A közigazgatás felépítése

Az előadások a következő témára: "A közigazgatás felépítése"— Előadás másolata:

1 A közigazgatás felépítése
2. előadás

2 A közigazgatás fogalma, feladata
A közigazgatás olyan szervezetrendszer, amelynek alapvető funkciója a törvényhozó szervek által meghatározott feladatok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő végrehajtása. FELADATA: Jogalkotó tevékenység; Hatósági jogalkalmazó tevékenység; Közszolgáltató jellegű feladatok

3 A közigazgatás rendszere
Két szervezetrendszer működik (duális jelleg) Önkormányzati közigazgatási szervek Államigazgatási szervek egyszemélyi vezetés (hierarchikus rendszer); van felettes szervük; állami feladatokat lát el (országos közügy); jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározott önálló feladat-, hatáskör, döntési jogkör; önálló költségvetésük van; állami vagyonkezelők polgármesteri hivatal körjegyzőség igazgatási társulás megyei közgyűlés hivatala főpolgármesteri hivatal vezetője: jegyző helyi közügyek ellátása; törvényi és saját feladat-meghatározás; önálló döntési jogkör; egységes szervezet irányító: képviselő-testület

4 A közigazgatás felépítése
Közigazgatási feladatok ellátásának rendszere Államigazgatási szervek Önkormányzati igazgatási szervek Egyéb közigazgatási feladatot ellátó szervek: pl: rendvédelmi szervek (VPOP), atipikus szervek Közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szervek (pl: köztestületek)

5 A közigazgatási szervek csoportosítása
HATÁSKÖR terjedelme szerint Általános hatáskörű szer-vek (Kormány, kormányhivatalok, önkor-mányzatok) Különös hatáskörű szervek (szakfeladatot látnak el; pl.: minisztériumok) ILLETÉKESSÉG szerint Központi (országos) szervek Területi (régió, megye) szervek Helyi illetékességű szervek

6 Államigazgatás Az államigazgatás központi szervei
Az államigazgatás helyi/területi szervei

7 Az államigazgatás központi szervei
Kormány, és a Kormány munkáját segítő szervek Minisztériumok Az államigazgatás központi szerveinek fő csoportjai A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek Kormányhivatalok Központi hivatalok Autonóm államigazgatási szervek Rendvédelmi szervek orsz. Parancsnokságai (pl. ORFK) Az egész országra kiterjed az illetékességük; Országos feladatokat látnak el; Irányító – szabályozó – végrehajtó típusú feladatokat látnak el; Államfő: semleges Kormányhoz (mint végrehajtó szervhez) tartoznak még a minisztériumok és az országos főhatóságok, illetve az államigazgatás helyi szervei Jogvédelmi szervek: Alkotmány és az alkotmányos jogok védelme: - AB - országgyűlési biztosok Igazságszolgáltatás szervei: - bíróságok - ügyészségek Helyi közügyeket ellátó szervek: területi és helyi önkormányzatok.

8 A kormány Államigazgatási szervezet csúcsán álló, testületi jelleggel működő szerv. Kormányzati tevékenysége körében: kormányprogram kidolgozása; biztosítja a törvények végrehaj-tását, védi az alkotmányos rendet, gon-doskodik az állampolgári jogok érvényesüléséről társadalmi, gazdasági tervek ki-dolgozása; Magyar Köztársaság képviselete, nemzetközi szerződések kötése, külpolitikai tevékenység; önkormányzatok törvényességi ellenőrzése; fegyveres erők, rendészeti szervek irányítása. Államigazgatási irányítási tevékenysége körében: minisztériumok, alárendelt szervek irányítása; az államigazgatási ágak közvetlen felügyelet alá vonása; alárendelt szervek jog-szabálysértő döntéseinek megsemmisítése, megváltoztatása.

