Az antiszociális viselkedés és a magatartászavar gyerekekben és fiatalokban: felismerés, intervenció és kezelés NICE Clinical Guidline 158 guidance.nice.org.uk/cg158.

Az előadások a következő témára: "Az antiszociális viselkedés és a magatartászavar gyerekekben és fiatalokban: felismerés, intervenció és kezelés NICE Clinical Guidline 158 guidance.nice.org.uk/cg158."— Előadás másolata:

1 Az antiszociális viselkedés és a magatartászavar gyerekekben és fiatalokban: felismerés, intervenció és kezelés NICE Clinical Guidline 158 guidance.nice.org.uk/cg158 Dr. Dochnal Roberta Folyóirat referálás

2 Bevezetés: A magatartás- és az antiszociális viselkedés nagyon gyakori rendellenességek gyermek és serdülőkorban között végzet kutatás alapján (Office of National Statistics) az 5 és 16 éves gyermekek 5%-nál fordul elő A magatartászavar jelentősen befolyásolja a gyermek mindennapi működését és életminőségét Egy 1999-es felmérés kimutatta, hogy a magatartászavar gyakorisága magasabb a D (kevésbé- vagy szakképzetlen fizikai munkások) és E (alkalmi munkások, segélyen élők, nyugdíjasok) társadalmi osztályokban, mint az A társadalmi osztályban

3 Bevezetés: Egy 2004-es felmérés szerint az utánkövetett, a bántalmazott és védelembe vett gyerekek 40%-nál fordult elő viselkedés zavar. Magatartás zavar (MZ): ismételt és tartós antiszociális és agresszív vagy dacos viselkedési módok jellemzik A BNO-10 a következő kategóriákat különíti el: F91 Magatartási zavarok F91.0 A családi körre korlátozódó magatartászavar F91.1 Kortárscsoportba sem beilleszkedettek magatartászavara (nem szocializált magatartászavar) F91.2 Kortárscsoportba beilleszkedettek magatartászavara. (szocializált magatartászavar) F91.3 Nyílt (kihívó) oppozíciós zavar F91.8 Egyéb magatartászavar F91.9 Nem meghatározott magatartászavar

4 Bevezetés: Az oppozíciós zavar és a többi kategória között a legnagyobb különbség az antiszociális viselkedés súlyossága Az oppozíciós zavar gyakoribb fiatalabb gyerekekben (10 év körül). A többi MZ 11 éves kor után fordul elő gyakrabban A MZ gyakoribb fiúkban (pl. 5 és 10 év között a fiúk 7%-nál, a lányok 3%-nál fordul elő, év között 8% (fiúk) -5% (lányok) -os a megjelenés Leggyakoribb komorbiditás: ADHD (40%) Fokozza a felnőttkorban kialakuló pszichopatológia rizikóját (50%  antiszociális személyiségzavar) Gyakran előfordul: rossz tanulmányi eredmények, szociális izoláció, serdülőkben – szerhasználat, rendőrségi ügyek

5 Bevezetés: Számos intézményt/területet (szociális, oktatás, egészségügy) érint a MZ problematikája Számos intézkedést és beavatkozást hoztak az Egyesült Királyságban: szülő programok, megelőzés …

6 Ajánlások – elsődleges szempontok
A MZ első vizsgálata Strengths and Difficulties Questionnaire (erősségek és gyengeségek kérdőív) Felmérni: a komorbiditásokat (depresszió, PTSD, ADHD, autizmus . stb) , tanulási zavarokat, szerhasználatot Átfogó kivizsgálás a kulcs tünetek részletes kikérdezése Az otthoni, iskolai, kortárskapcsolati működés részletes feltérképezése A szülői kapcsolatok, nevelési elvek és módszerek

7 Ajánlások – elsődleges szempontok
Szülők képzése, oktatása – programok Javasolt szülőcsoportok szervezése Nevelő intézmények képzése, oktatása – programok Javasolt csoportok szervezése a gondozók és felügyelők, nevelők, vagy egyéb hasonló gyermekekkel dolgozó személyzet részére

