MADÁCH IMRE (1823 – 1864).

Az előadások a következő témára: "MADÁCH IMRE (1823 – 1864)."— Előadás másolata:

1 MADÁCH IMRE (1823 – 1864)

2 AZ EMBER TRAGÉDIÁJA (1859. február 17. – 1861. március 26.)
Műfaja Zichy borítója a II. kiadáshoz Összetett műfaj: összefonódik benne a drámai és gondolatlíra jelleg; Drámai költemény; Létértelmező mű; Emberiség költemény, akárcsak: Dante: Isteni színjáték; Milton: Elveszett Paradicsom; Goethe: Faust; Byron: Kain; Hugo: Századok legendája; Rokon műfajok: középkori misztériumok és moralitások; Források: Biblia és Faust;

3 MADÁCH MŰVE AZ EMBER LÉTÉNEK ÉRTELMÉRE, A CÉLJÁRA A TÖRTÉNELEM ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN KÉRDEZ RÁ.
A teológiai keret a történelem látomását fogja keretbe, amely álomképsorozatban, Ádám álomutazásában valósul meg; A bibliai keretszínek megalapozzák azokat a fogalmakat, amelyekre a mű eszmei, gondolati összefüggései épülnek; A történeti színek kultúrtörténeti szimbólumok köré szerveződnek; a történelem luciferi képét mutatja, amelyhez Ádám értelemkeresése kapcsolódik; A történelem képe az érvelésben bontakozik ki;

4 A MŰ SZERKEZETE BIBLIAI KERETSZÍNEK (GENEZIS) I. A mennyekben II.
A paradicsomban III. A paradicsomon kívül TÖRTÉNELMI SZÍNEK IV. Egyiptom Á L O M S Z Í N E K V. Athén VI. Róma VII. Konstantinápoly VIII. Prága 1. IX. Párizs (álom az álomban) X. Prága 2. JELEN XI. London SZÍNEK A JÖVŐBŐL XII. Falanszter XIII. Az űr XIV. Eszkimó-világ B. KERET XV.

5 A HÁROM FŐSZEREPLŐ ALAKVÁLTOZÁSA A TRAGÉDIA SZÍNEIBEN
ÁDÁM ÉVA LUCIFER I. A mennyekben II. A paradicsomban III. A paradicsomon kívül IV. Egyiptom Fáraó A rabszolga neje miniszter V. Athén MILTIÁDÉSZ Lucia harcos VI. Róma Sergiolus Júlia Milo VII. Bizánc TANKRÉD Izóra fegyvernök VIII. Prága KEPLER MÜLLER BORBÁLA famulus IX. Párizs (álom az álomban) DANTON a márki testvére - pórnő bakó X. Prága XI. London „élemedett férfiú”, munkás polgárlány munkásruhában XII. Falanszter falanszteri egyenruhában anya a falanszterből egyenruhás XIII. Az űr ÁDÁM (öreg) - XIV. Eszkimó-világ ÁDÁM (megtört aggastyán) az eszkimó neje XV. A paradicsomon kívül

6 ESZMÉK SZEREPE ÉS VÁLTOZÁSA A TRAGÉDIÁBAN
A bibliai keretszínekben a teremtés értelmezé- se során elkülönül az angyalok kara és a 3 főangyal, Gábor (az Eszme), Mihály (az Erő), Rafael (a Jóság), valamint Lucifer, a Tagadás ősi szelleme; A 3 motívumpár: anyag (létező) – űr (tér, változat- lan), öröklét – idő (változó), boldogság – bölcsesség (tudás) a romantikus teljesség dualista kifejeződése; Ezek keretei közt érvényesülnek olyan hangsúlyos, romantikus kérdéskörök, mint végzet, szabad akarat, szellem és természet, egyén és történelem;

7 I. „Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen
I. „Be van fejezve a nagy mű, igen A gép forog, az alkotó pihen.” „ hiányzik az összhangzó értelem” A szín I. felében: harmónia, isteni dicshimnusz; II. felében: teremtésbírálat; A vita tárgya: tökéletes-e a teremtés vagy sem; Az Úr kitagadja Lucifert, de ő bizonyítani akar: „ Együtt teremténk: osztályrészemet követelem” Két fát kap a Paradicsomban: „Fukar kezekkel mérsz, de hát Nagyúr vagy!” Bukásáról: „…az végzetem,/ Hogy harcaimban bukjam szüntelen,/ De új erővel felkeljek megint”

