AMSz – HSE_1_G7.1.1_TVK5.1 Alapvető Munkabiztonsági Szabályok A munkavégzés engedélyezésének új szabályozási keretrendszere.

Az előadások a következő témára: "AMSz – HSE_1_G7.1.1_TVK5.1 Alapvető Munkabiztonsági Szabályok A munkavégzés engedélyezésének új szabályozási keretrendszere."— Előadás másolata:

1 AMSz – HSE_1_G7.1.1_TVK5.1 Alapvető Munkabiztonsági Szabályok A munkavégzés engedélyezésének új szabályozási keretrendszere

2 Miről lesz szó? A munkavégzés engedélyezéséhez kapcsolódó szabályok bemutatása Egyes EBK kritikus tevékenységek során alkalmazandó minimális biztonsági szabályok

3 Mi az ami biztosan nem változik?
06/04/2017 Mi az ami biztosan nem változik? A területgazda engedélye nélkül továbbra is tilos munkát végezni! Tűzveszéllyel és beszállással járó munkákat továbbra is csak a MeFTIR engedély formátumban lehet kiadni, nincs mérlegelési lehetőség! Mi az ami változik? A területgazdának lehetősége lesz a munkavégzéshez kapcsolódó tényleges kockázatok mérlegelése alapján választani az engedély kiadás különböző formái közül! Két dolgot le kell szögezni, hogy az új engedélyezési rendszerben továbbra sem lehet az üzemeltető/területgazda engedélye nélkül munkát végezni, illetve a tűzveszéllyel vagy beszállással járó munkák esetében mérlegelni sem lehet, továbbra is csak a MeFTIR formátumban lehet kiadni engedélyt a munkára. A jogszabályok – egy kivétellel - az általános munkára nem írják elő kötelezően a munkavégzés engedélyezését, azonban a tűzveszéllyel vagy beszállással járóra igen. Az említett egy kivétel az a 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről, amely kimondja, hogy zónákban történő munka csak munkavégzési engedély alapján kezdhető meg. Azonban ki kell hangsúlyozni, hogy a formáját nem határozza meg, azt a munkáltatóra bízza, amire mi a kétpéldányos megbízást fogjuk alkalmazni, de erről majd később lesz szó. Ami az új szabályozás lényege, hogy az engedély folyamatát és végeredményben a formáját az engedély kiadót a munka komplex kockázatához igazíthatja, vagyis a kockázat mértékének figyelembevételével választhatja meg. Valójában a választás lehetősége kizárólag az alacsony kockázatú munkák esetében igaz!

4 Munkavégzési engedélyezés folyamata
06/04/2017 Munkavégzési engedélyezés folyamata Vállalkozó általi munkavégzési engedélyezés Munkavégzés igényének felmerülése Munkaterület átadás-átvételi eljárás (Barna/zöld mezős) Nem Üzemelő munkaterületről van szó? Komplex (120 embernap) a munka? Igen Magas Tevékenység veszélyessége (kockázati kategória)? Igen Alacsony Nem Szükséges MeFTIR munkavégzési engedély? EBK terv Közepes Igen Munkaterület biztosítási eljárás szükséges? Nem Igen Munkaterület biztosítási eljárás Ez az ábra az engedélyezés teljes folyamatát mutatja be, amely indul a munkavégzés igényével és zárul azzal, hogy a vállalkozó adja ki saját magának az engedélyt, vagy pedig az üzemeltető adja ki, a „hagyományos” MeFTIR engedély formátumban vagy pedig attól eltérő más formában. A következő ábrákon a 3 fő folyamaton fogunk végigmenni. Munkavégzés MeFTIR munkavégzési engedély nélkül (megbízás, megrendelés, fuvarlevél, BE-KI napló) Területgazda értesítése mellett Nem Munkavégzési engedély a MeFTIR rendszerből (+megbízás)

