ÉVOSZ konferencia a közbeszerzésről 2013. április 11. Az EU közbeszerzési irányelveinek felülvizsgálata Prezentáció Christine Le Forestier Gazdasági és.

Az előadások a következő témára: "ÉVOSZ konferencia a közbeszerzésről 2013. április 11. Az EU közbeszerzési irányelveinek felülvizsgálata Prezentáció Christine Le Forestier Gazdasági és."— Előadás másolata:

1 ÉVOSZ konferencia a közbeszerzésről 2013. április 11. Az EU közbeszerzési irányelveinek felülvizsgálata Prezentáció Christine Le Forestier Gazdasági és jogi ügyek

2 C I PRUS HOLLANDIA ÍRORSZÁG PORTUG ÁLIA NOR VÉGIA T ÖRÖKORSZÁG D ÁNIA MAGYARORSZÁG FIN NORSZÁG S VÉDORSZÁG SPAN YOLORSZÁG LUXEMBURG BELGIUM OLASZORSZÁG G ÖRÖGORSZÁG BULG Á RIA I Z RAEL S VÁJC C SEHORSZÁG S ZLOVÁKIA Teljes jogú tag Megfigyelő tag Együttműködési megállapodás ÉSZTORSZÁG ROM Á NIA AUS Z TRIA S ZLOVÉNIA HORVÁTORSZÁG FRANC IAORSZÁG LIT VÁNIA NÉMETORSZÁG www.fiec.eu M Á LTA 1905 1. ülés 29 29 ország 33 33 szövetség Vállalkozások, melyek - valamennyi méretben - a magas- és mély- építés valamennyi építés valamennyi területén működnek területén működnek LENGYELORSZÁG

3 Kulcsfontosságú számadatok 2012 Kulcsfontosságú számadatok 2012 Előzetes eredményeink:  Teljes építőipari teljesítmény (EU): 1 167 M €  Változás 2012/2011: - 4.5%  Az építőipar súlya az EU GDP-jében: 9%  Teljes építőipari foglalkoztatottság (EU): 14 M  Az építőipari foglalkoztatottság súlya: kb. 7%

4 Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Jelenleg két jogszabály szövege alkalmazandó:  A „klasszikus” irányelv:  2004/18/EK irányelv az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítéléséről  A „közüzemi” irányelv:  2004/17/EK irányelv a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásairól  A koncessziókkal a „klasszikus” irányelv külön fejezetben foglalkozik  Ezeket az irányelveket a tagállamoknak 2006. január 31-ig kellett volna átültetniük nemzeti jogszabályaikba

5 Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Az Európai Bizottság már 2010-ben elkezd tárgyalni a jogszabályok esetleges felülvizsgálatáról:  Néhány ok, amiért erre szükség van:  Közbeszerzés = az EU állami beruházási költségvetésének (PIB) 17%-a => a költségvetési megszorítások szükségessé teszi e források optimális felhasználását  Az eljárások egyszerűsítése és az adminisztratív teher csökkentése  A KKV-k közbeszerzéshez való hozzájutásának javítása  Más politikai célkitűzések (innováció, társadalmi és környezetvédelmi szempontok) jobb figyelembevételének lehetővé tétele  Szokásos előkészítő eljárás:  2011. 1. félév: nyilvános konzultáció  2011: hatásfelmérés

6 Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Az Európai Bizottság 2011. december 20-án „jogalkotási csomagot” javasol a közbeszerzési szabályok modernizálása céljából:  Jogalkotási csomag:  1 irányelv a „klasszikus” irányelv helyett  1 irányelv a „közüzemi” irányelv helyett  1 új irányelv a koncessziókról  Ezt a csomagot követte a közbeszerzésekre kijelölt FIEC munkacsoport felállítása  Elnök: Jan Wierenga úr, NL-Bouwnederland  Előadó: Dick van Werven úr, NL-Bouwnederland

7 Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata A FIEC a 2012. év folyamán folyamatos lobby tevékenységet végzett az Európai Parlamentben a „klasszikus” irányelv tárgyában:  Néhány a támogatott témák közül:  Titoktartás  Változatok  Odaítélési kritériumok: a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat  Néhány az ellenzett témák közül:  Belső és állami szervek közötti együttműködés  A határidők lerövidítése  Odaítélési kritériumok: “termelési folyamat”  Kirívóan alacsony értékű ajánlatok  Teljesítési feltételek  Alvállalkozás: közvetlen kifizetés, láncfelelősség …

8 Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Titoktartás (18. cikk):  Az ajánlatok bizalmas jellegének tiszteletben tartása kulcsfontosságú a vállalkozók számára, különösen azoknál az eljárásoknál, amelyeknél tárgyalásokra kerül sor (pl. versenypárbeszéd, tárgyalásos eljárás).  A gazdasági szereplő ajánlatának valamennyi eleme bizalmas jellegű, és az ajánlatkérőket felelősségre kell vonni a „kimazsolázásért” (cherry picking).  A Parlament és a Tanács nem veszi ezt a kérdést elégséges mértékben figyelembe…

9 Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Változatok (43. cikk):  A vállalkozások által végzett innováció támogatása érdekében (mely az Európai Bizottság által elérni kívánt cél) – a közbeszerzőknek következetesen el kell fogadiuk a változatokat.  A Parlament felismerte ennek szükségességét: “Az ajánlatkérőknek engedélyezniük kell az ajánlattevőknek, hogy változatokat nyújtsanak be…”  De nem úgy a Tanács: “Az ajánlatkérők engedélyezhetik az ajánlattevőknek vagy előírhatják az ajánlattevők számára, hogy változatokat nyújtsanak be.”

