SZIME Konferencia, október 20–21. Németh Eszter

Az előadások a következő témára: "SZIME Konferencia, október 20–21. Németh Eszter"— Előadás másolata:

1 SZIME Konferencia, 2014. október 20–21. Németh Eszter
Szociális gondoskodás Magyarországon – kötelezettségek, lehetőségek, tények SZIME Konferencia, október 20–21. Németh Eszter

2 Tematika Nemzetközi kitekintés – válság után? Szociális védőháló által biztosított lehetőségek Ellátások hozzáférhetősége Ellátások igénybevétele Tények – következtetések

3 Nemzetközi kitekintés

4 Szociális védelmi kiadások a GDP százalékában: 22,8%, 12
Szociális védelmi kiadások a GDP százalékában: 22,8%, 12. legmagasabb az EU-ban, 5 százalékponttal marad el EU-átlagtól. Egy főre vetítve többet költünk (vásárlóerő-paritáson az EU-átlag 57%-át) Lengyelországnál, Szlovákiánál, a balti államoknál, Máltánál is. Míg a család/gyermek funkció esetében az egy főre jutó kiadások elérik az uniós átlag 90 százalékát, addig a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztettség leküzdésére fordított kiadások mindössze a 37, illetve 17 százalékát. Hazánkban a juttatások mindössze 4,2%-a függ a rászorultságtól, uniós átlagban az ellátások 11%-a jövedelem-, illetve vagyon-vizsgálathoz kötött. A pénzügyi válság negatív társadalmi hatásainak ellentételezésére hazánkban mindössze 0,5 százalékponttal emelkedtek a GDP-arányos kiadások. Reálértéken 6,2%-os csökkenés következett be. (EU-átlag: + 2,9%)

5

6

7 Szociális védőháló által biztosított lehetőségek
Családtámogatások Szt. pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások Szt. szociális alap- és nappali ellátás Szt. bentlakásos szociális intézményi ellátás Fogyatékos személyek állami ellátásai Gyermekvédelem – gyermekjólét Munkanélküliek biztosítási alapú védelme Kötelező állami nyugdíjbiztosítás Szolgálati időhöz kötött „nyugdíjszerű” ellátások Szolgálati időhöz nem kötött „nyugdíjszerű” ellátások Pótlékok, kiegészítések, egyéb kifizetések Kötelező állami egészségbiztosítás Betegszabadság Egészségügyi ellátás állami támogatással Menekültek, menedékesek ellátása Egészségügyi és szociális ellátás külföldi magyaroknak Fogyasztói ártámogatások Önkormányzati lakástámogatások Munkáltatói végkielégítések Társadalmi programok, nonprofit szervezetek támogatása Lakásépítési támogatás – gyermekek után

8 A kiterjedt hazai szociális védelmi rendszer rendkívül szétaprózódott, a tíz legnagyobb támogatástípus mellett mintegy 350 féle kedvezményből és támogatásból tevődik össze. A támogatások nem csak azokat érik el, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá, és nem is érnek el minden rászorulót. A sűrűn szőtt hazai szociális védőháló kiterjedtsége és bonyolultsága növeli az adminisztrációs terheket és csökkenti a rendszer hatékonyságát.

9 Ellátások hozzáférhetősége
Jogszabályi előírás – települések lakosságszáma A kistelepülések gazdasági, infrastrukturális és demográfiai helyzete kedvezőtlen, többségük elöregedő, a munkaerőpiacról kiszorult társadalmi csoportok otthona lett, így a szociális ellátások iránti igény is fokozottabban jelentkezik itt. Ugyanakkor minél kisebb egy település, annál kevésbé biztosítottak a szociális szolgáltatások. A szociális törvény a kisebb településeken kevesebb kötelezően ellátandó feladatot nevesít. Lefedettség – helyben elérhető szolgáltatás ↔ bevont település Kereslet? Ellátás színvonala? Fenntarthatóság?

10

11 Családsegítő szolgáltatást helyben működtető települések aránya, 2012
%

12 Az ellátást nyújtó települések közül csak minden ötödik működtet helyben családsegítő szolgálatot, négyötödük ún. bevont településként részesül a szolgáltatásból, egy központi településen lévő intézmény szervezi a környező, kisebb helységek ellátását. A családsegítő központot működtető helységek közel fele a sajátján kívül ellát egyéb településeket is, minden ötödik ötnél többet, de található 40-nél több bevont települést ellátó intézmény is.

13 Gyermekvédelmi rendszer szolgáltatásaihoz helyben nem hozzáférő gyermekek* aránya, 2013
%

14 Napközbeni ellátást potenciálisan igénybe vevő 0–2 évesek közül ellátáshoz helyben hozzá nem férők aránya, 2013 %

15 Ellátások igénybevétele

16

17

18

19 Magyarországon a szociális szférában foglalkoztatottak száma 2008–2013 között mintegy 20%-kal nőtt, azonban számos ellátástípus esetében az ellátottak száma ennél nagyobb arányban emelkedett. Az egy gondozóra jutó ellátottak száma fokozatosan nő, különösen a szociális alapszolgáltatásban és nappali ellátásban. A szakképzett gondozók esetében még rosszabb arányokkal találkozhatunk. Egy házi gondozónak 1995-ben kevesebb mint 4, 2012-ben már közel 8 személy segítését kellett megoldania. Az idősek nappali ellátásában az utóbbi évek változatlan ellátotti számához pedig 16%-kal kevesebb gondozó társul.

20

21 Míg az egészségügyben a bruttó keresetek elérik a nemzetgazdasági átlag 92%-át, addig a bentlakásos szociális ellátásban dolgozók bére az országos átlag 67, a nem bentlakásos ellátást nyújtó ellátásokban 49%-án áll. 2012-ben a bentlakás nélküli szociális ellátásban dolgozók átlagos bruttó keresete 14%-kal csökkent, mely a területen dolgozó, alacsony bérezésű közfoglalkoztatottaknak köszönhető. A szociális szférában 2010 és 2013 között a keresetek reálértéke 8,2%-kal esett vissza. (Eü. + 8%) Valamennyi munkakörben átlagon aluli a kereseti lehetőség. Legrosszabb helyzetben a házi gondozók és a gyermekfelügyelők, dajkák vannak.

22 Tények – következtetések
A népesség öregedése, a családszerkezet változása, a jövedelmek differenciálódása miatt egyre többen igényelnek valamilyen pénzbeli vagy természetbeni támogatást, szervezett keretek között folyó szociális gondoskodást. A szociális szolgáltatások elérhetősége csupán az ellátási lehetőségeket jelzi, problémát jelent, hogy nem áll rendelkezésre információ arról, hogy a rendelkezésre álló kapacitások, erőforrások elegendőek-e, milyen igény mutatkozik irántuk, illetve milyen az ellátás színvonala. A szociális ellátások éppen a legelmaradottabb térségekben nem érhetők el, így sérül a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés elve.

23 Köszönöm a figyelmet! 345–6789