5 Kockázat alapú megközelítés
06/04/2017 Kockázat alapú megközelítés Az adott munka komplex kockázati kategóriája EBK kritikus tevékenység Nem EBK kritikus tevékenység Veszélyes munkaterület Magas kockázat Közepes kockázat Nem veszélyes munkaterület Alacsony kockázat Magas kockázatú munka: Az az EBK kritikus tevékenység, amelyet veszélyes munkaterületen végeznek. Közepes kockázatú munka: Az az EBK kritikus tevékenység, amelyet nem veszélyes munkaterületen végeznek vagy az a nem EBK kritikus tevékenység , amelyet veszélyes munkaterületen végeznek. Alacsony kockázatú munka: Az a nem EBK kritikus tevékenység, amelyet nem veszélyes munkaterületen végeznek. Az elvégzendő munka komplex (a hangsúly ezen van) kockázati besorolásához ez a viszonylag egyszerű mátrix nyújt segítséget, amely használatához két fogalmat kell ismernünk: EBK kritikus tevékenység és veszélyes munkaterület. Amennyiben az adott munkáról el tudjuk dönteni, hogy EBK kritikus vagy sem és annak helyszínével kapcsolatosan el tudjuk dönteni, hogy az veszélyes vagy sem, akkor már csak a mátrixot kell alkalmazni. A mátrix alatt láthatjátok a komplex kockázati besorolás lehetséges variációit. Akkor most ismerjük meg az EBK kritikus tevékenység és veszélyes munkaterület fogalmát.

