KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK III

Az előadások a következő témára: "KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK III"— Előadás másolata:

1 KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK III
KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK III. modul: Általános államháztartási ismeretek Közigazgatási szakvizsga Általános közigazgatási ismeretek Központi állami szervek rendszere I. modul A diasor hatályosítását elvégezte: Téglási András ( )

2 1. Fejezet Magyarország alkotmányos berendezkedése

3 Magyarország Alaptörvénye
Az ország alaptörvénye Formai szempontból: a jogforrási rendszer csúcsa különös eljárási rendben alkotják. Tartalmi szempontból: gazdasági és társadalmi rendre állam- és kormányformára alapvető jogokra és kötelezettségekre állami szervek egyes típusainak szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat foglalja magában.

4 A magyar alkotmányfejlődés
KORSZAK JELLEMZŐK 1946 előtt történeti alkotmány: 1222 Aranybulla Werbőczy Hármaskönyve – Szent Korona-tan 1848. évi törvények 1946 1946. évi I. tv. A köztársasági államformáról: alkotmányos alaptörvény 1949 1949. évi XX. tv. 1989 1989. évi XXXI. tv.: jogállamiság 2012. január 1. Magyarország Alaptörvénye (2011. április. 25.)

5 Emberi léthez kapcsolódó jogok
Alapjogok fogalma Emberi léthez kapcsolódó jogok Állampolgári jogok minden embert megillető veleszületett elidegeníthetetlen jog csak az adott állam polgáraira értelmezhető

6 Alaptörvény – alkotmány
Az alapjogok forrásai Alaptörvény – alkotmány Az Alaptörvény módosításai (5) Átmeneti Rendelkezések Sarkalatos törvények Törvények Nemzetközi dokumentumok

7 Alapjogok rendszere (azok keletkezési idejére vonatkozóan)
Első generációs jogok: egyenlőségi szabadságjogok Második generációs jogok: gazdasági, szociális, kulturális jogok Harmadik generációs jogok: a fejlődéshez, békéhez, egészséges környezethez való jogok, betegjogok, fogyatékosok jogai

8 Az egyes alapjogok: Az emberi méltósághoz való jog
Együtt említik az élethez való joggal, az Alkotmánybíróság általános személyiségi jognak, szubszidiárius alapjognak tekinti, az egyenlőségi illetve személyhez fűződő jogokkal összekapcsolva. Nevesített részjogosítvány: önazonosság, önrendelkezés, magánszféra védelme.

9 Az egyes alapjogok: A megkülönböztetés tilalma
Általános egyenlőségi tétel: A Magyarország biztosítja minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés nélkül. A hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. A Magyarországon minden ember jogképes. A bíróság előtt mindenki egyenlő. A hátrányos megkülönböztetés tilalma nem abszolút A pozitív diszkrimináció nem alkotmányellenes Az önkényes, ésszerű indok nélküli megkülönböztetés alkotmányellenes

10 Az egyes alapjogok: Kisebbségek speciális védelme
A többségi nemzetbe olvasztó politika, szegregáció, áttelepítés tilalma Speciális szempontok figyelembe vételének kötelezettsége Alapvető jogok biztosa és helyettese és kisebbségi önkormányzatok Nemzetiségek képviseletének megteremtése az országgyűlésben.

11 Az egyes alapjogok: Az élethez való jog
Magzati élet védelme magzati élet védelme ↔ anya önrendelkezési joga „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg” Alaptörvény II. cikk. Halálbüntetés eltörlése Eutanázia Aktív – tilos Passzív

12 Az egyes alapjogok: Környezethez való jog
A Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez Kiemelt rendelkezések az Alaptörvényben Alkotmánybíróság – köteles az állam a garanciát biztosító intézmények kialakítására, valamint az elért környezeti szint megóvására külön törvény a környezet védelméről

13 Az egyes alapjogok: A tisztességes eljáráshoz való jog
bíróság előtt mindenki egyenlő, független és pártatlan bíróság, nyilvános tárgyalás ártatlanság vélelme, hallgatás joga nullum crimen et nulla poena sine lege elve, jogorvoslathoz való jog védelem joga

14 Az egyes alapjogok: A közlekedés, a mozgás szabadsága
A személyes szabadság egyik nevesített alakzata. Napjainkban a migrációs jogokhoz kapcsolódik a szabályozása. Korlátai: büntetőjog közbiztonság közerkölcs egészségügyi

15 Az egyes alapjogok: Az információs önrendelkezési joga
A modern állam a funkcióinak növekedése és változása miatt az állampolgárok egyre több adatát gyűjti, Reális veszély az adatokkal való visszaélés, az adatok összekapcsolása Szükséges a személyiségi autonómiát képező adatvédelem és az állam szükségletének az összehangolása.