10 Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Odaítélési kritériumok – a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat (66. cikk): “Igen, de!...”  A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kritériumot támogatni kell a minőség, az innováció és a fenntarthatóság támogatása, valamint az esetleges kirívóan alacsony értékű ajánlatok elkerülése érdekében.  A Parlament törölte a legalacsonyabb ár kritériumot, a Tanács azonban fenntartotta azt…  Inkább megkérdőjelezhető a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat, azaz a “termelési folyamat” bonyolult részszempont alkalmazása => a szerződés tárgyával való kapcsolat elvesztésének kockázata!

11 Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Állami hatóságok közötti kapcsolatok (11. cikk):  A belső és önkormányzatok közötti együttműködés kivételt képez a belső piacra és a közbeszerzésre vonatkozó elvek alól, ezért annak korlátozottnak kell maradnia.  A 11. cikk a magán gazdasági szereplők érdeke ellen hat azzal, hogy szélesíti az ajánlatkérők lehetőségeit a közbeszerzési szabályok elkerülésére, miközben ugyanazon a piacon működnek!  Mind a Parlament, mind a Tanács támogatja ezt a kiterjesztett megközelítést!

12 Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata A határidők lerövidítése (25-28. cikkek):  A pályázatokban való részvételre való jelentkezések beérkezésének határidői lecsökkentek.  Ez azonban csökkenti a versenyt is, mivel emiatt kevesebb számú vállalat vesz részt és így csökken az ajánlatok minősége. = ellentétes hatású elképzelés!  Mind a Parlament, mind a Tanács támogatja a határidők csökkentését!...

13 Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Kirívóan alacsony értékű ajánlatok (69. cikk):  A Bizottság objektív feltételek létrehozását javasolta annak megállapítására, mit jelent a kirívóan alacsony értékű ajánlat (%-ban kifejezett kritériumok). => A FIEC erősen támogatja ezt a megközelítést!  Mind a Parlament, mind a Tanács elvetette ezeket az objektív feltételeket…  EP: “Az ajánlatkérők megkövetelik [az alacsony ár] magyarázatát…”  Tanács: “Az ajánlatkérők megkövetelhetik [az alacsony ár] magyarázatát…”

14 Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Kirívóan alacsony értékű ajánlatok (69. cikk):  Hiányzó rendelkezés: Nem kötelező az olyan ajánlatot elutasítani, melyről megállapítást nyert, hogy kirívóan alacsony értékű … kivéve akkor, ha az adott ajánlat ellentétes a környezetvédelmi, szociális vagy munkajogi törvényekkel.  Amint egy ajánlatról megállapítást nyer, hogy kirívóan alacsony értékű és nincs az alacsony árra elfogadható magyarázat, az ajánlatot el kell utasítani!  Sem a Parlament, sem a Tanács nem vette figyelembe ezt a kulcsfontosságú kérdést!...

15 Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Teljesítési feltételek (70. cikk):  A szerződéses kérdések a bírósági jogtól, a nemzeti jogszabályoktól és a jogorvoslatokról szóló irányelvben foglaltaktól függ.  Ezért ezekkel a feltételekkel a közbeszerzési irányelvnek nem kell foglalkoznia.  A Tanács támogatja ezeket a nézeteket, a Parlament azonban ezt a fejezetet arra használja fel, hogy egy sor új követelményt támasszon.

16 Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Alvállalkozás (71. cikk):  A Bizottság egy sor javaslatot mutatott be: az alvállalkozók nevének szigorúbb feltüntetése, közvetlen kifizetés az alvállalkozóknak… => A FIEC erősen ellenezte ezt a megközelítést!  A Parlament megerősítette azokat a rendelkezéseket, amelyek jogi keretet hoznak létre az alvállalkozók számára:  Az EP támogatja a közvetlen kifizetést, de a rendelkezés önkéntes marad  Az EP új bekezdést vezet be a láncfelelősségről, de a rendelkezés önkéntes marad  Ezzel ellentétben a Tanács azt támogatta, hogy a fővállalkozó és az alvállalkozók közötti kapcsolatokról szóló rendelkezések csupán a nemzeti kötelmi jogra vonatkozzanak!

17 Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata A „klasszikus” irányelv a FIEC … és tagszövetségei lobby- tevékenységének tárgyát képezte!  Az Európai Parlament felé:  FIEC => előadó és „árnyékelőadók”  Tagszövetségek => nemzeti országgyűlési képviselők  A Tanács (tagállamok) felé:  Tagszövetségek => az első vonalban nemzeti képviselőik felé!  FIEC => a soros elnökség (IE) a figyelem középpontjában  Az Európai Bizottság felé:  FIEC => rendszeres kapcsolattartás a tájékoztatás, támogatás és lobbizás érdekében  Tagszövetségek => eseti jelleggel

18 Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Az EU közbeszerzési irányelvének felülvizsgálata Hol tartunk most?  Eljárás:  2012. december: szavazás a „belső piac” bizottságban (EP)  2012. december: a Tanács által elfogadott “általános megközelítés”  “Háromoldalú” tárgyalások folyamatban (EK/EP/TANÁCS)  Cél: megállapodás 2013 nyarára  A „háromoldalú tárgyaláshoz” kapcsolódó konkrét nehézségek:  (kvázi) nem írott szabályok…  Az átláthatóság egyértelmű hiánya  „Szőnyegárusok” tárgyalásai?  Ellenőrizhetetlen időbeosztás  Bizonytalan eredmények…  Elemzésünk ebben a szakaszban olyan ügyre vonatkozik, mely számos résztvevő erőteljes lobby tevékenységének tárgya volt

19 WWW.. EU