6 Az EBK kritikus tevékenységek
06/04/2017 Az EBK kritikus tevékenységek beszállással járó munka; tűzveszéllyel járó munka; különleges körülmények között végzett teheremelések; veszélyes készülékek elsődleges megbontása, technológiai rendszer nyomás alatti részeinek megbontásával járó munkák, vészátfejtések – minden olyan tevékenység, amikor a veszélyes anyag szabadba kerülésével számolni lehet; technológiai rendszerek vegyszeres tisztítása; be- vagy leeséssel, elmerüléssel fenyegető felszín felett illetve víz alatt végzett munka, amennyiben nincs kiépített műszaki védelem; magas nyomású tisztítás; vállalkozók általi párhuzamos munkavégzés, amennyiben veszélyeztetik egymás biztonságos tevékenységét; egyéb, különösen megnövekedett kockázatú vagy különleges feltételek között végzett munkák (különösen a földmunka, fóliasátor alatt, műanyag alagútban vagy bármely más módon lehatárolt területen, inertizált légkörben) az üzemeltető egyedi döntése alapján. Ezeknek a tevékenységeknek a részletes leírása az AMSz 3. sz. mellékletében van összefoglalva, itt most csak a leglényegesebb információkat mondom el. 1. MSZ szabvánnyal összhangban zárt térben történő munkavégzésnek minősül minden olyan tevékenység, amely a berendezésen behajlással, vagy annak belsejében való tartózkodással végezhető, ha azt a teret emberi tartózkodásra nem tervezték, de kielégíti a következő feltételek mindegyikét: minimum egy dolgozó belépésére, ott tartózkodására elegendő a hely; szűk ki- és bejárati nyílás vagy más módon korlátozott a ki- és bejutás, vagyis a menekülés lehetősége. Ilyen zárt térnek számítanak a tartályok, aknák, csatornák, nagyátmérőjű csővezetékek, füstcsatornák, technológiai berendezések, készülékek (tornyok, reaktorok, kazánok, kemence tűztere, stb.). 2. Tűzveszélyes tevékenység az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, vagy nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrásként számításba vehető izzással, parázslással, szikrázással jár. Akinek van tűzvédelmi szakvizsgája gondolom nem kell jobban kivesézni. 3. Az emelési munka megkezdése előtt az emelést végző emelőgép üzemeltetőnek emelési tervet kell készítenie abban az esetben, ha (a teljesség igénye nélkül, csak a legfontosabb tételeket emelem ki, a többi a 3. sz. mellékletben): olyan területen dolgozik, ahol az egymás hatósugarába működő emelőgépek biztonságos üzemeltetésének feltételeit meg kell tervezni, több daruval történik az emelés (együttes emelés), az adott emeléshez emelőgerendát vagy oszlopot alkalmaznak, a teher több mint 15 tonna, és nem üzemelő technológiai létesítmények fölött emelik a teher több mint 1 tonna és technológiai üzemelő létesítmények fölött, vagy azokhoz közel emelik, emberek dolgoznak a felfüggesztett, több mint 1 tonna súlyú teher közvetlen közelében vagy alatta kell szerelési tevékenységet (rögzítés, hegesztés) végezniük, a munkaterületet biztosító üzem vezetője a területén folyó technológiai folyamatok miatt ezt kéri. 4. Minden olyan berendezés megbontására vonatkozik, amelynek normál működése során veszélyes anyag/üledék keletkezhet/halmozódhat fel és a kinyitáskor ez önmagában jelent veszélyt (pl.: mérgező katalizátor), vagy a levegővel érintkezve jelent kockázatot (pl. piroforos anyag levegővel való találkozása). Ebben az esetben a munkaterület is veszélyessé válik. 5. Vegyszeres tisztítás a veszélyes vegyi anyagok használata (mérgező, ártalmas, irritáló, túlérzékenységet okozó, robbanásveszélyes, tűzveszélyes, gyúlékony, oxidáló, korrozív, veszélyes a környezetre) olyan technológiai berendezések tisztítására/mosására/öblítésére, amelyben normál körülmények között nem csak tiszta víz volt/ lehetett. 6. a) azokban az esetekben, amikor a munkavégzés magassága meghaladja a 2 m-t; b) ha a munkahely vagy a közlekedési út víz vagy más olyan anyag fölött vagy mellett oly módon helyezkedik el, hogy a belefulladás lehetősége fennáll; c) födémek, tetők, mennyezetek, felülvilágítók, aknák megnyitásakor vagy építésekor; d) a 2 m magasságot meghaladó tetőn végzendő munkáknál és a hozzá vezető utakon; Lényeges változás: Az állványon el kell helyezni az átadást bizonyító jelzést, amelynek tartalmaznia kell legalább: a helyszínt ahova az állvány készült; a vállalkozás nevét, aki az állványt építette; az átadás napját; a neve és aláírása annak a felelős személynek, aki átadta illetve átvette az állványt. az állvány terhelhetőségét Az átadást bizonyító jelzés hiányában az állványt használni tilos! 7. Ide értendő a nagynyomású vízzel végzett ipari tisztítás 300 bar nyomás fölött, és minden szemcseszórásos tisztítás (beleértve a szárazjég fúvatásos tisztítást is). Nagynyomású vizes tisztítás vagy szemcseszórás esetén az alábbi kiegészítő egyéni védelem használata szükséges: Szem és/vagy teljes arcvédelem Légzésvédelem (szemcseszórás esetén) Kézvédelem (vegyi és mechanikai hatások ellen) Zárt védőruha 8. Időben és térben van átfedés a különböző munkairányítás alatt lévő vállalkozó munkavállalói között. 9. Földmunka minden olyan tevékenység, amelynél a talaj eredeti szintjéhez viszonyítva legalább 30 cm mélységben kézi vagy gépi erővel beavatkoznak (föld kiemelés, fúrás, cölöpverés, tereprendezés), EBK kritikus tevékenységnek minősül és csak a területgazda munkavégzési engedélye alapján végezhető. A földmunkák közül minden olyan tevékenység, amely az eredeti talajszinthez viszonyítva 1,2 méternél mélyebben föld/talaj megbontásával jár, és ha ott emberi tevékenység folyik, akkor beszállási engedély köteles.

