó döntés mechanizmusa

9 A szakképzés fejlesztési irányainak és beiskolázási arányainak meghatározása
A gazdaság igényei és a munkaerő-piaci kereslet adatai, valamint az országos beiskolázásra vonatkozó döntések figyelembe- vételével minden év szeptember 30-ig dönt a következő tanévre vonatkozóan a szakképzés regionális szükségleteiről, meghatározza a térségi integrált szakképző központ és a szakképzés-szervezési társaság által folytatandó szakképzés irányait és beiskolázási arányait. Az RFKB döntése a nyilvántartásba vett TISZK-re vonatkozik. Ha a TISZK nyilvántartásba vétele (első körös 2 TISZK átszervezése miatt) a döntést követően történik meg, akkor rá a szakképesítések általános besorolását kell figyelembe venni. Hasonlóan kell eljárni a más régióban székelő TISZK Közép-dunántúli régióban található képzési helyszínei esetén is. Az RFKB döntése, határozata nem tartozik a közigazgatási hatósági eljárások körébe. Azt a fejlesztési támogatások ellenőrizhetősége céljából megküldi a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetnek.

10 Mit jelent a szakképzés iránya és beiskolázási aránya?
A szakképzés iránya a TISZK-hez tartozó intézményekben oktatott szakképesítéseket, a beiskolázás aránya az ezek esetén induló új osztályok számának (tanulók létszámának) arányát jelenti. Az RFKB-k régiónként eltérő szerkezetű döntést, határozatot hozhatnak. Az RFKB döntése egy adott tanévre szól! A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság a felmenő rendszer, a szakközépiskola évfolyamán végrehajtott szakmacsoportos alapozás, szakmai orientáció és szakmacsoportos gyakorlati oktatásnak a szakmai képzés idejébe történő beszámítását ösztönző szakpolitikai célok figyelembevételével 2009-ben meghatározta a szakmai előkészítő, szakmai alapozó, pályaorientáció, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatást folytató új osztályok számát is.

11 A TISZK teendője az RFKB döntését követően
A közoktatásról szóló törvény 89/B. § (5), (13), illetve a szakképzésről szóló törvény 2. § (6) bekezdései alapján : meghatározza a szakképzés fejlesztési irányára és beiskolázási arányára tekintettel – az NSZFI nyilvántartásában szereplő intézményekben – a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát, egyetértési jogot gyakorol a szakmai program tekintetében az iskola pedagógiai programjának jóváhagyásakor. A TISZK a nyilvántartásba vételkor vállalja azt, hogy elfogadja a regionális fejlesztési és képzési bizottság által a szakképzés fejlesztésének összehangolásával összefüggésben hozott döntéseket. A jogalkotó a TISZK részéről jogkövető magatartást feltételez, ezért a döntés figyelmen kívül hagyását a jogszabály jelenleg csak a NSZFI ellenőrzése során feltárt jogszabálysértés alapján a fejlesztési támogatás befizetési, illetve visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségével szankcionálja!

12 A TISZK a jogszabályokban
1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről (2. § formái) 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (4. §, 4/A. §, 7. §,13. §, 14. §, 18. §, 30. §, 32. §, 33. §) 2007. évi CII. törvény a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról (42. § átszervezési határidő – 2 újabb TISZK) 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről 13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról (13. §, 13/A. §, 14. §, 17. §, 25. §, 27. §, 29. §, 36.§)

13 A TISZK nyilvántartása
A 13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet (13. § és 13/A. §) alapján: A TISZK megalakulásának\létrehozásának utolsó lépése a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által történő nyilvántartásba vétel (regisztráció). TISZK-regisztáció Az RFKB döntései csak a nyilvántartásba vett TISZK-re vonatkoznak. A TISZK nyilvántartásba vételének feltétele a közoktatásról szóló törvény 89/B. § (2) bekezdésben foglaltak vállalása: elfogadja a regionális fejlesztési és képzési bizottság által a szakképzés fejlesztésének összehangolásával összefüggésben hozott döntéseket. A TISZK nyilvántartásba vétele határidőhöz nem kötött, folyamatosan kérhető. A nyilvántartásba vett TISZK a nyilvántartásba vételi kérelemében szereplő adataiban történt változást 15 napon belül köteles bejelenteni az NSZFI-hez! (13. § (11) bekezdés) A nyilvántartásba vett TISZK adatszolgáltatási kötelezettsége aktuális tanulólétszámairól minden év október 15-ig (először március 22-ig)