9 A kormány szervezete és működése
Szerepe kiemelkedő, az Országgyűlés választja Miniszterelnök Miniszterek: Tárcaminiszter Tárca nélküli miniszter a köztársasági elnök nevezi ki őket a Miniszterelnök javaslatára; vezetési, irányítási, testületi feladatokat látnak el. A kormány hatáskörét ülésén gyakorolja. rendszeresen ülésezik; rendeletet alkot; határozatot hoz; (irányítási jogkörében: normatív határozat) működését részletesen a kormány ügyrendje szabályozza.

10 A kormány segédszervei
Hivatali típusú, kiemelt feladatokat ellátó szerv: Miniszterelnökség Kormányzati koordinációt segítő testületi szervek: Kormánybizottságok Kabinetek Egyéb javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületek (pl.: Kollégiumok) „Egyszemélyes” segédszervek: Kormánybiztosok Miniszterelnöki biztos

11 Miniszter által vezetett, központi kormányzati szerv;
Minisztériumok Miniszter által vezetett, központi kormányzati szerv; Kormány irányítási jogköre; Egyszemélyi felelős vezetés; Politikai változó és szakmai állandó elemek. A Miniszter feladatai: kormány-előterjesztések készítése; jogszabály-előkészítés, ágazati stratégia kidolgozása; jogalkalmazó, irányító, felügyeleti, ellenőrzési feladatok ellátása; nemzetközi kapcsolatok kialakítása; kapcsolattartás civil szervezetekkel.

12 A minisztérium szervezete
POLITIKAI VÁLTOZÓ STRUKTÚRA MINISZTER ÁLLAMTITKÁR(OK) MINISZTERI KABINET KABINETFŐNÖK, POLITIKAI FŐTANÁCSADÓK, TANÁCSADÓK KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR HELYETTES ÁLLAMTITKÁROK SZAKMAI ÁLLANDÓ STRUKTÚRA FŐOSZTÁLYOK, TITKÁRSÁGOK OSZTÁLYOK KORMÁNYTISZTVISELŐK, ÜGYKEZELŐK 12

13 A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek
KORMÁNY- HIVATALOK Pl.: KSH, Magyar Energia Hivatal, Országos Atomenergia Hivatal, SZTNH, NAV kormány irányít, miniszter felügyel OGY hozza létre KÖZPONTI HIVATALOK Pl.: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal kormány hozza létre AUTONÓM ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK Pl.: Közbeszerzési Hatóság, Gazdasági Versenyhivatal Nem állnak a kormány irányítása alatt Fő feladatok: a Kormány döntéseinek végrehajtása; a területi államigazgatási szervek irányítása; a szakterületüket érintő kormányzati döntések előkészítése; hatósági tevékenység;

14 Az államigazgatás helyi/területi szervei
Csoportosításuk Illetékességi területük alapján Hatáskörük alapján Különös hatáskörű (pl.: földhivatalok) körzeti Általános hatáskörű (pl.: kormányhivatalok) megyei regionális

15 A területi különös hatáskörű államigazgatási szervek általános jellemzői
feladat/hatáskörük egy-egy igazgatási ágazathoz kötődik, irányításukat valamely minisztérium, illetve kormány-, vagy központi hivatal látja el; döntően hatósági jogalkalmazó tevékenységet végeznek (egyes szervek emellett szolgáltató típusú feladatokat is ellátnak); a hatósági jogalkalmazó tevékenység keretében szakmai, hatósági felügyeletet gyakorolnak, gondoskodnak a feladatkörükbe utalt jogszabályok érvényesítéséről; az irányításukat ellátó minisztérium, illetve kormány-, vagy központi hivatal a hatósági jogalkalmazó tevékenység tekintetében egyben felettes szerv is; a feladatkörükbe tartozó kérdésekben összegyűjtik, elemzik, értékelik a szükséges információkat, adatokat és különböző nyilvántartásokat vezetnek. Többségük január 1-jétől a fővárosi, megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként (szakigazgatási szerv) működik