7 Veszélyes munkaterület
06/04/2017 Veszélyes munkaterület Függetlenül a munkával érintett terület veszélyességi besorolásától*, az a munkaterület, ahol veszélyes anyag, vagy felszabaduló energia a munkavégzés során veszélyt okozó mértékben keletkezik (pl. veszélyes anyagot tartalmazó készülékek elsődleges megbontása, technológiai rendszer nyomás alatti részeinek megbontásával járó munkák, vészátfejtések, továbbá veszélyes anyag nem zárt rendszerben történő betöltése – minden olyan tevékenység, amikor a veszélyes anyag szabadba kerülésével számolni lehet, stb), vagy annak környezetében olyan mértékben van jelen (pl. a telepített vagy hordozható légtérelemzők éghető vagy toxikus gáz jelenlétét beavatkozást igénylő mértékben mutatják ki, illetve egy már megbontott veszélyes tulajdonságú anyagot tartalmazó készülék hatáskörzete, stb), amelynél a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyek egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő (egyéni vagy kollektív) védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve. „Függetlenül a munkával érintett terület veszélyességi besorolásától” azt jelenti, hogy az eredetileg zónába sorolt munkaterület veszélyességét a munkavégzés idején ismert állapota határozza meg az engedélyezés során. Például egy leürített, kiszakaszolt, kitisztított, kiszellőztetett (méréssel igazolt légtér) tartálybelső a munkavégzés idején így már nem zóna 0, nem veszélyes munkaterület. De ezt az eszmefuttatást az alábbiak segítik megvilágosítani, ezért olvassuk el közösen. Az első leírásban a kulcsszó a keletkezik vagyis nem egy lehetséges következményből indulunk ki, hanem tudjuk, hogy lesz következmény. A munkaterület közvetlen környezetének ismert tényleges veszélyeket is figyelembe kell venni. Tehát olyan veszélyekről van szó, amelyeknek a hatása csak EVE használat mellett nem okoz károsítást, vagyis pl. egy vízvezeték szerelésnél (nincs érdemi nyomás, nem forróvíz) ez nem áll fenn. * eredeti zónabesorolás

8 EBK terv Mikor kötelező?
06/04/2017 EBK terv Mikor kötelező? Minden magas kockázatú tevékenység esetén kötelező (a munkavégzési engedély feltétele), amennyiben egyszerre kettőnél több cég végez munkát, és a munkavégzés időtartama a 120 embernapot* meghaladja. *Az adott munkához rendelt munkavállalók számának és a munkanapok számának szorzata Mikor nem? Az üzemeltető technológiai utasításaiban szabályozott műveletek esetében nincs szükség EBK terv készítésére, illetve munkavégzési engedély (kivéve szűk, zárt térben végzett és a tűzveszéllyel járó munka esetében) kiadására. Csak ismétlésül nézzük meg, hogy mikor kell EBK terv és mikor nem!?

9 Munkaterület biztosítás vs. átadás
06/04/2017 Munkaterület biztosítás vs. átadás Munkaterület Átadás Biztosítás Dokumentált eljárás, amikor a szerződéses munka területét átadják a munkát végző Vállalkozónak, meghatározva minden szabályt, előírást, kötelezettséget, felelősséget minden érintett fél számára, hogy garantálják a munka biztonságos végrehajtását. Kizárólag barna- vagy zöldmezős beruházások esetében lehet alkalmazni. Ebben az esetben kizárólag a területet átvevő adhat ki munkavégzési engedélyt, de ilyen esetben vagy a mi rendszerünket veszi át, vagy az azzal legalább egyenértékű, általunk elfogadott saját rendszerét használja. Dokumentált eljárás, amikor a szerződéses munka területét (mely a munkavégzés alatt is a Területgazda üzemeltetésében marad) biztosítják a munkát végző Vállalkozónak, meghatározva minden szabályt, előírást, kötelezettséget, felelősséget minden érintett fél számára, annak érdekében, hogy garantálják a munka biztonságos végrehajtását. Le kell folytatni, amennyiben a munka biztonságos elvégzésének összes feltétele a munkára kiadandó munkavégzési engedélyen nem szabályozható, nem rögzíthető. A munkaterület biztosítás új fogalom, most nézzük meg, hogy mi a különbség a biztosítás és az átadás között. Mindkettő eljárás dokumentált, vagyis jegyzőkönyv készül róla. Az átadás során átadott munkaterületen az új területgazda adja ki az engedélyt amíg a biztosított munkaterületen nincs területgazda változás, továbbra is az üzemeltető adja ki a munkavégzésre az engedélyt, függetlenül annak formájától(MeFTIR, Be-Ki, Megbízás). Speciális esetben maga a Biztosítási jegyzőkönyv is egyfajta engedély formátum, amelyben megadható a munkavégzésre az engedély és persze abban meghatározható a vállalkozó számára további szabály arra, hogy saját maga adja ki az engedélyt, például így kezelhető az etilén távvezetéken végzendő munkák, nagyobb épület felújítások, ahol az engedélyt kiadó és a munkaterület között a fizikai távolság nem teszi lehetővé az üzemeltető/területgazda folyamatos helyszíni jelenlétét.