14 TISZK-ek a Közép-dunántúli régióban
80 intézmény (~ tanuló) Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás (Veszprém) Balaton-felvidék – Somló Szakképzés-szervezési Társulás (Veszprém) Pápai Szakképzés-szervezési Társulás (Pápa) Veszprémi Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. (Pannon TISZK Veszprém Nonprofit Kft) Fejér Megyei Szakképzés-szervezési Társulás (Dunaújváros) Belvárosi I. István Középiskola Térségi Integrált Szakképző Központ (Székesfehérvár) Árpád Szakképző Iskola és Kollégium Térségi Integrált Szakképző Központ (Székesfehérvár) Innovatív Szakképzésért Térségi Integrált Szakképző Központ Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. (Komárom) Balaton-Budapest Területi Integrált Szakképzés-szervezési Társulás Közhasznú Nonprofit Kft. (Székesfehérvár) CSILLAGSZÓRÓ Szakképzés-szervezési Közhasznú Nonprofit Kft. (Várpalota) Duna-Tisza-Rába-Körös Szakképzés Szervezési Nonprofit Közhasznú Kft. (Székesfehérvár) Komárom-Esztergom Megyei Szakképzés-szervezési Társulás (Tatabánya) Tatabánya-Oroszlány Szakképzés-szervezési Társulás (Tatabánya) Alba Regia Térségi Integrált Szakképzés-szervezési Nonprofit Kft. (Székesfehérvár) Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. (Salgótarján) Aktivitás Térségi Integrált Szakképző Központ Nonprofit Kft. (Budapest) Centrum Térségi Integrált Szakképző Központ Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. (Budapest) USUS OPTIMUS Szakképzés-szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. (Győr) K-E megye F. megye V. megye X

15 Adott településen működő TISZK-ek száma
Székesfehérvár 8 Veszprém 6 Dunaújváros 4 Esztergom Ajka 3 Tata Komárom 2 Pápa Tapolca Tatabánya A legfőbb probléma a szakképzési kapacitástöbblet (tört osztályok indítása) és a TISZK-en belül, illetve a TISZK-ek között az oktatott szakképesítések tekintetében jelentkező azonosság, a párhuzamosság!

16 Decentralizált pályázat
Az RFKB az általa kiírt pályázatok alapján dönt a MPA képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretösszegből nyújtandó, vissza nem térítendő eszközfejlesztési támogatásokról. Pályázatot nyújthat be: TISZK (szakképzés-szervezési társulás, nonprofit gazdasági társaság, szakképzés-szervezési társaság, intézmény esetén a fenntartó), speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, felsőoktatási intézmény, állami felnőttképzési intézmény szakképzési hozzájárulásra kötelezett (azon tanulók esetében, akiknek a az elméleti képzése térségi integrált szakképző központhoz tartozó intézményben folyik). A évi pályázat benyújtási határideje: április 6. Az RFKB döntése alapján vizsgálja a forrásfelhasználás hatékonyságát! 2009-ben a Közép-dunántúli régióban 13 hozzájárulásra kötelezett 36 pályázatának, illetve 17 intézmény 73 pályázatának forrásfelhasználás-vizsgálatára került sor.

17 Az RFKB további feladatai I.
A közoktatásról szóló törvény 89/B § (1) bekezdése alapján: közreműködik az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, a közoktatásban és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, részt vesz a pályakövetési rendszer működtetésében, (a kormányrendelet tervezete olvasható az SZMM honlapján) a régióban működő helyi önkormányzatoknál kezdeményezi a szakképzés-szervezési társulás megalakulását

18 Az RFKB további feladatai II.
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény 13. § (2) bekezdése alapján: javaslatot tesz a fenntartók számára a fejlesztési támogatás iskolák/intézmények/szakképesítések fejlesztése közötti elosztására, a régió szakképzés-fejlesztési céljaira biztosításra kerülő forrás nagyságára, az MPA képzési alaprész központi kerete regionális felhasználásának céljaira, a fejlesztésekben részesülő intézményekre, az adott régióban egyes szakképesítéseknek a hiány-szakképesítések körébe sorolására (A 16/2009. (VIII. 14.) SZMM rendelet alapján módosult az OKJ 3. számú melléklete!), együttműködik a regionális fejlesztési tanáccsal a szakképzési feladatok és a szakképzésfejlesztés tervezésében, fenntartói megkeresés esetén állást foglal a szakképzést érintő fenntartói döntések regionális munkaerő-piaci kereslettel összefüggő megalapozottságáról, figyelemmel kíséri a szakképzési hozzájárulás régióban történt felhasználását, és értékeli a felhasználás hatékonyságát, ellátja a külön jogszabályban meghatározott feladatokat (pl. véleményezi azon szakképesítések körét, amellyel rendelkező pályakezdő álláskeresők foglalkoztatása támogatásban részesíthető).

19 „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!”
„…az ember csak közösségekben életképes, és a központosítás előnyeinek megőrzése mellett a helyi kultúra a legfőbb jó és a legfontosabb emberi érték.” (Csányi Vilmos ) „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!”

20 Köszönöm a figyelmet!