16 Fővárosi és megyei kormányhivatalok
Általános hatáskörű, területi államigazgatási szerv. 19 megye + főváros A kormány területi szerveként ellátott feladatok: Koordinációs és ellenőrzési feladatok; Képzési, továbbképzési feladatok; Informatikai feladatok Alapfeladatok: Önkormányzatok törvé-nyességi felügyelete; I. és II. fokú hatósági hatáskörök gyakorlása; a Kormány a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter útján irányít Kormánymegbízott vezeti, a szervezetét főigazgató vezeti Törzshivatal + ágazati szakigazgatási szervek feladatai ellátásában a Nemzeti Államigazgatási Központ (NÁK) segíti, amely koordináló, szervező és szolgáltató feladatokat lát el a kormányhivatalok funkcionális, személyügyi, gazdálkodási és nemzetközi tevékenységében

17 Az önkormányzati igazgatás

18 Az önkormányzati rendszer alapjai, az önkormányzatok alkotmányos alapjai
A helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása. A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. Gyakorlása: közvetlenül (népszavazás, népi kezdeményezés), közvetetten (képviselő-testület útján) történik. Helyi közügy: közszolgáltatás biztosítása; közhatalom helyi gyakorlása; szervezeti, pénzügyi, személyi feltételek biztosítása.

19 Az önkormányzatok alkotmányos alapjogai
Az Alaptörvény alapján a képviselő-testületet megilleti: autonómia: önálló szabályozás, igazgatás vagyoni, pénzügyi autonómia (gazdálkodási önállóság); jog az adókivetéshez (törvényi keretek között); szervezeti, működési autonómia; felterjesztési jog; partnerkapcsolatok autonómiája (társulási jog, önkormányzati szervezetekhez való csatlakozás joga)

20 Az önkormányzatok típusai
Települési önkormányzatok Területi önkormányzatok Fővárosi önkormányzat; Megyei önkormányzat Fővárosi kerületi önkormányzat; Városi (megyei jogú városi) önkormányzat; Községi (nagyközségi) önkormányzat.

21 Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei
Alapjogok egyenlők, mellérendeltségi kapcsolatok érvényesülnek. A feladatok elsődleges címzettje a települési önkormányzatok képviselő-testülete: szubszidiaritás elve. Főváros: kétszintű önkormányzat működik; kétszintű jogalkotás. Megye, megyei jogú város, sajátos kapcsolatrendszer.

22 Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei
Települési önkormányzat Önként vállalt feladatok Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. Pl.: településfejlesztés – rendezés, környezetvédelem, lakásgazdálkodás, tömegközlekedés, vízelvezetés, csatornázás. Kötelező feladatok Törvény egyéb feladatot is kötelezővé tehet (pl. könyvtár) egészséges ivóvíz, óvodai nevelés, egészségügyi, szociális alapellátás, közvilágítás, közutak fenntartása, köztemető fenntartása, parkolás biztosítása nemzeti, etnikai kisebbségek jogainak biztosítása stb.

23 Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei
Megyei önkormányzat Önként vállalt feladatok Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe, és nem sérti a települési önkormányzat érdekeit. Kötelező feladatok Amelyekre a település nem kötelezhető, a megye egészére vagy nagy részére kiterjedő feladatok (körzeti közszolgáltatás) pl. középiskola (ha a település nem vállalja).

24 Az önkormányzatok szervezete
A képviselő-testület szervei Bizottságok kötelező önként létrehozott állandó eseti bizottság Polgármester (Főpolgármester, Közgyűlés elnöke) Részönkormányzat Polgármesteri Hivatal/Körjegyzőség jegyző körjegyző főjegyző (megye, főváros) aljegyző

25 A képviselő-testület Az önkormányzati feladat- és hatáskörök címzettje (főszabályként). Rendeletet alkot, határozatot hoz. A legfontosabb hatáskörei nem ruházhatók át Hatáskörgyakorlás formája: testületi ülés (évi 6 legalább). Tagjainak számát a település nagyságának függvényében a polgármesterek, képviselők választásáról szóló törvény határozza meg A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában A képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