10 Döntési csomópontok - Szükséges munkavégzési engedély?
06/04/2017 Döntési csomópontok - Szükséges munkavégzési engedély? Vállalkozó általi munkavégzési engedélyezés Munkavégzés igényének felmerülése Munkaterület átadás-átvételi eljárás (Barna/zöld mezős) Nem Üzemelő munkaterületről van szó? Alacsony kockázatú munka: Az a nem EBK kritikus tevékenység, amelyet nem veszélyes munkaterületen végeznek. Igen Tevékenység veszélyessége (kockázati kategória)? Alacsony Szükséges MeFTIR munkavégzési engedély? Igen Munkaterület biztosítási eljárás szükséges? Nem Igen Munkaterület biztosítási eljárás Arról beszéltünk eddig, hogy amennyiben bekategorizáltuk a munkát a komplex kockázati kategóriába és az jött ki, hogy közepes vagy magas, akkor végeredményben csak MeFTIR formátumú engedéllyel lehet a munkavégzést engedélyezni. Amennyiben alacsony a munka komplex kockázati kategóriába sorolása, vagyis a tevékenység nem EBK kritikus és nem veszélyes munkaterületen végzik, akkor a munka más formában is engedélyezhető. Munkavégzés MeFTIR munkavégzési engedély nélkül (megbízás, megrendelés, fuvarlevél, BE-KI napló) Területgazda értesítése mellett Nem Munkavégzési engedély (megbízás)

11 Alacsony kockázatú munkák – BE-KI napló
06/04/2017 Alacsony kockázatú munkák – BE-KI napló Milyen alacsony kockázatú munkákat lehet BE – KI naplóval engedélyezni? Az eddig behajtási engedéllyel engedélyezett behajtások, zónába is, ha nincs további munkavégzés Pl. anyag be- és kiszállítása, hulladék kiszállítás Amikor nem zónában (tényleges) történik a munkavégzés Pl. fűnyírás, vezénylőn belüli munkák illetve minden alacsony kockázatú munka Amikor zónán belül történik a ”munka”, de nincs tényleges beavatkozás a technológiába (bejárás/ellenőrzés/felmérés – ekkor nem kell megrendelő vagy szállítólevél!) Feltétel: A munkavégzőnél kell lenni a szállítólevélnek vagy a megrendelőnek, a BE-KI napló ezekkel együtt alkotja az engedélyt. Most nézzük részletesen is a két fő engedélyezési folyamatot, amit alacsony kockázatú munkák esetében alkalmazhatunk. Elmondhatjuk, hogy BE – KI naplóval általánosságban a zónán kívüli munkaterületen az összes nem EBK kritikus tevékenység engedélyezhető, persze ha a munkaterület nem veszélyes. A BE-KI naplóval eddig is kezeltük az anyag/hulladék ki- és beszállításokat, ebben nincs sok újdonság, az viszont újdonság, hogy zónán kívül elvileg minden alacsony kockázatú munka engedélyezhető. Amennyiben a zónában bejárás/ellenőrzés/felmérés történik, vagyis nincs beavatkozás a technológia valamely részébe, akkor is engedélyezhető ilyen módon a munka.