8 II. „A tett halála az okoskodás
II. „A tett halála az okoskodás.” „ Ádám, Ádám, elhagytál engemet,/Elhagylak én is, lásd, mit érsz magadban.” Az éden harmóniájában Ádám és Éva számára csak két fa tiltott; Az ősidillt megzavaró Lucifer rábeszélésére esznek a tudás fáján termett gyümölcsből; A halhatatlanság fájától lángpallosú Kerub űzi el őket; Az Úr kizárja az emberpárt a Paradicsomból;

9 III. „Ne hitegess, Lucifer, ne tovább,/ Hagyj tudnom mindent, úgy, mint megfogadtad.” „Keserves lesz még egykor e tudásod,” A Paradicsomon kívül Ádám számára megkezdődik a megismerés; Lucifertől tudást kér, hogy a jövőbe lásson; Lucifer megismerteti őket a természet erőivel, majd álmot bocsát az emberre, hogy kiábrándítsa a jövőből;

10 IV. „Milliók egy miatt” Ókori Egyiptom, Istenimitáció, melyet az épülő piramis szimbolizál; A fáraó nem boldog, a dicsőség nem elég neki; Uralmából való kiábrándulását a rabszolga- epizód felgyorsítja; Ádám a szabad egyének egyenlőségen alapuló társadalmát keresi: „Enyésszen az egyén, ha él a köz!”

11 V. „E gyáva népet meg nem átkozom,/ Az nem hibás, annak természete,/Hogy a nyomor szolgává bélyegezze,/S a szolgaság, vérengző eszközévé/ Süllyessze néhány pártütőnek.” Athénban Miltiádészként, a demokrácia bajnokaként lép föl; A demagógok által megfizethető, manipulálható, félrevezetett, felheccelt nép halálra ítéli jótevőjét; A szabad emberek közössége nem valósul meg, a szabadság és egyenlőség szép eszmék, de úgy tűnik, kizárják egymást; A nép háládatlan, méltatlan, a közösségi eszme megcáfoló- dik;

12 VI. „Miért is vonz az a kéj Tantalusként… ,” „Csak undort ébreszt szűdben a gyönyör…”

13 VI. VI. „Fel hát, csatázni, fel hát lelkesülni/Az új tanért
VI. VI. „Fel hát, csatázni, fel hát lelkesülni/Az új tanért. Alkotni új világot,/Melynek virága a lovag-erény lesz,/ Költészete az oltár oldalán / A felmagasztalt női ideál” Rómában Ádám Sergiolus- ként hedonizmusba menekül, de Évával (Júlia) együtt megcsömörlik ettől az élettől; A színen megjelenő Péter apostol a kereszténység eszméjét hirdeti: szeretet, testvériség, szabad egyéniség; Ádám újra kész küzdeni;

14 VII. „A zárdafal közt nem tenyész remény…”
Konstantinápolyban Ádám Tankréd keresztes lovag- ként aszkéta remete; Csalódnia kell a lovagi szerelemben, ugyanis Éva- Izóra apja fogadalma miatt kolostorba kényszerül; Az eszményi tiszta szerelem ellehetetlenül;

15 VII. „Hiú törekvés. Mert egyént sosem/ Hozandsz érvényre a kor ellenében:/ A kor folyam, mely visz vagy elmerít,/ Úszója, nem vezére az egyén.” A keresztény eszme is fanatizmusba torkollik; Ezreket ölnek meg a homousion- homoiusion egyetlen betűjéért; Homousion= egylényegű, Krisztus azonos Istennel; Homoiusion= hasonló lényegű, vagyis nem Isten, hanem csak hozzá hasonló ember; akik ezt vallják, azokat üldözik, kivégzik;

16 VIII. „Állítsd fel, Kepler, horoszkópomat
VIII. „Állítsd fel, Kepler, horoszkópomat!” „Óh, tárd ki,tárd ki, végtelen nagy ég,/Rejtélyes és szent könyvedet előttem;” Prágában a késői középkor felbomló feudalizmusával eszme nélküli, közömbös világ, akárcsak a római; Ádám Keplerként cselekvő hősből szemlélő lesz; A világegyetem titkait fürkésző, felfedező tudós, de tudását titkolnia kell ; Hűtlen, nagyravágyó felesége, Borbála költekezései miatt megalkuvásra kényszerül; Forradalmat jósolva elalszik;

17 IX. „Egyenlőség, testvériség, szabadság!_”
Párizsban Ádám Dantonként ítélkezik a bevádolt arisztokraták fölött, s nézi végig kivégzésüket; Döbbenten tapasztalja a halálba menők erkölcsi tartását, szerelmet vall egy arisztokrata hölgynek (Éva); Maga is áldozata lesz forradalmár társai intrikáinak; kiábrándul a pórnőként megjelenő Évából; Ádám nem a forradalom eszméiben, hanem módszerében csalódik: a fanatizmus vakká tesz az igazi emberi értékek iránt;