16 Magánlakás Levéltitok
Az egyes alapjogok: A magánlakás sérthetetlenségéhez, a levéltitok védelméhez való jog Magánlakás Be. – házkutatás – hatóság határozata alapján (kivéve bűncselekmény megakadályozása) Rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálatok Levéltitok Fogvatartottak levelezése Postai küldemények

17 Az egyes alapjogok: A lelkiismereti és vallásszabadság
Az egyház az államtól elválasztva működik. Vallás, meggyőződés miatt sem hátrány, sem előny nem keletkezhet. Állami nyilvántartás tárgya nem lehet. Szabadon gyakorolható. Szülő dönt az erkölcsi, vallási nevelésről. Vallásgyakorlás lehetőségének biztosítása szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi és bv. intézetekben, katonaságnál.

18 Az egyes alapjogok Az egyesülési és gyülekezési jog
Alaptörvény szerint mindenkinek joga van törvényben nem tiltott szervezetet létrehozni, de nem valósíthat meg bűncselekményt, politikai célú fegyveres szervezet nem alapítható, kizárólag gazdasági céllal nem hozható létre. Az Alaptörvény elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását.

19 Az egyes alapjogok: A sajtószabadság
A vélemény terjesztése, a sajtó hozzáférhetősége, tárgyi előfeltételek biztosítása. Nem csak egyéni szabadságjog garanciája, hanem demokratikus biztosíték – a tájékoztatáshoz való jog garanciája. „Médiaalkotmány”

20 Az egyes alapjogok: A véleménynyilvánítás szabadsága
Alaptörvény IX. cikkből (szabad véleménynyilvánítás, közérdekű adatok megismerése), következik a demokratikus közvélemény biztosításának állami kötelessége. A szabad véleménynyilvánítási jog nem csak alapvető alanyi jog, hanem e jog intézményes oldalának az elismerése, a demokratikus politikai nyilvánosság biztosítása a modern jogfelfogás szerint. Korlátozható, de csak igen kevés joggal szemben kell engednie.

21 Az egyes alapjogok: A véleménynyilvánítás szabadsága
A véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül kell védeni. Nem terjed ki valótlan tények közlésére, ha a közlő ezzel tisztában van, vagy kellene, hogy legyen az egyenlő a tények meghamisításával Speciális vonatkozások: Gyűlöletre uszítás bűncselekmény, Képviselők mentelmi joga, közszereplőkkel szembeni kritika tágabb határai.

22 Az egyes alapjogok: A tulajdonjog
Alaptörvény magyar állam tulajdona nemzeti vagyon, kizárólagos tulajdonának, gazdasági tevékenységi körének körét törvény határozza meg, az állam tiszteletben tartja az önkormányzat tulajdonát. Alkotmánybíróság alkotmányos alapjog, de abszolút védelem csak a személyiségi jogoknak tulajdonformák megkülönböztetésének tilalma, közösségi tulajdon szigorúbb büntetőjogi védelme alkotmányellenes. Kisajátítás: Csak közérdek esetén, kártalanítás mellett.

23 Érdekvédelmi eszköz + egyesülési jog, munkatörvénykönyv.
Sztrájkjog Érdekvédelmi eszköz + egyesülési jog, munkatörvénykönyv. Előtte egyeztetés, egyeztető eljárás sikertelensége feltétel. Jogellenes: nem gazdasági, szociális érdek, alkotmányellenes cél, kollektív szerződést sért, a konfliktus bírósági útra tartozik (jogszerűség megítélése munkaügyi bíróság hatásköre). Korlátozható jog (igazságszolgáltatás), minimális szolgáltatás.

24 Az állampolgári kötelességek
Alaptörvény: Jogszabályok megtartásának kötelessége Közterhekhez való hozzájárulás kötelessége Honvédelmi kötelezettség Tankötelezettség Gondoskodás Hozzájárulás a közösség gyarapodásához a közösségi feladatok ellátásához Környezeti károk helyreállításának kötelessége, annak költségeinek viselése A természeti erőforrások, a nemzet közös örökségének védelmet Törvényes fellépés a hatalom erőszakos megszerzőivel, kizárólagos birtokosaival szemben.