12 Alacsony kockázatú munkák – BE-KI napló
06/04/2017 Alacsony kockázatú munkák – BE-KI napló Amennyiben Alacsony kockázatú tevékenységet végeznek - az engedélyt kiadó döntése alapján – a munkavégzést a Belépési – kilépési (BE-KI) napló használatával is lehet engedélyezni. Feltétel: A munkavégzőnél a helyszínen kell lenni egy szállítólevélnek, megrendelőnek stb (amivel igazolni tudja, hogy arra a munkára az adott üzembe rendelték), a BE-KI napló ezekkel együtt alkotja az engedélyt. A belépés céljaként leggyakoribb lehetőségeket előre rögzítettük, és az ettől eltérő alacsony kockázatú munkákat az ”Egyéb” oszlopban kell jelölni, szövegesen! Most nézzük részletesen is a két fő engedélyezési folyamatot, amit alacsony kockázatú munkák esetében alkalmazhatunk. Elmondhatjuk, hogy BE – KI naplóval általánosságban a zónán kívüli munkaterületen az összes nem EBK kritikus tevékenység engedélyezhető, persze ha a munkaterület nem veszélyes. A BE-KI naplóval eddig is kezeltük az anyag/hulladék ki- és beszállításokat, ebben nincs sok újdonság, az viszont újdonság, hogy zónán kívül elvileg minden alacsony kockázatú munka engedélyezhető. Amennyiben a zónában bejárás/ellenőrzés/felmérés történik, vagyis nincs beavatkozás a technológia valamely részébe, akkor is engedélyezhető ilyen módon a munka.

13 Alacsony kockázatú munkák – 2 példányos Megbízás
06/04/2017 Alacsony kockázatú munkák – 2 példányos Megbízás Milyen munkákat lehet a kétpéldányos Megbízással engedélyezni? Gyakorlatilag minden alacsony kockázatú munka amelyet zónában végeznek és a technológia valamely részébe történő fizikai beavatkozáshoz kapcsolódik Pl. vezeték szigetelés/bontás, műszeres munkák, 2 m alatti állvány építése, teheremelés stb. Feltétel: A munkavégzőnél a helyszínen kell lennie az üzemeltető által aláírt másodpéldánynak. Kétpéldányos Megbízással gyakorlatilag minden alacsony kockázatú munka, amelyet zónában végeznek és a technológia valamely részébe történő fizikai beavatkozáshoz kapcsolódik, engedélyezhető. Így pl. az összes nem EBK kritikus tevékenység során ki lehet adni az engedélyt a kétpéldányos Megbízás üzemeltető általi aláírásával a munka megkezdésére, ha a munkaterület nem veszélyes. A munka végeztével hasonlóan mint a MeFTIR engedélyt, ezt is vissza kell igazolni. .

14 Alacsony kockázatú munkák – 2 példányos Megbízás
06/04/2017 Alacsony kockázatú munkák – 2 példányos Megbízás Kétpéldányos Megbízással gyakorlatilag minden alacsony kockázatú munka, amelyet zónában végeznek és a technológia valamely részébe történő fizikai beavatkozáshoz kapcsolódik, engedélyezhető. Így pl. az összes nem EBK kritikus tevékenység során ki lehet adni az engedélyt a kétpéldányos Megbízás üzemeltető általi aláírásával a munka megkezdésére, ha a munkaterület nem veszélyes. A munka végeztével hasonlóan mint a MeFTIR engedélyt, ezt is vissza kell igazolni. .

15 Egyes EBK kritikus tevékenységek során alkalmazandó minimális biztonsági szabályok

16 Építési munkahelyek - kollektív védelem
06/04/2017 Biztonsági szabályok be- vagy leesés veszélyes helyeken végzett munkákhoz Építési munkahelyek - kollektív védelem Az építési munkahelyeken a magasból leesést méretezett és megfelelően rögzített lefedéssel, vagy 1 méter magas, háromsoros, 0,3 m-nél nem nagyobb osztásközű, lábdeszkával, ”középdeszkával”, valamint korláttal kell biztosítani. Az állványon el kell helyezni az átadást bizonyító jelzést, amelynek tartalmaznia kell legalább: a helyszínt ahova az állvány készült; a vállalkozás nevét, aki az állványt építette; az átadás napját; a neve és aláírása annak a felelős személynek, aki átadta illetve átvette az állványt; az állvány terhelhetőségét. Az átadást bizonyító jelzés hiányában az állványt használni tilos!