26 A polgármester Tagja és elnöke a képviselő-testületnek
Irányítja a polgármes-teri hivatalt Összehívja és vezeti az üléseket Köteles végrehajtani a képviselő-testület döntését Képviseli az önkormányza-tot Önkormányzati hatáskörök ruházhatók át rá Államigazgatási hatáskörök címzettje Helyettesítésére alpolgármester (-ek) választása

27 A bizottságok A képviselő-testület munkáját segítik. (javaslattevő, véleményező, döntést előkészítő, döntés-hozó, a döntés végrehajtását szervező, ellenőrző funkció) Tagjai: önkormányzati képviselők (többségben), és külső szakértők; Elnöke csak képviselő lehet! Kötelezően létrehozott Ha törvény előírja (pl. pénzügyi bizottság) Szabadon létrehozott (lehet állandó, ideiglenes, vagy eseti)

28 A polgármesteri hivatal és a körjegyzőség
A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre a meghozott döntések és az egyéb feladatok ellátására A feladatok kettős jellegűek: önkormányzati feladatok (döntés-előkészítő, végrehajtó, adminisztratív feladatok) államigazgatási feladat- és hatáskörök A körjegyzőség sajátos hivatali forma: több önkormányzat igazgatási feladatait látja el egységes hivatali szervként, a körjegyző vezeti (heti kihelyezett félfogadás).

29 A jegyző Kinevezett, jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező köztisztviselő; Feladatköre: Helyettese az aljegyző (községben nem kötelező kinevezni) Vezeti a polgármesteri hivatalt önkormányzati munka segítése, felelősség a törvényes működésért; államigazgatási feladatok ellátása, hatáskörök gyakorlása.

30 Részönkormányzat testülete
Létrehozásáról, megalakításáról, az esetlegesen átadott feladatokról a képviselő-testület dönt Elkülönült településrészek elkülönült érdekeinek képviselete jelenhet meg az adott településrészen működő településrészi önkormányzaton keresztül. Döntési jogkört is gyakorolhat a településrészt érintő kérdésekben Elnöke csak a képviselőtestület tagja lehet

31 Az önkormányzatok működése
A működés alapdokumentuma: a Szervezeti és Működési Szabályzat. Az ülések összehívása, határozatképessége; nyilvános és zárt ülés esetei; Döntéshozatal (a képviselő-testület ülésén történik): egyszerű többség minősített többség A képviselő-testület döntése: a rendelet és a határozat Rendeletalkotás: magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére, valamint törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján a képviselő-testület rendeletet alkot Határozat: Irányítási eszköz, állásfoglalás stb. (nem jogszabály!) Közmeghallgatás intézménye;

32 Az önkormányzati hatáskör gyakorlás
Az önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlója, a hatáskörök címzettje a képviselő-testület. Ötv. szerint a hatáskör átruházható: a képviselő-testület bizottságaira; a polgármesterre; településrészi önkormányzat testületére; kisebbségi önkormányzatra (kivéve hatósági ügyek); önkormányzati társulásra; Az Ötv. felsorolja az át nem ruházható hatásköröket is. Pl.: rendeletalkotás, költségvetés megállapítása stb.

33 A kormányzat civil partnerei: a nonprofit szervezetek

34 Nonprofit szektor és a civil társadalom fogalma
A.) A nonprofit szektor szervezeteinek jellemzői: céljuk nem a profitszerzés és annak elosztása (profitjukat nem oszthatják fel); a kormányzati szektortól szervezetileg elkülönültek, nem költségvetési szervek; önálló jogi személyiséggel rendelkeznek; önkéntességi, öntevékenységi, jótékonysági alapon működnek; közjót szolgálják és nem követnek pártpolitikai célokat. B.) Civil társadalom fogalma: az állampolgári kezdeményezések, szerveződések, mozgalmak együttese.

35 Nonprofit szervezeti formák
A Polgári Törvénykönyv öt típust definiál: egyesület köztestület alapítvány közalapítvány közhasznú társaság

36 A nonprofit szektor szerkezete

37 Kristó Katalin