25 2. Fejezet Az állami szervek rendszere, jellegük és egymás egymáshoz való viszonyuk

26 Az Országgyűlés meghatározása az Alaptörvényben
Az Országgyűlés feladat- és hatáskörei törvényalkotás parlamenti ellenőrzés egyéb hatáskörök Az alakuló ülés

27 Az Országgyűlés szervezete
Elnök, alelnökök, jegyzők, háznagy Házbizottság, Házszabály Bizottsági rendszer Frakciók Parlamenti apparátus

28 Az országgyűlési képviselők jogállása
Szabad mandátum Mentelmi jog felelőtlenség sérthetetlenség Összeférhetetlenség hivatali gazdasági méltatlansági

29 Kormányzati tevékenység A Kormány feladat- és hatáskörei
A Kormány létrejötte, megbízatása miniszterelnök megválasztása, miniszterek kinevezése A Kormány megbízatásának megszűnése - az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával - konstruktív bizalmatlansági indítvány - bizalmi szavazás

30 A köztársasági elnök alkotmányos helyzete
Az államfő feladat- és hatásköre - ellenjegyzés Az államfő és az Országgyűlés viszonya Az államfő és a Kormány viszonya

31 A köztársasági elnök megbízatása, jogállása
Az államfő megválasztása A megbízatás megszűnése A köztársasági elnök jogállása: mentelmi jog összeférhetetlenség jogi felelősség

32 Az igazságszolgáltatási tevékenység,
A bíróság Az igazságszolgáltatási tevékenység, az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei Bírósági szervezet, helyi bíróság (járásbíróság tól), megyei törvényszék, közigazgatási és munkaügyi bíróságok, ítélőtáblák, Kúria A Kúria, a Kúria elnöke A bíróságok igazgatása, OBH, OBT

33 Bírói függetlenség A bírák kinevezése Összeférhetetlenség Mentelmi jog
A bírók jogállása Bírói függetlenség A bírák kinevezése Összeférhetetlenség Mentelmi jog

34 Nyomozás, felügyelet a nyomozás felett A vád képviselete
Az ügyészség Nyomozás, felügyelet a nyomozás felett A vád képviselete Felügyelet a büntetés végrehajtása felett Ügyészség közérdekvédelmi feladatai: Ügyészi törvényességi felügyelet; részvétele peres és nem peres eljárásban; szabálysértési ügyek; szervezetekkel kapcsolatos ügyészi feladatok Az ügyészség szervezete, legfőbb ügyész Az ügyészek jogállása Az ügyészség feladat- és hatásköre

35 Az alapvető jogok biztosa
A jogintézmény kialakulása Az ombudsman megválasztása, jogállása A biztos és helyetteseinek feladat- és hatásköre Az ombudsman intézkedései A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

36 Az alkotmánybíráskodás kialakulása, formái
Az Alkotmánybíróság Az alkotmánybíráskodás kialakulása, formái Az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörei Előzetes normakontroll Utólagos normakontroll Bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt Nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata Alkotmányjogi panasz Hatásköri összeütközés Alkotmányértelmezés Egyéb

37 Az Alkotmánybíróság szervezete, eljárása
Az Alkotmánybíróság szervezete, az AB elnöke Az alkotmánybírák jogállása Az alkotmánybírák megválasztása Függetlenség, mentelmi jog, összeférhetetlenség A tisztség megszűnése

38 Az Állami Számvevőszék
Az ÁSZ hatáskörei Az ÁSZ szervezete, eljárása A számvevőszéki vizsgálat: Törvényesség Eredményesség Célszerűség

39 Az önkormányzatok alkotmányos alapjai
Helyi önkormányzás – önkormányzati autonómia Önkormányzati jogok Az önkormányzatok és más közhatalmi szervek kapcsolata

40 3. Fejezet A közigazgatás az állami funkciók rendszerében

41 A közigazgatás helye a hatalmi ágak rendszerében
Kiindulópont: a hatalommegosztás elve A törvényhozás és a közigazgatás Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás Az államfő és a közigazgatás

42 A közigazgatás fogalma, sajátosságai
legnagyobb szakigazgatási rendszer a közigazgatás igazgatási tevékenysége az egész társadalomra kiterjed egyes tevékenységeit közhatalom birtokában látja el (pl. jogszabályt alkot, hatósági jogalkalmazást végez) a jogállamiság követelményének mindenkori érvényre juttatása

43 A közigazgatás feladatai
A közhatalmi tevékenységek: jogalkotás hatósági jogalkalmazás A közvetlen igazgatás körébe sorolható tevékenységek: szervezetirányítás belső igazgatás gazdálkodás materiális tevékenység nem közigazgatási jogi, hanem más jogág által szabályozott tevékenységeket

44 4. Fejezet A közigazgatás szervezetrendszere

45 A szervezetrendszer tagolódását meghatározó tényezők
A minőségi és mennyiségi munkamegosztás Az ország gazdasági viszonyai Belpolitikai viszonyok Külpolitikai tényezők Igazgatási törvényszerűségek: a horizontális (mellérendeltség) és a vertikális (alá-fölérendeltség) tagozódás a centralizáció (központosított) - decentralizáció (nem központosított) aránya és mértéke A földrajzi adottságok, a közlekedési viszonyok, a történelmi hagyományok, tradíciók