17 06/04/2017 Biztonsági szabályok be- vagy leesés veszélyes helyeken végzett munkákhoz

18 Építési munkahelyek – létra használat
06/04/2017 Biztonsági szabályok be- vagy leesés veszélyes helyeken végzett munkákhoz Építési munkahelyek – létra használat Létrát csak a megközelítéshez szabad használni, vagy pedig egyszerű és könnyű szerszámokkal (például csavarhúzó) végzett rövid idejű munkák végezhetők rajtuk (3 érintkezési pont). A létrán a maximális mászási magasság 2 méter (a létrán ajánlatos egyértelműen bejelölni ezt a magasságot), ha nem visel leesés elleni védőfelszerelést, de ebben az esetben is maximum 6 méterig. megengedett. A létrát csak sík talajra, és úgy szabad tenni, hogy a létrafokok vízszintes helyzetben maradjanak, és mindig rögzíteni kell kicsúszás ellen. A létrának legalább három fokkal (1 m-rel) magasabbnak kell lennie, mint a felület, ahová a felhasználó felmászik.

19 06/04/2017 Biztonsági szabályok be- vagy leesés veszélyes helyeken végzett munkákhoz

20 Biztonsági szabályok zárt terekbe történő beszállás előtt
06/04/2017 Biztonsági szabályok zárt terekbe történő beszállás előtt Alapelvek A beszállás során – amennyiben az nagy kiterjedésű fémfelülettel történő érintkezéssel járhat – minden olyan villamos berendezést, melynél idegen potenciál megjelenése áramütés-veszélyt okozhat, csak leválasztó transzformátoron keresztül lehet táplálni. Ha bármely tűzveszélyes vagy egyéb veszélyes (ártalmas, mérgező, stb.) anyag munkatérben való jelenléte vagy megjelenése biztonsággal nem kizárható, vagy a munkatér szellőzése korlátozott, a munkavégzés teljes időtartama alatt – a munkavégzési engedélyezést megelőző előzetes gázkoncentráció-méréstől függetlenül – kötelező a folyamatos gázkoncentráció mérés. Amennyiben ártalmas/mérgező gőzök/gázok vannak, vagy lehetnek jelen a munkatérben, és a koncentrációjuk feldúsulhat, a munka – függetlenül az oxigén-koncentrációtól – csak a környezeti levegőtől független légzésvédelmet biztosító légzésvédő használatával végezhető.

21 Biztonsági szabályok zárt terekbe történő beszállás előtt
06/04/2017 Biztonsági szabályok zárt terekbe történő beszállás előtt Alapelvek A légzésvédelem alkalmazásától el lehet tekinteni abban az esetben, ha a tevékenység olyan zárt térben történik, amely az alábbi feltételeknek együttesen és teljes egészében megfelel: korábban teljes mértékben ki lett tisztítva, bármely veszélyes anyag (éghető, ártalmas, mérgező, stb.) jelenléte kizárható, maga a tevékenység sem eredményezheti veszélyes anyagok megjelenését, képződését, a zárt tér szellőzése nem korlátozott és hatékony, azaz az oxigén-koncentráció folyamatosan legalább 19 tf% fölött van. Ha a beszállás során az O2 koncentrációja a munkavégzés során 19 tf% alá csökkenhet (pl.: inert gázok alkalmazása), akkor izolációs légzésvédelem használata kötelező, a szűrési elven működő légzésvédelem alkalmazása TILOS. A folyamatos gázkoncentráció mérés ilyen esetekben is kötelező!