18 X. „Im, itt vagyok bűnömmel s könnyeimmel
X. „Im, itt vagyok bűnömmel s könnyeimmel.” „Engem vezess te, kétes szellemőr, Az új világba, mely fejlődni fog, Ha egy nagy ember eszméit megérti.” Prágában ébredve Ádám- Kepler famulusának (Lucifer) fejtegeti az új világ, új ember perspektíváit; Éva-Borbála megbánja hűtlenségét; Ádám bízik az emberiség szellemi nagykorúságá- ban, amikor az ésszerűség elvei szerint fogja berendezni társadalmi létét;

19 XI. „Kutyáknak harca ez egy konc felett
XI. „Kutyáknak harca ez egy konc felett!” „Mit állsz, tátongó mélység, lábaimnál?” London. Madách jelene. Ádám munkaruhás szemlélője a szabadversenyes kapitalizmus- nak, amelyet eszményi társadalom- nak gondol; A szabadverseny a megélheté- sért folyó kíméletlen küzdelem lett: minden (művészet, tudomány, szerelem) áruvá silányul; Haláltánc-szimbólum: óriási sírgödörbe ugró tömegek; Éva, a szerelem, a költészet értékeit továbbvivő örök nőként ellenáll;

20 XII. „Ah, emberek,ha van előttetek szent,
XII. „Ah, emberek,ha van előttetek szent, hagyjátok ez anyának gyermekét!”

21 XII. „Ne szánjatok. –Miénk ez őrülés; Mi józanságtokat nem irigyeljük
Falanszter, az értelemmel megtervezett jövőbeli társadalom (Charles Fourier-utópista fil.); Ádám szemlélőként tapasztalja, hogy az ész és kollektív gazdasági érdek irányította társadalomban megsemmisül minden egyedi érték: művészet, szerelem, család; Újból kiábrándul, a szellem tiszta világába vágyik;

22 XIII. „Szerelem és küzdés nélkül mit ér A lét? Hideg borzongat, Lucifer!” „A cél halál, az élet küzdelem S az ember célja a küzdés maga!” Az űr. Az időbeli utazást térbeli váltja fel; Ádám Lucifer érveinek engedve úgy véli: ami az emberben értékes, az tisztán szellemi, anyagi léte a földhöz láncolja, nem engedi kibontakozni; De az anyagi léttől való eltávozás tartalmatlanná teszi létét, s a halálfélelem visszatéríti a Földre; Újra vállalja a küzdést, abban bízik, hogy a tudomány meg- menti a földet;

23 XIV. „Mindig az állat az első bennetek!”
Eszkimó-világ. A tudomány elbukott a természet erőivel szemben; A Nap kihűlt, az Egyenlítő vidékét is jég borítja; A színben nincs eszme, csak primér szükségletek (evés); A primitív létből és gyomorfilozófiából kiábrándult Ádám feladja a harcot; E keserű tanulsággal fejeződnek be az álomképek;

24 XV. „Miért is kezdtem emberrel nagyot
XV. „Miért is kezdtem emberrel nagyot?” „Karod erős – szíved emelkedett: Végtelen a tér, mely munkára hív!” „Mondottam, ember, küzdj és bízva bízzál!” A Paradicsomon kívül. Ádám az akarat szabadságát akarja bizonyítani az ember történelmének megszüntetésével: öngyilkos- ságra készül; Lucifer már-már győzelmet ülhet; A természet legyőzi Ádámot: Éva bejelenti anyaságát; Ádám gyötrő kérdéseivel az Úrhoz fordul; Az Úr bizonytalanságban hagyja, de kijelöli szerepeiket, s a világ rendje iránti bizalomra szólítja fel Ádámot;

25 IRODALOMJEGYZÉK Madách Imre: Az ember tragédiája. Drámai költemény. Teljes, gondozott kiadás. A kötetet szerkesztette, a mű szövegét sajtó alá rendezte és a jegyzeteket összeállította Kerényi Ferenc, Matúra Klasszikusok, IKON Kiadó, 1992; Bara Katalin – Csutak Judit: Magyar nyelv és irodalom. Tankönyv a XI. osztály számára, Corvin Kiadó, Déva, 2005, o; Orbán Gyöngyi: Magyar irodalom. Alternatív tankönyv X. osztály számára, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2000, o; Madách Imre. In Érettségi témakörök, tételek. Irodalom. Corvina Kiadó, 1994, o;

26 K Ö S Z Ö N Ö M A F I G Y E L M E T ! (Buday György illusztrációja a Tragédia első színéhez;)