46 A közigazgatási szerv fogalma, jogi paraméterei
A közigazgatási szerv jogképességének elemei Az önálló és a nem önálló közigazgatási szervek

47 Az államigazgatás szervezetrendszere
A közigazgatási rendszer államigazgatási és önkormányzati igazgatási alrendszerekre osztható. Államigazgatási szervek illetékesség szerinti tagozódása: Központi szervek Területi szervek

48 A Kormány feladat - hatáskör - működés
A Kormány munkáját segítő szervek: A kormánybizottságok Kabinetek Egyéb tanácsadó testületek Kormánybiztos Miniszterelnöki biztos

49 Magyarország minisztériumai
A minisztériumok Magyarország minisztériumai Miniszterelnökség elsősorban kormányzati koordinációt lát el Minisztériumok szakpolitikai feladatokat látnak el Feladatai Államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, miniszteri biztos A minisztérium szervezeti és működési szabályzata Szervezete

50 A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek
Kormányhivatalok: a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi hivatalok Taxatív felsorolásukat nem tartalmazza jogszabály Központi hivatalok például: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat vagy a Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

51 A területi és helyi államigazgatási szervek
Általános hatáskörű területi államigazgatási szervek: a fővárosi és megyei kormányhivatalok az általános hatáskörű területi államigazgatási szerv helyi szerve a járáshivatal Ágazati feladatokat ellátó, azaz különös hatáskörű területi és helyi államigazgatási szervek.

52 Sajátos jogállású államigazgatási szervek
Autonóm jogállású államigazgatási szervek: a Közbeszerzési Hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság a Gazdasági Versenyhivatal a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a Nemzeti Választási Iroda Önálló szabályzó szervek: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

53 5. Fejezet Az önkormányzati igazgatás

54 Az önkormányzat feladat- és hatásköre
A helyi önkormányzás joga A helyi önkormányzatok feladatai: Kötelező Önként vállalt Hatósági jogkör

55 Mötv.-ben nevesített társulási formák: társult képviselő-testület
Társuláshoz való jog Mötv.-ben nevesített társulási formák: társult képviselő-testület közös önkormányzati hivatal

56 Az önkormányzat szervezete
A helyi képviselő-testület és szervei: polgármester alpolgármester a képviselő-testület bizottságai településrészi önkormányzat Jegyző a képviselő-testület hivatalaként polgármesteri hivatal közös önkormányzati hivatal (2013 előtt körjegyzőség)

57 Az önkormányzat szervezete
Települési önkormányzatok: község város járásszékhely város megyei jogú város: megyeszékhely város, valamint az OGY által az Mötv. hatálybalépéséig megyei jogú várossá nyilvánított város a főváros és kerületei Területi önkormányzat: megyei önkormányzat fővárosi önkormányzat

58 Az önkormányzat gazdálkodása
Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik és saját felelősségére vállalkozhat.

59 Az önkormányzat bevételei
saját bevételek, átengedett központi adók, más gazdálkodó szervektől átvett bevételek, központi költségvetési normatív hozzájárulások és támogatások.

60 A köztestületi önkormányzatok
A köztestület fogalma A köztestületek fajtái: Szakmai kamarák Gazdasági kamarák Gazdasági igazgatási feladatokat ellátó Köztestületek Egyéb köztestületek

61 5. Fejezet A közigazgatás működése

62 A közigazgatási szervek tevékenységi típusai
Közigazgatási aktusok A közigazgatás tényleges cselekményei: az igazgatási cselekmények egyes nyilvántartási és regisztratív cselekmények reálcselekmények materiális cselekmények A közigazgatás más jogágba tartozó cselekményei

63 Közigazgatási aktusok
A hatósági aktusok: hatósági határozat szakhatósági hozzájárulás hatósági intézkedés eljárást kezdeményező A közigazgatási szervezetrendszer működése során kibocsátott aktusok: hierarchikus irányítási aktusok belső vezetési aktusok hierarchián kívüli irányítási aktusok együttműködési aktusok Közintézeti aktusok Közigazgatási szerződések (speciális típus: hatósági szerződés)

64 A hatósági jogalkalmazó tevékenység fogalma
A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó tevékenységének alapvető típusai A hatósági jogalkalmazó tevékenység fogalma A hatósági határozatok között azok jogi tartalma szerint megkülönböztetünk jogosító és kötelező (kötelezést tartalmazó) határozatokat. Jogosító határozat speciális formája az engedélyező határozat Kötelező határozat sajátos fajtája a szankciót megállapító határozat

65 Köszönöm a figyelmet!