8 Ajánlások – elsődleges szempontok
Gyermekre fókuszáló programok Csoportos szociális és kognitív probléma-megoldó programok MZ gyerekek vagy fokozott rizikójú gyermekek részére Gyógyszeres terápia Pl. a komorbiditás kezelése: ADHD

9 Ajánlások – elsődleges szempontok
A szolgáltatások elérhetőségének elősegítése: Tájékoztatás: hol, milyen módon működik az ellátás, mi a kivizsgálás és az esetleges terápia folyamata

10 Az ellátás általános alapelvei
Hogyan dolgozzunk biztonságosan és hatékonyan a gyermekekkel és fiatalokkal Képzett és kompetens szakemberek – több területre figyelni kell: tanulási képesség, kognitív kapacitások, érzelmi érettség, és fejlődés A szakembereknek ismerniük kell az ajánlásokat és a jogszabályokat Biztosítani kell, hogy a gyermekek egy szakmai team általi ellátásban részesüljenek, ne kerüljenek át egyik team-ból a másikba és ne részesüljenek indokolatlan kivizsgálásokban Biztosítani kell, hogy a terápiás beavatkozás megfelel a gyermek fejlődési szintjének

11 Az ellátás általános alapelvei
Teremtsünk kapcsolatot a gyermekekkel és fiatalokkal és szüleikkel Figyelni kell arra, hogy a MZ gyerekek és serdülők számos rossz a tapasztalattal rendelkezhetnek. Pozitív, gondoskodó és bizalmon alapuló kapcsolat Figyelni kell a szülőkkel és gyermekkel való kommunikációra, a titoktartásra (lehetőleg a beszélgetés olyan helyen történjen ahol a tiszteletben tartjuk a gyermek méltóságát, a titoktartást és a magán szférát) Győződjünk meg arról, hogy mindenki aki érintett megérti a találkozások célját és azt, hogy melyek a titoktartás szabályai

12 Az ellátás általános alapelvei
Munka a szülőkkel és gondozókkal A gyermekkel meg kell beszélni, hogy kit szeretnénk bevonni. Többször vissza kell térni – változhatnak a kapcsolatok ! A szülők/gondozók hibásnak érezhetik magukat. Válaszoljuk a kérdésekre Gyakran a szülők/gondozók esetében is szociális, érzelmi támogatás szükséges – segíteni kell őket Hasznos nevelési, életviteli és szociális tanácsokkal kell ellátni őket

13 Az ellátás általános alapelvei
Kommunikáció és tájékoztatás MZ gyermekkel, szülő/gondozójával való kommunikáció: Figyelembe kell venni a gyermek fejlődési szintjét, érzelmi fejlettségét, kognitív kapacitását (tanulási nehézségek, látás/hallás problémák, nyelvi fejlődési zavarok, szociális kommunikációs problémák) Világosan és a beteg számára érthetően fejezzük ki magunkat Győződjük meg arról hogy a gyermek vagy a felnőtt megértette Ha szükséges használjuk segédeszközöket (képek, szimbólumok .. )

14 Az ellátás általános alapelvei
Kommunikáció és tájékoztatás Tájékoztatás: Helyi szervezetek, weboldalak – hol találhatnak még több információt Megmutatni hogyan érheti el A Gyermekkel való kommunikációhoz használjuk több módot (sms, telefon, levél … )

15 Az ellátás általános alapelvei
Kulturális, etnikai és társadalmi befogadás Pszichiátriai ellátás – stigma !, diszkrimináció Tartsuk tiszteletben a szexuális orientációt, nemi hovatartozást, szociális státuszt, családi hátteret … A betegség és a diagnózis esetében vegyük figyelembe az etnikai és kulturális különbségeket, esetleges nyelvi nehézségeket A szakember kompetens kell legyen ezekben a kérdésekben

16 Az ellátás általános alapelvei
Szakemberek szupervíziója (obszerváció, kimenetel vizsgálata, rendszeres) Transzfer és elbocsájtás ! Lelki reakciókat válthat ki Tervezett és megbeszélve a gyermekkel/szülővel, gondozóval Tájékoztatni a lehetőségekről, utakról esetleg a felnőtt ellátás működéséről