22 Biztonsági szabályok zárt terekbe történő beszállás előtt
06/04/2017 Biztonsági szabályok zárt terekbe történő beszállás előtt Alapelvek Beszállásos munkák esetén a beszállást végzők és figyelők számát a munkavégzési engedélyben szükséges meghatározni a lenti alapelvek szerint: Amennyiben a berendezés (tartály, akna, stb..) CH anyaggal szennyezett, a beszállást végzők száma nem haladhatja meg a belépési pontonkénti (pl.: búvónyílás, aknák esetén le-, és feljutást segítő létra, stb.) 2 főt. Amennyiben a berendezés (tartály, akna, stb.) CH mentesített (kiszakaszolt, tisztított kigőzölt, kiszellőzetett, stb.), úgy a beszállók száma belépési pontonként lehet több is, mint 2 fő. A figyelő személyzet kötelező létszáma egy belépési pont esetében (csak a beszállásra használtakat kell figyelembe venni) minimum 2 fő, és további beszállási pontonként 1-1 fő. A munkavégzés során folyamatosan biztosítani kell a beszállást végző személyek nyomonkövetését, melyet a személyes belépőkártyáik, vagy EBK útmutatóik a belépési pontokon történő gyűjtésével kell megvalósítani.

23 Biztonsági szabályok zárt terekbe történő beszállás előtt
06/04/2017 Biztonsági szabályok zárt terekbe történő beszállás előtt Alapelvek Beszállással járó tevékenységek esetén a beszállást végzőkön túl meghatározott számú figyelő személy(eke)t kell a helyszínen biztosítani, akiket/akiknek Más feladattal megbízni nem lehet; Legalább a beszállást végzőkével azonos jellegű és védőképességű védőeszközökkel, védőruházattal kell ellátni; Kötelező legalább egy folyamatos gázkoncentráció mérővel is ellátni, ha az adott készüléken, berendezésen, tartályon kívül is valószínűsíthető veszélyes koncentrációjú gáz megjelenése; Folyamatos kapcsolattartást kell biztosítaniuk a beszállókkal (pl.: élőszó, jelző kötél, rádió), illetve képzettnek, képesnek, alkalmasnak és felszereltnek kell lenniük a mentési feladatok ellátására; Sárga karszalaggal kell megjelölni.

24 Biztonsági szabályok zárt terekbe történő beszállás előtt
06/04/2017 Biztonsági szabályok zárt terekbe történő beszállás előtt Földmunkák A földmunkák közül minden olyan tevékenység, amely az eredeti talajszinthez viszonyítva 1,2 méternél mélyebben föld/talaj megbontásával jár, és ha ott emberi tevékenység folyik, akkor beszállási engedély köteles!

25 Biztonsági szabályok zárt terekbe történő beszállás előtt
06/04/2017 Biztonsági szabályok zárt terekbe történő beszállás előtt A fóliasátor alatt, műanyag alagútban vagy bármely más módon lehatárolt munkaterületen belül minden nyitott berendezést, csövet, karimát le kell zárni vakkarimával, minden lefolyó csatornát le kell fedni olyan módon, ami kizárja a gázok, gőzök kijutásának lehetőségét, és a fólia sátor vagy műanyag alagút megfelelő szellőztetéséről gondoskodni kell. A munka műszaki felügyelőjének (Vállalkozó) minimálisan ellenőriznie és az építési naplóban dokumentálnia kell az adott munkához felállított fólia sátor vagy műanyag alagút általános megfelelőségét (elrendezés, stabilitás, bejáratok és menekülési pontok), minden veszélyes külső csatlakozás megfelelő leválasztását, megfelelő szellőztetését (frisslevegő ellátás, hőmérséklet szabályzás, stb.). Az állandó gázkoncentráció mérés mindig kötelező, a dolgozóknak személyi gázérzékelővel kell rendelkezni ehhez, amely legalább a CH és O2 koncentrációt méri a munkahely levegőjében. Kizárólag beszállásos munkavégzési engedély alapján lehet munkát végezni amennyiben korlátozott a munkatér szellőzése, ezért a környezeti levegőtől független légzésvédő használata kötelező, vagy korlátozottak a menekülési lehetőségek.

26 Köszönjük a megtisztelő figyelmet.